Nem kell messzire menni az analógiáér. Pötyögtess be Nobel-díjasokat, feltalálókat, biológusokat, vagy más tudósokat, próbálj tõlük letölteni könyveket. A net pornóval és összeesküvés-elmélettel van tele, használható irodalmat ezekhez képest csak elvétve találni. :-)
A egy dolog, hogy mit érzékelsz. Erõt nem, de azt, hogy rettentõen gyorsul feléd a Föld, azt eléggé. A hozzád kötött koordinátarendszerben igazából a Föld ugrik neked, a Földre hat a gyorsító erõ, nem rád.
Mozgó von. rendszerek nem annyira szemléletesek, mint az inerciarendszerek, mindenféle fiktív erõt kell bevezetni, hogy rendben legyen minden... Egy Földhöz kötött rendszert sokkal könnyebb átlátni, és ugyanazt az eredményt adja.
így van, hat rád erõ, de csak a külsõ, foldi megfigyelõ szerint. az asztronauta szerint nem hat rá erõ, hanem a foldre hat ero. ha pedig az asztronautához kötjük a vonatkoztatási rendszert (vagyis õt tekintjük állónak), akkor maga az asztronauta lesz az inerciarendszer és ha én egy asztronauta lennék, akkor a hozzám kötött inerciarendszert látnék át könnyebben.
Inerciarendszer soha nem leszel. Azokra igaz Newton elsõ törvénye. A körpályán mozgó testhez kötött vonatkoztatási rendszer az nem ilyen, az gyorsuló rendszer, nem inerciarendszer, kell is hozzá a (fiktív) centrifugális erõ, hogy helyreálljon a világ rendje.
Illetve vagy nem mûködik Newton 1, vagy bevezeted a fiktív erõket, és akkor jó lesz. És azt azért általában szeretnénk, hogy mûködjön.
zero, értem h mirõl beszélsz. nem ugyanarról beszélunk. te arról beszélsz hogy az asztronauta a föld inerciarendszerében végez körmozgást (valójában nem a föld, hanem a közös tomegkozéppont a nyugvó vonatkoztatási rendszer). EZ IGY VAN. én pedig arról beszélek, hogy ha az asztronautát tekintjuk a nyugvo vonatkoztatási rendszernek, akkor a föld végez "körmozgást½ az asztronauta korul, az asztronauta nem végez mozgást saját magához képest. tiszta szimmetria. képzeld el h 2 azonos tomegu test kering a kozos tomegk¸ozéppontjuk korul. akkor most melyik az inerciarendszer? az inerciarendszer attol fugg, hol választjuk a vonatkoztatási rendszert. amelyik test lesz a nyugvo vonatkoztatási rendszer az lesz az inerciarends¼er. én végig errõl beszéltem
Részemrõl azt nem vettem figyelembe, hogy egy vonatkoztatási rendszer inerciarendszeri minõsége teljes mértékben attól függ, hogy miket veszünk figyelembe a modellalkotásnál.
Jó igazad van. Tényleg nem. Ivóvizünk legalább van amíg el nem adják fecáék...
Amikor az emberek szomjaznak elgondolkodnak hogy adjunk e meg bárit egy pohár vízért... hát ez az nálunk az adu.
Ha ma úgy segítené az állam a mezõgazdaságot, ahogy kellene, még kaja is lenne, az pedig a másik adu...
Mert hiába van áram és hiába van gázolaj ha az embert éhhalál vagy kiszáradás kerülgeti...
De rendben elismerem tévedtem nem vagyunk energia-nagyhatalom, legfeljebb az emberek számára nélkülözhetetlen energiaforrások tekintetében.
Látszik hogy te egy nagyon okos gyerek vagy, és segítesz a társaidnak hibáik javításában.
Sziasztok! Érdekelnének hozzászólások a "vízégetés"-sel kapcsolatban. "Vizet égetni" bármikor tudok én is, nem kell más hozzá csak egy DC áramforrás, amellyel elbontom a vizet, és a keletkezett hidrogént és oxigént reagáltatom. Az energetikai mérleg NEGATÍV lesz, tehát a spanyolviasz újra fel van találva. Az újdonság a nagyfrekvenciás (ha jól emlékszem kb.13.65 Mhz) elektromágneses gerjesztés, amely valamiféle rezonancia hatást kelt. A kulcsszó megint az energiahatékonyság! Ha egyenáram helyett, nagyfrekivel bontom fel a kötéseket, újra a spanyolviasznál vagyunk. Ha vizet égetek vizet kapok. Ráadásul forró gõz alakban. Honnan a "többlet" energia. Nyilván a nagyfrekvenciás térbõl. Az energia megmaradás elvét nem lehet megsérteni!(?) Vagy ez a termodinamikai örökmozgó? Arra gondolhatok, hogy esetleg a vízbontáshoz felhasznált energia optimalizálható- de a végsõ energiamérleg negatív kell legyen, mer' különben izéé...
Nyilván negatív a mérleg.
Viszont lehet, hogy hatékonyabb, mint az elemes megoldás. Sós vízrõl van szó, lehet, hogy valami katalizátor szerepet tölt be a só. Ez nem nagyon derül ki a cikkbõl.
De az is lehet, hogy ez csak ilyen tudományos érdekesség kategória, és sokkal-sokkal több energiával kell besugározni, mintha egyenárammal csinálnánk.
Majd kiderül, mire jó(ha jó valamire egyáltalán), ez még csak egy érdekes kísérlet.
"Namost két test kering egymás körül, melyik az inerciarendszer?"
ha 2 test közös tömegk¨zéppontjuk körül kering, akkor az inerciarendszer a tömegközéppont és bármely rendszer ami a TKP-hoz viszonyítva egyemesvonalú, egyenletes mozgást végez.
Egyenáramú vízbontás esetén,tisztán a Coulomb erõt használjuk fel, ezzel bontjuk szét a poláros molekulákat. Járulékos veszteséget az áramköri ellenállások okoznak, fõként nagyobb áram esetén, a veszteségi ellenállások: az elektrolit- amelynek egyébként negatív a hõmérsékleti együtthatója (TK)-, az áramforrás és a vezetékek belsõ ellenállása. Nagyfrekvenciás energia elõállítása önmagában is nagyon veszteséges. A 70% hatásfok már kiváló eredmény. Energetikai láncban viszont ez elképesztõen gazdaságtalan, és itt a vízbontásról még nem beszéltem. A víz magas hõmérsékleten és gázfázisban disszociál hidrogénre és oxigénre. (Csernobilban ez okozta a robbanást. A reaktor hûtõvizének gõzébõl durranógáz keletkezett és szétvetette a reaktort.) Arra lehet gondolni, hogy nagyfrekvenciás erõtérrel rezonanciába kerülve, a molekulák már szobahõmérsékleten, még vízfázisban disszociálnak.Az erõtérrel rezonáns molekukák "szétrázódnak", a molekulát összetartó Coulomb vonzást az erõtér energiája semlegesíti. Aki már hangolt rezgõkört az tapasztalta, hogy renonancia esetén az energiafelvétel a rezonanciamentes állapot Q-szorosa lesz. Tulajdonképpen a poláros molekulák is parányi rezgõkörök, amelyek nagyon jól kimérhetõek és rezonancia esetén az energiafelvétel kvantumállapot változást idéz elõ, a kölcsönható atomok megnövekedett szabadságfoka miatt szétesik a molekula. A lényeg a szobahõmérséklet, mert ezen a hõfokon még nem számottevõ a termikus veszteség egy adott technológiánál, szemben, a több száz, vagy esetleg ezer fokon mûködõ reaktorokkal. Ha a nagyfrekvenciás energiát gazdaságosan tudják elõállítani, és a reakció vesztesége is kicsi akkor ez a jelenség lehet a jövõbeni hidrogéngyártás alapja. Halleluja!
