Nincs pontos tudományos definíció az élõ és az élettelen fogalmára. Evolúciós szempontból valójában ez lényegtelen is, mert bármely önreprodukcióra képes entitásra alkalmazhatók az evolúciós törvényszerûségek, ha a reprodukció nem minden esetben tökéletes, és van valamilyen szelekciós kényszer.
Ugyanakkor a köznapi szóhasználatban ez a definíció az "élõségre" nem feltétlen állná meg a helyét, mert ez alapján akár bizonyos számítógépes vírusokat is élõnek tekinthetnénk.
na rendes leszek és én is válaszolok a kérdésre bár éppenséggel nem nevezném magam kreacionistának...
mindenesetre az én világképem az intelligens tervezést és a folyamatos fejlõdést (ti. evolóciót) nem zárja ki egymással csak azt, mondja, hogy elõször minden a tevezéssel/gondolattal kezdõdik ahogy a biblia írja: kezdetben vala az ige...
örülök, hogy olyan is jár ide, aki néha szokott gondolkodni valóban metafora volt hasonlóság...
de ha már ilyen tudós-utánzatok is járnak ide valaki elmagyarázná, igazából mi a különbség az élõ és az élettelen között?
ezt metaforának szánta... ezen kérdésem ellentmondására célzott:"hogy lehet ha a Föld 4,5 milliárd éves és tervezés történt az ember nem jelent meg azonnal??" amivel én csak arra vagyok kíváncsi hogy úgy a fizikából meg a természettudományok közül mit fogadnak el a kreacionisták
bocs valamit félreértettél; én nem ezt állítom; sajnos 2 hozzászólásom közt el telt egy kis idõ; az elsõben felteszek pár kérdést a kreacionisták állításaival; amivel szerettnék jobban tisztába kerülni; és így a 682es értelmetlennek tûnhet anélkül
he? mi a kérdés? Arról hallottál, hogy például a TV-t sem egyszerre találták fel, hanem fokozatosan? Elõször az elektromos jeltovábbítást, aztán az elektroncsövet, aztán a katódsugárcsõt stb... Nem úgy történt hogy a két kõkgolyóból az evolóciú/mutációk útján kifejlõdött a televizió, tudod...
eszembe jutott: -hogy lehet ha a Föld 4,5 milliárd éves és tervezés történt az ember nem jelent meg azonnal?? -ha ez a tervezés folyamatos; akkor leírható jelenség; mert ez olyan mintha azt mondanánk: valami mozgatja a felhõket; ha meg nem leírható; mert ez ex nihilo folyamat; akkor az a rendszer többi részének mond ellent?
egyébként: kreacionista szemszögbõl:- mit gondolnak mik azok amiket maradvényként találtak? -mennyi idõs a föld, és mennyi idõs az emberiség??? -feltételezve hogy erre elfogadják azon válaszokat hogy 4,5 milliárd éves illetve azt hogy kihalt állatfajok a leletek akkor: - ha fajok hallnak ki, hogy lehet az, hogy még mindig vannak fajok a földön ha nem jöttek léátre új fajok? - meg még volt eszembe valami csak le kellett mennem mosógéphez és elfeelejtettem :D
wait; a lényeg az okuláson van; az pl: ahogy megértettem tudományosan egyértelmû hogy a kopoltyú megfigyelhetõ az embrionális fejlõdés szakaszában illetve hogy ebbõl mi fejlõdik ki(ahogy azt a cikk kifejtette) ezzel szemben egy másik cikk kifejtette hogy amiErnst Haeckel rajzai hamisak; de ez a kettõ nem egymás cáfolata; másrészt a wikin Henry Gray képei voltak; és az nem mást ábrázolt csupán EMBERI embriót; semmi féle összehasonlítást
Nem, azt pl. nem hiszem el, amit Te mondasz. De ha olyan mondja, akirõl tudom, hogy okosabb nálam, jobban ért valamihez nálam, akkor hajlamos vagyok rá (persze a kétkedés jogát mindig fenntartva). Aki nem így tesz, az elveszett ember a mai világban, amikor annyi ismerettel rendelkezünk, hogy töredékét se tudjuk megtanulni sem, nemhogy ellenõrizni.
