Én az ütközéseket sem meteoritokkal kapcsolatban hoznám fel, nagyobb méretekben gondolkodnék (galaxisok akár), a deformációról meg a fekete lyukak jutnak eszembe. Nyilván a fizikaórán éppen tárgyalt dolgokkal relevánsnak kell lennie, nem tudom mi a fő téma.
Üdv! Fizikából kellene előadást tartanom ebben a témában: Deformációk és ütközések a világűrben. Az ütközésekkel nincs gond majd beszélhetek meteoritokról meg a találtam egy cikket a galaxis összeütközésekről, de deformációkról nem találtam semmit. Valakinek van valamilyen ötlete hogy honnan szedhetnék infókat?
Hali! Az alábbi feladatokhoz kérnék segítséget, megoldást. Elõre is nagyon szépen köszönöm!
1, Mekkora az 16O (tömegszám) magnak a kötési energiája? Ha:
a, 4He+36Fe...........2H+p b, 16O+p..........4He+p c, Milyen magok keletkeznek az átalakulás során? 214Po(alfa) 32P(béta)
oké, megvan a hiba... bármilyen meglepõ, de egy kettes szorzó maradt le :D kicsit bõvebben: logikával próbáltam kiszámolni az eredményt képlet helyett, és a coriolis gyorsulást csak majdnem sikerült jól felírnom :)
Sziasztok! Remélem él még a topic... egy viszonylag egyszerû dinamkai feladattal van problémám. Illetve lehet, hogy nincs is problémám, hanem a megoldókulcs szar. Szóval a feladat: A P anyagi pont az egyenes körkúp A-C alkotója mentén mozog, a kúphoz viszonyítva állandó sebességgel. A kúp a rögzített z tengely körül állandó szögsebességgel forog. Adott mennyiségek: R=0,3m h=0,6m z0=0,2m omega=30 1/s w=2 m/s Számítsa ki a P pont pillanatnyi abszolút (a) sebességvektorát, (b) gyorsulásvektorát. Az (a) rész megvan, a (b) részben viszont feleakkora érték jött ki az x irányú összetevõre, mint ami a megoldókulcsban szerepel... érdekelne, hogy én vagyok hülye, vagy a megoldókulcs rossz? Elõre is köszi, ha valaki foglalkozik vele!
nem változtatja meg, inkább úgy mondanám, hogy a törésmutató függ a fény erõsségétõl (nem csak a frekvenciájától - diszperzió), de ez már nem lineáris effektus, nagyon erõs intenzitás szükséges. Az , hogy hogyan függ a törésmutató a fényerõsségtõl, a közegtõl függ: lehet lineáris (Pockels-effektus) vagy kvadratikus (Kerr-effektus).
"Arra lennék kíváncsi, hogy ha a fény áthalad egy átlátszó dielektrikumon akkor megváltoztatja-e a közeg törésmutatóját." Közvetve biztos megváltoztathatja.
Mondok egy példát: jég - törésmutatója 0°C-on, 589,3 nm hullámhosszúságú fényre vonatkoztatva: 1,309. Ha ezt infralámpával felmelegítem vízzé alakul. A víz törésmutatója 20 °C-on 589,3 nm hullámhosszúságú fényre 1,333. törésmutatók adatait innen >>
Sziasztok, kérdezni szeretnék: Arra lennék kíváncsi, hogy ha a fény áthalad egy átlátszó dielektrikumon akkor megváltoztatja-e a közeg törésmutatóját. Számomra az tûnik logikusnak, hogy ha az elektromos tér meg tudja változtatni egy átlátszó dielektrikum törésmutatóját (pockels effektus) akkor a dielektrikumon áthaladó fény is megváltoztathatja azt, mivel a fény elektromágneses hullám. Illetve, még arra is kiváncsi lennék, hogy amennyiben nem tévedek a fentiekben és a fény tényleg hat annak a dielektrikumnak a törésmutatóára amin áthalad, akkor hogyan lehetne kiszámítani, hogy adott fényerõsség mellett, mekkora a törésmutató változása.