Ez nem mikrohullám. Közelítõen húsz méter a hullámhossz! Ez a rövidhullámú tartomány közepe. Nem tudom, hogy az anyagok spektrumát ebben a hullámtartományban is felvették e már? Ebben a hullámtartományban az egy periódusra esõ fajlagos energia nagyságrenddel(rendekkel) kisebb, mint a mikro, vagy pláne a nanohullámú tartományban. Ezért érdekes a rezonancia hatás a molekulákkal. A csillagközi hidrogén gerjesztési hullámhossza 21 cm. A húsz méteres hullámhossz ennek százszorosa, tehát két nagyságrend a különbség.
Ha nem hiszel abban, h a vizet forralás nélkül is el lehet bontani rezgések által, végezd el te is a kísérletet! Ha létre akarod hozni a jelenséget és nem CSAK megcáfolni, sikerülni is fog. Sikerült Stan Meyernek is, akit abban az étteremben mérgeztek meg, ahova évek óta járt. Az autóját senki sem látta többet... A berendezés leírása fent van többek között itt, a rezgés generáló program pedig itt.
Hali! A tudomány számomra nem hit kérdése. Tudom hogy a kísérlet -eredményesen- megismételhetõ. Profi rádióamatõr lévén,-ha akarok- DC és a kemény Röntgen között tudok rezgéskeltõt építeni. A bajom a cikkel az, hogy bulvártálalással az örökmozgót sejtette a hír kapcsán. Ha reális technológiát dolgoznak ki a jelenségre, alkalmas lehet a hidrogén olcsóbb elõállítására, és ennyi. Ez is nagy dolog! Ezen túl pedig kifejezetten érdekes az alacsony gerjesztési frekvencia hatása a molekulákra. A konyhai "mikrósütõ" is a mikrohullámú tartomány alján dolgozik, de ott nincs rezonancia, hanem kényszerítetten gerjeszti a molekulákat.
Minek nevezzelek ? (Õ nem a dologra "stuffra" vagy éterre gondolt)
Szó sincs örökmozgóról! Ezt csúsztatásnak hívják! Egyszerûen töredék-energiával is lehet vizet bontani, nem kell hozzá hatalmas teljesítmény. Semmi mást nem akartam mondani. A kísérletet én is elvégezném, de sem idõm, sem felszerelésem sem pénzem nincs. Ha elolvastad a teljes cikket, Meyer úr említi, h gyakran kellett a rezgésen finomhangolást végezni és a berendezést csak szakaszosan lehetett üzemeltetni, mert egy idõ után lecsökkent a termelt gáz mennyisége. Amúgy most jelent meg egy cég, akik Meyer módszerével, vagy ahhoz hasonlóval mûködtetik az autójukat.
Nos itt van egy ismeretterjesztõ cikk kevés latin/idegen kifejezéssel. Nagyjából láthatjuk, hol tart ma a fizika/matematika. Aztán van pofájuk "Mindentudás Egyeteme" elõadásokat csinálni... Szánalmas...
Azonkívül, még mindig nem tudom, mibõl is van az a bizonyos tér, amelyik görbül..
Vízbontással hidrogént gyártunk, ezt a hidrogént elégetjük és vizet kapunk. az égetés közben keletkezett energiával autót üzemeltetünk. A keletkezett vizet elbontjuk és a keletkezett hidrogénnel autót üzemeltetünk. és így tovább, mivel a vízbontáshoz csak "töredék energia" kell.Mi hajtja az autót? Csak nem egy termodinamikai démon? Persze hogy nem így mûködik a dolog. A töredék energia a vízbontás egyéb klasszikus és energiapazarló formáihoz képest töredék. Az autót az erõmûvekben megtermelt és -most már-lényegesen gazdaságosabb módon hidrogéngyártásra fordított energia hajtja, Az olajtermelõk pedig átállhatnak a teveszar exportra.
"Nos itt van egy ismeretterjesztõ cikk kevés latin/idegen kifejezéssel. Nagyjából láthatjuk, hol tart ma a fizika/matematika."
Ehehe. Azt láthatjuk jól, hogy _TE_ hol tartasz a matematikában és fizikában. Ha ennyire le kell valamit butítani, hogy megértsd, akkor hogy a tökömbe van arcod kritizálni? Ez a szánalmas csak igazán...
Mindentudás Egyeteme sem a szakmabelieknek és a mûszakiaknak készült, hanem neked, meg az unatkozó háziasszonyoknak. Nemigen van ott szó diffegyenletekrõl, például. Meg úgy egyáltalán, matematika sem kerül elõ nagyon. Anélkül meg igen nehéz tudományról beszélgetni, csak ismeretterjesztõ szinten lehet. És ez is a cél.
Ha egy kicsit is foglalkoznál a dologgal, meg megtanulnád azokat a latin/idegen kifejezéseket, akkor lehet, hogy még értenéd is a végén, meg talán hozzá is tudnál értelmesen szólni.
Addig meg... fröcsögj csak nyugodtan "A Tudomány"-ra nyugodtan...
Hozzászólva a témához én is elmondom a véleményemet a vízbontásról. Szerintem a dolog azért lenne értelmes, mert gazdaságilag nem lebecsülendõ a már meglévõ gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történõ átalakítása hidrogén-üzemûre. Az elektromos motor ugyanis elég drága, és szinte egyáltalán nem kivitelezhetõ a már meglévõ gépkocsiparkba történõ utólagos beépítése. Ennek ellenében hat, hogy az elektromos energia fejlett villanymotorokkal történû üzemeltetésnek hatásfoka lényegesen jobb, mint a vízbontás, robbanómotorral való elégetésének együttes hatásfoka. Ráadásul a villanymotoros megoldásoknál további elõnyt jelenthet a fékezéskori visszatáplálás, valamit az a tény, hogy a városi közlekedésben, a lámpáknál való álláskor a robbanómotor jár, míg a villanymotor áll, nem fogyaszt semmi energiát. Mindezt együtt szemlélve már belátható, hogy alig-alig lehet értelme a vízbontásnak.
