Rettentõ Barátom! Elõbb vegyél és gyakorolj aztán csináld meg az ijjadat. Addigra tudni fogod milyen tipus,kor. ÉN mongol tipust szeretem, mert dinamikus és gyors.
Lentebb megjegyeztem a zárójel után hogy kovácsolás :P Csak nagy általánosságban irtam ,mert acélból is jó sok van a széntartalom,hûtési sebbeség,hõntartás függvényében...
Titán: valósszínüleg a nagytisztaságû,ötvözetlen titánra irtam,és az "ötvözettelen" acélra vonatkozik
"hogy több lemezt összekalapáltak(ugye milyen szép szakszó:) )"
Igen, ez a kovácshegesztés.
"Persze a lemezek széntartalma különbözõ volt és ezért más-más tulajdonsággal rendelkeztek,"
Nem feltétlen volt a damaszkolt penge elõállításakor a két (vagy több) összekovácsolt acél széntartalma eltérõ. A japán kardok esetében valóban, de tudtommal a perzsáknál nem - igaz megjegyezted, hogy a Te itt a katanára írtad.
"Vki említette a Nitrogént(mocsár):én trágyával hallottam,de talán igaz ,mert a nirtogén beépül(diffundál) a penge "burkolatába" és szilárdabbá teszi."
Emmeg a nitridálás. Ehh, ebbe most nem akarok bõvebben belefolyni... (szerencsétekre :) )
"Titán:fele olyan rugalmas mint az acél,szilárdsága az acéléval..."
Egy kicsit még mindig visszakanyarodva a titánhoz, illetve most mégsem egészen. Azért így merész kijelentés, hogy fele olyan rugalmas, mint az acél... mint melyik acél - a kismillió ötvözeti formák közül? Mert ez csak ugye egy gyûjtõnév... Igen, biztos van olyan, ami X-szer rugalmasabb; ilyen pl. a rugó acél, hogy mást ne mondjak, de mondjuk a szerszám acél már nevetségesen szar rugalmassági tulajdonságokkal rendelkezik, még a titánhoz képest is.
Sekta v. sekta(?) !
Én is ijászkodnék, de egyelõre nem tom, hogy csináljak-e, vagy vegyek-e íjat. De ha veszek, az olyan mû, a csinálás meg a régi eljárás szerint... hát bajos. Valahogy a tradicionális ijak jobban tetszenek, mint az akármilyen teljesítményû újkori íjak - amit persze sintén lehet venni, de akkor is... Meg az különben sem ez a topic...
Üdvözletem! Nékem is van pár bicskám,de ezek inkább dísznek vannak,vagy levélbontónak(már csak a felépítésbõl adódóan,az anyag meg pláne....).
Picit belekontárkodnék a beszélgetésbe.
A kardokat úgy készítethették hogy több lemezt összekalapáltak(ugye milyen szép szakszó:) ),na jó kovácsolták ,és szépen kikloffolták kb olyan vékonyra mint pl az alufólia és összehajották vagy rákovácsolták egy már készülõ kardra(amolyan rétegelés).Persze a lemezek széntartalma különbözõ volt és ezért más-más tulajdonsággal rendelkeztek,(szívósság,szilárdság,alakíthatóság,hajlékonyság...) MIndegyik lemezt máshogy hûtöttek le ,hogy kemény legyen ,vagy rugalmas(és ennek változatai) A legvégén jött az összedolgozás amikor a rétegeket mégjobban össze sûrítették a hagyományoknak megfelelõ eljárásokkal, és utána a hõkezelés,edzés,megeresztés,díszítés. Szerintem igy lehetett.
Vki említette a Nitrogént(mocsár):én trágyával hallottam,de talán igaz ,mert a nirtogén beépül(diffundál) a penge "burkolatába" és szilárdabbá teszi.
Titán:fele olyan rugalmas mint az acél,szilárdsága az acéléval egyezõ,merevsége kb fele akkor mint az acéloké..Kis sûrûségû,kíváló mechanikai tulajdonságú.
Uff
Igen, lehet, hogy nehezebb minden egyes réteg után hajtogatni a pengét, de amit korábban állítottál, miszerint:
"...Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne..."
... azért nem állja meg a helyét, mert minden újrahevítéskor - még ha korábban meg is edzették - azonnal kilágyul az anyag. Ezért csak akkor edzik meg, amikor a végeleges alakját elkészítik és többé már nem kell olyan hõmérsékletre emelni a pengét, ami annak lágyulásához vezetne.