felraktam köszi :) nem szakadt még le :DD
:)
Amúgymeg rárakja, ha látja, h majd leszakad, akkor nem pakol rá többet. Évezredek óta így pakolnak az emberek ;)
köszönöm a hozzászólásokat, húú, nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett a dolog garázsban lenne felszerelve a polc (kisebb terheléssel mintha könyvekkel lenne megpakolva), 35 cm széles, 2 cm vastag, élfóliázott pozdorja az anyaga cél az lenne, hogy ne törjön le a széle vagy a közepe ilyen függõleges falisín és beakasztható konzol tartaná
Ahogy uwu is próbálta jelezni, itt kellene még némi infó. Csak a legszükségesebbek:
1.) Milyen terhelése lesz a polcnak? Azaz ha balról elindulsz jobbra, akkor milyen tömegû cumók lesznek milyen távolságra a baloldaltól? Gondolom, hogy ráfektetve lesznek dolgok (pl. könyvek), így az elsõ körben az az infó is elég, h az egész polcon kb. 40 kilónyi könyv lesz egyenletesen felpakolva...
2.) Mi a cél? Mit szeretnél elérni? Minimálisan süllyedjen le a közepe? Ne emelkedjen el a két vége? A lehetõ legvékonyabb legyen és ehhez szeretnél keresztmetszetet választani?
3.) Keresztmetszet, jut eszembe: Milyen legyen a keresztmetszete? Pl.: 18x250mm-es lécbõl készült fapolc. Ha ezt így megadod máris elõrébb vagyunk!
4.) Két ponton akarod alátámasztani, ez OK. De csak a polc deszka alakváltozása érdekel, vagy amire rárakod, az is számít? Pl.: ha az ablakpárkányba rakott polcról van szó, ami két lábon áll, akkor valszeg mindegy, de ha egy "akasztófához" hasonló két db konzolon van, akkor azoknak az alakváltozása is érdekes lehet (ami jó eséllyel nagyobb is, mint magáé a polcé).
Olvasd át ezeket alaposan és próbálj rájuk sorrendben válaszolni!
Ja egyébként épp nem lett mindegy az eredmény szempontjából a támasz típusa. Akkor lenen mindegy hogy csukló vagy befogás ha a támasznál az elfordulás csukló esetén is 0. Amúgy jó amit írtam csak a zárójeles rész hibás. Ha a mözvetlenül egymás mellett lévõ támaszokat is beleszámítjuk 2 olyan támaszelrendezés létezik amikor mindegy hogy a támasz csukló, vagy befogás.
Ez így édeskevés a feladat megoldásához. Tudni kéne hogy az "aláfogás" csukló, vagy befogás. (bár van olyan eset amikor mindegy, pl. a lentebbi megoldás épp olyan lesz) Meg hogy milyen a teher a polcon. És tudni kell a polc keresztmetszetét és anyagát is.
A támaszok típusa befolyásolja az erõjátékot, a teher szintén. Ha a keresztmetszet állandó, akkor is lehet bordás, ha mondjuk fémbõl van és felhajtott peremei vannak. De ha egyszerû téglalap keresztmetszetû, és fából van, a fa nem ugyanúgy bírja a nyomást és a húzást, szóval nem az a legjobb ha a negatív és pozitív nyomaték egyforma.
Ha a példa szimmetrikus keresztmetszetû, egyenletesen megoszló teherrel terhelt polcra vonatkozik, ami olyan anyagból van ami ugyanúgy bírja a nyomást és a húzást. Valamint a pontszerû csuklós támaszokat úgy akarjuk elhelyezni hogy a szélsõ szálfeszültségek minimálisak legyenek lent és fent, akkor a befüggesztett résznek gyöknyolcszorosának kell lennie a két konzolhoz képest. Tehát a támaszokat 170cm polc esetén 35.2cm-re kell rakni a szélétõl.
A megoldás a nyomatéki ábra felrajzolása után triviális. Egyenlõvé kell tenni a negatív és pozitív nyomatékot, így a támaszbeosztást alkotó ismeretleneknek egyenletrendezés után adódik az aránya.
adott egy 170 cm polc két helyen van aláfogva hová érdemes rakni az alátámasztásokat?
Fizika - alapsulis, középsulis ebookra lenne szükségem behoznia fizikában való hiányoságokat? elektrotechnikai egyetemre járok és az elsõ szemeszterben közepsulis fizika van. MIvel ekonomiai kozepbe jartam nem tudok szinte semmit ...
