A legjobbakat? Ezt így egy kicsit húzós kijelenteni. Azt elfogadom, hogy a leglátványosabbakat, a legnagyobb költségvetésûeket, de nem csak ez számít egy filmnél. Elõnyben vannak az amerikaiak, hisz õk eleve több filmet csinálnak, mint a többi nemzet, de nekem a francia, spanyol és magyar filmek is tetszenek általában. Az amerikaiak is készítenek mûvészfilmeket, de úgy érzem, te a kommerszekre gondoltál.
Nem tudok mit hozzáfûzni a színházas kijelentéshez. Aki nem látja be, hogy színházi szerep eljátszása sokkal nagyobb tudást igényel mint egy szar amcsi kommerszfilmé, annak nem tudok mit mondani
Ki nem szarja le, hogy külföldön siker lenne-e? Most itt vagyunk magyarországon. Ezzel az erõve a Grease-t sem érhetnénk itt, mert nem tudjuk milyen volt az 50-es évek beli USA...
azért vannak jó magyar filmek, ilyen a már említett a Kontroll vagy a Miniszter Félrelép, Valami Amerika, Tanú... Persze az amerikaiak csinálják a legjobbakat de õk sokkal több pénzbõl is gazdálkodhatnak.
:) én igen. nem szeretem a magyar filmeket. erõltetettek (de biztos van kivétel is)
Nem szeretem a magyar filmeket, kevés jó magyar filmet láttam igazából, de a Kontroll egyike ezeknek. Amerikai oldalon is vannak hihetetlen gáz filmek és nagyon jók is egyaránt. Olyan vitákba ne menjünk bele, hogy a színészek közül ki az igazán jó színész, mert majdnem az összesnek van egy szinte ismeretlen vagy nem nagyközönség számára, hanem egy szûk célközönségnek készült ilmje, amiben igazán kiderül mit is tud az illetõ. És ez azért lehetséges, mert általában teljesen más karaktert játszik. Egy színész tehetségét többek között az mutatja meg mennyire képes többféle karaktert eljátszani nagyon szép teljesítménnyel. Szerintem nagyon jó példa rá egy mostanság feltörekvõ csillag, Cillian Murphy. Nagyon szeretem a játékát, hiába játszik a filmjeinek többségében gonoszt, ettõl még nagyon jó színész marad. Mert nem az számít, hogy gonosz (tehát nem játszik egy szerepet), hanem az, hogy az milyen gonosz. Vegyük az egyik utóbbi filmjei közül a Red Eye-t, azt a filmet is a színészi játék emeli 75% közelébe. Vegyük a Batman Begins-t, ahol õ Madárijesztõ, nagyon jól játssza azt a szerepet is. Vegyük a 28 nappal késõbb végét, nem gonosz, de negatív figura lesz belõle, egy 20 percre. Nagyon jól játssza az életéért küzdõ, kissé kiszolgáltatott embert. Vagy akkor vegyük másik kedvencemet, az abszolút mestert, Christian Bale-t. Batman Begins-ben szépen játssza Batmant, Az Amerikai Psycho-ban zseniális, mondhatni a legtökéletesebb játéka, aztán pl. Equilibrium-ban is nagyot alakít. A lényeg, hogy egy színész minél több profilba belepasszoljon és ne csak rábízzák a szerepet, azzal a szöveggel, hogy "játszd el".
nem azt nézem, hogy amerikai-e, vagy magyar-e a film...
én nem kétlem, sõt tudom, hogy jó színész, csakhát ugye a téma a honfoglalás, a magyarság ,a kialakuló MAGYARORSZÁG volt, remélem azért ez is feltûnt a fõcímdal mellett...
és hát azért erre a szerepre illett volna magyar szereplõt választani. szerintem találtak volna rátermett karakter.
"Egyikkötök sem jár színházba " és ezt mibõl gondolkodtad ki? mert bár nekem elég sokat autóznom kell a színházig, azért a havi 2-3elõadás mindig belefér/éredeklõdésbe-anyagiakba/. tehát: hátrébb az agarakkal!!!
