Vajon a Hold keringési sebessége nem fékezõdik az árapály miatt? Ja, de az is külsõ hatás- a gravitáció miatt van- kiáltanátok fel! És igazatok van! Ám az ejtõtornyi mütyürök is pont ugyanarra a külsõ határa fékezõdhettek! Ha pedig ezt a Holdra elhiszitek, akkor a mütyürükre miért nem? Talán mert iszugyi kétségbeesett stratégiát választott, az állandó ismétléssel? Én is azt teszem, kétségbeesek, és stratégiázok- mindhiába.
Vajon a föld árapály forgásfékezõdése, amit pedig még a csillagászat is elfogad (ami szinte hihetetlen!), nem ilyen belsõ surlódás?
Bnum: teljesen egyetértek veled, ha azt állitod, hogy a súlyos, és a tehetetlen tömegek egyenlõk, sõt-azonosak is. Én csak a szabadesés egyetemlegességét tagadom, mert az mástól, pld. a surlódástól is függ. Márpedig a külsõ surlódást senki nem tagadja! Annak analógiája pedig a "belsõ surlódás". Iszugyi azt mérte ki. Mert a próbatestek így vagy úgy, de nem egyszerre érkeztek le. Legfeljebb nem megfelelõen interpretálja, amit én is kifogásoltam. De egy részét az állitásának elfogadom. Azon veled is vitatkozhatnánk. (A belsõ ellenálláson.)
Kipinil: játszd be légyszi a "mézes lép" videót! Azaz a "mézes képet", a golyós fiúval! Dehogy: a mézes golyót, a fiú képével! Ez képet ad a belsõ ellenállásról.
Már jeleztem, hogy pályán ez nem jelentkezik. A tömegek belsõ surlódása (szerintem) létezõ dolog, analóg a külsõvel, hiszen a gravitáció belül is hat rájuk. Hogy lehet, hogy ez nem jelentkezik? A képen amit látunk, a sárga farkinca sehol nem a napszél irányába kanyarodik, mert arra a kék csóva, a sárga pedig messze nem pálya irányú. Talán a forgással van mindez kapcsolatban? Ne feledd- a szabadesés egyetemlegessége esetén nem is lehetne farkinca, minden azonos pályán zuhanna! Egy porszem se eshetne le! Magyarázd el, légyszi.
"A 2008 HJ-jelû kisbolygó 42,7 másodperc alatt fordul meg tengelye körül, ami az eddig észlelt legrövidebb forgási periódus a Naprendszerben"
A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?
Nem vagyok üstökös szakértõ. Nekem megfelel qetuol magyarázata. A lényeg minél kisebb a részecske és a töltésétõl is függõen lép külcsönhatásba a napszéllel, aminek hatására a csóvában szelektálódás is létrejön. A valódi szél hatását is felhasználják ilyen célra.
"Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl: Nem egyszerre estek le."
Igen és te bizonyítva látod, hogy semmi más erõ nem hatott a kísérleti darabokra mint a gravitáció?
Csak gondold el mi történt volna HA igaza van és a különbözõ elemek különbözõ sebességgel esnek? Akkor milyen eredmény született volna?
A kiértékelése se volt semmi, mivel a század másodperc kijelzõje, ami tükörben látszott és a számjegyek váltása nem volt szinkronban a 25kép/sec-es filmmel. Tehát többnyire hiányos számjegyek tükörképe látszik.
A kísérlet eredménye (aminek én találkoztam a számszerûsített változatával is) közelebb volt a kaotikus mozgáshoz, mint bármi máshoz.
A lényeg, ha a mozgásuknak bármi köze lett volna a tömeghez, akkor, vagy egymáshoz képest el kellett volna mozdulni (a rendszámokkal arányosan, vagy más módon), vagy nem. Ténylegesen az egyenletes mozgáshoz képest kisebb eltéréseket látunk. Látunk kisebb nagyobb gyorsulást, kezdõ gyorsulást és vissza esést. Ezt röviden egy külsõ zavarnak, indulási zökkenõnek, vagy billenés hatásának lehet minõsíteni és nem többnek.
