Én próbálkoztam ilyesmik számolgatásával de arra jutottam, számomra az interneten keringő infókból összehalászni és kiszámolni az adatokat tovább tart, mint letesztelni és kimérni a mintavideóban látottakat. A sors fintora, hogy mivel nem vagyok rászorulva, ezért érdekesebbnek találtam egy infrakamera házilagos elkészítését és beszerelését a kocsimba.
https://www.youtube.com/watch?v=PPdJtEumQb4
Igen külföldi leírásokat összelehet szedni, de én speciel egy magyar viszonyokat figyelembe vevő lakossági leírásnak jobban örülnék. Pl hogy xx m3 gázhoz naponta ennyi anyagot és vizet kell betölteni, ilyen tartály és gáztároló, és fűtés vagy szigetelt helység télire ect.
Ha rákerestetsz biztosan találsz leírásokat, még ha angolul is. Én találtam még külföldi cégeket is, akik ráálltak ezek gyártására, most nem keresek vissza. Megjegyzem, mióta láttam ezeket az elképzeléseket, egyre inkább érik a gondolat a fejemben, hogy valami gumibelsőt kéne feltölteni-hagyni felfúvódni-, majd azt egy csövön keresztül a benzines autóm szívótorkába bevezetni. A motorvezérlő elektronika majd visszaveszi a befecskendezett benzin/autógáz mennyiségét a szükséges mértékben.
Jó pár éve volt egy magyar srác aki tervezett és készített valami kompakt biogáz tartályt ami még fűthető is volt a téli időjárás miatt. Hogy mi lett a projekttel nem tudom, vidéken szerintem működhetne.
Amúgy jó lenne valami értelmiségiek által kidolgozott, megtervezett, méretezési táblázatokkal ellátott "csináld magad" megoldás is ami a kezdetektől a végig tartalmazna leírást.
https://www.youtube.com/watch?v=pKZgnXQCp98 Ez fenntartható és mindenkinek rendelkezésére áll.
Az iménti kérdésre válaszom:Talán azért mert sok pénzt fektettek a kifejlesztésébe és most szeretnék visszakapni, ezért lobbizzák orrba-szájba. Valójában én megtiltanám zöld területeken a napelemtáblák építését. Inkább hagyni kéne kicsit visszavadulni a természetet.
Mondjatok olyan technológiákat, amellyel viszonylag kevés energia befektetés árán télen be lehet fűteni egy lakást.. és olyant amellyel nyáron le lehet hűteni.
Az oké, de ami helyett használnák az is az. Ellenben eddig ment a rinya, hogy nagyon drága és nagyon környezetszennyező vagy energiapocsékoló az akkumulátor gyártása. Na most pampogjon valaki ezért. Itt van EZ. SOKKAL olcsóbb mint eddig bármikor, a gyár meg megújuló energiával fog szépen működni, ami nagyságrenddel csökkenti az eddigi környezeti terhelést a gyártás során. 20 éve megy a rinyálás ezen, erre megcsinálja a Tesla, de mindenki nekiáll fikázni. Elon Musk Debuts the Tesla Powerwall Utoljára szerkesztette: Inquisitor, 2015.05.01. 16:07:16
Igen a Tesla S baromi nehéz kocsi. Minden estre azért kipróbálnám, hogy milyen lehet vezetni :) Kb egy fél éve volt szerencsém 2 napra megkapnom az opel amperát. Mit ne mondjak fantasztikus volt az élmény. Az autó nyomatéka brutális, viszont úgy használni mint egy benzines vagy gázolajos gépkocsit lehetetlenség. Ha egy kicsit jobban nyomod neki elég hamar lemerülnek az akkumulátor telepei.
egyelőre a NASDAQ-n túlértékelt a Tesla, de ha komolyabb bevételeik lesznek akkor rendben. Kb 200 többért adják a Tesla papírt mint a bevétele, olyan 70ig lenne normális. Mondjuk egy Microsoft 16, egy facebook 74, egy apple 16, egy Yahoo 6, egy Intel 13. Így már van viszonyítási alapod az 195 ös tesla értékhez, azért ne legyünk igazságtalanok, egy relatív kezdő cég, igaz már 11 éves, de...
