Erre volt az aktív háború rész. A tényleges háború során a spanyol nem igen tehette ezt meg, mert azonnal részese lett volna a háborúnak, ám fordítva is érvényes volt, bár mindenki tudta, hogy a spanyol kikötőket használják a német tengeralattjárók, erre nem ugorhatott túl érzékenyen az angol, mert az a spanyolokat esetleg a tengely oldalra hajtja, ami nem volt cél, mégha nem is volt túl veszélyes elvben a spanyol haderő vagy flotta, ám gibraltár már kevésbé lett volna védhető.
Egy nem aktív angol-német háború esetén az angol elkezdi piszkálni a spanyol vagy éppen USA hajókat, akkor azt lehet, nem nézik jó szemmel. És itt nem is teljesen szabad kereskedelem kell, elég, ha csak több, mint semmi.
És például a svájci lobogós hajókat senki nem piszkálta, így azok igenis szállítottak ezt-azt német és olasz kikötőkbe, hivatalosan persze azok mind svájcig el is mentek, gyarkolatba értelemszerűen nem. Ahogy például a svéd hajókat sem, pedig ott még a látszatra sem adott egyik fél sem.
A blokádban az a jó, hogy a blokád alkalmazója arra terjeszti ki, aki csak tudja és akarja. Mert ezen az elven Spanyolrszágon keresztül spanyol lobogós tankerekkel is lehetett volna importálni kőolajat és szállítani át franciákon át németekhez. Erre tudtommal nem került sor.
Ha nem vagy háborúban, akkor azért nehéz fenntartani azt a blokádot, lehet próbálkozni vele, és vélhetően senki nem ugrált volna nagyon, ám messze nem olyan tiszta, mint háború alatt, és sokkal könnyebb találni köztes országokat akik eljátszák a közvetítő szerepét egy gazdasági szankció ellen, mint egy háborús blokád ellen. Főleg, hogy a szu sem volt éppen kedvelt ország, így kívülről a mindegy ki kapja, jó helyre megy a pofona megítélés, ha meg nyerészkedhetek belőle, akkor mégjobb.
A UK által fenntartott blokád megmaradt volna akkor is.
Ha semmi segítséget nem kap a szu, és még csak erőket sem köt le a szövetséges oldal, akkor szvsz a német nyert volna viszonylag hamar, nem is a hadianyag hiány miatt, hanem a kajahiány okán, mintegy 2 millió tonna kaját kapott a szu, enélkül az így sem elkerült éhinség milliókat vagy akár tizmilliókat vitt volna el magában, ami az így is éppencsak össze nem omlott szu végétt jelentette volna. Ha ehhez hozzáveszem, hogy magányos harc (nincs nyugati front vagy békét kötnek az angolokkal), akkor nincs blokád sem a tengeren, azaz a német ipar nemcsak nem kerül bombázásra, hanem hadianyaghiánnyal sem küzd, elsősorban olaj terén lett volna tetemes nyereség.
Hàt a SZU kb 20000 Lend Lease harckocsit kapott ez kb 1 èves pàncèlos termelèsnek felelt meg. Plusz a britek, amerikaiak, franciàk oldalàn mèg elhullott +30000 pàncèlos. Ez megint 1.5 èves termelet mennyisèg. Plusz mivel a nèmet infrastruktúràt ès ipart sem daràltàk volna a USAF-el több harckocsi ès hadianyag gördült volna le nèmet rèszről. Legalàbb 1947-ig elhúzódott volna pusztàn pàncèlos mennyisègi alapon a hàború ha csak a SZU marad ringben. A Luftwaffe megint csak komolyabb erővel lett volna jelen.
Mire fokuszálunk? A 30 éves háború az érintett térségekben 20%-30%, egyes extrém esetekben akár 50%-os veszteséget okozott (lakosságcsökkenés), ám ez erősen a német területekre korlátozódott, így még europa esetében is a tényleges veszteség elenyésző volt, világ léptékben meg alig észlelhető.
