Mit gondoltok mennyit lehetne érte kérni? (2001-es modell de volt ujitva párszor)
Bár a versenyzés tõlem távol áll és hozzád viszonyítva legfeljebb csak hétvégi bringásnak számítok, de azért fontosnak tartom, hogy szélesítsem a látókörömet. Úgy érzem ez elengedhetetlen, ha valaki egy kicsit is javítani szeretné az állóképességét anélkül, hogy az az egészsége rovására menjen. Szóval ha én magam nem is edzek rendszeresen, de azért utána olvastam a témának annyira, hogy legalább az alapelvekkel tisztában legyek. Túrázni sem indulok el megfelelõ mennyiségû innivaló és táp nélkül, a szerszámkészletrõl, pumpáról, tartalék belsõrõl nem is beszélve. A baj azokkal van, akik ezt nem gondolják át és felkészületlenül ugranak bele dolgokba. Mindig csodálkoztam azon, hogyan mer valaki innivaló és pótbelsõ nélkül elindulni egy-egy hosszabb útra. A hideg ráz ki attól a gondolattól, hogy egy nagyobb túra alatt valahol ott ragadok egy defekt miatt, vagy leszédülök a nyeregbõl azért, mert eléheztem vagy kiszáradtam.
A Te esetedben viszont nem a felkészülés hiánya volt az elsõdleges probléma. Ha valaki versenyszerûen ûz egy sportot, annak a fájdalomtûrése is jóval magasabb. Az egyszerû bringást a sportolótól azt hiszem pont ez különbözteti meg. Amíg az átlag ember ha elfárad megáll, addig egy sportoló képes elfojtani ezt a késztetést és tovább nyomja. Ezzel addig nincs is baj, amíg valaki formában van. A gond akkor jön, amikor, mint a te esetedben is történt, van egy hosszabb kihagyás. Gondolom a Dunamaratonon ugyan úgy próbáltad nyomni, mint elõtte. S bár gondolom a szervezeted küldözgette a maga vészjelzéseit, csakhát a sportoló az ilyet hajlamos nem figyelembe venni. Azért remélem megúsztad a dolgot komolyabb problémák, szövõdmények nélkül.
Amit írtam nem bántásból írtam. Az okos ember tanul a hibákból, pláne ha maga követi el õket. Ha meg leírja õket, mások is okulnak belõle. Én is rontattam már el bringás szezonomat azzal, hogy nagyon bele akartam kezdeni. A téli kihagyás után, az elsõ tavaszi tekerésemnél, egy rossz mozdulattal megrántottam a térdemnél az egyik ínszalagot. Ennek kb. 2 hónap kényszerû kihagyás lett az eredménye. Még jóval utána is éreztem minden tekerés után a térdemet. Ezzel azt hiszem egy életre megtanultam, hogy a fokozatosság mindennél többet ér. Azóta igyekszem visszafogni magamat, még akkor is ha a vérem egyébként hajtana tovább.
Havi edzéstervem, étrendem van/ volt. Egy neves versenyzõ az edzõm, aki tényleg mindenben segit szakmailag, mint emberileg. Ugyhogy tudom, hogy mit hibáztam. Sajnos 1 hónapig nem volt lehetõségem kerékpározni anno, és hazaértem dunamaratonra. És abszolút felkészületlenül kellett nekivágnom.
Szerintem azért, mert túlhajtottad magadat, nem a sportágat kellene hibáztatni. Alap dolog, hogy mindenki tudja, hogy hol húzódnak a saját korlátai. Ha egy sportban valaki javítani szeretné a saját teljesítményét, az nem megy fokozatosság nélkül. A megfelelõ eredményekhez tudatos felkészülés, edzéstervek, a megfelelõ étkezés, a formaidõzítés ugyan úgy hozzá tartozik. Ha valaki önképzéssel nem sajátítja el ezeket, akkor mindenkép érdemes egy szakembert keresni. Még akkor is érdemes egy szakember véleményét kikérni, ha egyébként valaki saját magának állítja össze az edzését. Nem véletlen, hogy a szakedzõket fõiskolai szinten képzik...