LOL, a gőzgép is mennyivel nehezebb a vitorlánál, aztán valahogy mégiscsak elterjedt ;) A teslában az az érdekes, hogy nincs benne semmi érdekes. Csak valahogy a nagy büdös semmiből hirtelen lett egy autógyár, amelyik olyan autókat készít, amilyeneket addig -így futószalagon- senki sem csinált. Ráadásul olyan minőségben, amit nyugodtan a prémium európai/japán gyártókéval van egy szinten. De valóban, műszakilag annyira nem nagy szám. Csak éppen van mögötte egy kurva nagy szándék, épülnek ki a töltőberendezések (már EUban is), terjed a dolog. Lehet, hogy lufi a papírok értéke, nem értek a tőzsdéhez. De azt mondani a teslára, hogy nincs mögötte produktum, az struccpolitika. Visszatérve a gőzgépre: mai szemmel mit mondanál arra? Hogy valami óriási dolog? Ugyanmár. Akkor már tudtak gyártani kazánokat, tudták, hogy a vizet felforralva gőzt kapnak, tudtak jól tömített hengereket/dugattyúkat gyártani, tudták az alternáló mozgást körmozgássá alakítani. Tehát akkor mondhatjuk, hogy a gőzgép megszületése gyakorlatilag semmiség volt, egy lufi. Hisz semmi extra nincs benne. Most még csak pártízezres a nagyságrend a gyártás, de bakker pár éve működnek csak.
Most nézem, csak az akksi 1300 font tömegű. Irgalmatlan méretű holttömeget mozgat, az autó csak 3-4 utassal és minimális cumóval megpakolva 2300-2400 kg tömegű.
Ez a luxusautók luxusautója... Április elseje tegnap volt...
És kit érdekel ez a fogyasztás, ha a kocsi 100 ezer dolláros nagyságrendbe fáj...? Ez még a legfeljetebb államokban is nevetségesen derága. Ez neked a tömegeknek elérhető autó...? Az új 10-15 ezer dolláros autókra nem telik a magyar és a világon élő emberek cirka 80-85%-ának.
Ezen felül nagy távolságot nem tudsz vele menni a töltőrendszer hiánya miatt és a hidegebb éghajlatú országokban a fűtés miatt még közepes távolságon sem versenyképes.
Szóval csak óvatosan. Soha nem tudtam elviselni az ilyen rózsaszín ködös hurráoptimizmust, aminek kvázi semmiféle alapja nincsnen.
nagyon kis időm van, pedig a Tesla-S fogyasztását is kiszámoltam, most nem tudom hol van. Valami 450 Wh/km -re jött ki. Lehet összevetni a benzinnel, forintban.
Pár év múlva lesz igazi sikertőrténet. Akkor fogod igazán sajnálni, hogy nincs részvényed. Németországban ugyanez várható 2020-ig. Mondom, aki most beszáll az szakítani fog. Majd visszatérünk erre 5 év múlva.
Milyen sikerterméke van a Tesla motorsnak...? Hm...? Musk tényleg nagyon szakított a szoftveriparban, de könyörögöm, azóta mitt tett le komolyan az asztalra, mint működő sikertermék, ami a tömegek számára elérhető...? A csővonatos álma is akkora tévút szerintem, hogy szavak nincsenek rá. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.02. 12:38:05
Azt hiszem neki már most sincsenek anyagi gondjai :) Kár, hogy anno mikor még sehol nem volt a cég és szarért - húgyért lehetett a részvényeiket venni, nem vettem. Azt hiszem most én is sokat mosolyognék :) Egyébként a Tesla akkor fog nagyot kaszálni ha kijönnek az első kompakt verdával, ami ha jól tudom 1-2 éven belül meg is valósul.
#68-ban írtam, hogy japán vízibusz-ai engem is érdekelnek. A Toyota már dolgozik a személyautón is.
