A Newton az erõ mértékegysége, a lóerõ meg a teljesítményé. Ergó direkt nem.
Ha tudod az F erõ (aminek a mértékegysége a Newton) által végzett s utat, abból kiszámolható a munka: W=F*s (mértékegysége Joule, azaz Nm). Ha tudod a munkavégzés idejét, kiszámolható a teljesítmény: P=W/t (mértékegység: Watt).
sziasztok, valaki hozzáértõbb meg tudná e nekem mondani hogy a Newton átváltható e lóerõbe? Köszi, ádám.
http://www.nanopaprika.eu a nanotudomány virtuális hálózata
köszönöm szépen...tehát a megoldás 15,65 másodperc...pontosabban 939 másodperc-el 12 óra után...
köszmég1x
Nos: óramutató percenként 0,25 fokot fordul [360/(24*60)], percmutató 6 fokot [360/60]. Tehát ha feltesszük, hogy x perc múlva lesz pont merõleges a két mutató (vagyis 90 fokos szöget zárnak be) akkor a következõ egyenletet kapjuk: 6*x=0,25x+90. x-re megoldva kész :)
és elvileg számítással kellene bizonyítani a dolgot...:S
üdv!!! lenne egy kérdésem, illetve egy feladatom, amivel nem boldogulok: 12 óra után hány perccel lesz elõszõr merõleges az óramutató a percmutatóra???
ehhez kérném segítségeteket!!!! köszönöm elõre is.
hali
én is kérdezek :D hogy lehet megmondani külömbözõ gázok nyomását tengerszint feletti magasságon? nagy magasságokra gondolok 20 000 fölöttiekre. elõre is köszönöm
Hello! Nem tudja valaki, hogy hogyan hívják azt az aparátust, amivel a fizika órán be szokják bizonyítani a fény nyomását. Az amire rávilágít a fény és elkezd forogni benne a cucc. Köszi.
Hátszélnél hozzáadódik a repülõ sebességéhez a szél sebessége, ellenszélnél pedig levonódik. Ezután felírod a v=s/t-t mindkét esetre és megoldod a kétismeretlenes egyenletet.
Egy repülõgép a 2 kmes útszakaszt hátszéllel 15 mp,ellenszéllel 20 mp alatt teszi meg.Mekkora a repülõgép és a szél sebessége?
"Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli?" Mert a higanyoszlopból nem kell akkora "magasságút" csinálni, mint a vízoszlopból. Itt olvasd el a A légnyomás mérése részt.
Én nem tudom a megoldást, de nekem a "súlyos" egyenlet a szimpatikusabb, én azzal számolnék. Bár nem tom'. Majd még töprengek rajta.
És lenne nekem is egy kérdésem. Ez nem számitásos. A kérdés ennyi: Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli? Ez a házim, egy oldalban kell kifejteni :(. Ajálnhatna valaki egy oldalt ami segít benne. De aki tudja le is írhatná pár mondatban.
Neem...
Viszont közben rájöttem, hogy van 1 nagy különbség a kettõ között. Az erõkkel történõ megoldásnál feltételezzük, hogy nyugalomban a test (ezért is lehet használni 1általán a Newton törvényt). Az energetikai megoldásnál viszont elengedjük a testet ami addig zuhan míg végül meg nem állítja a rugó tehát itt a maximális megnyúlást kapjuk...
Ebbõl viszont adódik még 1 kérdés pontosabban lenne 1 másik. Bizonyos magasságból esõ testek becsapódásának "erejét" mérem kb úgy mint a bungee jumping... Fonállal hozzákötöm a testet a rugóhoz ami megrántja a rugót amikor befeszül... Energiával kiszámolom a rugó max megnyúlását: mg(h+x)=1\2Dx2 (h = a magasság ahonnan ejtem max 2xeres fonálhossz) Dx=F pedig azt az erõt adja ami max megnyújtáshoz kell... Ez stimmel?
lehet az hogy a különbségük bennevan a hibahatárban?:)
Hmm, hát fizikából nem voltam jó, de én így próbáltam: levegõben G = m*g -> m = 0,009 kg petróleumban Ffel = Vt * rhof * g -> Vt = 6,25E-06 m3 tehát a sûrûsége rho = m/V = 1440 kg/m3 tehát üreges az üreg térfogata szintén a fenti képletbõl V = 3,461E-06 m3
1., a, A=48,4 m2 = 2*a*a + 4*b*a a*a = 1/2*b*a -> 2a = b, visszahelyettesítve az elsõbe kapjuk: a = 2,2m; b = 4,4m Hidrosztatikus nyomás: p = rho*g*h (ha külsõ nyomás is hat akkor p = p0*rho*g*h) innen h = 3,5m -> 16,94m3
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sûrûsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegõben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erõmérõ csak 0,05 N nagyságú erõt jelez. A petróleum sûrûsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással! b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket elõre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
4.:Egy síkkondenzátor fegyverzeteinek területe 20-20 négyzetdm, egymástól való távolságuk 2mm.A kondenzátoron 10 a -6.-on C töltés van.Mekkora munkavégzés árán tudjuk a lemezeket egymáshoz közelíteni,hogy távolságuk 1mm legyen?