Azon kívül ha a feltételezés igaz lenne, 10000 helyen lehetne észrevenni. Csak gondoljátok el, mennyi helyen zuhannak 130m-nél nagyobb magasságból testek csak a Naprendszerben.
Akit érdekel talál az origon is kb 10000 hozzászólásból álló fórumot, az indexen még többet, de elõfordul más helyen is. Egy biztos, ha én fizikus lennék és nem tudnám ezt az effektus 10 másik kísérlettel bizonyítani, akkor fognám a kis lapátot és elásnám magam.
Ennél egyszerûbb ha azt állítjuk, hogy nem engedik megismételni a kísérletünket abban a bizonyos toronyban. Így nem derül ki, minden fizikához nemértõnek, hogy az eredeti állítás teljesen hibás. A fizikához kicsit, és jobban értöknek ez kezdettõl világos volt.
Utólag, hiányos információk alapján, lehet hogy több embert félre vezetett õ, vagy a hír.
Azért gondoljátok el, mi történne az ûrállomáson (ami zuhan a Föld körül) ha igaza lenne? :O)
Szerintem mindez nem offtopik, mert a tömegvonzás, és a tehetetlenség lényegéhez vihet közelebb.
Kedves Bnum. "A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé. Bár egy közbe jövõ Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja."
Hát permanens napkitörés lehetett az közel egy éven keresztül, ami így megkavarta az össze vissza lengedezõ porfarkincákat a hozzászólásod utáni képen. Meglehetõsen zavarba ejtõ a hozzátartozó magyarázat is, amely a tiedtõl merõben eltérõ.
"magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösbõl, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösbõl, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog." (Elég furán, és nem úgy, ahogyan írja)
Nem az az érdekes, hogy a Vénusz retrográd forgású, a Merkur is lassan forog- annak valami más oka lehet. (A Merkurra pld. a Nap árapálya nagy). Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is. Valamely forgó égitestbõl kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét. Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, õ is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhetõ egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne! Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestbõl, és keringeni kezd körülötte, akkor is megõrzi összes impulzusmomentumát. Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitõl változik késõbb a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak! Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam) Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthetõ! Persze, ez se túl könnyû! Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba?
"...és renndeltetésszerû alkalmazása..."
Amit egyébként még hiányolok a fizikában, és a csillagászatban, az a forgástörvények összefoglalása, és rendeltetésszerû összefoglalása. Amelyek itt- ott, a különbözõ tudományágakban nyomokban még ugyan fellelhetõk, azonban alkalmazási lehetõségeik korántsem általánosak. Csak a fizikának elõbb össze kellene õket "gyûjtenie". Meg a filozófiának is, mert mindenütt az az alap. Szóval én hiányolom azt, hogy az égitestek, köztük az üstökösök forgásperiódusának alakulásával nem foglalkoznak sehol. Hát nem furcsa, hogy szinte minden bolygó és égitest forgássebessége a naprendszerben <25 óra alatt változik? Még ez az üstökös is. Mitõl van ez így? Hogyan változik? Mondom- az a fizikus és csillagász-növendék járna a legjobban, aki azok klasszikus, már elhagyott ágaira fordítja az erõfeszítéseit. Hadd kergessék a többiek a részecskéket, amelyekbõl azonos tudati töltésük esetén is sok millió lehet. Amennyi csillag sincs az égen.
Egyben azonban nem értek egyet kipinillel: hogy egyes intézmények a kolosszális tudásukat rejtegetik... Mert szerintem inkább a kolosszális tudatlanságukkal hencegnek.
