Én se tudom megfejteni mert ie t se mondhat . Van még a végén egy ismétlődő mondat amit nem értek hogy kire is vonatkozik . スマートフォンなどで情報を得ている方いらっしゃいましたら諦めずに助けを待っていただきたいと思います. irasshaimashitara
Ez a mondat a film elején is elhangzik de ott irasshaimastara meg itadaitai nélkül. Most ez valami utasítás hogy akik telefonon információt kaptak azok ne adják fel és várjanak a segítségre vagy csak hogy "szerintem" én úgy gondolom hogy akik nem adták fel és várnak a segítségre olyanok is vannak a romok közt ? Nem értem hogy a narrátor kiknek mondja ezt vagy milyen kontextusba.
Az elején a nő ezt mondja スマートフォンなどで情報を得られている方にお伝えします Akik információt kaptak telefonon azokat fogja tájékoztatni vagy a nézőket ? Nem értem ezt az erareteirukata ni t hogy érti.
És utána 居場所を何とかして外に知らせてください . Ez hogy menedékház van e tájékoztassanak kifelé vagy hogy van e kint menedékház arról tájékoztassanak?
Passznemtudom. A "hi"-re próbáltam más megoldást keresni, mert nagyon egy eldőlt házat mutogatnak közben, de fogalmam nincs, hogy mi lehet
Ennél a híradónál mit mondhat a nő pontosan ennél a résznél : 先ほどより日が傾いてきたように見えます . A videó időpontja
Mi értelme van annak hogy a korábbi időhöz képest a nap megdőlve látszik . Vagy a fa megdőlve látszik akar lenni ? Itt nem a rengés mértékének a megdöntéséről kéne beszélni ?
Az ajtó [video]https://img-9gag-fun.9cache.com/photo/agg31Z6_460svav1.mp4[/video]
Indian tech support Vs Japanese Engrishu speaker [video]https://img-9gag-fun.9cache.com/photo/ayMGXxr_460svav1.mp4[/video]
忍者女子高生 | 制服で大回転 | japanese school girl chase #ninja
A kétértelműség problémája hogy mire vonatkozik a hosszú idő ezekben a mondatokban : まあ次のポイントにもそれが結構色々話すけど長期間で考える必要が多分あると思います。A gondokodás tart hosszú ideig ennél ?.
De a másikban :先ずカメラを購入する時に。一つ結構重要の事はもう長期間で考える必要があります。A kamerára érti hogy hosszú távra kell gondolkodni mielőtt kiválasztjuk?
Igen valszínű ez a hülye ki o cukeru szófordulat többféle értelmezése a gondom. Mert ez önmagában azt jelenti hogy vigyázz magadra. De itt a ni vel kapcsolódik a biztonsághoz tehát vigyázz a biztonságra. Meg van amikor ez a szófordulat azt is jelenti hogy jó utat hazafelé , vigyázz hazafelé az úton.
Ezt hogyan kell fordítani mert sztem semmi értelme. このため政府は、安全に気をつけると言っています。 For this reason, the government says it should be careful about safety. Ezért a kormány szerint óvatosnak kell lennie a biztonsággal.
Ami a lényeges rész hogy 安全に気をつける . Vigyázzon a biztonságra? Ez nem csak valami fokozás akar lenni hogy "nagyon biztonságosan vigyázzon magára?
あなたは 救急車を 呼ばざるを 得なかったの です か Mentőt kellett hívnod? De mért fordítjuk ennek amikor az van benne hogy ne hívj és hogy nem kapott. Vagy megint két negatív fogalom pozitívvá válik mint a matematikában az összeadásnál? Agybaj!
Olvasmányos, izgalmas regényeket keresek az Edo-korról, a sógunátusokról, pl. a Tokugavák megerősödéséről. Tud valaki olyat, amit komoly háttértudással írtak meg? Illetve keresem ezen korszak történelmi leírásait, remélhetőleg több kötetben, mindezt magyar nyelven.
Hello! Nemrégiben tanultam a て-alakról és néhány abból képezhető kifejezésről. Így jutottam el a ~ている szerkezethez (ige て-alakja + いる). Nos jó pár forrást átnyálaztam, hogy érdemi képet kapjak erről s az lenne a kérdésem, h az alábbiak mennyire helytállóak? Tudom nem feltétlen az összes esetet fedi le, de ha kiindulási alapként akarom így megjegyezni, h majd később tovább tudjam bővíteni ezt.
~ている-t az alábbi esetekben használjuk: A) Ha ismétlődő/szokásos cselekvést akarok kifejezni (ide tartozik a foglalkozás is). Pl: さいきん マンガ を よんでいます。- Mostanság mangát olvasok. はは は こうこう で にほんご を おしえています。- Anyám a gimiben japánt tanít.