Szerintem nem is emiatt erõltetik a magánfeltalálók. Szerintem állandóan a 100%-ék fölötti kihozatalt, az energiamegmarás jelenlegi fizikai elvének cáfolatát vélik benne bizonyíthatónak látni. Én nem osztom ezt a nézetet. Szerintem ilyen egyszerû módszerekkel nem nyerhetõ ki plusz energia, hiszen ha az létezne is, az ismert megoldások, a robbanómotorral az élen olyan rossz hatásfokúak, hogy az energiamérleg legfeljebb csak közelíthetne az állandómágnessel mûködõ villanymotorokéhoz.
"nem lebecsülendõ a már meglévõ gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történõ átalakítása hidrogén-üzemûre."
ÁTALAKÍTÁSA? Nemár, milyen világban élsz? Az autógyárak már most is azt nyomják az agyadba, hogy legyen egy autód munkába járni, egy a feleségednek bevásárláshoz, meg legalább egy terepjáród, amivel a parkba jársz pecázni. Meg egy sportautód, hogy fényesre waxold. És lehetõleg évente cseréld mindet.
Szerinted mennyire siránkoznak, hogy "jaaaj, ki kell dobni a régi autókat, és szegény vásárlóink vehetnek vadonat újakat, hidrogénmotorral!"? Ez tuti nem szempont.
Na mindegy.
Lehet hogy igazad van. Végül is a fogyasztói társadalmak nem támogatják a fel/meg-újítást. Az más kérdés, hogy az idézeted nem teljes. Én ugyanis ezt (is) írtam még az idézett mondatrész elõtt: Szerintem a dolog azért lenne értelmes, mert gazdaságilag nem lebecsülendõ a már meglévõ gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történõ átalakítása hidrogén-üzemûre. Tehát én nem feltétlen a piacgazdaság szempontjait mérlegelve írtam ezt, hanem a józan észre apellálva. Víz és áram mindenhol van, nem lenne gond a tankolás és az olaj-gondok is enyhülnének valamelyest. Tehát továbbra is fenntartom hogy értelmes dolog ilyesmivel foglalkozni.
A balhé abból indul, hogy a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, és egyre kevesebb van belõlük. Az energiaátalakítás módja fontos, (belsõ égésû motor, üzemanyagcella, gõzturbina, etc.) de ennél fontosabb az energia hordozhatósága. A kémiai üzemanyagok tömeg/energia aránya rendkívül jó. Ezért -és mert bõséges készlet !volt! belõle, lettek egyeduralkodóvá a belsõégésû motorok. Az elektromos hajtás sokkal jobb hatásfokú lenne mint a robbanómotorok, (Az is!) azonban az elektromos energia tárolása akkumulátorokkal nagyon rossz hatásfokú (tömeg/energia arány). Ezért az akkumulátorok a fizikai korlátok miatt nem alkalmasak gazdaságos jármû mûködtetésre, csak korlátozott és speciális területen gazdaságos a használatuk. Az átállás az elektromos hajtásra kikerülhetetlen, és be is következik. Az elektromos energia elõállítása az autóban történik majd, legvalószínûbb, hogy tüzelõanyag cellákban. Kísérleteznek még MHD (magneto-hydrodinamikus generátorokkal) is, de a tüzelõanyagcella reálisabb út, noha ezek is drágák még, azonban a fejlesztésnek tágak a fizikai (kémiai) korlátai,-nem úgy mint az akkumulátoroknál. Az adott tömegre esõ legmagasabb energiatartalma, pedig a hidrogénnek van. Üzemanyagként való tömeges alkalmazását (kissé módosított Otto motorban is elégethetõ, de valószínûleg üzemanyag cellákban "égetik" majd el.) nehéz kezelhetõsége, illékonysága és robbanékonysága(durranógáz, balesetveszély) korlátozza. Mélyhûtött állapotban, folyékonyan szállítható és tárolható gazdaságosan. Ezért lehet, hogy nem tiszta hidrogént, hanem valamely vegyületét pld: hidrazin (az is meleg pite.) vagy szénhidrogént gyártanak belõle. Tehát a diskurzusunk alapját képezõ hírben az a fontos, hogy reményt ad egy olcsón és korlátlan mennyiségben elõállítható energiaHORDOZÓ tömeges gyártására, és ezen módon függetlenedhetünk a környezetszennyezõ és kifogyóban lévõ, ráadásul egyre drágább fosszilis energiahordozóktól. Persze, ha a hidrogéngyárat energiával ellátó erõmûvet szénnel, olajjal, vagy gázzal fûtik, ott vagyunk ahol a part szakad. A fissziós (hasadásos) atomerõmûvek is elég cinkesek a több százezer éves lebomlási ciklusú sugárzó szemetükkel. A legjobb megoldás majd a fúziós (Jéé ez is hidrogénnel mûködik!) erõmû lesz. Aminek az áramával hidrogént gyártunk majd, (talán ötven év múlva) és ezzel a hidrogénnel dzsal majd a jampec a 800 lóerõs dragszterével...
Jó amit írsz, de kicsit olyan mintha egy évvel korábbi írásodat másoltad volna be. Sok dologban már elõrébb tart a világ. Ja és egyébként kihagytad az indai sûrített levegõs fejlesztéseket. Nekem például nagyon tetszik.
"A fissziós (hasadásos) atomerõmûvek is elég cinkesek a több százezer éves lebomlási ciklusú sugárzó szemetükkel."
Majdnem teljesen egyetértek, ezt kivéve. Kibányásszák (igaz, hogy kb ezrelékes koncentrációban) a föld alól jómélyrõl, dúsítás, égetés etcetera, aztán visszarakjuk oda, ahonnan jött. Ezzel mi a cinkes? A szállítás esetleg, meg annak a költsége. De szennyezést nem okoz, amennyiben korrektül csinálják.
Azt sem nevezném új találmánynak, a bányagépek vagy 80 éve sûrített levegõvel mûködnek. Ott ez három légy egy csapásra, egyrészt mûködik vele a gép, másrészt nincs égéstermék, ami a föld alatt azért eléggé...gáz :), harmadrészt ahol ilyen géppel dolgoznak, ki lehet kapcsolni a szellõztetést, mert a gép elég levegõt pumpál be.
A meghajtás teljesen részletkérdés. Az energia megtermelése és tárolása számít, kizárólag. Hiába a sûrített levegõs hajtás, ha szenet kell égetni a levegõ besûrítéséhez...
