∫1/AB dA= -∫k dt Ahol az elsõ integrál határai A0=A(t0) és A(t) A második oldalé pedig t0 és t. Viszont B A-tól nem független. Mivel A és B meredekségei azonosak, ugyanúgy fogynak, ezért B=A+c alakba írható. Az integrál kiszámolásakor pedig majd c=B0-A0 formában is átírható. Ekkor 1/AB = 1/(A*(A+c)) helyettesítés kell. Innentõl már parciális törtekre bontás és lehet is integrálni, h az utolsó sorodban felírt egyenletet kapjad.
Valaki nem tudja, hogy egy A+B->T típusú reakció sebességét leíró differenciális egyenletét, ami r=-d[A]/dt=k[A], hogy lehet integrális formává alakítani? ([]:koncentrációk, k:sebességi együttható)
Elvileg egy elég csúnya kifejezés jön ki: 1/(°-[A]°)*ln(([A]°)/([A]°))=kt , ahol []°:kiindulási koncentrációk
ha egy kicsit pontosabban letudnád írni, mert így fogalmam sincs mik ezek a betûk
mert valami akkor vezeti az áramot, ha vannak benne mobilis töltéssel rendelkezõ részecskék (pl. elektronok fémben, vagy ionok folyadékban) A deszt. víz csak nagyon kevés iont tartalmaz, ha a tiszta vizet vesszük, akkor abban ugyebár szobahõfokon OH- és H+ ionok vannak az autoprotolízis miatt. Ezeknek a koncentrációja pedig alacsony, szobahõmérsékleten: [OH-]=[H+]=10^(-7) M
hát, pontosabban fogalmazva a feladat nem az volt h ezt kiszámold, ha jól emlékszem hõátbocsátást kellet számolni, csak ahhoz kell a gõz hõmérséklete, ami így volt megadva. A mostani ZH más volt :D Amúgy szerintem nem befolyásolja a kondenzációs hõmérsékletet, ha párát tartalmaz, csak az entalpiája lesz kevesebb, így szerintem csak simán az 1.8 bar-nál kell kikeresni.
de vegyipari mûveletek nem igazán az én kenyerem :D, most várom a 3. ZH eredményeit .... jövõre meg labor :D
Forráspont-emelkedés törvénye Anno még Általános kémiában is volt, vagy itt már nem híg oldatok esetével kell számolni? Clausius-Clapeyron-t és a Raoult-tv.-t kell összegyûrni egy feltevéssel. Forráspont kell meg párolgási entalpia.
Hali! A kedvenc fizkémtanárom a következõ feladatot adta fel: Számold ki a ciklohexán ebullioszkópos állandóját! (A szükséges adatoknak nézz utána!) Annyit tudok, hogy ez magyarul moláris forráspont növekedést jelent, de hát mégis honnan nézzek utána és milyen adatoknak? pls help
Lenne egy kérdésem vegyipari mûveletek témakörben.
Volt egy feladat ZH-n, aminek egy részében ki kellett számolni egy lekondenzáló gõz hõmérsékletét. A gõz nyomása 1.8 bar, nedvességtartalma 5%. A következõ táblázat állt a rendelkezésre: Táblázatok
nem, órára kell és amit nem találok meg nem tudom kidolgozni azt ide beírom.
-milyen közegbe játszódik le a KOI meghatározás? ezt a közeget hogyan állítottuk elõ? -az oxálsav mivé alakul a KOI meghatározásánál reakció végére? - az oldószer mivé alakul a reakció végére a KOI meghatározásakor? ezt milyen színváltozás követi?
Bocs amikortól vastag oda az egyenlõségjel elé [ b_] volt írva.
Amugy máshogy is lehet magyarázni, az sokkal megfoghatóbb, ez egy dinamikus egyensúly, tehát a reakció egyszerre megy mindkét irányba és így beállt ez az egyensúly: TFH: CO és H2O ütközik, akkor végbemegy jobbra, ha CO2 és H2 ütközik akkor végbemegy balra, na most ha kiveszed a CO-kat, akkor az elsõfajta ütközésbõl kevesebb lesz, de a 2. fajta ütközések száma állandó marad( picit nõ mert nõ a koncentráció) tehát balrafelé nagyobb lesz a sebesség mint jobbra, tehát balra fog a reakció eltolódni)
(Ez az egész csak olyan körülmények között mûködik, ahol ezek a reakciók végbemennek)
Jó akkor csak szerintem nem megy semmerre az uolsó kettõnél, mivel az már korábbanleírt elv alapján a semmelyik irány nem tudja csökkenteni a hatást ami létrehozta.(ez a nyomásosra)A katalizátor pedig csak mindkét irányú reakciót meggyorsítja, tehát gyorsabban áll be az egyensúlyi állapot, de az állandó nem változik.