B) Ha a jelenben zajló cselekvést akarok kifejezni. Általában ez az eset áll fent: ha cselekvés nincs hatással az alanyra Pl: いま マンガ を よんでいる。- Most könyvet olvasok. あめ が ふっている。- Esik az eső.
Az alábbi mondat is ide tartozik a だんだん miatt, viszont, hogy pontosan miért azt nem teljesen értem. その いぬ は だんだん しんでいる。- A kutya fokozatosan haldoklik.
C) Ha a cselekvés eredményét akarom kihangsúlyozni. Ilyenkor a cselekvés már végbement. Általában ez az eset áll fent: - ha a cselekvés hatással van az alanyra Pl: その いぬ は しんでいる。- A kutya halott. たなかさん は とうきょう に いっている。- Tanaka-san Tokióba ment. / Tanaka-san Tokióban van. - ha a cselekvés tárgya hatással van az alanyra Pl: さとみさん は め を あけている。- Satomi-sannak nyitva van a szeme.
Tudom, sok múlik a szövegkörnyezettől, hogy melyik csoport által kell értelmezni a ている-s igét, de ha a fentebb említett esetek segítenek besorolni ている-s igék aktuális jelentését. Szóval még egyszer a fent leírtak helytállóak-e?
Illetve lenne ehhez kapcsolódó kérdésem: ugye ha jelenben zajló cselekvést akarok kifejezni, akkor ている-t használok, viszont mikor van olyan jelen idejű mondat (ha van egyáltalán) ahol az ige szótári vagy masu alakját használom? Tippem az ha általánosságban beszélek vmiről.
Előre is kösz a válaszokat! Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2021.01.10. 20:43:50
Miért jönnek a legjobb ötletek akkor, amikor ezt a káposztalevet a fejemben nem használom? :D
Japánban 25-én találták az első, a máig legjobban fertőző új koronavírussal fertőzött embert.
Nem a szóközökkel van baj szerintem, hanem a szórenddel. Hozzá kell szokni, hogy mit mivel kapcsolnak össze, hogy hogyan csoportosítják az információt.
Mondjuk a "ga" pl soha nem vonatkozik az utána levő szóra, a partikulák mindig az előttük lévő szóra vonatkoznak. Megjegyzem, ilyet sem láttam még, hogy három "ga" legyen egyetlen tagmondatban utsuru chikara ga tsuyoi - "fertőzés ereje erős". Szerintem jelzős szerkezetnek is nevezhetjük. pl: 彼は頭がいい "ő feje jó" - Ő okos. (ha nem rontottam el :D ) Utoljára szerkesztette: RelakS, 2021.01.03. 12:51:45
De mivel nincsenek szóközök honnan a francból lehet megállapítani hogy mikor vonatkozik a ga utánra és nem a következő szóra? Az erős lehetne az új koronavírus is .
utsuru - ebben az esetben fertőz (病気などが他に自然に伝わる。) chikara - erő
Szóval ahogy RészegKoldus is írta, a jobban fertőző vírusra utal.
Nem tudom pontosan lefordítani, de úgy tűnik, hogy 25-én találták japánban az első, a gyorsabban terjedő koronavírussal fertőzött embert. Ez az "Ima made yori" valami elcseszett xar az elején, amit nem vágok, utána kéne néznem :D Utoljára szerkesztette: RelakS, 2021.01.03. 11:45:44
Gondolom a még újabb vírusról van szó, ami az előzőnél jobban fertőz és erre a tulajdonságára vonatkozik a うつる力が強い rész. Legalábbis én valahogy úgy értelmezem, hogy "az eddiginél fertőzőbb új koronavírus".
Ezzel a mondattal nem tudok megküzdeni: 今までよりうつる力が強い新しいコロナウイルスがうつった人が、25日に日本で初めて見つかりました。 Az elején nem értem mi az az ucuru csikara ami "mint máig". Sehova nem jutok azon kívül hogy erős mozgás mint máig. Semmi értelme. Arra már rájöttem hogy jápánéknál mindent visszafele kell lefordítani (már ha rájöttem) . Tehát ha yori van egy szó után akkor az nem az előző szóra vonatkozik hanem a következőre. Tehát nem máig mint ucuru csikara hanem ucuru csikara mint máig . Vagy több a fertőzött mint tavasszal az is úgy van hogy fertőzés ga tavasz mint fueta.
A tari az felsorolás, mikor nem minden eshetőséget sorolsz fel. 東京で見物をしたり、日本語を習ったりしました。Tokióban várost néztem, japán nyelvet tanultam (meg ilyenek/meg minden)
A biblia szerint ismétlődés felsorolására is jó: 天気は暖かかったり寒かったりです。Az időjárás egyszer meleg egyszer meg hideg.
Példát is említhetsz vele: 暇なときは本を読んだりします。Amikor ráérek, (például) könyvet olvasok.
blablabla 場合は - Szerintem úgy lehetne legjobban fordítani, hogy abban az esetben. 逃げることができない場合は椅子に座ってください。 Abban az esetben, ha nem tud elmenekülni, üljön le egy székre.