Egyetlen tankönyvet sem neveznek meg, amiben ez benne lenne, csak két enciklopédiát, meg egy 40 éves ismeretterjesztõ könyvet.
De ha így is van, majd szépen korrigálják a hibát. A tankönyveket ugyanis át lehet, és át is szokták írni. Ellentétben a Bibliával vagy a Koránnal. Ezért hiszek én még mindig jobban a tankönyveimnek, mint az utóbbi kettõnek.
Én is ezt az álláspontot képviselem. nincs bizonyítva. A szavak, elméletek nem bizonyítékok. De akkor biológia órán azt kellen mondani, h ez egy elmélet, melyet kísérleti úton egyenlõre nem bizonyítottak.
Ebbõl csak az látszik, hogy amit HUmanEmber írt, nem helytálló. Ezek a rajzok ugyanis nem azok, amik a Wikipedián vannak.
Csak az derül ki a cikkbõl, hogy volt valaki, aki hamis rajzokat csinált 150 éve, amikrõl már pár évvel ezután kiderült, hogy nem állják meg a helyüket. Kicsit gáz, hogy a teremtéshívõknek így másfél évszázad elteltével, a fejlett képalkotó eljárások (MRI, ultrahang, stb...) korában is ezen kell lovagolniuk...
Azt a tényt viszont nem cáfolja a cikk, hogy a korai embrionális szakaszban az emlõsöknél is megfigyelhetõ a kopoltyú, aminek részei késõbb más szervek alkotóelemeivé válnak.
"Fent: Richardson egyéb, ugyanabban a korai fejlõdési szakaszban levõ embriókról készült egyforma léptékû fényképei, amelyek a különféle fajok közötti óriási különbségeket jelzik. " A képeket megnézve sztem meglepõen sok a hasonlóság is. De mivel ezen úgyse tudonk megállapodni vegyük úgy hogy ez nem hozható fel döntõ érvként az evolúció mellett se ellen... sztem De emellett sok más érv van ami az evolúciót támogatja
ebbõl is látszik, hogy felesleges forrásokkal alátámasztani a kommenteket, mert manapság bármire lehet meggyõzõ cikket találni...
érdekes; bár szerintem azok a fényképek meglehetõsen hasonlóak;"Alsó sor: Richardson fényképei azt mutatják be, hogyan néznek ki valójában az embriók ugyanabban a fejlõdési szakaszban." sztem azok a fényképek elég hasonlóak abban a sorban
Azt már nem is említem, h szándékosan csalt az embriók rajzolója, és jóval nagyobb hasonlóságot rajzolt, mint ami a valóság. Ezt késõbb kénytelenek voltak elismerni.( most csak azért se találom a cikket)
ezt a gégéset nem is tudtam; ez tök érdekes; helyesbítek én sem zárom ki hogy valami új szerv kifejlõdjön; csupán azt hogy kopoltyú mégegyszer legyen azt tartom kizártnak
Ezt a 'törvényt' nem szó szerint kell érteni, hanem hogy mivel az evolúció iránytalan, nem tér vissza az eredeti állapotba, ugye termodinamika második alaptörvénye. De ettõl még egy tengeri emlõs a jövõben kifejleszthet egy kopoltyúhoz hasonló mûködésû szervet a tüdejébõl (vagy bármi másból), de az már nem kopoltyú lesz.
És a 'kopoltyút tároló gének' már régesrég megváltoztak az idõk folyamán, nincs ott talonba, te is azzal hallgatsz zenét és veszel levegõt. A kopoltyúívekbõl részben a kengyel, részben a gége és a légcsõ porcgyûrûi lettek az emlõsöknél.
És egyszerûen azért nem növesztenek kopoltyút, mert nincs rá szelekciós nyomás, teljesen jól tudnak adaptálódni a vízi életformához így is.
Csak annyit ehhez, hogy a kreacionizmusnak nem az egyház, v. pápa álláspontját nevezem. Nem a konzervatív keresztény szellemi irányzatot. Sõt, szerintem a kreacionisták nem fogaják el a pápa, és az egyház véleményét. Pl.: Krisnások elég durván kreacionisták.