A kard alakjának kialakítása... :-)
"Én egy szóval sem írtam, hogy a kard minõségét az alakja határozza meg, itt valamit félreértettél. "
A jó az, hogy én is ezt mondom (hogy nem a kard alakja határozza meg a penge minõségét), de azt nem értem, hogy Te miért hiszed azt, hogy én azt hiszem?
A vitánk abból indult ki, hogy ami szimmetrikus, azt nem könnyebb elõállítani, és csak és kizárólag az alakról van szó (a penge anyagi minõsége a jelenlegi kérdésben teljesen másodlagos).
És az edzésvonal még mindig nem azt jelenti, mint amit én írtam, hanem tök mást; minden amit én írtam ezzel kapcsolatban, az hülyeség...
Ez sem igaz, mert addigra a fém már nagyon sok hajtáson átesett. Természetesen a hõ nagyon sokat segít, de hajtásonként egyre nehezebb hajtani, formálni még tüzes állapotban is.
Én egy szóval sem írtam, hogy a kard minõségét az alakja határozza meg, itt valamit félreértettél. Csupán csak arról van szó, hogy a kard alakjának kialakítása elenyészõ ahhoz munkához képest, amit az igazi minõséget hozza létre. Vitánk kiinduló alapja pedig ez volt. Hogy melyiken dolgoznak többet. De mivel a katana sokkal kiválóbb penge, mind mondjuk egy szimpla hosszúkard, ezért több meló van vele.
hát jó :) végülis a miénk is ilyen, csak mi nem lovagok vagyunk hanem gladiátorok :) de mi is valódi fegyverekkel kardozunk (vagyis én nem, mert én még kezdõ vok) de egy éven belül már kardozhatok fémfegyverekkel ^^
NEM!!! Barátom ez a Szent György Lovagrend mely valodi fegyverekkel( kard, pallos, kopja,csatacsillag, ijak, csatabárd.....stb). Szóval ez nem az amire gondolsz! .
S.A.G.A.? ez egy nagy szar!!!!! baromi idétlen szabályai vannak! akkor kapsz jó pontot ha befizeted a tandíjat :-/ szar, egy csomóan mondják akkor már inkább www.gladiator.hu
16 évesen úgy gondoltam - heh, mit nekem olvasztótégely, csinálok én olyan kést, hogy megszólal... Na persze szar volt az anyagválasztás és a tudásom is a témáról elég sekélyes volt így igazából ezen a szinten rekedt a project :-)
Kíváncsi vagyok, hogy is zajlik egy ilyen, de erõsen helyfüggõ a meglátogatás esélye és érzésem szerint nem sok helyen van ilyen okítás Mo.-n.
hát ha valami könnyebb anyagból csinálnák meg a pengéjét... sztem van esély arra hogy használni is lehessen, és... esetleg... még kardforgatásra is alkamas lehetne
Persze, fontos a kinézet is, de ha használni akarom, akkor fontos, hogy a funkcionalitás rovására ne menjen a külalak. Igen, már említetted, hogy Gladiátornak tanulsz :-), csak azt nem, hogy hol. A szakállas, karmos, recés kardnak meg szerintem addig van szerepe, amíg az ellenfél nem visel semmilyen különösebb védõfelszerelést, mert pl. egy sodronyinggel szemben (is), már nem biztos, hogy szerencsés. Annyira sztm nem tudod meglendíteni a kardot - akármilyen brutális állat is vagy :-) -, hogy átüss egy láncinget, viszont az ilyen pengébõl kiálló biszbaszok remekül bele tudnak akadni, legalábbis sztm.
nem, igazad van, én járok kardozni, (nem vívni!!!), ilyen gladiátor suli (vagy már említettem? ) szal kard kard, ez csak játékokban van hogy minnél dizájnosabb, meg nagyobb meg minden, annál erõsebb (mondjuk vannak olyan kardok amik recések, karmosak, és ha egy sima karddal megvágsz valakit, akkor vérzik, de még harcképes maradhat, de ha egy recéssel megvágsz valakit, az beleakad, mélyebb, csúnyább sebet ejthet az áldozaton) de ha már van egy kardod, és használni is akarod :D akkor nézzen már ki valahogy, nem? :)
Jajj, nem akartam én a lelkedbe gázolni :-) Nem azt mondtam, hogy nem elég egyedi az alaja, vagy nem eléggé eredeti, csak sztm - bár még nem kellett kardoznom éles helyzetben - egy szimpla, nem ennyire dizájnos karddal jobban boldogul az ember, persze én is tévedhetek.