Reménykedéssel vegyesen vízionálok olyat, hogy el fognak tűnni az olajkályház az utcákról. Aki ebbe most belevág, milliomosként kerül ki a bizniszől. Elon Musk (Tesla) ugyan már milliomos, de ha beszáll a Tesla-val a hidrogénbiznisz-be, még milliárdos is lesz belőle.
őszintén vetődtem a naptárra a cikk láttán, hogy már elseje van??
Én eléggé AE-rajongó vagyok, de ez itt...
hát nem tudom... plusz megint jön a tárolási probléma. Akku-ról semmi szó nem esik, pedig plusz súly. Kábel meg mekkora kéne 600kW-nál és főleg egyenáramnál?? Nehogy már 48V-on akarjanak 10A-t leszedni, mert arra sem elég az a madzag a videóban... Ha lesz hozzá szupravezető, lehet tovább gondolkodni.
Japán "vízibusz-ai" most jobban érdekelnek. Utoljára szerkesztette: Steel, 2015.03.22. 17:45:05
Ha gravitációs a rendszer, akkor azt vízerőműnek hívják. Az már fel van találva egy ideje. Ivóvízrendszerbe építve jobb esetben csak a vízművet szivatják :) meg vele (szivattyúterhelés), rosszabb esetben az összes fogyasztót (nyomáscsökkenés). Utoljára szerkesztette: gothmog, 2015.02.10. 13:49:36
Ha gravitációs a rendszer, akkor lehet, hogy van értelme, valószínűleg azért nem teljesen hülyék ott sem, ha beépítették valahol ott talán pozitív az energiamérlege.
1. Az ívóvíz hálózatban az áramlási sebesség 1-3 m/s-os tartományban van.
2. Ez a víz ellenállása hajta meg, tehát a szivattyú szemszögéből ez fojtás... Tehát a szivattyú által betett nem 100%-os hatásfok után ez kisebb hatásfokkal csinál áramot...
Majdnem. Gézoo barátom szerint (is és még nagyon sokak szerint) nem akkor és nem úgy történt a Holdra szállás. Nem baj az, hogy a helyesírást nem alkalmazod, de legalább személyeskedsz ahelyett, hogy érdemi választ írnál.
"1879-ben Jo¾ef Stefan szlovén fizikus mérte meg elõször a feketetest által az összes hullámhosszon kisugárzott energiát. Azt tapasztalta, hogy az arányos az abszolút hõmérséklet negyedik hatványával. Ezt késõbb elméleti úton magyarázta meg Ludwig Boltzmann, ezért hívják az eredményt Stefan–Boltzmann-törvénynek."
Azaz a Clausius-féle megfogalmazás(1850.) helyességét már 29 évvel a megszületése után kísérletileg cáfolta. A Mûegyetemen a mai napig minden évben elvégzik a hallgatók ezt a bizonyítást, azaz Stefan–Boltzmann-törvény helyességének ellenõrzését.
Vagyis a hõ sem, és a többi energia sem tudja azt, hogy melyik a hidegebb vagy melyik a melegebb. Ezért nem tud a hidegebbrõl a melegebbre áramolni. Hanem minden test a saját abszolút hõmérsékletének negyedik hatványával arányosan a többi testtõl függetlenül sugároz.
Az más kérdés, hogy ezek a sugárzások a kölcsönösség esetén a hõmérsékletek kiegyenlítõdését is okozhatják. És más körülmények esetén az energia felhalmozódását.
Ó, viszajött a fõ holdraszállás tagdó az õ zsenialitásával...
1840-es években, amikor az általad említett fõtételt felállították, ugyanazok azt is kijelentették, hogy "Minden lényeges fizikai és kémiai törvényt már felfedeztünk! (Thomson a késõbbi Kelvin folyó lovagja, azaz terület nélküli, más megfogalmazással "tiszteletbeli" lord.)"