Igazad van azzal kapcsolatban, amit az atavizmusról írsz (õsi inaktív gének aktivizálódása), tényleg kicsi a valószínûsége, hogy az valami mûködõ dologra vezessen. Ugyanakkor nem tartanám elképzelhetetlennek, hogy a vízbe visszakerült emlõsöknek hosszú-hosszú evolúciós folyamatok után kifejlõdjön majd a környezethez a tüdõnél jobban illõ légzõszervük. Az viszont nem valószínû, hogy az a halak kopoltyújára fog hasonlítani, mert azzal a hatásfokkal nem lehetne oxigénnel ellátni egy melegvérû szervezetet.
Guardian Hero: egy korábbi hozzászólásrodra: azt mondtad hogy a ceteknek azért nem fejlõdik ki kopoltyújuk mert a tüdõ jobb hatásfokfú; tudtommal azért mert az evolúció egyirányú; tehát egy elveszett tulajdonság nem jelenik meg újra; ha meg is jelenik az adott szerv mûködés képtelen( mint az embereknél több pár mellbimbóval születik valaki; vagy legalább egy harmadikkal); a hangsúly azon van hogy a fejlõdés több lépcsõfokon keresztül történik; és egyikre épül a másik fokozat; annak hogy egy kifejlett rendszerben legyen( pl. egy emlõsében) kopoltyú akkor kéne lenni egy kezdetleges szervnek amibõl kifejlõdhet valami ami vízben valóü légzére alkamas; ilyen nincs a cet szervezetében; ellenben génjei tárolják a kopoltyúhoz szükséges információt[vagy legalábbis egy részét]; de egy mutáció ami kiválthatná ezt nem eredményezhet mûködõképes szervet; ez olyan mintha azt mondanánk hogy egy mutációval létre jött a tüdõ....; ha végigtekintünk a gerincesek keringési rendszerén megfigyelhetõ egy fejlõdés a fajok között; egyébként tudtommal a kreacionizmus is elfogadja az evolúciót(II. János Pál tudtommal az újragondolását szerette volna az egyház ezzel kapcsolatos viszonyának) csak a mutációt isteni akaratnak kell tekinteni oszt kóc; és a kreacionizmus azért nem támogatható tudományos szempontból, mert az hogy a véletlen vagy valami felsõbb hatalom vezérli az evolúciót az mindegy; az nem tartozik az evolúcióra ergo nem is képezheti a tananyag részét;
pl: elsõ hét suliban: na a következõ hét hétben az evolúcióról és azzal párhuzamos teóriákról beszélünk. Tehát ehéten a véletlen és annak szerepe a mutációban... 2.hét: tudjátok gyerekek most megint az evolúció a téma. Mások úgy gondolják hogy jött Isten és az õ mindent betöltõ szeretete vezeti az evolúciót, és tudjátok az úgy van.... 3.hét: Tudjátok gyerekek lehetséges az is hogy Allah volt az aki azt mondta... 4.hét: ... és akkor a Nirvánában minden gén... 5.hét... 6.hét... 7.hét: ... és akkor leszáltak hatalmas úrhajóikon és análisan megváltozatták a dínók génjeit...
Szóval valami ilyesmi sülne ki belõle a végén... A kreacionizmus a hittanórákon kell elmondani, hogy Istten vagy kinek milyen vallása szerinti atya szerete/törekvése/jószándéka vezérli az egészet. Biológián meg menjen a biosz
Ha van kreacionista, aki a túlzott bonyolultsággal érvel az evolució ellen, akkor erre az alternatívára miért nem alkalmazza ugyanezt az érvet?
Ahogy a középiskolai matektanárom mondta: "Minden tudomány annyit ér, amennyi benne a matematika." Akkor talán még nem is értettem egészen, hogy mennyire mély igazság van ebben :)
az amúgy érdekelne, hogy milyen más magyarázatra utaló nyomokat halgatnak el, és mi az a más magyarázat.