A II VH. világszinten 3%, ami azért már nem elhagyható. Még akkor sem, ha egyetlen érintett terület sem volt olyan durva, mint a németeké a 30 éves háború alatt. Ellenben számos ország vesztett elképesztő lakosságot (Lengyel: 17%, SZU: 13%, Német: 9%), ám itt is ha a leginkább érintett térségekre fokuszálunk, akkor a Fehérorosz az 25%+
A szovjetek vérrel és anyaggal, a jenkik anyaggal és kisebb vérrel fizettek érte.
Az is igen elgondolkoztató, hogy Kurszk után is 2 év kellett közös erőfeszítéssel a végső összeomlásig. Ha csak a Szu lett volna az ellenfél a két oldal a teljes végkimerülésig ki tudja, hogy mennyi ideig birkózott volna.
Valami egészen döbbenetes, hogy az 1922 vagy mikor született szovjet férfi generáció valami 87%-a nem élte meg a háború végét azt hiszem. Valami YT videóban volt a pontos generáció és arány. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.23. 10:50:13
tök úgy rémlik, hogy ezt te mondtad egy kik nyerték meg a háborút beszélgetés kapcsán, nyilván nem merem 100% bizonyossággal állítani, szóval, elfogadom, ha nem te voltál.
(off: Ez nem teljesen igaz. Ha egy adott kor haditechnikájához, népességéhez, és az okozott veszteségekhez mérünk, akkor a legtöbb történész egyetért abban, hogy arányaiban a Harmincéves háború pusztítóbb volt mindkét világháborúnál is, még ha az abszolút számai persze jóval elmaradnak azokétól.)
"A big line up of Sherman M4A2 tanks with the French 12e Regiment De Chasseurs d’Afrique, part of the 2e Division Blindée, commanded by General Philippe LeClerc, taken August of 1944, nearby Vesly, Normandy, France. The first Sherman, MAURIENNE, 12e RCA, 2e Escadron was destroyed at Gros-Rederching (Moselle) on january 4th 1945, the second one, TARENTAISE, at Rouessé-Fontaine (Sarthe) on august 12th 1944. The tank was hit several times and caught fire. The crew managed to evacuate, Chief Marshal of Logis Bizard, was wounded.
The French 2nd Armored Division (French: 2e Division Blindée, 2e DB), fought during the final phases of World War II in the Western Front. The division was formed around a core of units that had fought in the North African campaign, and re-organized into a light armored division in 1943. The division embarked in April 1944 and shipped to various ports in Britain.
On 29 July 1944, bound for France, the division embarked at Southampton. During combat in 1944, the division liberated Paris, defeated a Panzer brigade during the armored clashes in Lorraine, forced the Saverne Gap and liberated Strasbourg. After taking part in the Battle of the Colmar Pocket, the division was moved west and assaulted the German-held Atlantic port of Royan, before recrossing France in April 1945 and participating in the final fighting in southern Germany, even going into Hitler's "Eagle's Nest as one of the first units"
Mi volt a filozófia a monarchiák szèttorpedózàsàban? Meg akarták akadàlyozni hogy erősebb szövetsègek jöjjenek lètre a nemzetek között, inkàbb feldaraboltàk őket gazdaságilag gyengèbb, kisebb darabokra?
Igazad van, de ne feledd el hogy addig ilyen, és ennyi nyomorúsággal járó háború nem volt. Persze voltak nagy csaták, de hogy évekig lőjék egymást olyan még nem. A civilek is megszenvedték az egészet, a spanyolnáthával súlyosbítva. Ekkor a politikusoknak koncot kellett vetni eléjük, akiken kiélhették a bosszúvágyukat. Populista dolog volt, de máskülönben őket lógatják fel.
Én ilyet soha nem mondtam. Sőt, éppen az ellenkezőjét.
Az egy csodaszép mítosz, hogy a keleti front darálta le a németeket generálisan. Ez legfeljebb a szárazföldi erőre igaz és részben a LW-ra.
A tengó háború elég szép német forrásokat kötött le, és azzal a szovjetek semmit nem foglalkoztak, viszont élvezték áldásait, amikor már hozzájuk is ment a Lend Lease.