Az tény, hogy a hasadásos erõmûvekben nagy mennyiségû és sokféle nagyaktivitású hulladék keletkezik. Ehhez adódnak a nagy neutronfluxus miatt aktiválódó szerkezeti elemek (másodlagos hulladék.) Ezek kezelésére van -egyre kiforrottabb technológia. Nem a hulladék az elsõdleges veszélyforrás (de nem is elhanyagolható), hanem a reaktortérben "összezsúfolt"nagy mennyiségû aktív anyag, amelynek spontán hasadását a technika korlátozza. Tehát ha nem avatkozunk be spontán reakció indul be, és kialakulnak az úgynevezett baleseti szindrómák: Kína szindróma: a reaktormag ellenõrizetlenül megszalad, beleolvad a földbe, és kijön Kínában. Csernobil szindróma: Az emberi hülyeség és felelõtlenség miatt megszalad a reaktor, és a fejlõdõ gázok szétvetik a reaktort, majd a forró reaktív anyagok zsabadon távoznak a légkörbe ill. a környezetbe. (Csernobilban szándékosan kikapcsolták a védelmi rendszert egy "kísérlet" elvégzése miatt). A lényeg a fissziós reaktor bármely okból való diszkontrollációja balesetet okoz, mert a kritikus tömeget meghaladó módon együtt tartott hasadóanyag moderáció nélkül megszalad. Ezzel szemben A fúziós erõmûben a kontroll megszûnése esetén a reakció azonnal leáll. Hasadóanyagok nincsenek a rendszerben. Radioaktiv végtermék nem keletkezik. Radioaktív hulladék csak a reaktortérnek a magas neutronfluxus miatti felaktiválódása miatt jelentkezik.- Ezek alacsony aktivitású anyagok, és csekély a mennyiségük. Az üzemanyag a deutérium, amely korlátlanul kivehetõ a vízkészletbõl, és trícium, amely ugyan radioaktív, de nem is tárolják nagy mennyiségben, hanem szükség szerint az erõmûben állítják elõ. A reakció végterméke pedig stabil, nemsugárzó hélium. A fissziós erõmûvet, egy ki nem kerülhetõ szükséges, de kockázatos technológiának látom, amelyet mihamarabb túl kell haladni. Egyébként a hasadásos erõmûvek nyilvánvaló kockázatai miatt Teller Ede és munkatársai elõrehaladott kutatásokat folytattak a természeti törvények és folyamatok által kontrollált kompakt erûmûvekkel kapcsolatosan. Ezt az erõmûvet mélyen a föld alá építik, feltöltik mondjuk húsz évre való üzemanyaggal, betemetik, majd beindítják. Az erõmû konstrukciója olyan, hogy önszabályozó folyamatok- nem bonyolult vezérlések-hanem egyszerû természeti elvek kontrollálják a mûködést, ha húsz év múlva már nem ad energiát, lekapcsolják a hálózatról és elfelejtik.
Na várjál, ez teljesen rendben van, nagy részével tisztában is voltam, de arról volt szó, hogy a sokszáz év alatt lebomló szemetük a cinkes.
Na, szerintem az pont nem gond, _amennyiben_korrektül_csinálják_.
Ez az egészre igaz, Csernobilra is. Azt az eljárást bárminek nevezném, csak korrektnek nem. (Az hagyján, hogy kikapcsolták a védelmi rendszert, de az, hogy a "kísérlet" utána meg az volt, hogy "na, mi történik, ha szándékosan vészhelyzetet idézünk elõ?"... Ez a faszság megbocsájthatatlan.)
Kína szindrómát nemigen tudom elképzelni, akármilyen sok energia is van egy reaktorban, a Földhöz képest csak egy pattanás a seggen. Inkább csak a pattanás hegye.
Ja, veszélyes cucc az atomerõmû, de a flex is az. Aki kezeli, értsen hozzá, ennyi. Nyilván túl kéne rajta lépni, de amíg nem, addig legalább a szénen, olajon és gázon kéne túllépni, mondjuk pont a fissziós erõmûvekre.
Még a fúziósról annyit, hogy valóban csak a felaktivizálódott burkolat lesz a szennyezés, viszont pont azért építik a kísérleti fúziósat, hogy kitalálják, mi a picsát tegyenek oda, mert nem nagyon van anyag, ami azt a neutronfluxust sokáig bírná. (Vagy már tudják?)
Az is egy elképzelés, hogy a felaktivizálódott-besugárzott elemeket fissziós erõmûvekbe viszik vissza fûtõanyagnak, aztán ha megint kimerült, mehet vissza reaktorburkolatnak. Így hagyományos és fúziós erõmûvekre is szükség lenne. Nem tudom, mennyi a realitása a dolognak...
Föld alatti, magára hagyott erõmûvet elképzelni sem tudom, fõleg a hûtését, a 20 évre felhalmozott, de nem kritikus tömegû hasadóanyagot, meg a természetes szabályozást. Szerintem nem véletlenül nem épült ilyen egy sem...(Vagy ez új dolog még, azért nem épült ilyen? Mikor foglalkozott ezzel Teller?) Én úgy képzelem el a természetes szabályozást, hogy eléri a kritikus tömeget, felrobban a picsába, aztán utána nyugodtság van megint... :P
Az, hogy kijön kínában, csak hülye fizikushumor... Tellerék valóban terveztek ilyen erõmûvet, építve még nem lett, mert nincs kész a projekt, és nem tudom, hogy Teller halála után folytatják e? Õ szívügyének tekintette a dolgot. Én onnan tudok róla, hogy megtaláltam a neten Tellernek a 90. es években az ELTE-n tartott elõadásait. Azóta sajnos már levették. Ha szerencséd van talán valahol fellelhetõ. A felaktiválódott hulladékot nem lehet reaktorban hasznosítani, mert nem alkalmas rá. A rádioktivitás még nem feltételezi a hasadási képességet.
"A lényeg a fissziós reaktor bármely okból való diszkontrollációja balesetet okoz, mert a kritikus tömeget meghaladó módon együtt tartott hasadóanyag moderáció nélkül megszalad."
Milyen kritikus tömeg? Mirõl beszélsz te? Ma a nyomottvizes reaktorok nagy részébében a szabályozott láncreakció megáll, ha elfolyaik a hûtõvíz ami egyben moderátor közeg is amennyire tudom. Fizikai törvények gátolják meg, hogy elszálljon. A RBMK reaktor teljesítménye hûtõvíz szökés esetén nõtt, míg a 2. generációs reakotorok 95%-nál ez csökken.
Arról van szó, hogy ha nem gömbölyû, hanem nagy síkfelületté alakítod a robbanóanyagot, akkor az nem minden irányban, csak a síkra merõlegesen robban. Ha meg egyik oldalról megtámasztod, akkor csak a másik irányba terjed a robbanás.
Tank elleni aknákhoz akarták kifejleszteni. De nem készültek el vele, az amcsik-brittek fejezték be, az angolok AT aknát, az amerikaiak meg a "híres" claymore-t építették a technológiával.
Ami nincs benne a cikkben, hogy a tankokon a reaktív páncélzat egyik típusa is ezen az elven mûködik: Két réteg páncéllemez közt robbanóanyag van. Amikor a becsapódó lövedék megérinti a páncélt, a robbanóanyag a lövedék útjába löki a külsõ páncéllemezt. Így, mivel a lövedék útjába folyton "új" lemez kerül, olyan, mintha sokkal vastagabb páncélt kellene átütnie. M1A2-õn, T90-en van ilyen.