A magyar filmekkel még van egy más jellegû probléma is (persze nem biztos, hogy probléma). Sokat közülük nem nagyon lehetne eladni nyugaton, mivel nem értenék meg az emberek. Gondolok itt például a Tanúra. Bármilyen zseniális legyen az a film (mert tényleg az), egy külföldi nemigen érti meg az élét, szatíráját, "mondanivalóját". Ralph Fiennes is panaszkodott a Napfény íze forgatásán, hogy az 50-es években játszódó jelenetekbe nagyon nehéz volt beleélnie magát, mert igazából nem értette, hogy mit, hogyan, miért. Ezért aztán saját bevallása szerint is kicsit szárazra sikeredett az alakítása. Ezért mondjuk nem tudom hibáztatni, hiszen semmilyen szinten nem volt része az életének az a rendszer, az a hangulat, az a világ. Nyilván, azok többsége, aki ide ír, szintén nem volt részese ennek, de mi mégis ismerjük a dolgot a szüleink, nagyszüleink történeteibõl (meg hát a csapból is ez folyik még ma is). Szóval ebbõl a szempontból sok magyar film igen sajátságos, és a legtöbb ember számára nehezen érthetõ. Na már megint mennyit jár a szám...
Magyar filmet sokkal szívesebben nézek meg, és eddig (szinte) sosem kellett bennük csalódnom! (legútobb az Üvegtigris 2 is hatalmas poén volt! :D)
Tim Burton filmjeit én is szeretem (kivéve a majmok bolygója) mert eredeti a képi világa és általába valami klaszikus történetet jelenít meg (Batman, Álmosvögy, Karácsonyi LIdércnyomás). Steven Seagal filmjeit is szeretem, mert nem az a verekedõs film ahol a rosszfiú egyetlen ütéstõl elájul. Szeretem ezeket a filmeket, de a szinészi alakítások a nullához közelítenek benne. (tisztelet a kivételnek mint pl: Danny DeVito, Dustin Hoffman, Tom Hanks..) Egyikkötök sem jár színházba lefogadom és nem is tudjátok milyen az, amikor az ember észre sem veszi, hogy egy színdarabot néz, mert annyira jók a színészek. Ezek a Hollywoodi "színészek" mind csak azért vannak ott ahol vannak, mert egy épp beválogatták egy olyan szerepre amit el tudott játszani. A magyar színészektõl elvárják, hogy el tudjanak játszani 4-5 gyökeresen más karaktert és nem egy forgatáson, ahol ha elbassza akkor újra leforgatják, hanem egy színpadon ahol 2 órán keresztül végig koncentráltan kell azt nyújtani amit színészetnek neveznek.
És én nem azt mondtam, hogy minden magyar film kurva jó és minden amcsi film bárgyú szar, hanem, hogy mi a jellemzõ...
Kissé félreértettél. Nem azt mondtam, hogy egy film akkor jó, ha olcsó, hanem, hogy az a nagy dolog, ha valaki kevés pénzbõl tud jó és népszerû filmet csinálni
És? Akkor is fenakadtak ezen....Szerintem Franco Nero egy nagyon jó színész.... Hogy nem magyar? Kit izgat? Ha ilyeneken akadsz fent akkor közel sem jutsz ahhoz amiért a filmet készítették....
És a zenéi is jók voltak, a fõcímdal pedig fõleg gyönyörû (Szállj sólyom szárnyán), ezerszer szebb mint a "Magyarország".... (Nem akarok semmilyen vitát kirobbantani ezzel kapcsolatban, csak véleményemnek adok hangot)
"Nem az a nagy, hogy sok pénzbõl csinálok, hanem, hogy kevésbõl. Itt az érték lényege"
Értem. Vagyis minél olcsóbb egy film, annál jobb? Na ne mondd már. Vannak filmek, amiket csak nagy költségvetéssel lehet megcsinálni. A magyarok ott cseszik el a dolgot sokszor, hogy olyasmibe vágnak bele, amihez rohadtul nincs meg a keret. Ott volt például a Honfoglalás címû rémálom, ami valóságos katasztrófa a magyar filmgyártás történetében. Megpróbáltak történelmi opuszt csinálni kevés pénzbõl, afféle "innen lecsippentünk egy kicsit, ide elég lesz két katona kétszáz helyett" módszerrel. A színészi játék és a forgatókönyv is csapnivaló volt benne. Összefoglalva: nézhetetlen szemét. Másik oldalról ott van pl. a Rettenthetetlen. Tény, hogy sokba került, tény, hogy olyan apparátust igényelt, ami itthon talán soha nem lesz, de az is tény, hogy ilyen témájú filmet csak így lehet csinálni. A sztori fordulatos, izgalmas, nagy vonalakban történelemhû. A rendezés tökéletes, a színészi játék szintén. Ráadásul olyan csatajelenetek vannak benne, amik láttán még ma is tátva marad a szám, Gyûrûk ura ide-vagy oda.