Ezen felül a LW-t nagyon komoly mértékben a honi légvédelem darálta be. Persze a szöviknek is iszonyatos számszerű veszteségei voltak, csak sokkal nagyobb harcba vetett erők miatt ez %-san kisebb volt, de a bombázók morálja 1944 egyes szakaszaiban igencsak a mélypontot verdeste.
A kilónyi nyersanyag része a hsz-ednek mire vonatkozik?
Az első VH után túlzott elnyomó "béke" hatalmas hiba volt. A 20-ik századik háború nagyjából úgy mentek, hogy harcolgattak, majd mikor az egyik fél beismerte hogy vesztettek (vagy hogy a győzelem már nem lehetséges) akkor a békét kötöttek. Átadtak pár kikötőt - nyersanyagot - várost majd jött a béke. Napóleon Franciaországa totálisan elvesztette háborút mégsem nyomorították meg és bár az új hódításait elvesztette de ugyanúgy nagyhatalom maradhatott a "vereség" után is.
Az I VH-ban már nem így volt. Egyrészt nem voltak pontosan meghatározott célok, másrészt talán történelemben először nagyon komoly hangulatkelés ment mindkét oldalon az ellenség ellene. A németekből akkor lettek "Nyomorult Hun vadállatok" akik korabeli propagandaképeken apácákat erőszakolnak meg a templomokban.
Olyan szinten ment a propaganda, hogy a németes hangzás miatt angol Királyi család is nevet változtatott, a NÉMET Juhász kutyát pedig évtizedekig Alstian vagy milyen néven futtatták Angliában. Angliában sokszor előfordult, hogy üzleteket dúltak fel, vagy embereket vertek meg a nyílt utcán mert túl németes nevük volt.
És persze az nyilvánvaló volt a feltüzelt népnek nem lehet holmi kis békécskével kiszúrni a szemét. Itt nagy "igazságos" BÜNTETŐ béke kell, ami a porba sújtja az ellent.
Churchill mondta még 1895-ben (azt hiszem akkor) hogy "A Népek háborúja ezerszer szörnyűbb lesz, mint a Királyok háborúja."
Ja és a végére... Az I VH végén egy német győzelemmel kialakuló Német központú -régimódi- Európa nem hiszem hogy olyan rossz dolog lett volna.
Az Angolok persze ezt nem hagyhatták szóval -bár komoly érdekük nem fűződött hozzá - "besegítettek" a franciáknak.
Aminek végül 4 év vérontás lett a vége, majd a győztesek sikeresen összezúzták a Európai monarchiákat, egy addig elképzelhetetlen politikai káoszt létrehozva, amiből kinőtt Adolf Hitler az Angolok pedig pénzügyileg összeomlottak (amúgy mindenki más is) elvesztették a gyarmatbirodalmukat és megindultak a közép-kis hatalommá való lesüllyedés útján.
Anno egy orosz munkàs ezt így foglalta össze: "Lehetősègünk van kèt diktàtor közül vàlasztani. Az egyikük Hitler a màsikuk Sztàlin. Mi inkàbb azt vàlasztjuk amelyik beszèl oroszul."
Persze, ezt MOST már mind tudjuk, mára tisztában vagyunk vele, hogy micsoda támogatást kaptak a szovjetek, hogy micsoda veszteséget szenvedtek el az amerikai repülősök, hogy kis túlzással kilónyi nyersanyagon múlott, hogy nem omlott össze teljesen a brit gazdaság, hogy mennyire csapnivalóak voltak a németek szövetségesei (mi is), de aztán történt, ami történt. Ebből nyilván következik a nagy kérdés, hogy mennyire volt indokolt az első VH utáni túlzott elnyomás, felsőbbrendű volt-e a német gazdaság? fanatizált felkészülésből fakadó nacionalizmus? A franc se tudja. Ha Napóleon népe veszít az elsőben, lehet ők is ilyen megátalkodottak lettek volna. Tudott volna nyerni Németország? Persze. Jó lett volna az? Hááát, nem biztos. Nyilván nem egy, Az ember a fellegvárbant kell vizionálni, de azért lett volna baj.