Most meg a tari végződéseket nem értem. Az értelmezőben a tari ragra azt írja hogy alternatív forma. De hogy mit kell érteni alatta azt nem értem. Pl ilyenek vannak hogy できたり きたり . Bizonytalanságot fejezne ki? tudhatom ... jöhetek... De nincs kérdőmondatban. A ha ragot meg a ...たら vagy ...ば jelzi.
Meg van egy olyan szó hogy baai. 場合 és ezt is a fordítók ha nak fordítják közbe semmi köze a ha hoz a japán oldal szerint. Helyzet a jelentése. A mondatban így helyezkedik el 逃げることができない場合は... Menekülés nem tud helyzet (a téma)... Viszont tényleg úgy hangzik jól az egész mondatban hogy ha nem tudsz elmenekülni... mert a mondat többi része azt taglalja hogy mit kell csinálnod ekkor. Utoljára szerkesztette: strepsils, 2020.11.09. 17:29:41
Jajj, de jó :D Szerintem ezt a szerkezetet ne használd. 7時10分前 Na, ez mit jelent? 6:50, mert 10 perccel 7 előtt? Így viszont egyértelmű lenne: 7時の10分前 7:09, mert 7:10 előtt? Ötletet loptam
10 perccel fél tíz előtt. Simán lehet 九時半 - fél tíz 十分前 - tíz perccel előtte.
Még azért nézem, hogy értelmesen valahol le van-e ez írva
Ez jó részletes volt ,az én könyvemben nincs így részletezve. Azt hogy fél tíz lesz 10 perc múlva tényleg így kell mondani : 九時半十分前 ? Kilenc fél tízperc előtt ? Csak mert a könyvben valami ilyesmi IS van példának.
A と sokminden is lehet (puskázok a Japán Nyelvtani Összefoglalóból) Lehet felsorolás: 教室の中に椅子と机と黒板とがあります。 - A tanteremben szék, asztal és tábla van. Lehet összehasonlítő felsorolás: コーヒーと紅茶とどちらが好きすか。- A kávé és a tea közül melyiket szereted? Társas határozó: 先生は良子のお母さんと話しています。- A tanár Yoshiko anyukájával beszél. Eredmény határozó: 氷が水となります。 - A jégből víz lesz. Idézetet ezzel fejezed be: 良子さんは「太郎は大学に入学しましたよ。」と言いました。- Tarót felették ám az egyetemre! - mondta Yoshiko. Függő beszéd: 良子も来ると思います。 - Azt hiszem, Yoshiko is jön. "magyarázat" 「砂の女」という映画を見ました。 - A "Homok asszonya" című filmet láttam. Hasonlóság, különbözőség kifejezése: 私のかばんはあなたのかばんと同じです。- Az én táskám olyan, mint a te táskád. feltételes mondatokat is összekapcsolhat 春が来ると、花が咲きます。 - Ha jön a tavasz, kinyílnak a virágok.
Ilyen sorrendiségi dolgokból szerintem még van pár. 九時半 - fél tíz リンゴを十個ください。 - Tíz almát kérek.
A と ugye nem is igazán azt jelenti hogy és , mert mostmár nemtudom hanyadik mondatot olvasom amikor semmi értelme a magyar és nek ott hanem inkább mint valami következményre utal. Mindig van valami cselekmény és a to után a következmény áll . Ettől független lehet és is a jelentése a könyv szerint de van valami következmény kifejező értéke is? Jól gondolom?
Meg csomó kifejezést fordított sorrendben írnak . Van hogy több mint 以上 de ez nem a szám előtt van hanem után . Több mint 100 azt úgy írják hogy 100 以上 . Meg van az a mondat hogy több lett mint tavasszal. Ott is úgy írja hogy Tavasz mint növekedett. De ott a mint より .
Szerintem is a kitől kapnak a helyes. Ha bing translatorba írod, akkor azt kapod, csak annak a szövegezése kicsit fura lesz XD Ha kik kapnának, akkor lehet, hogy 人に lenne a megoldás. Ezeket az adok-kapok dolgokat megint át kéne rágni.
Ez egy mondaton belüli zárójelben lévő mondat. A főmondat hogy 厚生労働省は ........ と言っています。 A minisztérium erről beszél. De miről? Arról hogy kitől vásároljuk meg a vakcinát , tehát miféle emberektől kapjunk vakcinát és erről gyorsan döntsünk. Vagy arról hogy kik kapjanak vakcinát és stb-ről gyorsan döntsünk.?
Én alapból az elsőt fordítottam ki fejből de a gogli fordító úgy fordítja hogy kik kaphatnak vakcinát. Teljesen más a jelentése , de szerintem az a második hülyeség mert ha pusztán a japán szavak sorrendjét nézzük akkor ott valóban az van hogy kitől kapjon és kérdőjel KA utána stb ni cuite tehát arról kell gyorsan dönteni hogy kitől vásárolják meg a japcsik a vakcinát és még stb dolgokról amit egyébnek fordítanék.