Egerben ahol lakok rengeteg olyan rejtett "kincs" van, fõleg mûemlékek, érdekes helyek, házak, katakombák amirõl senki sem tud. Ezeket szeretnénk bemutatni, de nem olyan uncsi módom, mint az MTV-s városbemutató filmek (két svenk egy dombtetõrõl, aztán alatta a narrátor mondja a szokásos szöveget), hanem kicsit érdekesebben, fiatalosabban, kézikamerásan kúszva-mászva a város alatt :)
így van az ismerõsöm elhozta a New York-i rövidfilmfesztiválról a legjobb vágás díját. Ez azért elég jó eredmény! Mégis ott tart, hogy a városi tévébõl kell kölcsönkérni néha cuccot, ha azok nem használják.
kövezzetek meg, de pl. tegnap este láttam, hogy valamelyik birodalmin lesz a Nico/Segal alapfilm/ tuti, hogy meg fogom nézni! :D
Ezt írtam én is: a magyar "szuperfilmek" meg Stohl kapják a pénzt a kezdõ filmesek meg szenvednek...
Mi is most szeretnénk elkezdeni egy sorozatot nyáron (igaz nem szórakoztató stílusban, hanem doku témában) és szinte biztos, hogy saját zsebbõl kell majd mindent finanszírozni.
Egyébként az is fura, hogy a magyar dokumentum- és rövidfilmek a világ élvonalában vannak, de errõl itthon senki sem tud, mert a "sztárok" és a bevétel fontosabbak.
Magyar filmek közül a Kontroll ami tetszett, kíváncsi lennék még a Fekete Kefére is, de azt még nem láttam.
Külföldiek közül rengeteg olyan film van ami tetszik, felsorolni is nehéz lenne, de azért itt van pár cím: Smoke, Elveszett gyerekek városa, Vidocq, Pokolból, Hellraiser, The thing és a régi 70-es 80-as Carpenter rendezések, Big Fish, Ed Wood és az összes többi Tim Burton film, Fargo, Ó Brother where art thou és minden egyéb Coen film, háborús filmek (ToraToraTora, Thin red line, Vaskereszt stb.), Lynch filmek, sok francia és angol film (Kelet az kelet, Amelie, Snatch, Lock Stock, Sekély sírhant, Trainspotting), a Dogma elõtti Kevin Smith fimek, Baraka + még vagy egy millió egyéb :)
... szóval sok szar amerikai szuperhõsös megprodukció
én megmondom neked, majd winnie kijavít, ha hülyeség azért ezt látjuk mert ebbe nyomnak zsetont... van nekem egy ismerõsöm, nem fogom leírni a nevét. rendez. saját zsebébõl. pl két éve egyik filmje/asszem az Urine/nyert pénzt, de ezt a mai napig nem kapta meg... :) kap helyette a Kovács Ági
A Kontroll azért volt jó film, mert félre tudta tenni a magyar "valóságot" - nem véletlen, hogy a külföldiek is fogták, hogy mirõl van szó, hiszen nem kellett megélniük azt, ami itt megy. A Tímár Péteres, Üvegtigrises filmeken csak a magyarok tudnak nevetni, mert mi látjuk, hogy mi van a film mögött (milyen társadalom, milyen kultúra) - a kérdés már csak az, hogy erre kíváncsi-e mindenki. Én speciel nem...
mondasz pár filmcímet, amit szeretsz?
hátha még Bobo-t is meggyõzöd, hogy nem vagy gagyi (bár ha jól sejtem ez nem cél)
pontosan ahogy az amerikai tömegfilmeknek is megvannak a maga kliséi a magyar filmeknek is, többek között pont ezek, amiket említettél:) számomra is éppolyan unalmasak a magyar klisék, mint a hálivúdiak:)
Egyébként az Üvegtigris nekem sem tetszik, pont a szokásos magyarkodás miatt. Miért nem lehet valami más témáról filmet csinálni könyörgöm? Elegem van a lepukkadt alkikból, a boroskólából, a balaton fílingbõl, a nyóckeres roma gengszterekbõl, a kádárkorszak "romatikájából" meg az összes többi olcsó, gagyi, elcsépelt klisébõl. Mintha ebben az országban csak ilyen karakterek élnének, normális emberek meg csak látogatóba járnának ide.