de ez kard :P nem bozótvágó kés, de a karddal is hamar elintézném a kertet, én meg pont az alakja miatt szeretem mert szebb mint a (többi PoP-os kard) de lehet hogy fantázia kard, de van benne egy kis eredetiség is, úgy értem akár normális, nem fantázia kardnak is elmenne
Sztm így elsõ nekifutásra az alakja nem a legszerencsésebb - mint ahogy az ilyen fantazi kardok javarészének, de bozótvágókésnek lehet jó lenne. Mindkét kézbe egy... hamar lerendeznéd a kertet :-)
de figyelj, mi a különbség, úgy értem, csak a pengének az anyaga más, meg kicsit élesebb mint egy díszkardnak, szal ezt meglehet csinálni igazi éles használható kardnak
hát nem díszkardot szeretnék :) szal, legyen erõs, éles, és végülis a minta alapján, ha szépet akarok, akkor azt mondom legyen a markolata, hááát, nem tom, én azt márványnak néztem, de kardban márvány? :-/
Még azt sem mondom, hogy olyan sok pénz kell hozzá. A végösszeg erõsen függne attól, mien megkötéseket szeretnél a fegyver létrehozásában, a minta elkészítésében...
talán amit sekta mondott, hogy a súlyeloszlása! De én már fogtam olyan pehelykönnyû kardot, szóval még az se lenne nehéz megcsinálni egyszerûen csak pénz kell hozzá, meg egy jó kovács :)
Annyira nem bonyolult sem alakra, sem díszítésre ez a fegyver. Nem azt mondom, hogy gravíroznám egy délután alatt, de egy igazi mesternek semmilyen különös problémát nem okozhat...
jah :) egyébként sztem nem lehetetlen megcsinálni azt a kardot!! de az tény hogy k*rva drága lenne :(
Ha ezt így, ilyen díszítéssel megoldja valaki, akkor az valami fantasztikusan szép dísztárgy lesz. :) De azt nyugodtan felejtsd el, hogy azzal valaha is vágni fogsz. Ha arról nem is tudlak meggyõzni, hogy gyakorlatilag használhatatlan, arról biztosan, hogy annyiba fog kerülni, hogy még az állványáról is csak selyemkesztyûvel emeled majd le. :D
De ha nem jól alakítható, akkor mondd, hogy hajtogatják a repülõre? Ugyanakkor nem gondolod, hogy ha olyan könnyen porlik és rideg - hatalmas feszültség van az anyagban, akkor megintcsak nem lehet ürrepülõnél/ûrtechnikában használni?
A titán törékenységét nem az alaptulajdonságai adják, hanem az öntési hibánál keletkezõ zárványok; ez azonban más fémekre is igaz, az acélra is éppúgy, mint a titánra.
A jól alakíthatót azt ipari szinten képzeld, ne otthon a sufniban...
Mindamellett az sem kizárt, hogy ötvözetet használnak erre a célra. A titán-vanádium pl. a fegyvertechnikában amúgy is használt ötvözet. pl.: Smith & Wesson M337 AirLite Ti
"...A titán rugalmasabb, erõsebb, ellenállóbb, nagyobb szakítószilárdságú, mint az acél, még olvadáspontja is kb. 200 fokkal magasabb. Ugyanakkor sûrûsége csak körülbelül a fele az acélénak. Emellett kémiailag rendkívül ellenálló, teljességgel rozsdamentes, hiszen a felületét tömör oxidréteg borítja, hasonlóan az alumíniumhoz. Az ásványi savak többsége sem oldja szobahõfokon..."
Ha a link vmiért nem jönne be, akkor www.kaliber.hu, katt a kaliber menüre, és ott archív, azon belõl a lap alja felé a 23. szám... és azon belül "Smith & Wesson M337 AirLite Ti"
ha titán "jól" alakitható nem lenne alkalmas ûrjármüvek védõbevonatára
sekta!