Ja, még annyit, hogy páncélos ellen ez amúgy sem túl hatékony, a páncéllemez kifejezetten "szereti" a nagy felületen megoszló ütéseket. Páncélos ellen inkább a "plazmavágó"-jellegû aknák mennek most(shaped charge, talán 'koncentrált töltet'" , ahol az akna teljes erejét egy pontba illetve sugárba koncentrálják, és nem is kifejezetten robbantja a páncélost, hanem inkább átolvasztja, átégeti.
Hali! nyomottvizes reaktor A bórsavas víz jelenléte katalizálja a láncreakciót. Ha a víz elfolyik valóban csökken a reaktorteljesítmény. Vészleállítás azonban csak a szabályozórudak betolásával lehetséges. Ha ez valamely fatális okból nem lehetséges akkor van a big csöcs. Egyébként a forralóvizes reaktornál nagyobb szerepe van a víznek a reaktor szabályozásában, mivel ennél a típusnál közvetlenül a primer hûtõvízzel hajtották a turbinát, ez a típus már atavisztikusnak számít. Viszont ennél a hûtõvíz nyomása jóval alacsonyabb volt, mint a nyomottvizeseknél, ahol az üzemi primerköri víznyomás 151-200 atmoszféra. Javaslom, hogy a vitát ne folytassuk, mert nem értek hozzá és be fogok égni...
"A fizika éve elmúlt, az összes ünnepséggel együtt. Látható volt a tudomány ereje és dicsõsége. Itt az ideje a felébredésnek, és látni a való világot. Vagyis a modern fizikának nincs egyetlen modellje, amely képes lenne ellentmondásmentesen leírni a táguló és deformálódó elektromos és kvantum rendszereket. A 20. századi fizika teljes épülete a kvantum mechanikán (ami inkább kvantum statika) és a relativitás elméleten nyugszik. Ismert tény, hogy egy axiomatikus elmélet nem lehet részben rossz. A legcsekélyebb változtatás az axiómarendszerben, egy teljesen új elméletet generál. Így aztán elkerülhetetlen a teljes modern fizika újraszámolása és újraépítése. A 20. századi fizika 1905-ben kezdõdött, mikor a siker utáni vágy meghaladta a korrektség utáni vágyat. Ez volt a pozitivizmus gyõzelme a hagyományos racionalizmus fölött. Egy évszázad, gyakran metafizikus optimizmusa után ismét az alapkérdésekhez érkeztünk el. Be kell látnunk, hogy ez a 20. századi fizika vége, de minden vég egy új kezdetet hoz magával. Egy új paradigma indulása várható." /Molnár R. Pál fizikus/
Mi a váleményetek, valóban így van ez?
Jé, te is megtaláltad a hõbörgõ honlapot! Az összes fizikai törvény hibás, fel kéne nyitni a szemünket - mert az "ügynökök" átvernek bennünket - ugyanis a perpetuum mobile megvalósítása nem csak álom, hanem valóság csak az olajlobby elhallgattatja a feltalálókat, a fizikusok meg dogmatisták... - körülbelül ilyen jellegû hõbörgésre ad okot az idézet.
Mert a kvantummechanikai modelljeink nem tökéletesek - O.K. De ettõl még az nem igaz, hogy minden vacak lenne (pláne hogy egy csomó dolog a jelenlegi modelljeink szerint mûködik).
Ahogy ezt egy fizikus ismerõsöm írta a fenti idézetet is tartalmazó oldalról: "elvileg igaz, hogy nem tudunk mindent es hogy a modern kozmologia meg gyerekcipoben jar, es a vegso elmeletek csak egyfajta kozelitesek, modellek. De azert az nyilvan nem igaz, hogy minden rossz, az meg kulonosen nem, hogy annyira eros lenne a dogmatizmus, habar bizonyos teruleteken (pl. hurelmelet) vannak olyan trendek, hogy a grantokat, allasokat egy egyre szukebb temakor kutatoi szerzik meg, es mas lehetseges utak kutatasara kevesebb eroforras jut. Nagyjabol helyesen es korrekt kritikaval irja le a helyzetet pl. David Deutsch: The fabric of reality vagy Lee Smolin: The trouble with physics konyvek, eleg sokat vitatottak, lehet hogy van valahol magyar recenzio is roluk. A helyzet az, hogy a jelenlegi modellek nagyjabol a legjobbak amik vannak, ha barki konzisztens modon jobbat tudna mondani, azt nem lehetne lesoporni, elhallgatni. Ilyen egyelore nincs, amiket meg ir igy altalaban az eleg gyenge hoborges, millio ilyen van. Nem hoborogni kell, meg bizonygatni, hogy minden rossz, ami van, hanem megcsinalni a jobb, koherensebb modellt. Ez valoszinuleg nem a 6 nap alatt teremtes, mint ahogy a szerzo sugallja. Ha meg a vallasos ahitatot akarja visszaallitani (mint ahogy kisejlik az oldalrol) ehhez kapcsolodik Stuart Kauffman: Reinventing the sacred konyve. H aerdekelnek ezek a konyvek megvannak, persze angolul, technikailag nem, de filozofiailag nem mindig annyira konnyed olvasmanyok."
Szóval a megoldás: nem hõbörögni kell, meg összeesküvés-elméleteket gyártani; hanem konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztott jobb modellt készíteni.
Ennek analógiájára elõvehetõ a meteorológia is. Ott sincsenek tökéletes modellek, de hála a rengeteg adatnak, az informatika fejlõdésének a rövid távú elõrejelzések tûrhetõek. Ha még több adat fog elérhetõvé lenni, ha még erõsebb számítási kapacitású gépeken fogják futtatni a modelleket, akkor pontosabbak lesznek az elõrejelzések.
Szóval a megoldás: nem hõbörögni kell, meg összeesküvés-elméleteket gyártani;
Mért, te úgy láttad, hogy én hõbörögtem? Vagy úgy láttad, hogy Molnár R. Pál fizikus hõbörgött?
Szerintem pont te hõbörögsz! Valószínûleg azért mert meg sem értetted mit írt Molnár abban a cikkben. Amit itt produkáltál, az a kocsmai szint. Pedig egy tudományos topikban vagy. Szerintem vegyél vissza ember!
" Amit itt produkáltál, az a kocsmai szint. Pedig egy tudományos topikban vagy. Szerintem vegyél vissza ember!" No de kérem! Mi ez a stílus? Mi ez a személyeskedés? Hol anyáztam? Hol énekeltem az "akácos út, ha rajtad megyek rajtad én"-nótát két böfögés közé ékelve, söröskorsóval a kezembe? Ki butuskázott; ki állította másról, hogy "te elég egyszerû ember lehetsz", ki állította hogy "kekeckedõ-buta ember vagy"?