Egyébként az alap posztulátumának nem mond ellent amit leírtam. A példában említett eszközre nem érvényes mert NEM mechanikus eszköz. Hanem csupán egy testek alkotta "eszköz".
" Clausius-féle megfogalmazás (1850.): A természetben nincs olyan folyamat, amelyben a hõ önként, külsõ munkavégzés nélkül hidegebb testrõl melegebbre menne át. Csakis fordított irányú folyamatok lehetségesek."
" Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hõt veszít, és ez a hõ munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizébõl hõenergiát von el és a kivont hõenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhetõ."
Nos, nyilván az említett elõdök tudása kevés volt a Stefan-Boltzmann törvény alkalmazásához. Ja és a vadzabos kísérletet sem ismerték.
Egyébként pedig a hibásan megfogalmazott tételeket szembe állítani a mérési valósággal nem túl bölcs dolog. Valamint azt állítani, hogy a mérési valóság a téves, az pedig még barátok között is "ostoba ötletnek" számít.
Egyébként pedig az írásomban pontosan megjelöltem azon köröket amelyekre érvényesnek tekinthetõ a termodinamika a jelenleg tanított formájában. Ezért a hozzászólásod tartalmilag sem helytálló. Mert nem kell "felrúgni" a termodinamika törvényeit.
Csupán azon állításokat kell kiemelni belõlük amelyek az abszolút univerzalitását tévesen állítják.
Ó, nincs, tényleg. Mint ahogy írtad:
"elérhetõ, például az, hogy a hõ a hidegebb helyrõl a melegebbre áramoljon"
Igen, végülis csak termodinamikai fõtételt kell felrúgni. Ami valóban, nem elvi akadály. Hanem gyakorlati.
A szabadalmi védettség csupán jogi értelemben jelent védelmet és kizárólag azon országokban amelyre kiterjesztették. A "világszabadalom" kategóriát mondják, de a valóságban nem létezõ.
Mivel a szabadalmi leírás célja, rendeltetése a másolás megnehezítése, ezért a természetébõl fakadóan nem tartalmazhatja a megépítéshez, vagy az utángyártáshoz - másoláshoz szükséges összes információt. Ezért a fentiekbõl következõen természetes a titkolózás.
Nagy hiba azt vélni, hogy "eleve nem mûködhet" energia termelõ eszköz. Ugyanis az energia szó jelentése szerint: "munkavégzõ képesség".
Vagyis ha munkavégzés nélkül elérhetõ, például az, hogy a hõ a hidegebb helyrõl a melegebbre áramoljon, miközben a vissza irányban csak töredéke áramolhat, akkor a hõenergia felhalmozódik a melegebb helyen és pusztán a hidegebb helyre "visszaengedéssel" munkát végeztethetünk.
Vagyis ehhez csupán arra van szükség, hogy az energia áramlások útjába egy irány függõ vezetõképességû eszközt (vezetõt) helyezzünk.
Példaként ilyen vezetõ többek között, némi átalakítással a Galilei-féle távcsõ is. A szórólencse felõli oldalán a környezet számára a csõ felülete (az a térszög amit a csõ elfoglal,) optikai szempontból sokkal kisebb a csõ tényleges méreténél. Ezért miután az objektív felõli irányból a teljes sugárzott energia mennyiség átjut rajta, ugyanakkor a vissza irányban a szórólencsén át, a sugárzott energia többsége eltérül a csõ mellé, ezzel marad ezen az oldalon.
Vagyis ha a módosított távcsövet két kamra közé helyezzük, akkor az objektív felõli kamrából addig sugárzódik át a hõ az okulár felõli kamrába amíg az okulár felõli oldal sugárzása a szórólencse által csökkentett mértékkel egyezõ nagyságú lesz az objektív felõl érkezõ sugárzással.