Fizikai szoveges peldakat szeretnem megtanulni megoldani... Ha tudnatok segiteni :)
Sztem írd le a megoldásod/5leted, mi meg majd kijavítunk, ha tévedsz. Ugye nem gondoltad, h helyetted csináljuk meg a házidat - ráadásul ingyen?
http://fefe.inf.nyme.hu/szigfiz/0field_potentials.html evvel a Java-animációval vannak a következõ kérdések:
- Választani lehet a három szcenárió közül (az egyik ábrázolás hibás, de melyik??) - Kattintgassuk körbe a töltéseket (Milyen erõvonal és potenciál rendszer alakult ki? - Ha utólag elmozdítjuk a töltéseket, újrarajzolja az E vektorokat, majd az egész ábrát is (HF: mi nem stimmel, hogyan lehet kijavítani?)
Beadtam, elfogadta, jegy megajánlva. Köszönöm a segítségeteket.
Egy apró kiegészítés:
Egy háromfázisú, 1.3 kW teljesítményû motort 180 V-os hálózatról üzemeltetünk. A teljesítménytényezõ 0.83, a hatásfok 0.9. Mekkora áramot vesz fel a hálózatból?
Ebben a feladatban I=P/η/cosφ/U képletben a teljesítményt el kell még osztani gyök hárommal, mivel háromfázisú motorról van szó.
Forgó gépeknél a hasznos, azaz a forgógép tengelyén leadott teljesítményt Ph=M*omega összefüggéssel számíthatjuk, azaz: M=Ph/(2*PI*n)=5000W/(2*PI*(1450ford/min / 60s/min))= 32.9Nm
n0: kapásból azt mondom, h 1500ford/min, ellenben a gerjesztõáram frekvenciájából számítható, ha tudjuk, h hány pólusú a villanymotor.
Hm, most nézem, hogy a hatásfokot nem számítottam bele... :[ Ráadásul a szöveg formázásába is hiba csúszott.
Hatásos teljesítmény:[\b] Már adott, tehát p = 5kW a hatásos teljesítmény. Látszólagos teljesítmény:[\b] p = S * cosφ * η S = p / cosφ / η S = 5 * 10^3 W / 0,85 / 0,91 = 6,46 * 10^3 = 6,46 kW Hálózatból felvett áramerõsség:[\b] S = U * I I = S / U I = 6,46 * 10^3 W / 380 V = 0,017 * 10^3 = 17 A Meddõ teljesítmény:[\b] Ez már problémásabb, itt is bele kell tenni a hatásfokot? Q = U * I * sinφ Elõször sinφ-t számolom ki. cosφ = 0,85 φ = arccos0,85 = 31,79 rad [Vagy fok? Habár ez mindegy, hiszen visszaalakul dimenzió nélkülire.] sin31,79 = 0,53 sinφ = 0,53 Q = U * I * sinφ = 380 V * 15,5 A * 0,53 = 3121,7 VAr = 3,1217 kVAr Névleges nyomatékra: Közben találtam egy képletet hozzá, remélem jó. M = p / n M = 5 kW / 1450 1/min = 5 * 10^3 W / 24,167 1/s = 206,89 Nm
A CH 200 M4 típusú, háromfázisú aszinkron motor adatai: p = 30 kW; U1 = 380 V; n = 1450 1/min.; cosφ = 0,85; η = 0,91; f1 = 50 Hz. Határozzuk meg a motor által felvett névleges hatásos-, meddõ- és látszólagos teljesítményt, továbbá a hálózatból felvett áramerõsséget, a motor névleges nyomatékát és szlipjét!
Hatásos teljesítmény:[\b] Ezt elvileg már megadták, tehát p = 5kW a hatásos teljesítmény. Látszólagos teljesítmény:[\b] p = S * cosφ S = p / cosφ S = 5 * 10^3 W / 0,85 = 5,88 * 10^3 = 5,88 kW Hálózatból felvett áramerõsség:[\b] S = U * I I = S / U I = 5,88 * 10^3 W / 380 V = 0,0155 * 10^3 = 15,5 A Meddõ teljesítmény:[\b] A jegyzet alapján a meddõ teljesítmény képlete Q = U * I * sinφ. Innentõl már ingoványosnak érzem a terepet. cosφ = 0,85 φ = arc cos 0,85 = 31,79 sin31,79 = 0,53 sinφ = 0,53 Q = U * I * sinφ = 380 V * 15,5 A * 0,53 = 3121,7 VAr = 3,1217 kVAr
A névleges nyomaték, szlip kiszámításhoz viszont nem tudom, hogy kéne neki kezdeni. A szliphez találtam képletet, de n0-t nem tudom, hogy mibõl kéne meghatározni.