Háát, sztm nagyon erõsen kevered a titánt valamilyen másik fémmel. Így leírás alapján a vidiával (Tungsten-carbid, ha jól tom az angol megnevezését). Tuti nem rideg és törékeny..., van titán "feszítõvas"-m ;-)
A titán egy könnyû és rendkívûl szívós anyag. Hidegen is hajlítható (már ha megbírod hajlítani), de melegen jó alakítható (akár kalapálás útján is). Azonban érdekes módon önmagával sem lehet (kovács)hegeszteni, ezért pl. titán lapdamaszkolt pengével nem igen fogsz találkozni. És bár szívós anyag, nem éltartó; tehát valóban nem való pengének.
Amit korábban írtam, nos... utánna jártam. Az edzés vonalak - már ha így nevezik õket, mert ezt nem kérdeztem, mind1 - nos azok nem úgy keletkeznek, ahogy írtam. A két külöbözõ széntartalmú acél összekovácsolása után (amely rétegek száma simán elérheti a több milliót is) a kétféle acél valamennyire továbbra is magában hordozza a rá jellemzõ sajátos jegyeket. Tehát pl. mindkét acélnak más-más hõmérsékleten jelenkenek a futtatási színei. Így amikor a végén sor kerül az edzésre és megeresztésre, akkor olyan hõmérsékleten történik, hogy csak az egyik acélrétegen jelentkeznek ezek a futtatási színek.
Bandew!
"Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne."
Nos ez akkor lenne igaz, ha nem melegen alakítanák, mert akkor valóban nagyon nehéz lenne a megfelelõ formára kovácsolni. De mivel ezt a folyamatot is hevítés után, izzó állapotban teszik, így nem probléma, a kívánt rétegek létrehozása után kialakítani a penge végleges formáját.
hát figy, ha vágásra van, akkor a pengének nagyon könnyûnek kell lennije (én meg fogtam olyan kardot amire azt lehetne mondani hogy héliummal volt töltve ) szal, ha meg lehet csinálni a kardot akkor meg lehet csinálni normálisan hogy ne törjön ki a csuklóm és legyen éles is
Wakizasi is disz kard nem lehetett vele igazán küzdeni, szerintem a kedvenced is ebben a kategoriában szenved. Mert rá nézésre a súly elosztás 5:1 penge javára igy talán csuklo is hamar nyugdijba mehet 1 küzdelem után.
Ez a meghajtasz egy papírlapot sztm egy kicsit erõs példa volt. Egy kard pengéjét nem hiszem, hogy egy lépésben meg tudod hajtani, vagy ha igen, akkor nem tudom mien eljárással csinálják és akkor igazad van. Ha több lépésben csinálod, akkor viszont óhatatlanul torzulni fog.
"Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne."
Ennek komolyan utánnajárok/kérdezek. Lehet Neked van igazad, de én ezt így nem hiszem el.
"...De ennek a nehézsége nem attól függ, hogy szimmetrikus vagy sem! Ennek semmi értelme! A penge minõsége a lényeg, az alakja az már csak egy egyszerû terv és hidd el nem nehéz "szimmetrikus" kardot csinálni, ami persze matematikaileg nem az, csupán egyenes."
Egyrészt nem a minõség volt a kérdés, hanem a megformálás nehézsége, erre Te jössz, hogy a penge minõségét, nem az alakja határozza meg. Remek, csak ezt senki nem vitatta. Másrészt attól még hogy a vércsatorna egyenes, nem feltétlen párhuzamos vele a kard éle. Ettõl persze még az egyenes kardok családjába tartozik, de nem jelenti azt, hogy ezt a szimmetriát olyan könnyû lenne lekövetni, mint ahogy mondod. Lásd Glamdring.
Ha mindkét kard (japán és európai-"egyenes") pengéjét ugyanannyi lépésbõl csinálják meg és csakis a penge alakja a lényeg, akkor sztm a szimmetrikus penge megformálása semmivel sem könnyebb, mint a szamuráj kardé.