Számokkal: Példaként +25 C fokról indulva, az objektív felõli kamra a -20 C fok hõmérsékletû felületének hõsugárzása P = 233 W/m2
Az okulár felõli oldal eddigre +70 C fok hõmérsékletû felületének pedig P= 786 W/m2
(Stefan–Boltzmann-törvény, lásd például itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan-Boltzmann_t%C3%B6rv%C3%A9ny )
Azaz ha a szórólencsén át a t/k arány -3,4x-nél "nagyobb", azaz ennél jobban "kicsinyített" a kép, akkor a P=789 W/m2 sugárzási teljesítményû oldal felõl a "kicsinyítési" tényezõ következtében a csõbe csak P= 231 W/m2 teljesítményû sugárzás tud bejutni a szórólencse felõli oldalról, miközben a szembe irányból P=233W/m2 érkezik.
Vagyis a -20 C fokos oldalról még ekkora hõmérséklet különbségnél is még mindig P=233 W/m2 jut át a +70 C fokos oldalra, miközben visszafelé csak P=231 W/m2 sugárzás jut át. Azaz a különbözet deltaP=233-231= 2 W/m2 még mindig a hidegebb felõl a melegebb felé.
Tehát az egyensúly, azaz amikor mindkét oldalról a másik felé azonos teljesítményû energia sugárzás történik, csak +90 C fokos különbség felett alakul ki a -3,4x-szeres szórólencse esetében.
(Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy a pontosan +90 C fokos különbséghez tartozó egyensúlyi P=P=233 W/m2 sugárzáshoz -3,376169841x-szeres "kicsinyítés" tartozik.)
Azaz "az energia", minden nemû munkavégzés nélkül, már egy ennyire nagyon egyszerû elrendezésû, mozgó alkatrész nélkül eszközzel is felhalmozható. A felhalmozás során képzõdõ különbözete pedig munkavégzésre fogható.
( Az egy teljesen más kérdés, hogy ezzel az elrendezéssel mekkora méretû eszköz kellene például egy város energia igényének ellátásához.)
Vagyis a gyakorta emlegetett "energia megmaradási törvény" csak erõsen korlátozottan érvényes.
-- Nem érvényes a nem differenciálható függvényekkel leírható folyamatokra, -- nem érvényes a szimmetrikus-aszimmetriákat tartalmazó eszközökre, és mint a példából látható: -- nem érvényes az aszimmetrikus vezetõképességû alkatrészekkel épített eszközökre sem.
Ugyanakkor kiemelendõ, hogy MINDEN MÁS ESETBEN ÉRVÉNYES!
Vagyis az "alternatív energia források" azon köre, amely nem tartozik a felsorolt kizáró feltételek közé, azok valóban lehetnek "kamu" vagy akár szándékolt "átverés" eszközei.
Ugyanakkor a felsorolt kategóriák valamelyikével készült/mûködõ eszközökkel nincs elvi oka az energia termelésének.
Azért kell titkolózni, hogy nehogy hamar kiderüljön, mekkora ordas nagy kamu az egész.
Nem hogy a választások elõtt, hanem soha nem fog errõl kiderülni semmi konkrétum. Arra lesz jó, hogy a paranoid hülyék majd két-három év múlva elõcibálják ezt a sztorit is, hogy a csúnyagonosz tudomány meg az olajlobbi hogy elnyomta ezt a szegény, szerencsétlen embert.
Tényleg szeretném, ha nem lenne igazam, de annyi ilyet láttam már...
ez is érdekes hír: Jön az olcsó hidrogén? "A növényvilágra jellemzõ fotoszintézis alapján állítottak elõ hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai. Szerintük az eljárás megoldhatja a világ energiaproblémáját, mert fel tudják tárni a tiszta, olcsó és megbízható erõforrásnak számító hidrogénben rejlõ lehetõséget."
– Egy dologra azonban még nem derült fény: honnan nyeri a készülék az energiát?
– Nem elsõsorban a nagyfeszültségen keresztül, hanem a nagy áramon keresztül csatolja ki a készülék az energiát „a levegõbõl”. Ennél többet nem szeretnék errõl mondani.
– Pedig egy fizikus már úgy nyilatkozott a hírek kapcsán, hogy akár Nobel-díjat is érhet az energiacella megvalósítása.