"Elvileg ez így rendben van, nem? Egyébként a hatásfokot miért kell belevinni a megoldásba, ha az eredetiben - P = U * I * cosφ = S * cosφ - nincs benne?" Én nem látok benne bakit. Mert a feladat megadta, ha megadja a hatásfokot is, akkor az csak apró nehezítésnek akarják beletenni. Meghogy szoktassanak hozzá, h az S-bõl számolt P nagyon nem megy át 100%-ban a motor által végzett munkára.
"Igen, de a kW miatt teljesítménynek kell lennie. Meg ahogy elnéztem, a feladatokban nem szoktak 30 póluspárt megadni." Jah, valószínûsíthetõ lett volna számomra, h P-nek érted, de lett volna rá esély, h a "0 kW"-ot írtad el. Jó, hát legközelebb bátrabban állok hozzá.
"Amikor a tanár rákérdezett, letagadta, hogy mellettem ült volna. Aztán kiment reklamálni, és feltornászta 4-esre a jegyét, ami azért komoly teljesítmény, akárhogy is nézzük. :D" Nah, az aztán a tanár
Megy már az 1. feladat a belinkelt jegyzet alapján? 60. oldaltól vannak az aszinkron motorok.
"1,3kW a termelt, hasznos, hatásos teljesítmény, amit a látszólagosból (S) kapjuk, ha azt beszorozzuk a cosφ-vel, ami a teljesítménytényezõ és a hatásfokkal. S meg U*I-vel egyenlõ."
Ha csak fele ilyen érthetõen adták volna le, itt se lennék. :/
Kikerestem egy feladatot a megadott példák közül, ahol a fenti összefüggések szerepelnek.
Egy háromfázisú motor mechanikai teljesítménye 5kW, teljesítménytényezõje 0.78, hatásfoka 0.84. Üzemi feszültsége 380 V. Mekkora a felvett látszólagos teljesítmény és az áram?
I = p / η / cosφ / U I = 5 * 10^3 W / 0,84 / 0,78 / 380 V = 20,08 A S = U * I = 380 V * 20,08 A = 7630,4 VA
Elvileg ez így rendben van, nem? Egyébként a hatásfokot miért kell belevinni a megoldásba, ha az eredetiben - P = U * I * cosφ = S * cosφ - nincs benne?
"Azért gondoltam, h elírtad mert p-vel teljesítményszintet vagy jelen témakörben póluspár számot szoktak jelölni.
Igen, de a kW miatt teljesítménynek kell lennie. Meg ahogy elnéztem, a feladatokban nem szoktak 30 póluspárt megadni.
getoul:
Amikor a tanár rákérdezett, letagadta, hogy mellettem ült volna. Aztán kiment reklamálni, és feltornászta 4-esre a jegyét, ami azért komoly teljesítmény, akárhogy is nézzük. :D
A feladat megoldásra most nem tudok mit mondani. Az adatok alapján ez tûnik a logikus megoldásnak. 1,3kW a termelt, hasznos, hatásos teljesítmény, amit a látszólagosból (S) kapjuk, ha azt beszorozzuk a cosφ-vel, ami a teljesítménytényezõ és a hatásfokkal. S meg U*I-vel egyenlõ.
Azért gondoltam, h elírtad mert p-vel teljesítményszintet vagy jelen témakörben póluspár számot szoktak jelölni. Aztán nem akartam kitalálni, h most melyikkel lehet valóságban elképzelhetõ eredményt kihozni.
Egyébként - habár van emelt 100%-os elektro érettségim - elismerem, h a motoros témákat nem tanultam meg soha ilyen részletesen. Itt olvashatsz még róla. Szerintem az ott levõ képletek, leírások alapján valszeg meg is bírod oldani egyéb segítség nélkül.