"Mért, te úgy láttad, hogy én hõbörögtem? Vagy úgy láttad, hogy Molnár R. Pál fizikus hõbörgött?" Az utóbbi. Mivel az idézett cikk csak hõbörög. Giordanó Brúnó megégetésével példálózik - mint az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi (ezzel megerõsítve az olvasóban, hogy a gonosz tudósok most is ezt csinálják a "meg nem értett feltalálókkal"). Nem mutat be konzekvensen jobb modellt, csak annyit állít, hogy a jelenlegi modell és ebbõl következõleg az egész modern fizika egy nagy rakás .... Mert hõbörögni könnyû. De konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztott jobb modellt készíteni már nem annyira.
az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi (ezzel megerõsítve az olvasóban, hogy a gonosz tudósok most is ezt csinálják a "meg nem értett feltalálókkal
Olvastam már ilyen gondolatokat, de szerintem nem ez az igazság. Szerintem a fordítottja. A nagyhatalmi politika velejárója a titkolózás és a hazudozás. Még a tudósok elöl is. Sõt! Elõlük csak igazán. Nem szabad az egyetemeken tanítani azt a tudományos anyagot, ami a titkos fegyverek mûködési mechanizmusára utalna. A feltalálók nem játszanak itt szerepet. A valódi tudomány birtoklása hatalmi tényezõ. Ha te ezt nem így gondolod, az nem másoknak baj, hanem neked. Én speciel nem akarlak meggyõzni semmirõl sem. Azt úgy sem lehet. Mindenki csak saját magát gyõzheti meg. Ha nem bigott. Te a kocsmai harsogásod szerint sajnos az vagy. Ergo: Nincs nagyon mit beszélgetni veled sem. De ez ne zavarjon téged. Azért te csak nyugodtan mondd a magadét fórumtárs.
Mivel az idézett cikk csak hõbörög. Giordanó Brúnó megégetésével példálózik - mint az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi
Így már más. Most viszont látható, hogy el sem olvastad. Bele sem pislantottál. Ugyanis ott képletek és részletes magyarázatok is találhatók. Nem baj fórumtárs, te csak mondd a magadét, hogy mi is van azokkal az összeesküvés elméletekkel. Neked ez jól áll!
Édes Istemen, hogy mennyi együgyû ember jött itt össze... :(((
"Így már más. Most viszont látható, hogy el sem olvastad" Idézet a cikkbõl: "Négyszáz évvel ezelõtt Giordanó Brúnót megégették, ezt követõen a nyugati kultúra kettéhasadt, mint egy skizofrén elme. Elkezdõdött egy végtelen és értelmetlen háború a vallások és a tudomány között."
" Nem szabad az egyetemeken tanítani azt a tudományos anyagot, ami a titkos fegyverek mûködési mechanizmusára utalna." Milyen "titkos fegyverek"? Plazmavetõ? Antigravitációs bakancs? Ionhajtómû? UFO? (tényleg az UFO Magazin 3,5 milliós pályázatot hirdet perpetuum mobile/"1 Watt többletenergia" elõállítására képes készülék elkészítésére - lehet pályázni!) Miért kéne az egyetemeken "titkos fegyverek mûködési mechanizmusát" tanítani? Hogy egymást gyilkolják meg vele?
Talán te tudnál válaszolni: mibõl is van az a bizonyos "einsteini tér" ami a tömeg hatására meggörbül? Mert eddig még egy "véletlen-hívõ fizikustól" sem kaptam erre értelmes választ.
Azonkívül senki sem beszélt arról, h Stan Meyer vízbontási módszerével örökmozgót lehetne létrehozni. Hiszen írtam, a folyamat egy idõ után leáll, és a gépet újra kell hangolni. Amúgy a meglévõ benzinmotort nem kell átalakítani, csak rozsdamentes anyagból kell a kipufogót és egy-két dolgot kicserélni, amiben eddig benzin volt. A vízbontó egységnek is van helye a motortérben. A fõ probléma az, hogy nem a benzinkútra kell járni tankolni, hanem a patakpartra! És teljesen felesleges külön tartályban tárolni a legveszélyesebb gázt, amit egy központi helyen bontanak és palackoznak, ha útközben veszélytelenül lehet elõállítani a nem-robbanásveszélyes-vízbõl.. És igen, jól látod, a fizika fejlõdését éppen a fogyasztói társadalom, a kapitalizmus gátolja. Pontosan ezekkel a módszerekkel, ahogy itt is folyik.
Ha valaki valami olyat mond, amirõl a tudomány "nem tud", az alapból hülye. (Igen, Einsteint is hülyézték korának vezetõ tudósai. De nagy nehezen sikerült bizonyítania.) Ha kritizálni merészelik "mindentudásukat", máris bunkósbottal a kézben rohamoznak ahelyett, h kénytelen-kelletlen beismernék, h tényleg nem tudnak mindent. Mi ez, ha nem csõlátás? És vannak, akik erre még büszkék is. Ezzel a mentalitással sosem fogják megtalálni a Végsõ Igazságot, hanem egyre messzebb kerülnek tõle. Azt hiszik, egy megfelelõ teljesítményû számítógép elõtt puszta matematikával ki lehet számolni mindent. A valóság azért kicsit más, mint csak számok halmaza, még ha ezt szeretnék is velem elhitetni. A gyakorlat mást mutat.
Hát persze hogy 3,5 milliós... ahhoz hogy elõállítsd, iszonytatóan nagy szerencse kellene. Mivelhogy eltitkolják a _valódi_ fizikai törvényszerûségeket. Ez alapján neked egy zseninek kell lenned és ki kell találnod azokat.
Az egyetemeken nem a fegyverek mûködési mechanizmusát kellene tanítani, hanem a valós fizikai törvényszerûségeket.
"Az egyetemeken nem a fegyverek mûködési mechanizmusát kellene tanítani, hanem a valós fizikai törvényszerûségeket. " A gravitáció, a nyomaték, a súrlódás, az elektromos vezetõképesség, a törésmutató valós fizikai törvényszerûségek. Tanítják õket általános iskolától kezdve. Vagyis tanítanák, ha kedves oktatáspolitikusaink nem csökkentenék az alapfokú oktatásban a fizikaórák számát.
Kvantumfizika? Nem pontos a modell? Tudsz jobbat? Konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztottat? Vajon mi a manónak öltek az LHC-be milliárdokat? Csak nem a pontosabb modell szeretnének?
"A fõ probléma az, hogy nem a benzinkútra kell járni tankolni, hanem a patakpartra!" Meg fel kellene tölteni az akkumulátort. Akkumulátor? Akkor minek vizet bontani? Hajtsunk meg vele elektromos motort (és a fékezéskor visszanyerhetõ lenne némi elektromos energia). És ráadásul van is ilyen: Wrightspeed X1 Tesla Roadster AC Propulsion tzero Lightning GT
Ja csak a hozzá való infrastruktúra (villamos töltõállomások), és a megnövekedett elektromos energia-igény biztosítása lenne a bibi. De reméljük elkészül majd az ITER (vagy valami 3,5 milliós csodamasina ;) ).
Aha, egy olyan fegyver, amirõl nem tud sem a "saját" lakosság, sem az ellenség(nehogy elrettentõ ezközként lehessen vele fenyegetni, mint mondjuk az atommal, á minek?), és még a katonáknak sem adják oda, hogy használhassák azellenség ellen. Hasznos egy fegyver, annyi szent.