Amúgy anno Molni fogalmazta meg jól: A háborút a ruszkik nyerték meg, az amcsik csak hozták a papírformát.
Tiszta sor hogy a SZU nyerte a hàborút. De ehhez az USA rengeteg segítsèget nyújtott. Szerintem azzal hogy nyitottak kèt "új" frontot, Franciaorszàgban ès Olaszorszàgban millió fős nèmet gyalogsàgot ès több ezer pàncèlost vontak el keletről ami megàgyazott a Bagratyion hadműveletnek. A kölcsönbérleti szerződès èrtelmèben leszàllított több 100.000 teherautó segített gèpesíteni a szovjet gyalogsàgot ami nèlkül nehèz lett volna gyorsan körbe keríteni a nèmet erőket. A USAF szerepe legalàbb ilyen fontos volt. Nem csak hogy lekötötte a Luftwaffe egy jelentős rèszèt de a nèmet ipar ès infrastruktúra rongyà bombàzàsával egy elèg komoly lökèst adtak a nèmeteknek a veresèg irànyàba.
Kellett hozzá egy kimaxoltan szociopata vezető, Sztálin személyében, aki nem volt tekintettel az élőerőre, hihetetlen, de bejött a matek. Ma ez elképzelhetetlen. Néha félrészegen azon szoktunk moralizálni cimbikkel, hogy ma, vajon megadná-e magát Dél-Korea az északiaknak, ha elkezdenének hullani a gránátok Szöulra. Egy percig nem kérdés, hogy már középtávon Észak veszíteni csúfosan, de vajon nem törne-e meg azonnal az elkényelmesedett déli lakosság az első pár perc után tapasztalt szörnyű pusztítás láttán.
hát persze, hogy megérte, hiszen nyertek :) hogy jött ki amúgy ilyen kicsi kill ratio? Nem úgy volt, hogy 44000 körül volt a veszteség a háború végéig? Ennyi páncélozott járművük összesen nem volt a németeknek, Shermanból picit kevesebbet gyártottak mint amennyi t-34 odaveszett.
Amennyire èn tudom a T34-ben 70% felett volt a szemèlyzet elhalálozàsi arànya. Azèrt is mert a Christie felfüggesztès ès a minden oldalon döntött pàncèl felemèsztette a belső tèr egy jelentős rèszèt. Az üzemanyag ès a lőszer is közel volt zsúfolva egymàshoz ami nagyon könnyen a lőszer kèszlet detonàciójàhoz vezetett. A Shermanoknàl sokkal jobb volt a személyzet túlèlèsi esèlye. Egy rèszt erre több intèzkedèst is foganatosítottak. Nedves lőszertàroló, előtèt pàncèlok a kènyesebb helyeken stb. Màs rèszt ergonómiailag jobban àtgondolt típus volt.
Csak a veszteség oka nem mindegy. Mert annyit gyártottak belőle, hogy egy részét lehet, hogy kb. ezért meg sem próbálták javítani és hagyták ott, ahol van. Mert emberi és anyagi erőforrásban olcsóbb volt az újat betolni. Tehát a lehet, hogy annak számottevő része ezért lett leírva...
Ettől ez még mindig rossz matek, ha egy macska 5,7 orosz tankot lött ki, akkor nincs további számolgatás azzal, hogy átlagosan mennyi egy német:orosz tank értéke. És persze ha elfogadjuk az értéket, akkor is jogos a kérdésed, egy macska került-e 5-6 orosz tank árába személyzetben, logisztikában és gyártásban? Viszont a fő kérdés nem is igaztán ez, hanem mennyit tudtak gyártani belőle. Macskánál ez 1300 db, t-34 esetében 84'000, azaz 64:1 arány, és innen az 5,7-l a macsek meg is bukott. (és persze egyszerűsítek, és illendőbb volna pz3 vagy 4 összevetés, ám ezt hoztad fel. De ha kicsitt illőbb érték, akkor a KV-1 is 5200 darabbal készült, azaz az az egy szembeállítható tank majdnem megette az összes macskát, bár kétséges, hogy ebben a párharcban is érvényes marad a 5,7:1 arány.