Na mindegy csak ez egy hivatalos japán híroldal ami direkt tanulóknak van ,kevés kanjival és egyszerűen fogalmazva. Hát ez tényleg egyszerű :D
Ez így most elég wtf. Google-vel angolra fordítva: どのような人からワクチンを受ける - Milyen ebertől kapod a vakcinát. Eddig egyet is értek. どのような人からワクチンを受けるか - Ki kapja a vakcinát. Eeee.... heh? a "ka"-val megfordul az irány? WTF?! どのような人からワクチンを受けるかなどについて - Azzal kapcsolatban, hogy kitől kapd a vakcinát ... Na, ez mindjárt jobban hangzik. どのような人からワクチンを受けるかなどについて急いで決める - Gyorsan döntsd el, hogy milyen ember kapja a vakcinát. Őőőőő.... ezt úgy tudnám inkább érteni, hogy lemaradt a végéről egy from, és akkor "Gyorsan döntsd el, hogy milyen embertől kapod a vakcinát. Az 受ける és a について közötti かなど -t nagyon nem tudom hova tenni.
Szerintem is ez már csak úgymond belebonyolódás a semmibe. Én se találok olyat hogy különbség lenne a だ で です あります közt. Ez csak a létige aru 在る más más formája. A mondatoknak mind a kettőnél a Wa adja a témát és az ugyan úgy az EZ. És attól hogy kiveszed a magyar fordításból a könnyű szót az még ott van ,tehát ezt nem is értem ... Volt egy csomó ilyen feladat amit olvastam ahol pont azt kellett eltalálni hogy ez egy macska vagy ez valami más de ott is több mondatból derült ki és a が val kellett szórakozni hogy hova teszed mert ez jelenti az alanyt .
Ebben nem fogok szerintem egyet érteni. Bonyolult a japán nyelv, de azért ennyire nem :D A ではありません simán csak a です tagadása, tehát az első mondadban azt mondod, hogy valami xy, a másodikban meg azt, hogy valami nem xy. Szóval magyarosan talán így lehetne.: Ez egy nem könnyű probléma. - itt szerintem simán kijelentjük, hogy ja, bonyodalom van. Ez nem egy könnyű probléma. - itt érzek némi feltételezést, hogy valaki könnyűnek látta a problémát.
Szerintem. Aztán lehet, hogy egy japánt jobban értő másképp magyarázná.
Nos végül én is fölraktam a stackexchange-n a kérdést csak では ありません-nel és azt írták, h azzal ahogy ti is írtátok valóban nem helyes, viszont a じゃない-al ではない-al igen.
Amúgy a különbség: これ は かんたん ではない もんだい です。- itt 100%, hogy az ez(これ) egy probléma(もんだい), csak nem könnyű. Míg itt これ は かんたんな もんだい では ありません。- az ez(これ) az nem probléma, hanem valami más (pl macska XD) . A melléknév tagadva vagy nem tagadva az a problémára (もんだい) vonatkozik, viszont a probléma csak az egyik esetben egyenlő az ezzel.
A különbség akkor lesz nyilvánvaló amikor a mondatot visszafejtjük az alap állításra és elhagyunk minden extra info-t (jelen esetben a melléknevet): これ は もんだい です。 これ は もんだい では ありません。
Amúgy szerintem a fordításod helyes, nekem most nem jut eszembe jobb.
Rendben, de akkor meg 簡単ではない a helyes (kommentben említik is). Ha megnézed a példát, ott is csak a vége van tiszteleti alakban, a melléknév közvetlen alakban van ragozva. Ha már de wa nai alakban van, akkor valódi melléknév, és az arra vonatkozó szabályokat használod.
これは 簡単な 問題 では ありません。 Akkor mit jelent? (Ez könnyű probléma van nem) 田中さんは 学生 では ありません。 Tanaka-san wa gakusei dewa arimasen. mintájára gondolkoztam: Tanaka úr nem diák. (Tanaka-úr diák van nem) Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.09.28. 15:51:45
Igaz máshol nem írnak semmit a témában, hogy akkor a na-s melléknevet h kell tagadni ha utána még van főnév. Persze max átrakom azt a főnevet a は elé: この 問題は 簡単ではない。és az ugyanazt jelenti és biztos, hogy korrekt. Viszont ez: これは 簡単な 問題 では ありません。nem használható alternatívaként mert mást jelent.