Na a c-re: (=a b anyag koncentrációja) Fel tudsz írni a reakcióra egy egyensúlyi állandót ha nem változtatgatod a dolgokat akkor ez állandó. K=[CO2]*[H2]/([CO]*[H2O])Na most ha elkezded kivenni a CO-t akkor hogy ez állandó maradjon akkor nõnie kell a [H2O]-nak és ezáltal csökkennie a [CO2]*[H2]-nek, tehát a reakció a víz keletkezése felé kell eltolódnia.
Hehhe, ez nem fog menni. :D Az utolsó kettõnél nem értem, hogy miért nincs semmi, mert eddi nem volt olyan példa, hogy semerre, de hiszek neked. A c)-nél el tudod magyarázni, hogy miért?
Kovalens vegyületek esetén: Elõször felrajzoljuk a képletét, legyen a példa a metán:
Vizsgáljuk az egyes elemek elektronegativitását! A hidrogéné 2,1, míg a széné 2,5. Ezek alapján -mivel a szénnek nagyobb az elektronvonzó képessége- a szén kap egy (-4)-szeres töltést, míg a hidrogén (+1)-est (a kötések polaritása miatt). Ezek csak parciális töltések, tehát nem úgy kell értelmezni a molekulát mintha egy C4- és négy darab H+ ionból állna, mivel ezek sokkal kisebb töltések. Ezek alapján tehát a metánban a szén ox. száma -4, a hidrogéneké +1.
Egyszerû ionok: Az ox. szám a töltésszámmal egyezik meg, tehát pl. S2- ox. száma -2, vagy Ca2+ ox. száma +2.
Összetett ionok: Azt tudni kell, hogy az összetett ionok töltése megegyezik a bennük lévõ anyagok ox. számainak összegével. További fontos tudnivalók: - Oxigén ox. száma ált. -2, kivétel: peroxidok (-1) és szuperoxidok (-0,5) valamint a fluor-oxid (F2O, itt +2) - A fluor ox. száma mindig -1 - A hidrogén ox. száma ált. +1, kivétel a sószerû (ionos) hidridek (pl. NaH), itt -1
Ezek alapján pl. nitrátionban (NO3-) mivel az oxigén ált. -2, és ez nem kivétel, ezért ennek az ox. száma (-2), mivel 3 van belõle ezért -6. Ahhoz, hogy -5 legyen az összeg a nitrogéné +5 kell, hogy legyen.
Talaj redoxipotenciálja: Ha a red-oxi potenciál érdekel azt leírhatom, hogy a talajnak mennyi azt nem tudom, gondolom függ az összetételétõl.
Elektronvezetõk: hát nem tudom mire gondolsz, elvileg az elektromos áram is elektronokból áll, tehát az elektromos vezetõk környékén érdemes keresgélni.
Pl.: CO(g)+H2O(g) (oda-vissza nyíl) CO2(g)+H2(g) A jók: a)növeljük a víz koncentrációját-->jobbra b)melegítjük a gázlegyet-->endo c)megkötjük a CO-t-->balra d)katalizátort alkalmazunk-Sehova(csak gyorsít) e)növeljük a nyomást-->Semerre (jobb és baloldal anyagmennyiségre ugyan annyi és minden gáz)
jaha, ezek szerint te írtad oda, hogy "-->exo"/"-->endo" mert azt nem tudtam értelmezni.
Nem tudom pontosan mire gondoltál, amúgy van egy exoterm irány, meg egy endoterm irány, de kapásból nem tudom biztosra megmondani h melyik-melyik irány. Ki lehet számolni ha nincs megadva a molekulák standard képzõdéshõjébõl a reakcióhõt, de ehhez is lusta vagyok most :D
én vhogy így írnám: a)balra tolódik el b)endotherm irányba tolódik stb.
Le Chatelier elv: egyensúlyban lévõ rendszer külsõ zavarásra úgy reagál, hogy a zavarás hatásait csökkentse.
tehát vha van egy reakciód ami egyensúlyban van és t.f.h. balról jobbra exotherm (hõ keletkezik), akkor ha kívülrõl elkezdjük melegíteni a rendszert, az egyensúly balra fog eltolódni, hogy a "zavarást csökkentse", ha jobbra tolódna el, akkor még több hõ keletkezne, ez ellentmondana az L. C.-elvnek.