3.:Mekkora a térerõsség egy 1cm sugarú csúcs körül a felületétõl 1mm-re?(Képzeljük ugyanekkora sugarú gömbnek a csúcsot!) A gömb töltése 10 a -10.-en C.
2.:Mekkora a tömege annak az 1cm sugarú, +10 a -10.en C töltésõ gömbnek,amely egy 3cm sugarú, +10 a -6.on C töltésû gömb felett lebeg,ha a két gömb felszínének távolsága 4cm?
Ezekben még tudnátok segíteni???
1.:A +q és -2q töltésû kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredõ térerõssége?
kösz szépen
Hm, nem kellene egy kicsit tanulni? 3-os Fizika tankönyvet kinyitni? ;)
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan." Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredõ kapacitás: Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredõ kapacitás: Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebbõl következik, hogy az A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten " Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb"
"1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz?" Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?" a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0. Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik. E=(1/epszilon0)*(Q/A) Ahol E a térerõsség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület. Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerõsség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni. U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól." A mozgás pályájától független, csak a kezdõ és a végpont számít.
5.:Igazak e az alábbi kifjelentések? a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0. b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik. c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni. d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól. e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasûrûsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasûrûsége ugyanabban a pontban +20J/köbm.
4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan. A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. B.:Az eredõ kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb. C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredõ kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora.
3.:Melyik a hamis? Ha a feltöltött fémvezetõn a töltések nyugalomban vannak, akkor A.:A vezetõ belsejében a térerõsség 0. B.:a térerõsség mindenütt merõleges a fémfelületre. C.:a potenciál a vezetõ belsejében 0.
2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten A.: a töltések egyenletes sûrûséggel helyezkednek el B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz
1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz? A.: A töltéskiegyenlítõdés után egyenlõ lesz a kitérésük. B.:Mindkettõ töltése negatív lesz. C.:Mindkettõ töltése semleges lesz. D.:Mindkettõ töltése pozitív lesz.
Nem tudom errõl kinek mi a véleménye Fizika középszint 6. feladat: Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hõtágulási együtthatója nagyobb? A) A vasé nagyobb B) A két anyag hõtágulási együtthatója azonos C) A betoné nagyobb
Megnéztem a függvénytáblázatban: Vas 0,000 0117 Beton 0,000 014
A megoldó szerint a B a helyes válasz. Miért?? Miért nem úgy írták akkor, hogy pl. közel azonos??
Híres fizikusok bújócskáznak a mennyben. Éppen Einstein számol. Amikor eljutott százig, megfordul, és azt látja, hogy Newton mögötte áll, egy földre festett négyzetben. Odamegy hozzá, majd megfogja.
- Ha! Megvagy! - Tulajdonképpen én egy Newton vagyok egy négyzetméteren. Szóval Pascalt fogtad meg!!
Sziasztok! Szerintetek mi ennek a feladatnak a megoldása: Egy testet két párhuzamos hatásvonalõú,ellentétes irányú erõhatás ér,amelyek nagysága 80N ill. 20N.Hatásvonaluk távolsága 100 cm.Mekkora az erdõ erõ,hol a hatásvonal? Szerintem 60N a megoldás,és 20 cm.A 60 N-t el is fogadja a könyv,de a 20 cm helyett 33,3333-at ir.Szerintetek jó ez?
jaj ez kell a kémiás mellé, sokan vagyunk akik tökre nem értünk a fizikához :) nekem pl a váltóáramos-feladataimmal lesznek gondok ha bepótlom az anyagot :Ð
én most tanuttalm elmondom: kell egy rajz amit mellékelek minnyá :D
De jó: Elsõ testre hat: G1 - K = m1 * a => m1*g - K = m1 * a Második testre hat: G2 - K = m2 * a => K - m2*g = m2 * a Az egyenletrendszert megoldva a = 1,11 m/s2 Második egyenletbe beírva: K = m2*g + m2*a = 88,88 N
Sziasztok! Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot: Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?