De jó... töröltem a válaszom, de rossz billentyűzeten másoltam XD
Szóval: これ は かんたん では ありません もんだい です。 Ez így biztosan nem jó, az arimasen a mondat vége. これは 簡単な 問題 では ありません。 - Ez nem könnyű probléma.
strepsils Azt a の-t nem igazán értem, nem csinálunk főnevet egy teljesen jó valódi melléknévből. A ない ugye valódi melléknevet csinál az álmelléknévből, tehát これは 簡単ない 問題です。 Ami valahogy még mindig furán hangzik nekem. Én inkább útalakítanám, hogy この 問題は 簡単ではない。 Lehet, hogy a これは 簡単なくない 問題です。 lenne a helyes megoldás, de ebben nem vagyok biztos. A legfelső mondatban a melléknév tagadása.
Szerintem meg pont az a szabálytalan amit a végén csinálsz ha egyáltalán ennyire figyelembe akarjuk venni a szabályokat. Mert a japán nyelv SOV alany tárgy állítmány családba tartozik . Az inkább összetett mondat akar lenni. A ではありません nem az utána következő szónak a létigéje hanem az előtte lévő 簡単 nak. És a végén a です sem a pontra vonatkozik hanem hanem az előtte lévő 問題 ra. Csak te egybeírtad vessző nélkül vagy rakhattál volna közé egyが vagy で t vagy も t. És akkor kapna egy kiegészítés jelleget hogy Ez (a téma) nem könnyű de probléma. Ha szóköz nélkül írod vagy の val kapcsolod csak akkor lesz belőle nemkönnyű probléma. De a legegyszerűbb miért nem jó így : これは簡単ないの問題です。Sima naival tagadod a könnyűt és kapcsolod no val a problémához.
Végül még kutakodtam a kérdésben és máshol is utána kérdeztem és igazad van mindegyik mondat helyes.
Viszont van különbség jelentésben, hogy a melléknevet vagy a főnevet tagadjuk. i-s melléknevek esetén: 1, これ は かわいい ねこ では ありません。 2, これ は かわいくない ねこ です。
Az első mondatnál az alap kijelentés az, hogy: これ は ねこ では ありません。vagyis: "Ez nem macska.". A かわいい-val megtoldva pedig azt jelenti, hogy: "Ez nem macska ami aranyos.". Azaz a lényeg, hogy ez a valami semmilyen macska se nem aranyos, se nem lusta stb, mert az a valami valójában kutya. Míg a második esetben az alap az, hogy: これ は ねこ です。vagyis: "Ez (lenni) macska.". És a tagadott melléknévvel azt fogja jelenteni, hogy: "Ez macska, amely nem aranyos.". Azaz ez a valami macska, csak nem aranyos, hanem ronda.
na-s melléknevek esetén: これ は かんたんな もんだい では ありません。az előzőek alapján már sejthető, hogy itt az alap a: これ は もんだい では ありません。vagyis hogy "Ez nem probléma.", hanem valami más pl ház. És akkor a melléknévvel megtoldva valami ilyesmi: "Ez nem probléma, ami egyszerű."
Viszont akkor hogy kell a na-s melléknevet tagadni ha utána főnév áll? elméletileg ugyan úgy mintha nem állna utána: これ は かんたん では ありません もんだい です。- itt az alap már a これ は もんだい です。: "Ez probléma.". És akkor a tagadott melléknévvel: "Ez probléma, ami nem egyszerű." Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.09.26. 21:35:40
Szerintem itt tök mindegy hogy mit tagadsz , mindegyik helyes , nincs ilyen szabály hogy hova tedd a tagadást. Ha még a létigébe is tagadást teszel akkor viszont ellenkezőjére vált és azt jelenti hogy ez nem egy nemaranyos macska. Vagyis aranyos.
Hello! Melléknév tagadásával kapcsolatban lenne kérdésem: nagyjából vágom hogyan kell csak nem nagyon láttam olyan példát ahol a melléknév után főnév is állt és úgy tagadják csak mindig önmagában a melléknév. Szóval oké hogy az alábbi mondatok így helyesek: このねこ は かわいくない です。- Ez a macska nem aranyos. (i-s melléknév i-jából くない lesz az ok) このもんだい は かんたん では ありません 。- Ez a feladat nem egyszerű. (oké itt nem a főnévből な-val képzett melléknevet, hanem magát a főnevet かんたん tagadjuk)
Viszont mi van ha melléknév után főnév áll, olyankor a főnevet tagadom? これ は かわいい ねこ では ありません。 - Ez nem aranyos macska. (Vagy itt a melléknevet kellene és akkor így nézne ki: これ は かわいくない ねこ です。) これ は かんたんな もんだい では ありません。- Ez nem egyszerű feladat.
です is an auxiliary verb. It can't be used without other noun or adjective. あります is a verb. It can be used without other noun or adjective. Ezt találtam .