A matematika az egyetlen tudomány ami mindennek alapja; és leírható vele tökéletesen minden; maximum még nem ismerjük eléggé a matematikát; vagy az emberi felfogóképességünk nem elég hozzá. Múltkor kalkulus elõadáson arról volt szó hogy differenciál egyenletekkel hogy írható le a lépcsõn leugrálás... De persze szinte mindenre jó...
"A tudományos jóslat: minnél tovább haladunk az anyag megismerésében , a végén már csak valami tovább nem bontható részecskékre találunk, melynek leírásával választ lehet adni az összes kérdésre. Ez sem jött be, lásd kvantumfizika.." Nem épp teljesen így volt; de mindegy; inkább azt vették észre hogy nem áll a Newtoni fizika az atommagok máretére; ettõl függetlenül a Newtoni fizikát nem dobták a szemétbe; tehát cáfolatod rossz; ráadásul a matematikai számításoknál a fenntebb említett differenciálegyenletek megint csak nagyon fontosak; plussz kvantumfizikánál a valsószínûségszámítás is;
Egyébként sem szükséges megértenünk az élet keletkezését az evolúcióhoz; bár sztemn reprodukálható lesz egyszer; és annak a valószínûsége hogy az élet csak úgy összekutyulva létrejöjjön annak télleg semmi az esélye; de annak hogy az építõkövek létrejöjjenek; majd az egymást követõ lépések LASSAN megtörténjenek; teljesen más; nem azt kell vizsgálni statisztikailag hogy az élet létrejöttének mennyi az esélye; hanem fázisonként kell vizsgálni.
Egyébként matematikai modellek szinte mindig helytállóak; gyakran elõbb megvan a matematikai bizonyítás mint a gyakorlati.
A példával csak azt próbáltam szemléltetni, h ha pl egy populáció jelentõs része kihal, és csak néhány egyed marad, aztán újra fölszaporodik, vagy mondjuk néhány vándormadár elsodródik egy viharban a tenger felett és egy elhagyott szigetre kerülve ott kialakítanak egy populációt, akkor az eredeti génpool egy jelentõs része elveszik, csak azok maradnak meg amik megvoltak az 'alapítókban' is. Ez a genetikai sodródás.
"Az evolúcióbiológusok között hosszú évtizedek óta folyik a vita arról, hogy mekkora szerepe van az úgy nevezett "nem-darwini" folyamatoknak az evolúcióban. "Nem-darwininak" azokat a mechanizmusokat nevezik, melyek nem a rátermettebb, életképesebb egyedek fennmaradását segítik elõ. Meglepõ lehet, de ezekre a folyamatokra elsõként Charles Darwin hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a természetes kiválasztódás csak az egyik módja a fajok kialakulásának és meglehet, hogy nem is a legmeghatározóbb. A "nem-darwini" evolúciós folyamatok közül az egyik legnagyobb jelentõségû a genetikai sodródás (drift). A sodródás minden természetes populációban jelen van, de annál nagyobb a szerepe, minél kisebb a populáció egyedszáma. Ha ugyanis egy populáció egyedszáma nem változik generációról generációra (vagyis teljesen betöltötte a rendelkezésére álló életteret), az egyes egyedeknek csak két-két ivarsejtje jut tovább a következõ generációba. Az ivarsejtek a két homológ kromoszóma közül azonos (50%) eséllyel tartalmazzák valamelyiket. Ha egy élõlény két kromoszómáján egy génnek különbözõ alléljai találhatóak meg (az élõlény heterozigóta), csak 50% az esélye, hogy a következõ generációba mindkét változatot tovább adja. Mindez nem jelent problémát sokezer egyedbõl álló populációkban, hiszen ott a véletlenek "kiütik egymást", kis egyedszámú populációban azonban könnyedén elõfordulhat, hogy csakis a véletlen játékának köszönhetõen valamelyik allél eltûnik. Az eltûnt változat azután már csak mutációval jelenhet meg újra, aminek az esélye nagyon kicsi (kevesebb, mint egy az egymilliárdhoz). Az alábbi modellben egy tulajdonságnak két változata van jelen a populációban (vörös és kék, a heterozigóták lilák), a generációk között az egyedszám nem változik. Kipróbálhatod, hogy mekkora a genetikai sodródás szerepe egy négy-, tíz- és száz egyedbõl álló populációban. Hány generáció telik el az egyes esetekben amíg valamelyik változat teljesen eltûnik? A genetikai sodródás különösen jelentõs a veszélyeztetett fajok esetében. A kis egyedszám következtében ugyanis könnyen változik meg a faj génállománya. Ezért is kérdéses, alkalmasak-e az állatkertek a veszélyeztetett fajok megõrzésére, hiszen a nagyobb testû állatokból (panda, tigris, orrszarvú) nem képes többezres populációkat fenntartani. Ebben a modellben csak egy gént figyelünk, de egy emlõs teljes génállományában legalább 30 ezer gén van, könnyen belátható tehát, hogy a kisebb populációkban pusztán a véletlen játéka, a genetikai sodródás miatt minden egyes generációban eltûnik több változat."