Az bizonyára igaz, hogy a filmfelvételen nem egyszerre estek le a minták. Sõt, iszugyi korrelációt talált a tömeghiány, és az eltérések között. No már most, mert jelenleg nincs olyan elmélet (az enyémen kivül), ami ezt lehetõvé tenné, a tehetetlen tömeg azonosságának sérelme nélkül, a kísérletet elbagatelizálják. Márpedig egy ejtõkísérletet nem lehet mással helyettesíteni, csak azzal. Így kipinilnek tök igaza van, csak lehet, hogy a tudósok megitélése nem tökéletes nála. Mert lehetne rosszabb is.
"Az alap tévedése az volt, hogy különbözõ anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben. Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben. A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején. Ezért jó eredményt nem kaphatott."
Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl:
Nem egyszerre estek le. Pedig eddig ebbõl indult ki a tudomány. Érdekes módon eddig passzoltak is ehhez az intézményes tudomány képletei. Most, hogy Ö a saját pénzén tudományosan bebizonyította, hogy nem egyszerre esnek le, valaminek változnia kellett volna. Ez a változás elmaradt. Miért? Szerinted?
Én megmondom miért. mert ez is egy dominó-effektust indítana el és ehhez gyávák a tisztelt intézményes tudomány tudós urai. Ezért.
Ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne, akkor az üstökösnek nem lenne csóvája. Ahogyan a földnek sincs. Vagy van neki? Talán egy pici van, ki tudja? Amit a mikro-nano Pa napszélnyomás fúj ki belõle? Az üstökös esetén egy ötven kilométer átmérõjû magból, 10 cse távolságra, valahol a Szaturnusz körül? Ráadásul az üstökös jóval nagyobb, karakteres tömegvonzása (~0,01 m/s^2) ellenében?
Lehet, hogy ezt a távcsövükkel számolták, mert nem volt még abakuszuk sem? A HaleBopp üstökös magja forog, ~11,6 óra a periódusa. Az ebbõl származó centrifugális gyorsulása jelenleg is csupán csak egy nagyságrenddel kisebb (0,001 m/s^2), mint a tömegvonzása. Az USP- kritérium pályája emiatt jelenleg csak ~ 57,8 km, alig nagyobb, mint a sugara! Ami azon kivül jut, azt mindent távolit! Pedig a forgási periódusa változó- az útja során a bolygók és a Nap árapálya változtatja. Korábban sokkal kisebb is lehetett, amitõl az USP pálya benne magában haladhatott! Nem csoda tehát, ha a magja kettétört, és bõségesen bocsát ki magából port, és részecskéket. Már százszor leírtam, mi az, hogy USP, és hogy miért fontos! Bármihez fordulunk az égbolton, az árapályt megtaláljuk! A szabadesés egyetemlegességének sérüléséért is õ a felelõs, nem a tehetetlen tömeg változása. Egyszerûen: lyukas a csillagászat, mert lyukasabb a fizika. No! Amit mondtam, úgy vagyon!
A Hairou obszervatórium képei óriási poszterméretûek. Nincsenek pixelhibák, sem meteorológiai léggömb. Egyébként pedig nyilvánosak. naponta letöltheted az aktuális képeiket.
"Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínûségû, hogy elég hátul van a sorban."
Mondtam, hogy próbálj elõítéletek nélkül vizsgálódni. Látom ez nem sikerült. Mit mondhatnék, talán azt, hogy az általad vélt valószínûség nem befolyásolja a valóságot.
Pont azért pikkelek a fizikára, mert csak a te általad idézett, együgyû képlettel és erõtannal foglalkozik az árapály címén! Emiatt a geofizika és a csillagászat is kénytelenek maguk kitalálgatni a nekik fontos árapályt! Csakhogy amíg a Geofizika ezt igen magas szinten, a tárgyköréhez méltón adja elõ, addig a csillagászat felületesen, korlátozottan vizsgálja csak. Ezért nem látja pld. a Hubble törvény kapcsolatát! Ez a lényege a megfigyelésemnek. Meg annak megértése, hogy te is a csõlátásodról nem tehetsz- azt a fizikától örökölted. És sajnos, az egész tudomány szegényebb miatta egy csodaszép fejezettel, és gazdagabb rengeteg "salátával". Ilyen esetben egyszerûen kötelességemnek érzem, hogy mint akár kivülálló mérnök, de MEGSZÓLALJAK!