Fejtsük meg a videót: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=12043
Annó egy Kudlik Juli Deltában láttam ezt gyertyával is. Ott sörétes vadászpuskából lõtték ki a gyertyát, és szintén nem látszott rajta sérülés, miközben pedig átvitte a colos deszkát.
Kérdés: Miért nem sikerül a kísérlet fordított módon? Ha a deszkát mozgatjuk, miért esik miszlikbe a ceruza, vagy a gyertya? Hogyan lehet tehát felállítani a helyes inrciarendszert a látottakra? Mi köze a sebességnek (sérül az inpulzustétel) a történtekhez?
a kísérlet fordított módon is sikerül, ha a deszkát ugyanakkora sebességre gyorsítjuk fel, mint a cerkát. az impulzus tétel pedig nem sérül, mért is sérülne?
1. errõl már volt szó. a megnevezés kissé félrevezetõ, ugyanis a görbe szót anyagi tárgyra szoktuk mondani. ennek ellenére a tér nem áll semmibõl mégis meggörbül a tömeggel rendelkezõ testek körûl, ezzel magyarázzuk a testek mozgását.(most persze azt mondod hogy azt a newton gravitációs törvénye magyarázza. igen, az egy másik modell amely t¨kéletesen leírja a nemrelativisztikus mozgásokat, de az általános relativitáselmélet annyival jobb hogy a relativisztikus mozgást is leírja).tehát ez egy modell, mely a gravitációt írja le. "görbesége" matematikailag van leírva, elképzelni a klasszikus "gumilepedõs" hasonlattal lehet.
2. ezekkel az örökmozgókkal az a baj, hogy még soha senki nem építette meg éoket
Nem sikerül. Hiszen errõl beszéltem. Fordítva nem megy! Még azt sem tudjuk, hogy odafelé miért sikerül. Miért nem megy szét a gyertya, vagy a ceruza. Azt meg, hogy fordítva miért nem sikerül, már végképp nem értjük. Sajnos ez az a része a fizikának, ami a jelenleg tanított törvényekkel nem magyarázható, nem számolható.
exy, nem értem miért állítod h nem sikerül, amikor sikerül. ha pedig a miértre vagy kíváncsi, nézd meg még 1x a vidót VÉGIG. hartlein úr elmondja a megoldást.
nem szemétkedem, de megint állítasz valamit anélkül hogy kiprobáltad volna. fordítva is mûxik, persze ha a grafitra ugyanakkora erö hat. a magyarázat pedig bennne van a videóban: nagy erö hatására a grafit kemény lesz.
Szemétkedsz ha mondom! Egy: Nem vagyok exy. Mit szólnál hozzá, ha én is más néven illetnélek? Kettõ: Leírtam, hogy ugyanezt a természettudományos elvet célozva, sörétes vadászpuskából kilõtt közönséges gyertya is átviszi a falapot. És nem lesz semmi baja a gyertyának. Pedig nincs benne grafithegy, csak kanóc. Ezeknél a kisérleteknél láthatóan nem magyarázat az egyszerû iskola-okoskodás. Más természettudományos törvényt kell keresni. És megkérlek ne szemétkedj többet, mert elhajtalak a picsába.
a viasz is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amivel a grafit, és még sok más anyag. épp most döftem át egy kemény érett almát egy hosszú mûanyag szívószállal, a titka az, hogy nagyon gyorsan kell mozgatni,különben a szívószál elgörbül.
Beleszólhatok? NG: kb 10cm-es betonfalat lõttek át egy 2X2 cm-es deszkával. A fának semmi baja nem lett. Tulképp a páncéltörõ is hasonló elven mûködik. Vagyis ebben az esetben nem csak a tömeg, és annak a halmaza lényeges csak!, hanem a sebessége is. S az fokozottan. Természetesen, ha mind két test hasonló sebességgel mozogna egymás felé, más volna a helyzet.
Nem vagyok szkeptikus vagy tudományista, ugyanakkor tudománytalan, vagy áltudományos dolgokat sem tudok elfogadni. Itt a "tudomány" fogalmán nem mint modern vallást vagy szent tehenet értek, hanem a dolgok megismerésének hatékony módszerét, amely az elemzõ gondolkodáson, a logikán, a megismételhetõségen és bizonyíthatóságon alapul. Építhetõ e bármely berendezés, a mûködés alapjául szolgáló elvek ismerete nélkül.-Bizony építhetõ! Hiszen a történelem során a technikai fejlõdés egészen az utóbbi évszázadokig tisztán gyakorlati alapon mûködött. Anélkül, hogy ismerték volna a gravitációt és a hajítás elvét, már az ókorban építettek ballisztákat. Már Arcimedesz elõtt is hajóztak. Nem tudták mi a fény, de építettek távcsövet és mikroszkópot. Nem ismerték a hõtant (legalábbis a mai formájában), de megszületett a gõzgép.Nem tudták mi az elektron, de Jedlik megszerkesztette az elektromotort. Mit bizonyít ez? Annyit mindenesetre, hogy a mûködõ dolgok valóban mûködnek, tehát bármely mennyiségben megismételhetõek, újraépíthetõek. Ez pedig a tudományosság alapvetõ kritériuma. A tudomány éppen azért fejlõdhetett, mert a (mûködõ) dolgok mûködnek és meg akarták érteni a hogyant és a miértet. Tehát a valódi tudományosság tisztán gyakorlati alapon fejlõdött ki. Ennek ellenpéldája lehet az alkímia története, amikor vegytiszta elméleti spekulációk alapján próbáltak gyakorlati eredményt elérni, a valódi ismereteket pedig elvont misztifikációval és gnosztikus beavatási rituálékkal pótolták. A saját szellemi terükben az alkimisták is tudományos módszereket alkalmaztak, azonban sem a kiindulási alapok (négy õselem), sem a kitûzött célok (transzmutáció (elem átalakítás-aranycsinálás ólomból). Örök életet biztosító elixír-lapis philosophorum (bölcsek köve)) nem voltak reálisak. A gyakorlati kémia abban az idõben is mûködött, hiszen gyártottak lõport, festékeket, gyógyszereket is az akkori szinten. De a korabeli gyakorlat, szinte a korabeli tudományosság ellenére mûködött. A valóságos ismeretek helyett a tudományosságnak alig volt köze a valósághoz, sõt le is nézte azt. Tisztán elméleti, a gyakorlati próbát negligáló filozofikus elméletekre (a mai filozófia már alapvatõen más) alapoztak ugyanilyen elméleteket, és ezen elméletekkel erõszakolták a valóságot. Itt most teszek egy vesszõt és a napokban tovább fejtegetem, hogy a címben szereplõ kütyüt miért nem építem meg. Tizenegy óra gálya után átváltom a polarizációmat vízszintesbe.