Én is érzem. Ebbõl látszik, hogy mennyire káros tud lenni egy ilyen tanár, hiszen még arra is képtelen, hogy legalább az alapokat valahogy elhelyezze a fejekben. :[ Nekem szerencsém volt, mert az elsõ két dogám jó lett, és onnantól fejre osztályzott* - így meg lesz a jegy, a többieknek viszont komoly mutatvány lesz átcsúszni ebbõl a tárgyból. A legfõbb gond még is az, hogy majd külön, önszorgalomból kell behoznom a lemaradást, hogy a késõbbiekben egyáltalán esélyem legyen továbbtanulni.
* Egyik haverom ugyanazt - értsd egy betû különbség nem volt a dolgozatunkban - írta, és adta be, amit én, nekem 5-ös, neki 2-es. :D Szólj hozzá! :D
Pedig ez tényleg az. A legeslegeslegalapabb dolgokat kérdezi meg. Az fordóvektro vetületeinek jelentését. Fejbõl már nem tudom az összefüggéseket 100% pontosan, de szerintem a függvénytáblában benne van és bármelyik elektro könyv ezzel kezd az tuti...
Mennyire vagy biztos a megoldásodban? Esetleg tudnál adni valamilyen forrást, ahol ezek jól le vannak írva? Sajnos nem egy nagy szám az elektrotechnika tanárom, pedig késõbb erre a tantárgyra épül majd - ha eljutok addig - a mechatronika és az irányítás technika.
Nem írtam el. Esetleg az elõfordulhat, hogy már az eredetiben (4. feladat) is hibásan szerepel az érték. Soknak találod? Vagy az a gond, hogy miért kéri a névleges teljesítményt, ha már egyszer megadta?
Segítségre van szükségem két elektrotechnikai példában.
A CH 200 M4 típusú, háromfázisú aszinkron motor adatai: p = 30 kW; U1 = 380 V; n = 1450 1/min.; cosφ = 0,85; η = 0,91; f1 = 50 Hz. Határozzuk meg a motor által felvett névleges hatásos-, meddõ- és látszólagos teljesítményt, továbbá a hálózatból felvett áramerõsséget, a motor névleges nyomatékát és szlipjét!
Egy háromfázisú, 1.3 kW teljesítményû motort 180 V-os hálózatról üzemeltetünk. A teljesítménytényezõ 0.83, a hatásfok 0.9. Mekkora áramot vesz fel a hálózatból?
Ezeket kell beadnom háziként, és akkor megajánlják a jegyet, de sajnos nem tudok hozzákezdeni. Elképzelhetõ, hogy többeknek csak egyszerû behelyettesítési feladat lesz, számomra azonban komoly kihívást jelentenek. :)
Elõre is köszönöm.
Valaki felvenne engem MSN-re, mert segítségre lenne majd szükségem, és ezt nem lehet így itt megbeszélni. A profilban a címem.
Elõre is köszönöm.
Na elfogadta :-) Kicsit kötekedett,de végül meglett :-) Köszönöm mindenkinek a segítséget :-)
Tudom :-) Köszike! Nekem is ezek jöttek ki, kérdés,hogy jó lesz e :-) Kettõkor eldõl :-P
Annyira szégyenletesen egyszerû a megoldása a te problémádnak, hogy alig merem leírni: A p1 nyomás TÚLnyomásként van megadva, azaz a bourdon csöves manométer túlnyomást mér. A megoldáshoz annyit kell tenned, hogy ahol "p1" szerepel a leírásomban, ott mindenhová "p1+p0" -t írsz!
Ezzel:
v_2= 27.85 m/s Q= 0.01157 m3/s m_pont= 11.50 kg/s
HA ezek után sem stimmel, légyszíves bogarászd át a kezdõ adataidat, ugyanis nálad a csõátmérõ 23mm, míg a szkennelt példánál 49mm - így nem is lehet ugyanaz az eredmény!
Ezt adtam neki oda(bocsi a gyûrõdésért,de nem szeretgettem meg :-DDD)
Azt mondják ez a helyes megoldás( Amit linkeltem) De amit kiszámoltam a srác adataival,hát nem ezek az eredmények jöttek ki(pedig még Maple 12-be is beraktma,hátha én voltam bamba) Szóval nem értem.
hmm... érdekes a dolog, mert a jegyzetének 29. oldalán õ is hasonlóképpen értelmezi az egyes tagokat, sõt, a nyomás dimenzióra rendezett alak esetén külön kiemeli a térfogategységre fajlagosított mennyiségeket. Annyit lehet esetleg pontosítani az ábrán, hogy pl. az edényben levõ folyadék felszínhez berajzolod a függõleges, z tengely kezdõpontját, így értelmezhetõ a helyzeti energia-különbség rho*g*(z2-z1) értéke.