Vedd már elõ a Wikit. "Hale-Bopp" üstökös A nátrium (sodium) alig látható, csak speciális eszközökkel. De ott van a kék gáz, és a sárga por között! Majd folytatom...
Jaj-uwu. Hát még nem látod, hogy én nem erõ egyetlenletet irtam fel? A potenciál az nem gyorsulás- sõt- még csaK NEM IS VEKTOR! Miért kevered a kettõt! Olvasdd el Dr. Völgyesi László (BME) Geofizika jegyzetét. Kiváló mû.
Az árapály potenciál =k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2!
(a k-t mindig elfelejtem, az egy sor összeg, adott feltételekre állandó) Nézd- a végtelenségig nem gyõzködhetlek, hamar feladom!
Ami azt illeti, a saját elméletem kifejtése nekem öröm, és nem megterhelõ. Másfelõl nem iszugyit védem, hanem csak azt, ami összecseng az én gondolataimmal. Mert nekem is van egy olyan elméletem, hogy a tömegeknek nemcsak "külsõ", hanem "belsõ" ellenállása is van, amikor különbözõ potenciálokat metsz áthaladásakor. Nekem ehhez kapóra jött iszugyi mérése. Azzal persze nem értek egyet vele, hogy ez a tehetetlen tömeg megváltozása miatt van így. Sõt, én elvileg tartom azonosnak a súlyos és tehetetlen tömegeket- pont errõl vitáztunk itt! Így valamivel egyetértek, valamivel nem. Az építõ kritikát elfogadom, a csõlátót meg nem. Ilyen duális a lelkem.
Bocsi, igazad van. Hivatkozom majd rá. Van olyan, hogy "tudomány esztétika"? Kellene hogy legyen, mert sokan kényesek rá, és mert filozófiai kapcsolata van.
nagyon szépen kikerülted egy kérdésemet... és elkezdtél szokásodhoz híven másról beszélni... keverni a dolgokat. de térjünk csak vissza: a #954-ben azt írtad nem látod a harmadik farkát, majd a #955-ben belinkeltél egy képet, amiben állítólag 3 farka van, holott ott ugyancsak 2 farok van.. szóval milyen 3. farokról hablatyolsz?
A kereszturányú hatást szilárd testeknél haránkontrakciónak hívják. Folyadékoknál meg kontnuitásnak. Nem feledkeztek ám meg róla a buta kis tudósok, csak te nem tudod amit õk:)
Te felírtál egy függvényt az árapály potenciálra. Nézdd meg, hogy függ a végeredmény a változóktól! Lehetetlen, hogy igaz legyen amit írsz, ez nagyságrendekkel nagyobb az árapály erõnél. Kilóméteres hullámoknak kéne csapkodniuk ha jön a dagály. Hol vannak aezek a hullámok? Amit a buta fizikusok használnak, azzal érdekes módon jól modellezhetõ a jelenség.
Nem elég neked a saját elméleted, még Szászét is felvállalod? Jó lenne ha elõtte elolvasnád a kritikai megjegyzéseket amit tettek a hozzászólók!
Az alap tévedése az volt, hogy különbözõ anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben. Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben. A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején. Ezért jó eredményt nem kaphatott.