Nem feltétlen. Szerintem az segíthet, hogy a "van"-t belefordítanád-e. これは本 です か。Ez egy fa? (desu, nincs van) 学校は駅の近くに あります か。Az iskola az állomás közelében van. (arimasu, van van) あの人は誰 です か。Az ki? (desu, nincs van) どちらが出口 です か。Melyik a kijárat? (desu, nincs van) 出口はどこに あります か。Hol van a kijárat? (arimasu, van van) Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy nem-e a következő formában kérdeznék a kijáratot is. Lehet, hogy más jelentésárnyalata van. Már ha a ni-s szerkezet egyáltalán jó. Létezés helyét tudnám ráhúzni, de rendszeresen olyan példamondatok jönnek, hogy valami valamiben, valamin van, nem pedig valahol van. Tehát lehet, hogy erre a jó válasz pl (出口は)台所にあります。(A kijárat) A konyhában van. 郵便局はどこ です か。Bezavarás érdekében a helyet mutató névmásoknál lesz van. Hol van a posta? Desu, de mégis van van. あそこはトイレ です か。Ott wc van? Megint mutató névmás, megint desu, magyarban megint van. あれはトイレですか。Az a wc? desu, és nincs van. :) あそこに食堂が あります か。 Van ott ebédlő? (arimasu, van van)
Én ebből azt veszem mostmár ki hogy bármilyen partikula van előtte akkor arimas/imas , de ha csak maga a szó van előtte akkor desz. Lényegében ez történik.
Nem találok semmit, ami az esernyős résznél helytelennek mondaná a ga-t. Pl: 雨が降っています。Esik az eső. A válaszba azért tennék "ga"-t, mert ott szerintem van egy elhallgatott téma: (私は)レインコートがある。Esőkabát(om) van.
wa-ga あなたの鞄はどれですか。Melyik a te táskád? 私の鞄はこれです。Ez az én táskám. Egyikbe se jutna eszembe ga-t tenni. Legalábbis nekem
どちらが出口ですか。 - szerintem ... Melyik a kijárat?
A です sokszor olyan, mint az angolban az "is", szóval magyarul megfoghatatlan. Ez a szék kék. This chair is blue. (Ez szék van kék) この椅子は青いです。(ez szék kék van)
Az esernyős részben pont fordítva írnám a ga-wa-t, de mindjárt megnézem, mit ír a biblia.
Nos én csak kezdő japános vagyok, viszont mivel tudtommal a に partikula létige esetén a létezés helyét jelöli, így ha a に előtt hely van akkor ott いる/ある -t kell írnod. (Mellesleg pl cselekvő igénél a に már mást jelent). Illetve mivel a létige alanyát/tárgyát が jelöli így ott biztos いる/ある-t használsz. A です-t meg állapot leíráskor kell használni.
Szal szerintem így lesz: これは本 です か。(Ugye itt a könyvről állítok valamit (kérdő mondatban) ezért です) 学校は駅の近くに あります か。(Itt a に partikula és előtte helyszín van, így itt あります lesz) あの人は誰 です か。 どちらが出口。。。か。(Ebben nem vagyok biztos, hogy が itt a létezés alanyát jelöli) 出口はどこに あります か。 郵便局はどこ です か。 あそこはトイレ です か。 あそこに食堂が あります か。 (Itt nem csak a に partikula van előtte hellyel hanem a létezést alanyát jelölő が is, szal ez kétség kívül あります)
Viszont, hogy egyes helyeknél miért nincs が mikor に-ből látszik hogy létige kell azt nem tudom. Jelenlegi tudásom alapján: - が a létezés alanyát jelöli így mindig kell a létige használatához - は és が lehet egy mondatban, mert a は témát a が továbbra is létezés alanyát jelöli - tudtommal a が helyére csak akkor kerülhet は ha azt akarom kifejezni, hogy nekem nem A van, hanem B vagy több opcióból(A,B,C,D stb) csak D van. Ilyenkor a は nem téma jelölőként, hanem összehasonlítóként funkcionál (angolul: contrast marker) PL: 傘が ある か。- Van ernyőd? レインコート は ある。- Esőkabátom van (esernyő helyett).
Én csak a jelenlegi tudásom alapján válaszoltam, viszont ugye én sok mindent nem tudok még, mint pl が más lehetséges használata, így a másik példa mondatokra nem tudok válaszolni. De hátha azért segítettem valamit. Majd RelakS kijavít ha tévednék. Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.08.30. 18:24:56
Nem írja le hogy mikor miért kell ezt vagy azt választani csak hallásra tudom eldönteni. Kicsit olyan mint a ga wa probléma. Abból is vannak olyan feladatok hogy kérdő mondat utána válasz mondat és tegye be a wa ga t .
貴方の鞄。。。どれですか。 私の鞄。。。これです。 Le se írom az összeset mert szerintem az összesnél az első modatba lesz a wa és a másodikban a ga. A kérdésben van a téma és a válaszban van az alany amire vonatkozik a válasz . Nemde?