Elmondom neked, hogy ez a sport is van olyan veszéllyel az egészségre mint a többi, másik. Én tavaly annyira széthajtottam magam, hogy nemtudtam csinálni semmi megeröltetõt, mert majdnem elájultam. Aztán elmentem dokihoz, kiderült, hogy a megeröltetett edzéstõl, versenyzéstõl , szivritmuszavarom van.
hát street és egy magellan polarXem van egy kis 6centis rst villával amit végülis szeretek csak a hideget nagyon nem bírja meg hookworm köpennyle hátul az nagyon jó viszon mindenkinek melegen ajánlom sok felnit meg lehet vele spórolni viszont leginkább csak betonon jó hát még anyni h csak elsõ fékem van egy régi "baleset" miatt szoktam át mert a hátsó felnimre nem lehetett féket rakni de nem bánom mostmár
ez egy haramtgyönge szóvicc lett volna az amúgy te biciklizel=> amúgy biciklizek (tehát nem úgy) de lehet h mégsem sikerült elérni egy megfelelõ szintet:D
bld ha adnal egy e-mail címet akkor megbeszélhetnénk ezeket mert szívesen küldök akár dvd-t is ha zat tudsz írni ha nem akkor meg sok cd-t :D! Amugy te biciklizel vagy csak vannak videok
hát dc-rõl tudsz letölteni vidiket de ha küldesz egy pár cd-t kiírok nekd:) ilyenek vannak h: chain reaction4 ilyesmik majd megnézegetem
Jogos volt, elméletben. Ha jól emlékszem tavaly volt egy kresz módosítás, aminek értelmében kerékpárral a megengedett max. sebesség 40 km/ó. Tudod, büntetni, korlátozni lehet izomból, de biztonságos, emberhez méltó közlekedést biztosítani a bringásoknak már luxus.
Gyorshajtásért, igen. Új fejezetet nyitottam a büntetések és szabálysértések fogalomban. Ezentúl már a kerékpárosokat is lehet gyorshajtásért bûntetni. A csekk és a büntipapir is megvan még. Gondoltam, felteszem majd netre, hagy nevessen az egész ország. ....de nem rajtam. . Az más tészta, hogy jogos volt e vagy nem.
Köszönöm a bókot a bringám nevében. Valóban, manapság több a mountis, freestyle-os, mint a road-osok. Nem tom, nekem az országúti kerékpározás közelebb állt a szívemhez.
Bár az outizás az Én lelki világomtól kicsit távol áll, de ez a bico... Hümm-hümm... Szép darab!
Nyertél! Országúti bringázok. Azt is lehet extreme módon ûzni. Tavaly a gyökér rendõr megbüntetett 2 ropira, gyorshajtás miatt. Csak 47km/h -val mentem át lakott területen belül vasúti átjáróban. Mi az a 17 km/h plussz? Leüli a vééétéén. ÁÁÁ! Egy kép bringámról.
fogadjunk h országúti keród van: ) amúgy most komolyan senki nem biciklizik vmi extrém módon? (mike itt msot nem nekd szól a kérdés)
Más... Végre úgy látszik megépül Dunakeszi és Göd között a bringaút. Szép aszfaltcsíkon lehet majd közlekedni tavasztól. Kár, hogy a hétvégi telkekre az autók is ezt fogják használni. Kár, hogy az illetékesek még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a bicikliút mit is jelent és hogyan is kellene kinéznie. A nyomvonalról pedig csak annyit, hogy az ökörhugyozás ehhez képest egyenes vonal... Akárki tervezte, nem igazán érdemel érte dicséretet szerintem.