Az itt menõ "szektás" anyázásokat nézve pedig ide való. Pen to pen combat "tudomány" vs. "áltudomány". Ultima argumentum: nõi felmenõk. No! Akkor nézzünk a dolgok mifenéjének a mélyére, mielõtt az idõ vasfogát megeszi a rozsda. A nullpontenergiás hogyishíjjáknak meg utánanéztem Teslától Egeliig. Ráadásul még itt vannak az izék is... De más is folytathatja ezt a témát: például, hogy õ miért építené meg a kütyüt, vagy miért nem? Monnyuk az ingyen energia legegyszerûbb formája az áram, vagy üzemanyaglopás, de azért becsuknak...
Nem vagyok fizikus. De! Két dolog meglehetõsen bõszít. Az egyik amikor a szakértõk a magaslóról néznek hülyének, a másik amikor a sarlatánok áltudományos halandzsával próbálnak megvezetni, még ha hisznek is abban amit állítanak. Amíg a jósok és kávézaccból jövendölõk gennyesre keresik magukat, és ameddig a "tudományhívõk" reflexbõl lesöpörnek bármely, az õ vaskalapos nézeteiktõl idegen újszerû gondolatot, nekem mint gondolkodó embernek, kötelességem, hogy a tiszta ész logikája alapján megkeressem a szélsõségektõl mentes utat, amely elõre visz. Az itt folyó viták ébresztették bennem az igényt, hogy -minden vaskalaposság nélkül-, de a józan ész alapján, keressem az ismérveket, hogy mely érvelés lehet helytálló és melyik nem. Persze maximális rugalmassággal és nyitottsággal alkalmazva azokat, mert különben a vaskalaposság egy másik formájához jutok. A lényeg az, hogy nyitottan de józanul mérlegelhessem az információkat, hogy saját világlátásom a lehetõ legnagyobb korrelációt mutassa a valósággal. Ez igényesség kérdése. Meggyõzõdésem hogy bármely tudomány-itt épp a fizika- tiszteletre méltó mûvelõi, csak úgy lehetnek objektívak a saját területükön, ha ezeket az alapvetéseket megteszik. Ezzel nem akarom tematizálni a topikot, hiszen ez egy szakmai fórum. De! éppen a beírásokat olvasva éreztem szükségét ezt a témát felhozni.
Eléggé konkrét kritériumai ? Ez viszonylagos, csúnya szóval: relatív.
Egyrészt az hogy kinek mitõl számít eléggé konkrétnak, vannak keményfejû és vannak könnyen meggyõzhetõ emberek.
Másrészt a konkrét, mint minõség is kérdéseket vet föl: konkrét, az kézzel fogható ? Vagy logika által elismerendõ ? Ezen a két dolgon lehet fejleszteni, ha jön egy új lelet, vagy egy új felelet.
De ha a konkrétság egy elõre lefektetett tudás, amely kizár minden attól eltérõ dolgot, mert hogy hibátlannak kell lennie, mert hogy "mindenki" által el van fogadva és olyan nincs hogy ilyen sok ember téved, azon nem lehet változtatni. Akkor a Föld lapos marad.
Megint összemosol mindent mindennel, beszélsz a levegõbe, meg kavarsz. Leragadsz a "konkrét" szónál, egy kibaszott jelzõnél. Gratulálok.
Hát vessz el a részletekben, bonyolítsd halálra a világodat, meg hülyülj meg a paranoiától, ha az neked jól esik, nekem aztán olyan kurvára mindegy.
Ha nem akarod felfogni a mondandóm lényegét, ha szavakkal akarsz buzizni, hát tedd, de ne csodálkozz, ha idõnként nem tartalak teljesen épelméjûnek.
Mi az isten faszát keres itt most a lapos föld? Hozzátéve, hogy ott pont a babona tartotta laposnak a földet, és a tudomány tette gömbölyûvé? (Ez egyébként a kedvencem, felhozzátok példának 65446546-ször, mikor pont titeket cáfol...)
Na jól van, mindegy. Ha lesz egy tiszta pillanatod, gondolkozz el azon, hogy van egy ilyen, és az konkrétan (egyértelmûen, nem félreérthetõen) megállapítható, hogy valami ennek megfelel, vagy nem. Ami megfelel, azt "a tudomány", de úgy is mondhatnám, hogy az ipar, az emberiség, a közvélemény, a szakma, az emberek nagy többsége(mondjuk téged kivéve) tudományosnak tartja. Ha meg valami nem stimmel, akkor nem. Ennyi. Ezt próbáltam az elõzõ mondatommal kifejezni, kár, hogy nem fogtad fel.
Tudom, most jön egy fél oldal értekezés a "megfelel", a "babona", a "lapos", az "emberiség", vagy bármely, az írásomból véletlenszerûen kiválasztott szóról, aminek megint kibaszottul semmi köze nem lesz ahhoz, amit mondtam. Tudom, ezt szoktad csinálni.
Nem baj. Csak tudd, hogy ez nem teljesen normális.
1. errõl már volt szó. a megnevezés kissé félrevezetõ, ugyanis a görbe szót anyagi tárgyra szoktuk mondani. ennek ellenére a tér nem áll semmibõl mégis meggörbül a tömeggel rendelkezõ testek körül"
Ezt így tanítják az egyetemen is? Nincs ott semmi, mégis meggörbül "matematiakilag"? Mert ezt a "magyarázatot" már sokszor hallottam, meg láttam szép színes animációkban is, mégsem lettem tõle okosabb. Ha nincs ott semmi akkor az milyen hatással tud lenni bármire is? (azonkívül, h "gumilepedõ-effektust" is létrehoz)... Akkor ha ezzel a tényezõvel (amit tér-nek neveznek) számolni kell, akkor nulla értéket kell adni neki, mert nincs ott semmi. Nullával osztani, szorozni, összeadni pedig értelmetlen. Akkor hogy is van ez matematikailag?
Azt kell mondjam, válaszodat így nem tudom sem elfogadni, sem megérteni.
2 Stan Meyer-féle vízbontáshoz elég egy hagyományos savas akksi, 1,5-2 Ampert vesz fel 12 Volton a rezonancián alapuló vízbontás. Mûködõ motor ezt simán vissza tudja tölteni. Továbbra sem beszél senki örökmozgókról. Csakis a víz egyszerûbb bontásának és a keletkezett durranógáznak a közvetlen hasznosításáról.
OFF Nos a kedvedért kifejtem bõvebben: Pl Einsteint is kinevették, mikor elõször ismertette a relativitás-elméletét. Aki egy új nézõpontból közelít egy adott kérdéshez, annak elõször mindig le kell küzdeni az értetlenség falát. Az idõsebb, tudásukra hiú professzorok általában mérgesek, h nem neki jutott ez eszébe, és próbálják elõször nevetség tárgyává tenni az új teóriát. H az elmélet bizonyítottá válik, akkor megpróbálják az adott személyt nevetségessé tenni, mindenféle pletykákat terjesztve róla.
Jelzem, ezt csakis indedinek írtam, nem célom ebben topicban több véleményt mondani a fehérköpenyesekrõl ON
Azért kíváncsi lennék a Te véleményedre is arról a bizonyos "tér"rõl!