Hát ezt így passz. Én az ELO tanfolyammal kerültem közelebbi kapcsolatba, meg megvettem a Dekiru-t, csak végig kéne olvasni Ez utóbbi eléggé híján van kanjikban. Az is kérdés, hogy érettségire melyik JLPT fokozatot fogadnák el? N5-öt tuti nem, azzal nem biztos, hogy egy pohár kávét tudnál magabiztosan vásárolni N4 is lehet, még nem éri el egy középfokú C szintjét. Talán N3. Olyan könyvet meg pláne nem ismerek, ami erre készít fel :(
Juteszembe, felraktam a 2004-et. Hát, ehhez kár volt hozzányúlniuk de legalább sikerült elrontaniuk. Ha megnyitod a Gépházban a Japán beviteli beállításokat, legalul van egy kapcsoló, hogy A Microsoft IME előző verziójának használata. Ha azt bekapcsolod, megérdeklődi, hogy miért tennél ilyet, és visszaáll a korábbi beviteli mórdra.
Nincs ilyen menü a frissítés után. De megoldottam mert a gépházban találtam egy olyan gombot hogy előző verzió visszaállítása . Írta is hogy az új verzió még hiányos. Úgyhogy mostmár van ilyen menüm.
Tessék, csináltam képet is :) Az あ-n nyomtam jobb gombot.
Pedig most néztem meg. Ha átváltasz japánra, jobbra lent az óra mellett meg kellene jelennie a szokásos dolgoknak. Igen, a kana az, amikor az egész billentyűzetet elborítják a kanát. számokat talán úgy tudsz írni csak olyankor, ha kiírod őket rendesen kanával :D Nem árt hozzá egy japán billentyűzet, különben az életben nem jutsz vele előrébb. Lásd: jobb oldali jelek a kiosztáson:
Hát ez az hogy pont az a menü tűnt el , csak olyan van hogy beállítások fogaskerék ami a gépházba irányít el ott meg az égvilágon semmit nem tudsz beállítani csak azt hogy romaji vagy kana bevitelként lássa a billentyűzeted. Ha jól sejtem a kana az valami japán billentyűzet kiosztás lehet? Nem asdf a kiosztás hanem atoko. Szoval eleve japán betűket gépel egy leütésre de ez nem érdekel mert úgysem fogom megtanulni.Éppen elég fejben tartani hogy a z y fel van cserélődve.
Na, ez eddig még nekem sem tűnt fel. Nem találok olyan opciót, amivel állítgatni lehetne.
Tudsz olyat csinálni, hogy japán kiosztáskor a bevitel választó karakteren (A、あ、ア, amire épp állítva van) jobb gomb, properties, feljön a herélt ablak, majd ott rákattintasz az Advanced gombra. Ez ránézésre a régi ablakot hozza vissza. Megvan bernne a beviteli mód részletes szerkesztője is. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.08.01. 17:57:36
Lehet valamit csinálni azzal hogy amióta frissített a windows ha nyelvet váltok magyarról japánra , és ablakot is váltottam előtte, mindig latin betűsre vált a bevitel . Régen egyszer elég volt hiraganára váltani és amíg bekapcsolva volt a gépem mindig hiraganára váltott ha nyelvet váltogattam. Egyáltalán nem lehet kiírtani ezt a nyomorult romaji funkciót? Meg olyan hogy nem is találom már a beállítások menüt ahol egyesével minden betűhöz akár saját karaktereket is lehetett társítani. Nincs semmilyen menü csak az a szar win10 beállítások amiben semmit nem lehet beállítani csak törölni meg hozzáadni nyelveket.
próbálkozz az alábbi trükkel: Wikipedián magyarul vagy angolul rákeresel valamire. Kamilla pl a wikipedia.hu-n orvosi székfű néven van fent. Ha ez megvan, és szerencséd is van, átállthatod japánra a nyelvet, és megkapod a カモミール-t
Hát ez kész. Most a következő problémám hogy hogyan találok meg egy magyar nyelvű teát . Pl hogy fordítom le hogy apró bojtorján vagy kisvirágú füzike , szúrós gyöngyajak stb. Elvileg a növényeknek latin az egyetemes neve tehát ha azt lefordítom goolivel akkor katakanába meg kéne kapnom de az se akar összejönni . Egy kamilla teát nem tudtam még lefordítani és rákeresni.