Ne feledjétek: Eötvös és a többi "tehetetlen tömeg mérõ kísérlet" ekvipotenciális térben, közel állandó gyorsulás mellett történt. Ejtõkísérletet változó potenciálú térben legelõbb Galillei végzett, majd utána Dr Szász Gyula, ha jól tudom. Galillei mérései azonban nem hághatták meg iszugyi pontosságát. Így hát az üsztökösökre kell, hogy hagyatkozzunk. Amelyek jó nagyot zuhannak a "vákuumban"!
Tudós, és zseni barátaim. Az üstökösök forognak, vagyis a kifúvások sebessége és iránya végül is elhanyagolható. Sõt- a legtöbb kifúvás odafelé menet valszeg a naptól sütött oldalon, távozáskor meg nem mondom meg melyik képes felén történhet. (persze forog). Ha a kifúvások sebessége nagy lenne, akkor az üstökös pályája is elhajolna, és hamarosan a Csendes óceánba parkolna. Ilyenrõl azonban még nem hallottam. Vagyis a kifúvások iránya kétséges, hogy alakíthatná a csóvák pályáját, amelyek azért mégis csak furcsák... Se kifúvás, se napszél, se gravitáció, se ion- akkor mi a csuda?
qetuol Ha a szabadesés tényleg egyetemleges, miért nem mennek egy irányba mind? Hol van a napszél, meg a többi fontos tényezõ, ami közrejátszik?
Be kell lássam, te vagy az ügyeletes zseni, hiszen éppen ellentétét mondod, mint az angolnyelvû WIKI "+A Hale-Bopp nátrium-farka semleges atomokból (nem ionokból) állt, és ki mintegy 50 millió kilométer hosszú volt.[31]"
A nátriumcsóváról irják, hogy az semleges, ionmentes volt. Kizárható az elektromos indíttatás. Nézd meg az angol wikin.
Vagyis a gáz és a por csóva nagyjából követi a pályát, és kezdetben szét, késõbb összetartani látszódik. (két csóva) A nátrium csóva viszont alaposan oldalirányú, ~50 mkm hosszú. Ha pusztán csak kis sebességû (~1 km/s) oldalkifúvás lenne, (ahogyan magyarázzák) akkor egy év alatt se távolodhatott volna olyan messze a nátrium részecske. A napszél és a gravitáció sem segíthette ebben, sõt- inkább gátolta az! Akkor pedig mi hajtotta másfelé?
Amúgy minél közelebb megyünk a Naphoz, a fénye egyre kevésbé lesz egy irányú. Ez gondolom a napszélre is vonatkozik, amit a mágneses terek is eltérítenek.
Mi van ha mágneses tere van az üstökösnek? (ha van olyan üstökös?) Vaspor lehet benne.
milyen harmadik? hol látsz a te ábrádon 3.ik csóvát?
ez már egy megint más jelenség, itt 2 (azaz KETTÕ) csóva látható, nem pedig egy legyezõs, tudniillik
"Often a comet will show two tails. One is very straight and is caused by electrically charged particles, and the other is made of dust, curving away from the nucleus."
forrás: link magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösbõl, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösbõl, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog.
remélem eléggé egyszerûen fogalmaztam, ha ezt sem értik az itt levõ "zsenik", akkor
Az üstökösök por + kõ törmelék, fagyott gáz. Amikor felmelegszik a felhevülõ gáz kitör (az iránya(i) az üstökös szerkezetétõl függ). A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé. Bár egy közbe jövõ Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja.
Itt nem látom a harmadik farkát... De ugyan. mitõl áll ez a kettõ is úgy szét? Hiszen a Napszél és a gravitáció össze kéne terelje õket! Az is tény, hogy különbözõ anyagúak (valami szódium, és nátrium is volt).- Még tovább keresek.