Így pl. ha növeljük a nyomást, egy egyensúlyban lévõ reakció abban az irányba tolódik el, amelyikben kevesebb molekula keletkezik, mert kevesebb molekula alacsonyabb nyomást jelent.
Kémiai egyensúly változása külsõ hatásokra (höm., konc., nyom.) valaki el tudná magyarázni valami hihetetlen egyszerû módon?
Milyen irányú változások történnek az alábbi egyensúlyi rendszerben, ha
Pl.: CO(g)+H2O(g) (oda-vissza nyíl) CO2(g)+H2(g)
a)növeljük a víz koncentrációját-->exo? b)melegítjük a gázlegyet-->endo? c)megkötjük a CO-t-->exo? d)katalizátort alkalmazunk--exo? e)növeljük a nyomást-->exo?
Köszönöm a segítséget!
hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát: - kovalens kötésû vegyületekben? - egyszerû ionok esetén? - összetett ionok esetén?
- mit mutat meg egy talaj mérhetõ redoxi potenciálja? -mik az elektronvezetõk?hogyan változik a vezetõképességük?
pH mérés: a klasszikus módja az indikátorok használata, ezek bizonyos pH-tartományok között megváltoztatják a színûket. A legjobb ilyen szempontból az univerzál indikátor, ami minden pH-értéket jelez. Egy újabb mérési mód az elektromos mûszer, ennek mûködését sajnos nem ismerem.
Gerjesztett állapot: Az atomon belül az elektronok az atommag körül keringenek. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt azonban nem tudjuk pontosan megmondani a helyét, tehát azt szokták mondani hogy az atompálya (tehát az elektron pályája) az a térrész az atomon belül, ahol az elektron 90%-os valószínûséggel van jelen. Ha az atommal energiát közlünk, akkor az elektronok ebbõl a térrészbõl kimozdulhatnak, ekkor beszélünk gerjesztett állapotról.
pH skála: A pH skálát általában 0-tól 14-ig szokták megrajzolni, ezen 0-tól 7-ig található a savas kémhatás, a 7-es pH a semleges és 7-14 a lúgos/bázikus.
faktor: kb. annyi a lényege, hogy ha van egy 0,2 mól/dm3 koncentrációjú oldatod, és a faktora mondjuk 1,01, akkor a valódi koncentrációja 0,2*1,01=0,202. Tehát amolyan javításként fogható fel. Ha a faktor 1,0000, akkor az oldat 0,20000 mol/dm3 koncentrációjú.
Egy vegyület akkor színes, ha valamilyen hullámhosszúságú fényt el tud nyelni, és amit nem nyel el azt visszaveri. Amelyik anyag nem nyel el semmilyen hullámhosszt, az általában kevésbé reakcióképes és a benne lévõ elektronok nehezen gerjeszthetõk, ellenben ha színes, akkor találhatók benne ilyenek, jó példa erre a karotinoid-típusú vegyületek családja, amikben konjugált kettõs kötések találhatók, emiatt pedig delokalizáció alakul ki. Általánosságban továbbá az is elmondható, hogy azok az ionvegyületek a színesek, amelyekben az egyik komponens, legyen az az anion vagy a kation színes. Ez akkor következik be, ha található rajtuk nem lezárt alhéj, tehát az alkálifém- és alkáliföldfémionok, stb. színtelenek, ugyanakkor a le nem zárt héjjal rendelkezõ rézion például kék.
milyen mûszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához?
mit jelent ha egy mérõoldat faktora 1,0000?
miért láttunk színesnek egy vegyületet?
ezeket valaki megtudná nekem mondani? köszönöm elõre is!
köszönöm, elég lesz ez is :)
Nem nagyon bízok benne, h ez helyes. Ahhoz, h kvalitatíve meggondoljam a számolást fel kéne elevenítenem a veszprémi TK alapján, h hogyan és miket kéne meggondolni.
Nem tom, de az volna a tippem, h a két esetre felírható Nernst-egyenletek különbségét kéne venni (aktivitásnak a K koncentrációkat véve), amibõl a kiindulási koncentrációra nekem durván 8*10^(-4)M jön ki.
Egy káliumion tartalmú oldatban potenciometriás mérést végzünk kálium ionra szelektív elektróddal és alkalmas vonatkozási elektróddal. A mért elektromotoros erõ -72,3 mV. Ezután az oldat pontosan 100 ml-nyi részletéhez pontosan 1ml 0,1000 M KCl oldatot adunk és ebben is mérjük az elektromotoros erõt az elõbbi elektródpárral. A kapott érték -51,3 mV. Mekkora volt a kiindulási oldat kálium ion koncentrációja? (RT/F)*ln10=59,2 mV.