Èrtem. T34-ből èn úgy tudom hogy 57000 darab kèszült a hàború alatt ebből 44900 db veszett oda. Szerintem hihetőbb hogy a hàború vègèn kb 12000db T34 maradt ha azt nèzzük hogy összesen kb volt 20000 harckocsijuk a befejezèsnèl. A KV1 meg ergonómiailag elèg foghíjjas volt. Ha jól tudom ott is csak kèt fős torony volt mint a T34/76-nàl. A parancsnoki kupola a körkörös periszkopokkal meg hiànyzott. Ergo küklopsz làtószög, ami megnehezítette a frontvonal törtènèseinek nyomon követèsét, plusz a parancsnok egyben töltőkezelő is ami a szűkös belsőtèrrel eggyütt tűzgyorsasàg csökkenèssel ès a kordinàció romlàsàval jàrt. Lehet èn gondolom rosszul de hasonló 76.2mm-es pàncèltörő löveg volt a KV1-ben is mint a T34-ben. Az meg egy 45 fokos szögbe beàlló Tigris I ellen aminek a front pàncèlzata így 180mm-nek míg az oldal pàncèlja 140mm-nek felelt meg, nem sokat èrt.
Ettől ez még mindig rossz matek, ha egy macska 5,7 orosz tankot lött ki, akkor nincs további számolgatás azzal, hogy átlagosan mennyi egy német:orosz tank értéke. És persze ha elfogadjuk az értéket, akkor is jogos a kérdésed, egy macska került-e 5-6 orosz tank árába személyzetben, logisztikában és gyártásban? Viszont a fő kérdés nem is igaztán ez, hanem mennyit tudtak gyártani belőle. Macskánál ez 1300 db, t-34 esetében 84'000, azaz 64:1 arány, és innen az 5,7-l a macsek meg is bukott. (és persze egyszerűsítek, és illendőbb volna pz3 vagy 4 összevetés, ám ezt hoztad fel. De ha kicsitt illőbb érték, akkor a KV-1 is 5200 darabbal készült, azaz az az egy szembeállítható tank majdnem megette az összes macskát, bár kétséges, hogy ebben a párharcban is érvényes marad a 5,7:1 arány.
Lehet rossz a megközelítès. Èn úgy szàmoltam hogy a szovjet tankok kill:loss ratio-ja 1:4.4 Grigori F Krivosheev becslèsei szerint. 1:4.4=0.227 tehàt minden kilőtt orosz tankra 0.227 nèmet jutott. 5.7:0.227~25. Az 5.7 itt a Tigris I kill:loss arànya.
Üdv kedves fórum tàrsak. Lenne egy kèrdèsem. Megèrte e a szovjetek mennyisègi felfogàsa? Az addig rendben is van hogy mondjuk egy T34 àra akkori àrfolyamon 25000-50000 dollàrba került verziótól függően, míg mondjuk egy Tigris I 100000 dollàros gyàrtàsi költsèggel bírt. Hatèkonysàgban viszont a szovjet tankoknàl kb minden 4 kilőtt sajàt harckocsira jutott egy nèmet. A Tigris I-nèl 1 kilőtt tankra jutott 5.7 szovjet harckocsi. Ergo hogy a szovjetek ugyanazt a kilövèsi szàmot elèrjèk kb 25 db T34-est kellett legyàrtaniuk, amihez 100 fős szemèlyzetre sokkal több lőszerre ès üzemanyagra valamint nagyobb logisztikai hàttèrre volt szüksège mint egyetlen Tigris I harckocsinak. Ràadàsul szovjet rèszről a technika nagy rèsze ment a levesbe szemèlyzettel eggyütt.