Így utólag ismeretlenül is elnézést kérek a tanárodtól a lentiek miatt, de nem hiszem, hogy túl nagy szemlélet különbség van az õ értelmezése és az enyém között. Talán a nyomás-tagot kell még pontosabban értelmeznem, de azzal sem állok nagyon hadilábon... ;) :P
figyelmesen olvasd végig a kommenteket, nagyon sok minden benne van és a két szkennelésen a példa megoldási menete is rendben van, de a te kedvedért még egyszer átnézem.
a Bernoulli egyenlet lényege veszteségmentes esetben az, hogy a folyadék "ahonnan indul", ott a folyadék helyzeti és mozgási energiájának összege + az a munka, amit a külsõ nyomásból származó erõk végeznek rajta ugyanannyi, mint abban a pontban, "ahová érkezik" a folyadék.
Ha az oktatód azt mondja, hogy ez baromság, akkor javasolt neki egy kurzus a Mérnöktovábbképzõ Intézetben - vagy üljön be Általános géptanra a BME-re - LOL ekkora fasságot!
Már így is többet tudsz, mint az, hogy "p + rho*v^2/2 + rho*g*z", mert érted, mik az egyes tagok (#255!!!)
Szeretném, ha ide másolnád, amit te odaadtál a tanárodnak, mert elképzelhetõ, hogy mégsem értetted meg az itt leírtakat és ezt azonnal kiszúrta a tanár!
Rossz koncepció ezzel vágta vissza a tanár a feladatot,azt mondta,hogy még közelében sincs az eredmény,aminek lennie kéne. De az egész megoldás menete rossz :-S Teljesen tanácstalan vagyok :-S
éjjel gyártottam egy kis szerkentyût, ma éjjel mérek, aztán jövök az eredménnyel
értem amit leírsz, egyet is érte(né)k veled, egy valami dolog zavar. ugyanis elvégeztem a kísérletet, és azt találtam, hogy ha z1B<0 (vagyis ha a csõ szabad vége feljebb van mint a vízbe lógó vége) , akkor a víz egyáltalán NEM folyik. sõt a v2 nem is az z1A -tól hanem a z1B -tõl látszott függni.továbbá a gondolatmeneted szerint a csõben pontról pontra változik a víz sebessége, mivel a pot. energia is. ez megintcsak ellentmond a megfigyelésemmel, mert ekkor a csõben levegõbuborékoknak kellet volna lenniük , tekintve hogya víz összenymhatatlan. jó lenne, ha még valaki ellenõrzné ezt kísérlettel.
Jól lehet látni, ha a szívócsõ belépõ keresztmetszetében levõ, tartály nagy felületéhez tartozó 1b pontra írjuk fel a Bernoulli egyenletet és a 2-es kifolyási pontra, akkor is ugyanazt az eredményt kapjuk, mintha a szabad folyadékfelszín egy 1a pontjára és a 2-es kifolyási pontra írtuk volna fel.
Miután mindenki saját maga is leírta és megértette, mit miért és úgy írt oda, akkor mehet tovább a vita - ha van ezek után még értelme vitázni...! :) ;)
"akkor magától is elindulna a bor áramlása, nem kellene megszívni! (persze erre lehet olyat mondani, hogy azért nem indul meg, mert elõször "felfelé kell mennie", de ez is hibás gondolatmenet)" Miért is hibás, ezt nem értem.A nyomás a csõ végén ahol a bor kifolyik a külsõ nyomás minusz a felette lévõ bor súlyábol eredõ nyomás, hasonlóan a másik végéhez.De ha lentebb van a csõ vége, több bor van felette tehát kisebb lesz a nyomás, szóval van nyomáskülönbség a kettõ között nem??
igen igazad van,pongyolán fogalmaztam. a bor meg is indul, de nem tud magasabbra felkúszni, mint a bor szintje a hordóban, mert a nyomás a csöben levö borfelszínen és a hordóban levö borfelszínen ugyanakkora . tehát a megszívással nem csinálunk mást, mint a csöben levö bort olyan helyzetbe hozzuk, ahol a nyomás a bor egyik végén a csõben kisebb lesz, mint a csö másik végén a borban. csak azt akartam mondani hogy mindenképpen VAN nyomáskülönbség a bor "két végén", k=ulönben a bor nem mozogna.nem?