Import szavak. Almára nem tudom, mit találtál, de az szerintem jobbára リンゴ. Kenyér behozott cucc, levest gondolom az európai löttyökre mondják. Paradicsom, kukorica, krumpli sem kimondottan japán cucc. (krumpli - じゃがいも ... na, ezt honnan szedték?) Polip - taco ... izé ... たこ. A disznók meg buták arrafelé (豚 - ぶた - disznó) Tévéjük is van egy ideje, mégis テレビ. Ha bulizni mész, akkor パーティー, a bevásárlóközpont meg デパート. A minden sarkon álló コンビニ is a convenience store-ból jön. Ott vehetsz タバコ-t, meg lehet, hogy beülhetsz fényképezkedni egy プリクラ-ba (print club). Azon sem lepődnék meg, ha születésnapodon nem azzal köszöntenének, hogy お誕生日おめでとう, hanem hogy ハッピーバースデー, és közben átadják a ケーキ-t meg a プレゼント-t. Beszállsz egy エレベーター-ba, az tele van ボタン-nal, amivel emeletet választasz. Az is lehet, hogy találsz egy エスカレーター-t, amin nyugodtan felmehetsz. Ha kimész Japánba, és sokáig ott vagy, akkor nem árt, ha keresel egy コインランドリー-t, hogy kimoshasd a ズボン-odat. A カラオケ-ben meg ha nem akarsz becsiccsenteni, akkor lehet, hogy ジュース-t vagy ソフトドリンク-t fogsz rendelni. Ha fáradt vagy, megtolod egy kis コーヒー-val. Ha meg nagyon sokáig kint akarsz maradni, lehet, hogy kell vállalnod アルバイト-t. (ez mondjuk német, arbeit, részmunkaidős foglalkozásnak használták.)
Szóval tele vannak nem japánosított régi-új szavakkal, amiknél eleinte meg később is lesni fogsz, hogy mi ez, meg ismerős, aztán majd rájössz, hogy pl angol eredetű, vagy ilyen. De kitartás, ファイト!
Én nem hiszem el hogy alapvető szavakat ételeket akarok lefordítani japán kanjira és nem létezik csak katakana angol szóban. Ezeknél nem létezik a leves a krumpli a kukorica a paradicsom a kenyér a tészta ? Nem hiszem el hogy ők soup nak hívják a levest meg pan nak a kenyeret. Ha még a polipot meg a hínárt is angol katakanával mondják én eret vágok... Egyedül az almát meg a tojást sikerült kanjival nem angolul megtalálnom. Most vagy a googli ilyen szar vagy nekem nem triviális hogy ezeknél tényleg nem léteznek ezek az ételek.
Firefoxot használok :) Amit linkeltél, abban pont a nyolcas van.
A kézírás meg ... nem vagyok róla meggyőződve, hogy minden japán ragaszkodik a jól bevált vonássorrendhez, főleg, mikor a 口-t kis karikává egyszerűsítik. Tíz éve egy idős japó írta le nekem, hogy hogy hívják az egyes prefektúrákat. Mit ne mondjak, olyan macskakaparást ritkán látni Kb ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nem ismernéd a latin betűket, megtanulnád a zsinórírást, aztán jön valaki, és lefirkant neked valamit A Wolfgang Hadamitzky és Mark Spahn féle Kanji és Kanában az egyes karakterek mellett kézírással is ott van, hogy hogy kellene kinézniük.
Oké hogy sok nyomtatás van de ahol a kézírást tanulom ott egyfajta kézírás van és akkor az a korrekt ugye? Én a tanoshi japan oldalon nézem ezeket. a hajo irasa
Igen azt áztán rájöttem hogy hiába írom ide a kanjit te chrome ban alapból lehet hogy klasszikus betűtipussal fogod látni én meg mozzilában vagyok és itt modern stílusban jeleníti meg azt a bizonyos nyolcast.
Szóval üdvözöllek a variánsok világában :D 川 és 巛 ugyanaz: folyó. A folyó még lehet ez is: 河 ugyanúgy kawa 歩 és 步 is ugyanaz. Látod, hogy a másodikban egy vonás hiányzik? Ha találkozol valakivel, 会う, aminek variánsa: 會う, de az Azumangában 逢い-nak van írva. Még csak nem is Jouyou :D
Szóval ha belebonyolódsz, nem árt venni valami vaskos kanji könyvet, és megtanulni használni. Én most a Mark Spahn - Wolfgang Hadamitzky féle The Kanji Dictionary-ból is puskáztam.
Nyomtatások, stílusok, kínai-japán katakterkészletek... Direkt be kellett állítanom Chrome-ban a japán nyelvet, mert a kínai betűkészlettől a falra másztam.
Az meg, hogy egy kanji egy karakter részeként másképp néz ki, ne zavarjon, van ilyen. a 来 is másképp néz ki pl a 番-ban, és még az első vonást is fordítva kell húzni. A 心 is tud furán kinézni: 恭 a vonássorrend is más. Gondolom, a kezet már ismered: 手 ... ez is kéz a bal oldalon: 払 Még a vonásszám sem stimmel. 令 na, ezt a kanjit meg önmagában kétféleképpen is lehet írni. Nézz utána különböző betűtípusokban :D
Ez, hogy a 船-ben nem nyolcas van, hanem 机, ez honnan jött? Az még más típusú karakterben is eléggé 8-asnak tűnik akkor is, ha a jobb vonás teteje egy vízszintes vonással kezdődik. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.07.14. 17:33:45