Köszi hogy válaszoltál. Arra van ötlet hogy milyen kémiai folyamat játszódik le amikor például egy leves rántanak, habarnak be? Gondolom találkoztatok már ilyennel, a lényege hogy a folyadék viszkozitása valami folytán megnövekszik, a sûrûsége nem!
Errõl én is hallottam több ism. terjesztõben. De ott csak a karbon idõszaki rovarokkal hozták kapcsolatba. A dinók méretével kapcsolatban viszont nem (habár akkor is magasabb volt az O2 szint), azt általában azzal magyarázzák, h elõnyös volt a ragadozók elleni védelmükben és az emésztésüknek is kedvezett (Dinosaur size). Kísérletekrõl nem tudok, de nem tartanám kizártnak, h nagyobbra nõnének. Viszont fontos megemlíteni, h a természetben (állítólag) most is volna lehetõségük nagyobbra fejlõdni, mégsem teszik. Valszeg azért, mert nem elõnyös, a madarak gyorsabban kiszúrják õket és megeszik a nagyobbakat. A karbon idõszakában a harasztok is nagyobbra nõttek, de hogy bármely növény nagyobbra nõne, azt nem tudom. Mindenesetre olyanról már olvastam, h nagyobb CO2 szinten jobban fejlõdik a növényzet.
Szeretnék egy érdekességet megosztani veletek, és kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ha a levegõ oxigéntartalmát, ami jelenleg kb: 21% módosítjuk magasabb értékre, 33-35% körüli értékre, akkor ismét hasonló értékû lenne, mint a dinoszauruszok idejében. Állítólag azért nõttek olyan hatalmasra a dinoszauruszok is, és egy ismerõsöm említette, hogy régebben olvasott, valahol arról, hogy folytattak ezzel kapcsolatban tudósok kísérleteket, ott rovarokat használtak, amelyek valóban jóval termetesebbre nõttek ezáltal. Kíváncsi lennék, hogy mások is hallottak e már errõl a jelenségrõl, és ha igen mit. Ha tehetném kipróbálnám a családi kertészetünkben, hátha a növények is nagyobbra nõnének tõle :D
másrészt, hogy érdemben is reagáljak a hozzászólásodra: az én egyetemi jegyzetem szerint (Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok, Pasinszki Tibor, Mûegyetemi Kiadó,2006.) a réz(II)-nek nincs hidrixo komplexe és ezt két helyen is jelzi: 1.Cu2+ ligandjai: CN(-), NH3, H2O (13.oldal) 2.Réz(II) ionok reakciói, Cu(2+): Nátrium hidroxid oldat: hideg oldatban kék színû réz(II)-hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék reagens feleslegében nem oldódik.
én próbáltam valamit tenni a feladat megoldása érdekében, leírtam a gondolatmenetem pontról pontra. erre te mit csinálsz? idejössz, leakadsz egy nomenklatúrai hibán, amiben megjegyzem igazad van, és elkezdesz személyeskedni; vagy talán ennyire ismerjük egymást, hogy úgy érzed megengedheted magadnak, hogy ilyen dolgokat állíts, ilyen hangnemben?
Olyan nincs hogy amino-komplex, ammin- és amin- komplexek vannak. És hogy a jó életbe ne lenne hidroxó komplexe a réznek...látom nem nagyon játszottál még ezüst-nitráttal...
Tanácsot meg az osztogasson, aki ért is hozzá...elõbb tanulj, aztán okoskdj...vak vezet világtalant...
Én leragadtam az analitikai pontosságú csákánynál :)
a Zn-et elvileg vissza lehetne számolni, (feltéve, hogy a kénsavval a teljes Fe mennyiséget feloldotta, de mivel csak csapadékot szûrt, és a Fe-t csak a H2SO4 oldotta, ezt feltehetjük), a tökéletes gáztörvénybõl: tudjuk mennyi mól H2 fejlõdött és ugyanennyi mól Fe/Zn. Mivel tudjuk hány mól Fe volt, megkapjuk a Zn-et és akkor már tudjuk a Cu-t is, ezt ha nem muszáj nem számolom végig :D
Jó volna pl. tudni, h a híg H2SO4-et feleslegbe adta-e, mert attól függ a Zn(2+) és Fe(2+) mennyisége. Én azt tételeztem fel, hogy a híg H2SO4 H2 fejlõdés közben oldja a Zn-t és a Fe-t. Az ezután hozzáadott NaOH-val a Fe(2+) hidroxid csapadékot képez (analitikai szempontból ismeretlen a pontos összetétele!), a Zn(2+) hidroxo klompexet és ha maradt Zn, azt is oldja. A Cu-t a híg H2SO4 nem oldja tudtom szerint, csak a forró, tömény SO2 fejlõdés közben, de ez nem az az eset. a Cu NaOH-ban sztem nem nagyon oldódik, habár a Cu(2+)-nak van hidroxo komplexe.