Mondjuk amit furcsáltam a topic átolvasása közben, hogy a japán kardok egy igen jellegzetes okát, hogy miért is oly kiváló minõségûek - a lapdamaszkoláson kívûl -, valahogy senki nem említette. Az alapul szolgáló acéltömböt - tudtommal - egy mocsárba helyezték (~20 év) ahol a magas nitrogén tartalomnak köszönhetõen vmilyen szinten nitridálódott az anyag. Ezzel roppant szívóssá téve az ebbõl készülõ kardpengét. (Én sokáig úgy tudtam, hogy a kész kardpengét nitridálták, de aztán egy japán kardokról szóló könyvben azt írták, hogy az alapanyagot... kicsit bánom, hogy nem vettem meg) Azt nem tudom, hogy konkrétan 1 bizonyos mocsár volt-e, vagy mindegy csak mocsár legyen, de ez mindenesetre hozzátartozik a japán pengék jó tulajdonságához.
hát én is tudok valami kardos csákót, asszem Bp-i, de még nem tudok róla semmit csak az egyesülettõl meséltek róla amúgy meg szeretnék csináltatni egy különleges kardot :)
aki ismeri a kardot, az biztos hülyének néz de szerintem egy nagyon szép kard, és sztem meg lehet csinálni (my favourite)
Ha kardot szeretnél gyártani, BONYHÁDON VAN 1 KÉSES, és állitólag néha tart nyitott napokat. A nevét nem tudom de az acélban 1kõrte nevet szokott bele helyezni ez a cég "logo"-ja.
hát suli után nekem is vannak különórák :( de rettentõen kard mániás vagyok (ezért is imádom a Prince of Persiát :P) és szorítok idõt rá, mert úgyis este van (7 körül) és élvezem, leszámítva hogy edzés végén majd meg halok (de nem a gyakorlatok miatt, hanem a bemelegítéstõl :-/)
Irigyelek, mert van lehetöséged. Nekem idõ hiányában nem lehet(család,munka, stb...)DE! Valamikor Én is forgattam kardot, de már csak elméleti sikon foglalkozom a témával.
Ha meghajtasz egy papírlapot, az egybõl egyenes hajtás lesz. Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne. De ennek a nehézsége nem attól függ, hogy szimmetrikus vagy sem! Ennek semmi értelme! A penge minõsége a lényeg, az alakja az már csak egy egyszerû terv és hidd el nem nehéz "szimmetrikus" kardot csinálni, ami persze matematikaileg nem az, csupán egyenes.
Ahhoz, hogy görbe maradjon nem kell nagy tudás, de persze - gondolom - Te is arra gondoltál, hogy megfelelõ ívû legyen. Mert sztm alaból olyan görbére kovácsolnád Te is, én is, hogy az kacagságos (feltéve, hogy nem vagy kovács) Te meg hajtogass össze egy pengét 3000x és próbáld megcsinálni, hogy egyenes és szimmetrikus legyen.
És különben is sztm a végén kovácsolják a megfelelõ alakúra, másképp kicsit logikátlan, sztm; nem pedig közben vigyáznak arra, hogy megfelelõ ívû maradjon.
De csak egy egyszerû feladat, hogy még ne is kovácsoljunk semmit. Próbálj meg szabadkézzel, üres lapra, egy tükörszimmetrikus kardot rajzloni, valamint egy aszimmetrikus, egyhén ívelt pengéjût. Persze lehet, hogy Te egy rajzisten vagy és neked nem gond, de ha nem az lennél, akkor azért próbáld meg, sztm nem olyan egyszerû szimmetrikus bármit is alkotni.
Helló! Na várjál. Tehát, asszem sejtem már mi ez, de kijavítasz, ha nem. Szóval. Az edzést - gondolom rétegenként hajtották végre, mert elvileg ezek tudtommal réteg edzett kardok, de lehet nem. Az edzést követi a megeresztési folyamat, mely azt tartalmazza, hogy a kardot edzés után adott x hõmérsékletig felmelegítették és hagyták lassan lehûlni. Amikor a megeresztést végzik, akkor az acélt fel kell melegíteni egy adott hõmérsékletre. Azt hogy az acél milyen hõmérsékletû, azt a futtatási színekbõl lehet megállapítani. Ezek meghatározzák a fém hõmérsékletét és logikus, ha a megfelelõ hõmérsékleten veszik ki a tûzbõl akkor pl. kék színû lesz (290-320°C között, 10 °C-nként, 4 féle kék színt különböztetünk meg). A futtatási színek a 200 °C-tól fémesen fehértõl a sárgán, a vörösön és a kéken át a szürkéig terjed, ami már 330 °C és a feletti tartományt mutat.
A hevítés, hajtogatás, kovácshegesztés, hevítés...stb-bõl eredõ mintázatot, melyet az alapul használt sodrott acél/vashuzalokból kovácsolták, - melyek fonási mintája sztm befolyásolta a késõbbi mintát is - , tájegységenként, mesterenként változott. Ezek a damaszkolási pengeminták. És ezen két dolog együttesen adná az edzési vonalat?