Nem semmi mérnöki munka. Nem is tudtam, hogy 4 különböző módja volt:
Az álcázás nem csak fizikai lehet, hanem hadműveleti mozgást is lehet álcázni/megtéveszteni/blöffölni. 44 végén a német légierő szerintem már nem tudott kellőképpen felderíteni a szovjetek felett, + itt a wiki
" Megszervezték az ellenséges erők és pozíciók alapos felderítését. Az információ kinyerését több irányban végezték. Különösen az 1. belorusz front felderítő csapata mintegy 80 "-ot fogott el nyelvek ” [6] . Az 1. balti frontok légi felderítése 1100 különféle lövési pontot, 300 tüzérségi akkumulátort, 6000 dugót stb. Végzett . [11] Aktív akusztikus és ügynöki felderítést is végezték, az ellenség helyzetét tüzérségi megfigyelők tanulmányozták stb. A különböző módszerek kombinációja miatt a felderítés és annak intenzitása miatt az ellenséges csoport teljesen megnyílt.
Az ajánlat megpróbált maximális meglepetést elérni. Az egységek parancsnokait a hadsereg parancsnokainak személyesen adták meg; Tilos a telefonos beszélgetések a támadás előkészítésével kapcsolatban, még kódolt formában is. A műveletre felkészülő frontok néma üzemmódba kerültek. Az élvonalban aktív földmunkát végeztek a védelem előkészítésének szimulálására. Az aknamezőket nem távolították el teljesen, hogy ne riaszthassák az ellenséget. A zsákmányok csak az aknák biztosítékának csavarozására korlátozódtak. A koncentrálást és az újracsoportosítást főként éjszaka végezték. A kifejezetten kinevezett vezérkari tisztviselők járőröztek a területen repülőgépeken, hogy ellenőrizzék az álcázási intézkedések betartását [11] .
Intenzív kiképzéseket tartottak a csapatokban a gyalogságnak a tüzérséggel és a tankokkal való kölcsönhatásának, a támadási műveletek, a vízkorlátok kikényszerítésének stb. Tesztelésére. Az egységeket váltakozva felváltották a frontvonalaktól hátra ezeknek a gyakorlatoknak. A taktikai technikák tesztelését a lehető legközelebb álltak a harcviszonyokhoz és élő tüzeléshez.
A mûvelet elõtt a társasághoz tartozó összes szint parancsnoka felderítést végzett, és feladatokat a helyszínen beosztották alá rendelt. A tartályegységeket tüzérségi megfigyelõk és légierõk kapták meg a jobb interakció érdekében.
Így a Bagration művelet előkészítését rendkívül óvatosan végezték el, miközben az ellenség nem volt tisztában a közelgő támadással. "
Okkés, lehet, a láthatatlan jelzővel túloztam, de az álcázás többnyire remekül működött az ellenféllel szemben-nem hiába híresült el a szovjet álcázóképesség/maszkirovka még a háború után, a Kelet-Nyugat vetélkedésben is-.
Esetleg az NWS "Steam and Iron"-jára nézz rá, ha szkenáriók, ill. a "Rule the Waves"-re, ha a szabad építkezés és tervezés érdekel. Az RtW kiforrottabb pre-dread/dreadnought-korabeli "flottaverseny-szimulátor", de egyetlen ember fejlesztette kb. hobbiból, úgyhogy itt-ott bugos és kell azért hozzá khm, elhivatottság - mindenesetre, engem megvett kilóra. A játék 1900 - 1925-öt követi végig technológiával, utána szabadjátékra lehetőséget ad úgy emlékszem, 1950-ig, de a tech. fejlődés, ugye, '25-ös színvonalon megáll. Az új iteráció, a Rule the Waves 2 már 1900 - 1955-ös időbeli kerettel dolgozik (tolható tech nélkül 72-ig) és szerepelteti a tengerészeti repülést is, mind szárazföldi-, mind hordozós formában. Marha nagy móka osztrák-magyar repülőgép-hordozókkal terrorizálni a mediterrán térséget, de a játék aktívan fejlesztés alatt áll és úgy gondolom, "szétesősebb" egyelőre, mint az RtW1, úgyhogy technikailag több tartalom, de több frusztráció is. Van viszont egy nagy pozitívuma, letölthető hozzá egy demó (1920 - 1925), ami alapján eldöntheted, ezt keresed-e.