Akkor t.f.,hogy valamilyen módon minden feloldódott (azt írja h csak csapadékot szûrt). A csapadék Fe(OH)x kellett, hogy legyen (a többi komplexet képez mivel feleslegbe adta), aminek az analitikai meghatározásánál (gravimetriás titrálásnál) kiégetik analitikai papíron Fe2O3-á.
Feltéve, hogy így csinálta, és mivel a vas-hidroxid csapadék meghatározásnál csak így lehetséges, így számolok. Ha ebbõl visszakövetkeztetünk (m(Fe2O3)=2,21375g, M(Fe2O3)=159,69 g*mol^-1), akkor n(Fe2O3)=0,01386 mol és elvileg a minta Fe móltartalma ennek a duplája (1 mol Fe2O3-ban 2 mol Fe van => n(Fe)=0,0277 mol), ami (M(Fe)=55,85 g*mol^-1) m(Fe)=1,548 g. Tehát a minta Fe tartalma tömegszázalékban= m(Fe)/m(minta) *100% = 63,2 tömeg% ami eleve nem jó. nem tudom más h gondolkodna (:
Hamupipõke azt a feladatot kapta gonosz mostohájától, hogy állapítsa meg egy Zn-Fe-Cu ötvözet tömegszázalékos összetételét, mert különben este nem mehet el a királyfi tiszteletére rendezett bálba. E célból egy csákánnyal 2,4500 g mintát vett az anyagból. A mintára híg H2SO4-oldatot öntött, s azt tapasztalta, hogy 828,1 cm3 0 °C-os 0,1 MPa nyomású gáz fejlõdött. (Látható, hogy nem fûtöttek Hamupipõke szobájában.) Ezután fölös NaOH-oldatot adott a mintát tartalmazó oldathoz, majd leszûrte, és a csapadékot kiszárította. Megmérte a csapadék tömegét analitikai mérlegen, eredményül 2,21375 g-t kapott. Ezek alapján Hamupipõke kiszámolta az ötvözet összetételét, s azt kapta, hogy 20 tömeg% Zn-t, 30 tömeg% Fe-t és 50 tömeg% Cu-t tartalmazott a minta. Elmehetett-e Hamupipõke a bálba?
Mélymerülõ búvárok is használják akár +50% arányban N2 helyett.
de lehet, hogy egyszerûbb a feladat és ρ=1-nek vehetõ...(: nem tudom mennyivel jutottál elõrébb, remélem nem kavartalak meg, bátran kérdezz tovább
ez a 40 tömeg% szerint van, viszont utána ezt írod:
Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz
ezt nincs ahonnan tudd, mert nincs megadva és csak akkor igaz ha az oldat sûrûsége 1[g/ml], mert akkor 100g oldatban, ami 100ml valóban 40g a glükóz.
A szöveg szerint 100g oldatban 40g a glükóz, 60g a H2O, de nem tudjuk ennek a térfogatát.(ehhez kell a sûrûség).
az az érdekes, hogy az asztalomon épp van egy 40%-os glükóz oldat :D infúzióhoz, 100 ml-es. Azt írja a papírján, hogy 440g glükóz 1000ml-ként (=1000cm^3),
Mivel 40 tömeg%-os az oldat, tudjuk, hogy ha az oldat tömegét(m{oldat}) 0,4-el megszorottuk 440g-ot kapunk. m{oldat}*0,4=440 ,ebbõl kijön, hogy m{oldat}=1100g
és mivel ρ=m/V=1100[g]/1000[cm^3]=1,1[g/cm^3]
Visszahelyettesítve amit lent írtam: V=12/ρ=12[g]/1,1[g/cm^3]=10,9[cm^3]~11[cm^3]
Bocsánat, én voltam félreérthetõ. Leírom amit én csinálgattam.
Tehát van ugye a 40% os Glükóz oldatunk. Egy betegnek pedig 12 g glükózt kell adnunk. Ez pedig hány ml ?
Akkor ugye 100 g oldatban 40 g glükóz van. /Közben nézegettem a neten és 100 ml-es kiszerelésekben van/ Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz, azaz 10 ml-ben van 4 g. 4*3 12 g glükóz, és akkor 3 * 10 ml = 30 ml 40% os glükóz oldatot ha adunk, akkor abban 12 g glükóz lesz.