– Lehet, hogy egyszer majd a feltalálók ezért Nobel-díjat kapnak, de hangsúlyozom, nem vagyok a feltalálók között, én a projekt gyártói között vagyok. Általában azt tudom mondani, hogy azoknak a berendezéseknek a tömeges gyártása, amelyek új vagy nem ismert elven mûködnek, csaknem annyi problémát okoz, mint a prototípus kifejlesztése. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az én ipari potenciálomban és a nagy sorozatgyártásban lévõ tapasztalatunkkal mi a gyártásra koncentrálunk. Tehát nem foglalkozunk olyan elméletekkel, amelyek még kísérleti fázisban vannak. Egyszerûen azért, mert tudom, hogy egy ötlet felvetésétõl a prototípus elkészítéséig hány év telhet el. Csak emlékeztetõül, mielõtt 1981-ben a Mûszertechnika magánvállalkozást létrehoztam, közel tizenhat évig dolgoztam egy kutatóintézetben, tehát mint kutatásfejlesztõ mérnök tisztában vagyok a kutatásfejlesztés buktatóival, hogy a kész termékig mennyi mindenen kell keresztüljutniuk a fejlesztõknek. Felhasználva kutatásfejlesztési tapasztalataimat ezért ragaszkodom ahhoz, hogy csak olyan termékkel foglalkozzunk, ahol a prototípus kész, kellõen le van tesztelve, és csak a sorozatgyártást kell megoldani. A berendezés nemzetközi kooperációban készül, magyar részrõl Székesfehérvárott lesz a gyártás központja, az elektronikai egységek a Videotonban, a logisztikai és szállítmányozási rész pedig az Ikarusban. Bizonyos részek gyártása pedig más országban történik, onnan fog hozzánk érkezni végösszeszerelésre. Õsztõl indítjuk a gyártást, elõször húsz-ötven darabos sorozattal, utána kétezer, majd százezer, és a következõ években már évente egymillió darabot kívánunk gyártani. Célunk az is, hogy a projekt mellé álljon több ország kormánya is, és szinte egyszerre jelentse be három-négy ország miniszterelnöke, hogy ez fontos a számukra, illetve az Európai Unió országai számára.
– Esetleg nagykövetekkel is egyeztet a témában?
– Ezt a felvetést nem szeretném kommentálni.
– Természetesen nem, a másik három téma kommunikálásában azonban más stratégiát követek. Összességében négy kulcstémával foglalkozom. Az energiacella mellett egy másik találmány is nemzetközi fontosságú. Errõl csak annyit mondhatok, hogy a dízelmotorok fogyasztásának és környezetszennyezésének redukálásáról szól. Titoktartási kötelezettségbõl és más okokból sem nyilatkozhatok a részleteirõl, de annyi bizonyos, hogy világviszonylatban ez is számottevõ projekt lesz. Alapvetõen módosíthatja az autógyárak fejlesztési stratégiáját a következõ években.
– Mégis, nem tudná körülírni, miként képzeljük el?
– A dízelmotorok fogyasztását körülbelül húsz százalékkal lehet csökkenteni, a környezetszennyezését pedig a nullához tudjuk közelíteni, még használt motorok esetében is. Így lehet, hogy értelmét veszítheti a benzines Otto-motorok gyártása. Az Egyesült Államokban és Kanadában szabadalmi oltalom alatt van a találmány, Európában most folyik a szabadalmaztatási eljárás. Ennek végén a titoktartási kötelezettség is megszûnik. Személygépkocsiban már kipróbáltuk a találmányt, nagyon jól mûködik, most kezdjük a buszos teszteket. Ez óriási elõnyt jelenthetne a régi dízelmotorok használatánál, mert a legmagasabb szintû, Euro–5-ös szabványnak is megfelelnének ezen egység beszerelése után. Forrás: Magyarország legyen a hõforrások paradicsoma (Magyar Hírlap Online, Pindroch Tamás cikke a 2013. április 13., szombat)
Kiemelendõ: "Az Egyesült Államokban és Kanadában szabadalmi oltalom alatt van a találmány" - tehát akkor az adott szabadalom megtalálható a kanadai vagy az egyesült államokbeli szabadalmi hivatalok szabadalomkeresõjében. De a Google-nak is van szabadalomkeresõje.