nem okostojáskodni akarok, de ez sem igaz: gondolj bele: akkor magától is elindulna a bor áramlása, nem kellene megszívni! (persze erre lehet olyat mondani, hogy azért nem indul meg, mert elõször "felfelé kell mennie", de ez is hibás gondolatmenet)
Egyszerûen arról van szó, hogy a közeg "két végén" a külsõ nyomás által végzett munka összege megegyezik a helyzeti- és mozgási energia változással. Ha ugyanakkora a nyomás a két oldalon, akkor az történt, hogy a helyzeti energia csökkenése okozza a mozgási energia növekedését:
A csõ végét lejjebb kell lógatni, mint a folyadék szabad felszíne. Ekkor, amennyivel lentebb van a csõ vége, az annak megfelelõ helyzeti energia okozza ugyanebben a keresztmetszetben a mozgási energia megnövekedését, azaz itt a közeg sebessége nagyobb lesz mint 0.
borlefejtéshez: "...pedig a demizsonban a bor fölött is légköri a nyomás és a csõ kilépõ keresztmetszetében is légköri a nyomás."
habár a bor felszínén a légynyomás légköri,a csõ borba lógó nyílásánál már nem, hanem a fölötte lévö borréteg hidrosztatikai nyomásával több. tehát VAN nyomáskülönbség, ez hajtja a bort. imho
Jah, az aláírásomból kiderül, mi a gyengém... Várom az ajánlatokat! :P Bármi érdekel, ami még a DOS korszak gyermeke, vagy PSION, vagy menedzserkalkulátor, vagy programozható zsebszámológép, vagy bármi, ami... Csak így tovább, teljes indukcióval :P
Igen, mert nem igaz az, hogy a nyomáskülönbség a hajtóerõ. Ha veszek egy demizson bort és beledugok egy gumicsövet és megszívom a kilógó végét, a bor lefolyik a csövön ("lefejtem a bort"), pedig a demizsonban a bor fölött is légköri a nyomás és a csõ kilépõ keresztmetszetében is légköri a nyomás.
Sokkal jobb kezdetnek elképzelni egy "folyadékdugót" egy csõben, aminek a két oldalán ("ahonnan" és "ahová" áramlik a közeg) más és más a nyomás, de megvizsgálom azt is, hogy "ahonnan" áramlik, ott mennyi volt az éppen ott tartózkodó folyadék mozgási és helyzeti energiája és ezt összehasonlítom azzal, ami az "ahová" helyen volt. A kettõ különbségét a folyadékdugóra ható külsõ nyomás okozza.
Jól látható ez a Bernoulli egyenletben levõ tagok mértékegységén is:
A "p" mértékegysége Pa, ami: Pa = N/m^2, ha ezt bõvítem egy m/m taggal, megkapom azt a fizikai tartalmat, amirõl az imént beszéltem: (N*m)/(m^2*m) = J/m^3, azaz a "p"-s tagok jelentése az a munka, amit a külsõ nyomás végez egységnyi térfogatú folyadékon.
Hasonlóan: rho/2*v^2 szintén Pa dimenziójú és könnyen kitalálható, hogy egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját jelenti - ez onnan is sejthetõ, hogy 1/2*v^2 van benne, ami gyanús! (Ugye a mozgási energia: Em= 1/2*m*v^2, és most én is pongyola leszek - de valóban szemléletes: ha ezt elosztom a folyadékrész térfogatával, ami V=m/rho: Em/V = rho/2*v^2 - és errõl beszéltünk...)
Gondolom ezek után az sem meglepõ, hogy a szintén Pa dimenziójú rho*g*z tag az egységnyi térfogatú közeg helyzeti energiáját jelenti: Eh = m*g*z, ami leosztva a V=m/rho taggal adja a fenti Eh/V = rho*g*z tagot.