Hát akkor mit mondott? Azt mondta, hogy õt nem érdekli a hétköznapi ember karakterrel teli film. Az amcsi filmek meg mirõl szólnak? Szuperhõsök, szörnyek, vállalatigazgatók, zsaruk, bûnözõk. Kissé unalmas má...
õ azt írta, egy filmen szórakozni akar szórakozás és szórakozás között óriási a különbség, nem azt mondta, hogy gagyi hálivúdi tömegfilmeken akar szórakozni
Én nem állok hozzád máshogy, azért mert nem tetszik az Üvegtigris. Valljuk be az is kommerszfilm és aki érti a poénokat benne az bepisil a röhögéstõl. Egyszerû sztori, könnyed szrakozás. Ha neked ez nem tetszik semmi baj nincs. Emberek vagyunk. Különbözünk.
Na várjunk! Én nem a mûvészfilmek híve vagyok!! Azokat én se nagyon szeretem. És a bizonyíték, hogy nem mind vagyunk vele így arra példa a #25-ös hozzászólás
én nem tartom értékesebbnek a filmet csak mert kevesebb pénzbõl csinálták... kinek mire van lehetõsége...
ugyanakkor népszerûtlen leszek a véleményemmel, de hát ez van, soha nem tartoztam a többséghez... szóval nekem az Üvegtigris nem tetszett, se az egy, se a kettõ
szerintem ezzel itt mindannyian így vagyunk, csak más értékeket képviselünk némileg
én viszont a másik véglettõl is rosszul vagyok attól ha egy filmet annyira nagyon mûvészire és elvontra akarnak csinálni, hogy a végén már csak az érti (ha egyáltalán), aki kitalálta:D
de a szájbarágós tanulságos a másik kedvencem:D amikor nem kell különösebben agyalnod a mondanivalón, mert alaposan szádbarágják a film alatt
Tök mindegy miért van így. Ez teszi értékesebbé a magyar filmeket. Nézd meg az Üvegtigrist pl. Vettek pár autót, szereztek egy lerobbant lakókocsit és nulla összegbõl csináltak egy kultfilmet. Ehhez képest az amcsi kultfilmek rengeteg lóvét zabálnak föl. Nem az a nagy, hogy sok pénzbõl csinálok, hanem, hogy kevésbõl. Itt az érték lényege
Nem akartalak én megsérteni, de hogy ki van otthon film témába azt nem firtassuk miután nem meg sem nézel magyar filmet...
Mellesleg nekem már csömöröm van az olyan filmekbõl amelyek története olyan egyszerû mint egy pofon és amikor az ember "kijön a moziból" nem tudja mit akart a stáb a pénzkeresésen kívül. Igénytelen szarok mind
Neked fogalmad sincs arról, hogy én mire gerjedek :) De amiket eddig hozzászóltál, ezt nem veszem sértésnek, mert látszik, hogy nem teljesen vagy otthon a filmek között...
Egyébként nem bántom én Koltait, Csonka Picit vagy Stohl Bucit, ha neked õk tetszenek nézd nyugodtan. Mindenki abban leli örömét, ami neki tetszik
Szerintem magyarországon sokkal több figyelmet kapnak a kisköltségvetésû filmek mint az USÁban. Úgy is mondhatnám, hogy itt a kis költségvetés a jellemzõ ott meg a nagy...
"szponzorokkal telenyomott filmek elnyomják a kezdõk próbálkozásait" és ezeket a "bújtatott" reklámokat, néha olyan gyomorforgató szinten nyomják, hogy tényleg nevetséges...
bár a költségvetés nagysága és a film értéke között azért talán ne keressünk túlságosan nagy összefüggéseket kis pénzbõl is lehet jót csinálni de jó nagy sz**t is
továbbá mûvészfilm és jó film között sincs ám egyenlõségjel
Nézd meg a Csinibabát. Abban kiváncsi lennék, hol találsz kocsmai karaktereket. Az már a te bajod, hogy csak az idétlen jelmezekben ökörködõ akcióhõsökre gerjedsz
Ez olyan mint a zene: aki megelékszik azzal, amit a rádiók és zenei tv-k elédobnak az csak a kommerszet ismeri, aki pedig veszi a fáradtságot és igényes, az megkeresi a neki valót (filmet, könyvet, zenét stb.)