így van, de ezek azt állítják, hogy a csóvák párhuzamosak különbözõ pozíciókban... holott ha ránézünk az ábrára, akkor látjuk, h a Nap-üstökös egyenes a mozgásiránnyal nem zár be mindig ugyanakkora szöget, ezért más-más pozícióban a napszél más-más irányban fújja a csóvát... ha pedig csak egy kicsit mozdul el az üstökös, akkor a csóva legyezõszerûen szétterül, be is rajzoltam :
az 1.-es és a 2.-es a pozíció az üstökös kicsi elmozdulása, látjuk a legyezõt? én látom
http://cas.sdss.org/dr7/hu/proj/basic/asteroids/findingasteroids1.asp Az oldalon többek között ismerteti az SDSS kameráját. A színszûrõk mûködését. Az animációval lehet kísérletezni és a képen NEM LÉTEZÕ színes objektumok keletkeznek. Ami természetesen egy továbbított képen már megjelenik, ráadásul ezeket még át is színezik.
Tehát én nem mérget, de egy c vitamint se vennék be az "idegen bolygók" ügyében.
Nehéz lesz megtalálnom, de kell. Három elem, hármas szétálló csóvája... Olyan fura fotó volt, de valahová régen eldugtam.
Mert párhuzamos kéne legyen a sugárnyaláb. De nem ezt teszi!
Csak az a furcsa, hogy miért nyilik szét, mint a kecske karfa? Bocsi: mint a kecske farka! Jaj-de undok vagyok: mint a fecske farka! (Így- ez most jó!)
"szerinted a üstökös-Nap egyenes hány fokos szöget zár be az mozgásirány egyenesével?" Az üstökös a csóváját nem a pálya mentén húzza. Az mindig (amikor létezik) a Naptól elfelé mutat, mint az árnyék.
Ez már tetszik, hogy aktivizálódsz, ábrát teszel be, ami igazán szimpi. Legbelül azért úgy érzem, hogy ezt én értem el nálad, és nagyon örvendezek. Valóban, hasznos kép, mert eddig úgy gondoltam, hogy minden üstökös, a Halley is, elõbb belezuhan a Napba, hogy utána évfordulóra megint azt tegye. Most próbálom megkresni azt a fotót, amire én gondolok. Köszi.
Megnézve pl a "15 A Hairou obszervatórium egy jellemzõ képe." címût: vagy valami röngen csillagok fénye át megy a Napon, eleve az érzékelõ sérült.
Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínûségû, hogy elég hátul van a sorban.
mivel fogalakoztok itt? gondolom nem iszugyival... akkormeg? csak rávilágítottam egy egyszerû dologra, amit forrai nem értett. és te sem, mert az üstökös nem a Nap középpontja felé zuhan, akkor sem ha pontszerûnek veszzük. Nézzed már meg ezt az ábrát, szerinted a üstökös-Nap egyenes hány fokos szöget zár be az mozgásirány egyenesével? a pálya minden pontján más és más szöget...egészen 0-tól 180°-ig..
Nem jajgattam, mert csak egyszer mondtam azt, a jajgatás meg gyakorító forma! De abban igazad van, hogy ezt tényleg nehéz kifejezni egyszeri jajként! Hogyan is lehetne jobban? Segítsz kitalálni? Mert a tárgyi részét tekintve nem számíthatók a segítségedre.
Te mondtad, hogy zseni! Õ csak azt tudja magáról, hogy önjelölt a megalapozott véleményét kimondani. Ahogyan én is gondolom magamról. Egyébként nem titok: Dr Szász Gyula
Azok a legyezõk egyidejüleg indulnak belõle, pályája azonos pontján, és az üstökös kicsinysége miatt párhuzamosak kellene, hogy legyenek! Oké, persze lehetne pld. azonos elektrostatikus töltésük, hogy szétnyissa õket. De akkor a zuhanás szöge miért függ a minõségüktõl?
Ha nem érdekel, hogy itt mi mivel foglalkozunk, akkor miért vagy itt? Topikot rombolni?