Persze, ha kérdés van, segítek! Nikiherceg meg örülhet a potyajópontnak! :P
A Bernoulli egyenlet nagyon egyszerû áramlásokra felírható azzal az egyszerû megfontolással, hogy ha veszünk egy tetszõleges csövet, aminek a falán nem lép át közeg - az ilyet áramcsõnek nevezik - akkor az áramló folyadék bármely darabjára igaz az, hogy a folyadékdarabra hetó külsõ erõk munkája a közeg mozgási és helyzeti energiáját növeli.
A fenti mondat alapján bárki le tudja gyártani a Bernoulli egyenlet névre hallgató dolgot, minden komolyabb áramlástani és matematikai ismeret hiányában - csak elemi fizikai ismeretekre van szükség.
Molnibalage: "Egy tanár biztos belekötne..."
EZ egy nagyon korrekt leírás volt,nagyon hasznos volt,most már értem,sõt már meg is tudtam határozni :-P Köszönöm szépen Azért valakitõl még a megoldást várom,hátha elrontottam :-D
Akkor egy kis fizikai magyarázat az egyenlethez átrendezés után. Egy tanár biztos belekötne, de megpróbálok szemléletes lenni.
p1 - p0 jelentése a potencái különbés. Ezt nevezhetjük hajtóerõnek. Ez olyam mint az elektromosság. Ha két pont között feszültség (potenciál különbség) van akkor a kettõ között áram folyik. Tehát az analgóia a nyomás - térfogatáram, feszülség - elektromos áram.
A Rho * *g * (h-l) egyfajta "ellenállás tag" ("hivatalos" áramlástani terminológia szerint nem az). A potencált csökkenti, hiszen emelni kell a folyadékot. Magyarán, ha csak egy lejtõn megy a folyadék ez magyarázza, hogy mitõl folyik le. A kisebb potenciálú pont felé van áramlás.
Így már érhetõ, hogy mirõl szól a B-E? Egyes pontok potencálja alapján megmondható az áramok iránya. Persze ez ami fel van írva ez az ideális B-E. A nem ideális eseten a csõkönyök és a falsúrlódás is csökkenti a potenciált, tehát a valós kiáramlási sebesség kisebb lesz a kiszámolt értéknél.
A két pont amire felíród a B-E-t a két átalad sárgával jelölt pont. A tartályban levõ sárga pont a 0 magasságú pont. Áramlási sebesség ott nincs tehát a bal oldalon csak statilus nyomás tag van.
p1 = p0 + Rho * g * (h-l) + Rho * 0.5 * v * v
Ebbõl kell v-re rendezni az egyenletet. Sebesség ismeretében a térfogatáram és tömegáram kiszámolható.
Kajak nem megy. Sebességet kiszámoltam, meg a hidrisztatikai nyomást,de nem tudok továbbmenni rajta :-S
A ZilogR nem postolja holnapig akkor majd én. De tényleg nem megy ez magadtól? Keress a neten egy példamegoldást és látni fogod hogyan kell használni egy Bernoulli-egyenletet.
a ggogle kidob egy doc-ot, egy Bukta Péter féle leírást, beleolvastam, óva intek mindenkit ettõl, vannak benne alapvetõ hibák, pl.: ábrán a magasságok jelölése, olyan mondatok, mint pl.: "Tudjuk, hogy a magasság vesztesség abból adódott, hogy a csõ a talajhoz képest nem vízszintes helyzetû."
Most épp van más dolgom, de ha estig kitartatok, akkor jövök a jó és helyes megoldással és akkor már a fordított U-csõre is rátérünk!
Ha segítenél a megoldásban,azt nagyon megköszönném :-) Ha nem nagy pofátlanság,akkor leírhatnád,hogy hogyan csináltad meg,melybõl megértem én is a feladatot :-$ A válaszodat elõre is köszönöm!
Álltalános Géptan nekem is volt, nem emlékszem ilyen feladatra, sõt meg is néztem nem vettünk ilyet. Hõtanból vettünk dolgokat,de integrálni derviálni nem tudok :-S, de csak megoldottam azt is :-D Úgy meg tudom csinálni már,ha egyszer látom a megoldás menetét... Nem teheek róla,ilyen vagyok,lassan indul be a gondolkodásom.. :-S
Én vegyész szakközépbe jártam, ott is tanultunk Bernoulli egyenletet, meg Reynolds számot is, de így elsõ félévben a BME-VBK-n is említették, habár még számolnunk, így nem kellett vele (egyetemen).
Informatika és tudomány