Ez utóbbiban kerestem Széles Gábor, a Mûszertechnika nevét - sajnos sikertelenül. De lehet, hogy rosszul kerestem. ;)
Sajnos nem. Az uzleti erzek nem ved a bullshit ellen. Nem egy, amugy ertelmes, egyetemett vegzett ismerosom van, aki siman beveszi a neten terjedo legnagyobb baromsagokat is.
Nagy eges lesz Szelesnek amikor kiderul, hogy nem mukodik. A konteosok termeszetesen a hatterhatalom vagy az olajcegek kezet fogjak latni a dologban.
szóval, van az energiacella ami kicsatolja az energiát a "levegõbõl" nemzetközi összefogásban készül, Székesfehérváron fogják gyártani, õsztõl elektronikát a Videoton adja, alkatrészek külföldrõl is jönnek, de itt szerelik össze
illetve egy másik találmány ami a dízel fogyasztást csökkenti kb 20%-al és a környezetszennyezést redukálja közel nullára, használt motor esetén is, így pl. õskövület buszok is megkaphatnák az Euro 5-ös besorolást megbolygathatja az egész autóipart, amint a szabadalmi dolgok lezárultak bemutatják a terméket
ezt vettem ki a Magyar Hírlap ápr. 13. számából
Ha, ez nullponti energiás cucc, az jól jönne zsebméretben, elemlámpába, bicóra sok W-nyi LED-el végigreflektorozni az éjszakát. Nem kéne elem és akku sose. És sok másra is.
Lehet, amúgy szõrén-szálán eltûnik majd a cuccos, a készítõkkel együtt.
#33: Be se jön az oldal, a google webarcívumba se.
ez is jópofa cucc: Gravitációval csináltak fényt "A világon még mindig másfél millió család él villamos energia nélkül, ennek hiányában pedig kerozinlámpával világítanak az otthonukban. A gravitáció és egy új találmány azonban segíthet, hogy mindez megváltozzon."
Elõbb hallottam Echo TV-n, hogy a mai Magyar Hírlapban Széles Gábor új infókat árul el a találmányról.
A semmibõl, lásd: "Semmiféle bemeneti oldala nincs."
Én várom az elkerülhetetlen "ismeretlen helyre távozott" vagy "letartóztatták" hírt.
"Az üzletember hosszú hetek óta tartja izgalomban az országot legújabb projektjével, amirõl most minden eddiginél több részletet árult el. Széles Gábor nem kevesebbet ígért, mint hogy ha a terve bejön, ötszáz éve nem látott növekedésnek indul az ország..."
"Mit tudunk? Bár a nagyvállalkozó bejegyzései alapján teljes biztonsággal nehéz lenne bármelyik lehetõséget is kizárni, a legújabb bejegyzése alá írt kommentekbõl több új izgalmas részlet is kiderül:
Valamilyen alternatív energiatermelõ szerkezet lesz. A három órás teszt nem az elsõ. A három órás teszt egy tárgyalás keretében történt egy szállodában, nem anyagfáradás miatt hagyták abba, ennyi idõre volt tervezve. A végleges prototípus tesztelése folyamatosan három hétig tart majd. Nincs benne mozgó alkatrész. Pusztán többszáz amper cikkázik bizonyos vezetékeken a berendezésen belül. Nem egy méretben gyártják majd. Moduláris lesz. Egytõl tíz háztartásig. Már túl vannak az ártárgyalásokon. Széles szerint nem lesz drága. Megtérülési idõ pár év. Semmiféle bemeneti oldala nincs. Fizikai mûködése a rendszernek Széles szerint egyértelmû. Levédett szabadalommal hozzák forgalomba, de egyelõre ez sem publikus."