Nem mondták még neked, hogy a városi bringázás (fõleg Bp.-n) már önmagában extrém sportnak számít? A sötétzöld oszlopok csak a nehezítés miatt vannak bent a "pályán".
mondjuk én görkorival nagyobbakat zakóztam eddig, mint bicajjal
legszebb az volt, amikor fitness korival koszorúzás közben a fékbe beakadt a másik kori elsõ kereke, és vmiért a kezeimet nem tettem ki elõre :) no ott volt szép vérpacni is az aszfalton elsõ dolgom volt a féket lekapni azóta egy korimon sincs fék
fincsi volt az is, egyszer meg egy hoszsú manualból amikor már többen is néztek h ejnye na abból egy cuki hátas (egy fél szaltó gyakorlatilag) mondjuk hátsófékem azóta sincs: )) viszon leugrani már profin tok: ))
én egyszer egy vastagabb szárú deszkásgatyában indultam el, mondanom se kell bekapta az elsõ fogaskerék és letpéett szó szerint a keróról: )) az is jó volt: ))
jah, bemutattam egy "hogyan térdeljünk le félig még a biciklin lógva" trükköt a várakozó autósok reflektorainak fényében szerencsére zebrán és zöldben :)))
Valaki meg tudná nekem mondani, hogy hány voltos elem kell az elsõ lámpába, tudjátok az ami rendesen világít, a hagyományos fekete, 2 kisebbfajta góliátelem méretû elem megy bele, csak nem tudom hogy hány voltos. Elõre is köszi a segítséget.
köszi írjál
Váz méret belövése elég macera. A neten több gyártó oldalán lehet találni ehhez útmutatókat. Ebbe nem is megyek bele túl mélyen. Általában a testmagasságot, a karok és a lábak hosszát kell figyelembe venni. A nyereg magasságot a úgy lehet legegyszerûbben beállítani, hogy sarokkal az alsó állásban lévõ pedálra állsz és a nyerget addig emeled, míg a kényesebb részeidhez nem ér. Így pont megfelelõ lesz a pedálozáskor, lévén ilyenkor a lábfej elsõ felével kell a pedált taposni. A nyeregszár hossza a rugózására is hatással van. Egy tökig leengedett nyeregszár egyáltalán nem rugózik, lényegében egy az egyben átadja a kisebb-nagyobb lökéseket a hátsódnak. Egy hosszan kihúzott nyeregszárnak viszont jóval nagyobb a rúgózása. (Lehet, hogy egy hátsó telos géphez képest elhanyagolható ez, de egy merevfarú bicon hosszabb túrák alatt bárki érezheti a különbséget.) A nyereg ideális helyzetben akkor van, ha a rögzítése a nyeregsín közepére esik. (Lévén ilyenkor rugózik legjobban a nyeregsín.) Ennek ellenére lehet elõre-hátra csúsztatni, de 1 cm-nél többet nem igen ajánlott. (Néha ennyi is számít.) A nyereg dõlésszögénél a bringa geometriája számít leginkább, meg persze az, hogy mit találsz kényelmesnek. Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy túl meredek szögnél a nyereg nem fog elég kényelmes támasztékot nyújtani. Ha sokat mászol, valószínûleg az enyhén elõre billentet nyereg lesz kényelmesebb, lévén kapaszkodáskor a nyereg orra kevésbé fog nyomni. Lejtõzéskor az ellentétje igaz, ezért szokták a DH szörnyeknél hátra felé billenteni. (Meg persze a hosszú elsõ teloból adódó billenést is kompenzálni kell valahogy.) A nyereggel kapcsolatban azt nem szabad elfelejteni, hogy nem ülés. Elsõ sorban támasztékul kell, hogy szolgáljon és fõleg a lábaknak kell a terhelés jó részét vinniük. (Tavasszal ezért érzed kényelmetlennek a tavalyi nyerget. Lévén nem vagy edzésben, ezért a lábizmaid is kevesebb terhelést vesznek át.) A stucni szöge van leginkább hatással az ülés pozíciódra. Az XC versenygépeknél a vízszintes vagy a negatív (lefelé fordított) kormányszár az elõnyösebb, lévén mászáskor ez a kényelmesebb. Ha inkább csak túrázgatsz vagy a kevésbé sportos tartást részesíted elõnyben, akkor pozitív állású kormányszárat érdemes választani. Minél meredekebb, annál felegyenesedettebb tartásban fogsz ülni. (És annál inkább fogod a gerincedet és a fenekedet terhelni.) A stucni hosszának megválasztásakor figyelembe kell venni azt, hogy a bringa kormányozhatóságára is hatással van. Minél hosszabb, annál nyugisabb az irányíthatóság (túrázásra jobb), ha rövidebb, akkor pedig kicsit élénkebben reagál a bico a mozdulataidra (terep, technikás városi tekerés.) A kormány szélességére szintén ez vonatkozik. Ezen kívül a hosszabb kormányszár és a szélesebb kormány általában kicsit rugalmasabb is. A kormányszarvat is megemlítem. Elsõ sorban mászáskor elõnyös, lévén ha ebbe kapaszkodsz, a súlypontod elõrébb kerül, így a bico kevésbé hajlamos az orrát emelgetni. De hosszabb utakkor is van egy elõnye, menet közben tudod váltogatni a kéztartásod, így a kéz és a csukló terhelését is valamelyest lehet csökkenteni. Az egyenes kormány és a hajlított, emelt kormány szintén hatással van az üléspozíciódra.