Titkon remélem, hogy az életben, lesz lehetõségem kardot és/vagy egyéb korabeli fegyvert készíteni.
OFF
Látom íjászkodsz is. Saját készítésû íj, vagy vásárolt?
de érdekes, én kardozom, vagy te is? :) de nem vívás, az szar, hanem ókori kardokkal, mondjuk úgy hogy gladiátor vagyok, mert gladiátor egyesületbe is járok, sajnos még nem tettem le az elsõ vizsgámat így fém, kovácsolt fegyverem még nem lehet, de én nagyon szeretem, jó, (nehéz, kemény) hangulatos
Helló! A nevem Sekta de nem ez a lényeg. Én a klaszikus( Ókor) fegyvereivel foglalkozom, mert ebben az idöszakban még az erõ, bátorság, tudással lehetett 1-1 csatát, hadjáratott élve megúszni. Az edzési vonal az a hajtogatás, kalapálás, hevíttés, után mely többször van végre hajtva (szines(kék))nyomot hagy az acél felszinén.
Igen. Ezt lehet látni a filmekben... mondjuk én sem kötekedni akarok, de jópár nemzetközi szinten elismert hagyományõrzõ ismerõsöm van, egyikük a templomos rend és a keresztes háborúk szakértõje is, szokott elõadásokat tartani a témában. Meglehetõsen otthon van a kardok történetét illetõen is. Az õ szavára azért lehet adni.
Ez a 7 kg azért nem 100% sztm. Mondjuk pallosa válogatja, de mielõtt ebbe esetleg belemennénk (feltéve, hogy még benézel ide valaha), hogy sztd mit tekinthetünk pallosnak?
Valaki kifejtené mik azok az edzési vonalak? Mert így a #28-as hozzászólás alapján, azok nagyon nem azok..., hanem damaszkolt pengeminták (amik a sajátos lapdamaszkolási eljárásnak köszöhetõek). Nos persze tévedhetek, de akkor ezek ugye nem a futtatási színek és ha nem is a damaszkolási pengeminták... akkor mik azok és hogy is keletkeznek? Esetleg képpel illusztrálva, ha lehet. Vagy ez amolyan fémszinezési eljárás, amit nem feltétlen edzéskor végeznek, bár az oldajbamártós edzés az feketít... jó lenne valaki kifejtené.
Bandew:
"A katana többször hajtogatot, így nyílván sokkal nagyobb munka van vele, fõleg ha figyelembe vesszük, hogy nem is szimmetrikus kard"
Hát nem tudom. Nem kötekedés képp, de sztm ez így hülyeség amit írtál. Sztm szimmetrikus bármit alkotni, kicsit nehezebb, mint aszimetrikusat. Nem Photoshop, hogy letükrözd a féligkész oldalát... A japán kardot nem emiatt volt nehéz megcsinálni, persze lehet megint én tévedek, vagy félreértettem valamit.
A pallos mint méretileg mint súlyban meghaladja egy szabvány kétkezes kard értékeit . Súlya kb. 7 kiló ( mármint a pallos ) mely a rossz súlyeloztása miatt forgatásakor min. a duplájának érezhetõ . Ezeket a fegyvereket valamikori használóik ált. nem a fegyverövükön viselték hanem a hátasra volt rögzitve . Súlya , mérete rettenetesen megnehezitette volna állandó viseletét . A vágó él hiánya gondolom megincsak felépitésébõl adódik : Ilyan nehéz penge bõven elegendõ erõvel csapódik akár húsba , akár páncélba , hogy mindent szétroncsoljon maga elõtt . Ráadásul egy élesre kifent éllel rendelkezõ pallos szinte állandóan kicsorbult volna . Ezeket a fegyverek a kisebb kardokkal ellentétben szinte minden esetben vértes , pajzsos ellenség ellen veteték be . Ha éllel rendelkeznek sokkal hamarabb tönkre mentek volna .
Nem akarok én se kötekedni de most olvasgattam vissza a régi üzeneteket és ez a 2/2,5 kilós lovagi pallos elég nagy hülyeség szerintem... A lovagi pallos éppen az volt a lényege, hogy a nagy súlya és nagy méretei miatt ha egyszer belendítették akkor aki az útjában volt az nem nagyon élte túl. Viszont nagyon nagy hátránya pedig, hogy sok idõ míg belendíted :))