Lehet, hogy a részecskék hiányoznak, de a gravitációjuk pld. mindenütt jelen van, és kész kölcsönhatásba lépni bárkivel, és bármivel. Nem voltál jelen, amikor a gravitáció természetét vizsgáltuk. Például én kifogásoltam, hogy csak egy skaláris képletünk van a gyorsulásra, a DISZKRÉT tömeggel. (m)
a= G*m/r^2 m/s^2 (ebben mi a vektor?)
Bemutattam egy vektoriális képletet:
a=4(PI)/3*G* (ró) *r m/s^2
Ebben egyetlen r helyvektor van csak, a többi mind skalár, beleértve a (ró) kg/m3), ami meghatározott térrész "FOLYTONOS" tömegsûrüsége. A teret ez a tömegsûrüség folytonosan tölti be.
Pusztán eddig a gravitációt csak "diszkrét" szemlélettel vizsgáltuk. Talán a piaci logika öröksége ez: "kérek egy kilo tonhalat". A folytonos szemléletbeb nincs osztás miatti szingularitás, lineáris, mi kellene még? Eredménye meg ugyanaz. A folytonos szemléletben nincs vákum, persze büdös tonhal sincs. Ja és vákuum sincs!
iszugyi az valami csillagász-fizikus? mindegy is.. az üstököscsóva annál jobban terül szét, minél közelebb jár a Naphoz, tudniillik az üstökös NEM a középpontja felé zuhan, hanem körbejárja, naná hogy mindig más és más iránybólfújja ki belõle a cuccost. sztem ez tök logikus, nem is kell ehhez tudósnak lenni
a) titkolják, leplezik, hamis képekkel szórják tele a tárolókat. Így valóban nehéz a tisztánlátás. Viszont egyvalamit bebizonyítanak vele: hogy valóban léteznek.
b)és c)Én azt gondolom, hogy a gravitáció eleve sugárként vektor-irányultsággal létezik. Ez feltételezés. Kimérni csak akkor lehetne, ha lenne rá mûszer. Jelenleg nincs és megalkotásának elvi akadálya van. Ehhez ugyanis el kellene ismerni magát az idõfaktort. ha ez megtörténne, láncreakciót indítana el a tudományban. Dõlne az a tézis, hogy a fizika mindenhol azonos az univerzumban. De ezzel dõlne a vöröseltolódással bizonyított õsrobbanás elmélete is. vagyis minden amit ma elfogadottnak tekint a tudományos világ. Káosz köszöntene a tudományra. Ezt az intézményes tudomány saját jól-felfogott érdekében nem engedheti...
Lehet, hogy iszugyi tévedett a kiértékelésében, azonban a Nap felé zuhanó üstökösök csóvái, amelyek legyezõszerûen szétterülnek, pedig a napszél ki kéne, hogy egyenesítse õket, -azok nem tévednek.
A honlapomon levezettem az Univerzum viszkozitását, mint az árapály általános, mindenre kiterjedõ megnyilvánulását. Univerzumunknak éppúgy van "árapálycsatolási tényezõje" (F), mint bármely fekete lyuknak (porszemcsének) benne! Így a terében haladó bármely tömegtöltésû test, részecske ki van téve ennek az árapálynak. Nekem az lenne a furcsa, ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne.
Akkor vegyük sorra (vissza felé): a) az objektumokra vonatkozóan semmit se tudok. Én kisbolygóknak gondolnám. b) a radioaktivitásra vonatkozó cikket olvastam. Nagyszerûen jelzi a tudomány jeles képviselõinek, hogy "még közel se tudnak mindent", bár a kétkedõ hangokat nagyszerûen letudják hurrogni. c) "mérõeszköz híján ez nem lehetséges" Tehát meg kéne pontosan mérni a Nap gravitációjának az irányát. Eötvös inga? Nap körül keringõ bolygók, szondák akármik.
A Föld mellett elsuhanó ûrobjektum gyorsulásában kimutattak pár mm eltérést az elméletihez képest. Kizárt dolog, hogy nem tûnt volna fel, hogy nem a Nap középpontja körül kering, ami kering. A Nap okozta árapály iránya nem tudom milyen pontossággal jelöli ki a Nap irányát.