Az ülés pozíció akkor ideális, ha a karjaid, a lábaid és a feneked között egyenletesen oszlik szét a terhelés. Ha a lábaidra jut több terhelés hamarabb elfáradsz és a térd ízületeknek sem tesz jót. Ha kuporogsz a bringán mert rövidebb a kelleténél, akkor a gerincedet és a fenekedet fogod jobban terhelni. Ebbõl jön a hátfájás, meg a lágyabb részek feltörése. Ha túl hosszú a gép, lényegében fekvõtámaszban fogsz tekerni. Ilyenkor a vállak és a karok kapnak a kelleténél nagyobb terhelést. Ez okozhat váll, könyék, csukló és kéz problémákat. Szóval ha zsibbad a kezed, fáj a csuklód érdemes erre gyanakodni. (És érdemes minél hamarabb változtatni a dolgokon, mert ez akár ínhüvely gyulladást is okozhat.) Ha az utód nemzõ képességedet félted, akkor nem a nyereg leeresztése (lásd feljebb a nyeregcsõ rugózásáról írtakat), hanem a megfelelõ nyereg megválasztása a megoldás.
hát nekm le van engedve mert még szeretnék vmikor gyereket és nem azért mert ez a divat: )) mondjuk ez nem tom milyen divat én még nem észleltem csak az extrémebb irányzatoknál de xchez pl nagy váz kell magas neyere hoszsú stucni dirt-re street-re meg pont ellenkezõleg
Nekem nem is azzal van bajom, ha csinálsz is valamit a bringáddal. Engem az zavar, ha valaki arra nem veszi a fáradságot, hogy normálisan beállítsa a bicoját vagy éppen "divatból" csõig leengedett nyereggel tekereg. Valljuk be, azért a legtöbb bicon könnyen megoldható az állítható nyereg magasság. Egy DH gépen sem kell kuporogni addig, míg a városon keresztül tekersz a lejtõkhöz. Már a bringa kiválasztásánál oda kell figyelni, hogy mekkora méretû vázat választ az ember. Utólag csak nehezen lehet korrigálni ha a váz mérete nem passzol. Valamennyi játékot enged a nyereg elõre-hátra csúsztatása, billentése valamint a stucni és a kormány megválasztása, de ha eleve rossz a méret, ezzel nem lehet helyrehozni. A pedálcipõ, meg a patent pedál beállításáról nem is beszélve. A lényeg az, ha valaki nem állítja be a gépét megfelelõen, akkor ne csodálkozzon ha gondjai vannak az ízületeivel.
Na igen. Itt szerintem ezt senki nem is vitatta. Ami viszont az ízületek és a porcok terhelését illeti, ahhoz hogy ne legyen gond, egy jól beállított és megfelelõ méretû bringa kell. A másik pedig az, hogy hideg idõben nem árt óvni az ízületeket. Ez az, amit sokan nem vesznek figyelembe.