...de szigorúan véve esélyesen a SaI környékén érdemes keresni Jütland és társait inkább. (SZERK: Bocs, ahogy most nézem az NWS honlapját, a SaI-nak is van demója, csak jól el van dugva. :D Csak a fórumot szoktam frekventálni, a _korszerű_ bolt-interfészt az RtW2 megvásárlása óta nem.) Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2019.09.25. 20:23:22
Nem hiszem, hogy van olyan game, ami ezeket az ütközeteket realisztikusan feldolgozná. De szerintem teljesen jó az ilyen irányú igények kielégítésére a World of Warships. Nagyon szépen lemodellezett hajók, nem kevés ismeretterjesztő anyag van csak a modellekben, hogy mégis adott hajótípus hogyan néz ki, és hát a csaták meg amit ki lehetett hozni ebből, az engem le szokott kötni. Utoljára szerkesztette: lonvard, 2019.09.25. 16:58:05
Nem gondoltam volna, hogy két órán belül itt kapok egy hadtörténészi ismereteket meghaladó magyaráztatot, speciálisan tengeri hadviselésre. :) Köszi szépen!
ifj. Takaró Károly előadásait ismeritek a youtube-ról? Hihetetlenül jók, a jütlandi meg az otrantói csatát úgy elmesélte, részletekbe menően, úgy hogy nem is a szakterülete csak érdekelte, hogy tátott szájjal hallgattam. Több témában van fenn előadása, I. világháború hadműveleteiről részletekbe menően beszél, egy-egy nagyobb csatát másfél órán keresztül taglal, elképzelni nem tudom, hogy nála jobb előadások lehetnek fenn az interneten, magyarul. Szegény már nem él, talán két éve halt meg szívelégtelenségben (ha jól tudom), ezért az előadásait én amolyan kincsként tartom számon.
Ez olyan, mint a harckocsi. Lehet periszkópon keresztül nézni, de mégis a nagy legendás történetek arról szólnak, hogy a parancsnok felcsapja a tornyot, hogy jól lásson, miközben eszméletesen kockázatos az. A csatahajó hídja és a lenti központi vezénylő is ez. Ha ott van a tengernagy, akkor nem látja valós időben mi történik.
A PoW kapitánya és törzse is eléggé bekapott egy lövést. Ott sok halott volt és a kapitány szinte teljesen vak lett élete hátralevő részére.
Meg a gerinc. A kapitányt gyávának tartották volna adott esetben...
A dolognak tobb oka volt: A pancelozott harcallaspont nem a hajo gyomraban volt, hanem a fedelzet folott, de alacsonyan.Viszont a pancelon csak kicsi kitekinto nyilasok voltak, es az agyuk fustje ez meg jobban zavarta, mint a magasabb hidat.
Az I. Vh-csatait elemezve az angolok arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy hiaba vannak a pancelozott toronyban, egy oda becsapodo granat, akkor is harckeptelenne teszi a szemelyzetet, ha nem uti at a pancelt. Ezert a kesobbi epitesu hajokrol elhagytak a pancelozott tornyot es magasabbra epitettek egy kevesbe pancelozott hidat. Az volt az elv mogotte, hogy ha el is talalja egy granat, az robbanas nelkul megy at rajta, mivel a gyenge pancelzat nem aktivalja a gyujtot. Mellesleg a nehez pancelozott torony elhagyasa a hajo egyensulyat is pozitivan befolyasolta.
Csuzimanal amugy Tojo a pancelozatlan hidrol vezetett, tisztikaraval egyutt (osszegongyolt fuggoagyak vedtek oket a repeszektol). Az orosz parancsnok a pancelozott toronybol vezetett, de egy kozvetlen talalat a tornyon sulyosan megsebesitette meg viszonylag a csata elejen.
Jutlandnal Beatty es Jellicoe is a nyitott hidrol vezettek a csatat vegig.
A Bismarcnak is volt ilyen pancelozott tornya, mivel a hajoval nem lehetett manoverezni, nyugodtan hasznalhattak vola. Gondolom gyors halalra keszultek, ezert nem mentek le.