"Ez is idõbeni eltérés, de a butuskáknak az idõfaktor-változás nem jut eszükbe. Mint ahogyan a mesterséges ok sem. Pedig január közepe óta, mióta a mandorlákon keresztül megérkeztek a bányászok, lett volna mit kimérni." Ebbe kérek egy kis "hígítót", nem teljesen értem. :o)
"Ha iszugyira gondolsz..." és elég hosszan több fórumon se tudta bebizonyítani az igazát. Az adatkiértékelési módszere (késõbb kiderült nem csak rá jellemzõ módon) a csaláshoz közelebb volt, mint tudományos igazoláshoz. Lényegében az elméletének nemmegfelelõ mérési adatokat kihagyta a kísérlet értékelésébõl. Így viszont bármit lehet "bizonyítani".
"Egyszóval, én nem hiszek a mi világunk egyediségében. Sokkal színesebb a világmindenség." Erre vonatkozóan nem hangzott el ellenvélemény.
"Miért állítod, hogy a vákuum biztosan létezik?" Tehát szerinted nem létezik olyan tér rész ahonnan hiányoznak az általunk ismert részecskék? Mert ezt hívják vákuumnak. A valóságban ezt az állapotot csak többé-kevésbé tudják közelíteni.
"A vákuum pedig az a szõnyeg, ami alá minden, amirõl még nem tudjuk hogy mi, büntetlenül besöpörhetõ." Inkább úgy fogalmaznék, hogy ami vákuumnak néz ki, az alól a szõnyeg alól, még sokminden kisöpörhetõ, amit jelenleg nem ismerünk.
Nekem tetszik, hogy itt mindeddig senki nem avatkozott a dolgok menetébe. Leírom, amit gondolok, néha méltatlankodok, de az jól áll nekem. Rendjén valónak tartom ami történik. Eddig semmi olyan nem volt, hogy külsõ segítséget kértem volna.
Következõ definició - kérésem: "Mi a vákuum?"
Iszugyi kisérletét elképzelhetõnek tartom, de másképpen magyarázom. Az ejtõkisérleteknél ugyanis megjelenhet az a tényezõ, ami az ekvipotenciális körpályákon (Eötvös inga, szputnyik, stb.)nem: és amilényegében ugyanaz, mint az árapály- energiadisszipáció. Vagyis egy belsõ ellenállás, ami fékezi a zuhanást, ugyanúgy, mint a külsõ, csak nem látható. Viszont a zuhanó testnek melegednie, gerjednie kell ekkor! Ezt iszugyi sajnos nem mérhette...Pedig lehet, hogy a fékezõdõ tömegek parányit melegedtek is! Egyébként ez történhet a fekete lyukba zuhanó részecskékkel is. (Fékezési sugárzás)
Index.hu ? Igen, ott történnek érdekes dolgok. Valószínûleg kecskékre bízták a káposztaföld õrzését. :)
"biztos kitudtak volna mérni egy 2fokos eltérést"
Mondom, mérõeszköz híján ez nem lehetséges. Szerintem.
Ez is idõbeni eltérés, de a butuskáknak az idõfaktor-változás nem jut eszükbe. Mint ahogyan a mesterséges ok sem. Pedig január közepe óta, mióta a mandorlákon keresztül megérkeztek a bányászok, lett volna mit kimérni.:
Én sem állitom, hogy a gravitáció végtelen sebességû. Pont olyan a sebessége, amilyen a mezõé, amiben terjedhet. Ez leginkább a fénysebesség, gondolom. A "fényatomok kompressziós tényezõje" által meghatározva. A vákuum pedig az a szönyeg, ami alá minden, amirõl még nem tudjuk hogy mi, büntetlenül besöpörhetõ.