A Prince of Wales mar a magas kevesse pancelozott hiddal volt megepitve, be is kapott egy talalatot a Dania-szorosban a Bismarcktol, ami robbanas nelkul ment at, de a hidon tartozkodok tobbseget megolte, kiveve a kapitanyt.
Nem Csuzima, de az eggyel korábbi Sárga-tengeri csatánál is az okozta az oroszok vesztét, hogy a vezérhajó Cezarevics hídja találatot kapott. Addig egész jól állták az oroszok a sarat, de az irányítás nélkül maradt flotta darabokra szakadt, a cirkálók és a két legjobb csatahajó is ment a maga feje után a szélrózsa minden irányába. Állítólag könyörögtek a tengernagynak, hogy menjen le a páncélozott harcálláspontra, de az már annyira megbékélt Istennel, hogy nem volt rá hajlandó. A tisztikar meg nem hagyhatta magára.
Napokban olvastam sokadjára a könyvet (Ludivic Kennedy: Óriások csatája), amiben a Bismarck híres vesszőfutását dolgozzák fel, amiben elsüllyeszti a Hoodot, majd lebénítják torpedóvetők, utoléri két csatahajó, több cirkáló, sok romboló, és kivégzik. Ami feltűnt, hogy a komplett tisztikar a hidat ért találat következtében hal meg. Egyetlen találat a csata elején megöli a vezérkart, meg kábé mindenkit, aki ott számított. Mért érdekes ez? Mert korábban olvastam a csuzimai csatáról, amiben jóval elavultabb csatahajók küzdöttek, kb. 35 évvel korábban építették azokat, mint a Bismarckot, és mégis a tisztikar a csata végéig életben maradt és fogságba esett a vezérhajón, amit szanaszét lőttek a japánok. Mert a csata alatt nem a hídon tartózkodtak, hanem volt nekik a hajó gyomrában egy védett harcálláspontjuk, amiből távirányítással meg periszkópokkal irányították a folyamatokat. Adja magát a kérdés, amit a wc-n üldögélve tettem fel magamnak: mért nem volt ilyen központi harcálláspontja a modern Bismarcknak? Vagy ha volt, mi a tökömet kerestek a csata közepén a tisztek a gyengén páncélozott hídon? Ezt most fejtse meg valaki. Utoljára szerkesztette: lonvard, 2019.09.25. 12:10:58
Írtam régen olyat is. De ha most beírnám, miket fordítok munka mellett YT-on, kb. az összes hobbinácit triggerelném vele.
Na majd hátha a Panzer Corps 2 helyretesz. Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.25. 00:24:31
Én akkor szálltam ki, amikor nem bírtam elviselni saját magam (túl sokat anyáztam mindenkire, akkor még lehetett a másik oldalra is), az unikornis szerű, hű de jó statok átka, azt hiszed, te vagy Michael Wittmann. Meg közben le esett, hogy ez is csak egy gyűjtögetős játék, nyomokban valóságot tartalmaz, de az újabb és újabb kiegészítők, az arany tankok, azok rendre le fogják alázni a régieket, így vagy úgy.
Na de várj, nem te írtál angol nyelvű szócikkeket a tankokról? Utoljára szerkesztette: Renegade, 2019.09.25. 00:11:20
Szu-100-zal mentem tán a legtöbbet a ruszkik közül. Viszont a sokat szidott Jpz IV-ben azt bírtam, hogy egy nyavalyás Cromwell se bírt benne leforogni. Ha valamelyik bepróbálkozott, 3-4 lövéssel küldtem vissza a kohóba.
Ott cseszte el nálam a WoT, hogy nem tudtak és nem is akartak rendes történelmi csatát csinálni hozzá. Pedig meg lehetett volna jól csinálni. Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.25. 00:05:38
óóó régi sebek :) Én a mai napig úgy gondolom, hogy te is egyike voltál a ruszki tank fetisisztáknak (nyilván én meg a német tankoknak). Szent szar, mennyit vitáztunk.
Amúgy az, azóta megszűnt DB az nagyon jó volt, jó kezekben. :)