Az evolúció csak számodra hitkérdés, hozzáértõk számára tény. Azért mert téged érzékenyen érint, h behelyez az állatvilágba és ez neked derogál és sérti a pici önérzetedet, attól még TÉNY marad. Tán hitkérdés a lemeztektonika? Pedig azt csak a XX. században ismerték föl, mégse köt bele senki, mert nem kérdõjelezi meg az ember felsõbbrendûségi hitét.
"Darwin éppen ezt jósolta. Nem jött be. Sem kövületek terén, sem ma élõ állatok terén. Nézzük a megtalált, megfigyelt dolgokat. A tudománynak nem az a dolga egy bizonyítatlan elmélet létrejötte után, h esetleges más magyarázatra utaló nyomokat elhalgassanak, eltüntessenek, hamisítványnak nevezzenek."
Dehogynem jött be. MINDEN bejött. A vita csakis az evolúció részletes mechanizmusának mikéntjérõl zajlik, attól még tény marad h te és egy csimpánz rokonok vagytok.
Csak akkor meg az válik kérdésessé, hogy hova illesztjük be a talált leleteket. Bár így utána gondolva egy pár fanatikusnak ez semmi gondot nem okozna:
Amúgy most gondoltam bele, hogy mennyire kusza az egész dokumentálás nélkül, mekkora lehet az a papír, amire mind a nemtudomhánymillió(?) fajt idõben és térben is rá lehetne pakolni rokoni kapcsolattal, ilyen fa szerkezetben. Szerintem ez az, amit igazán elképzelni nehéz, fõleg egy ilyen városlakónak, aki csak néha lát egy méhecskét, vagy macskát, kutyát, madarakat, -mint én. :)) Darwinnak ebben biztos könnyebb dolga volt kint a természetben a friss levegõn.
Érdekes gondolatfutam volt ez nekem, még akkor is, ha más nem értékeli. :))
Szerintem Darwin sem mondta, hogy az összes faj gyûrûfaj lenne. Ez erõs csúsztatás, mivel még azt sem veszi figyelembe ez az elképzelés, hogy fajok haltak ki. Ahogy zero rámutatott, nem veszi figyelembe az idõbeli változást, csak a térbelit, és azt tekinti az evolució modelljének. A gyûrûfajok csak azt mutatják, hogy nagyon kis változásokkal el lehet jutni egyik fajtól a másikig. Idõben és térben az összes faj közti átmenetnek fellelhetõnek kell lennie. Idõben csak akkor lesz valóban fellelhetõ, ha a körülmények olyanok voltak, amik lehetõvé tették, hogy a leletek megmaradjanak.
A legtöbb evolucióban kételkedõ szerintem nem tudja elképzelni, hogy hogyan lehetséges fajok közti átmenet, és akkor vesz egy olyan példát, ahol az átmenetet nem támasztják alá leletek, azzal kezd érvelni, hogy nyilván akkor nincs is átmenet. Na ennek cáfolására igazán jó a gyûrûfajok, mint hogy ha ez térben elképzelhetõ, akkor idõben miért nem?
Ilyenkor szokott jönni a kijelentés, hogy jó, dehát madár-madár.. nem pedig madár-emlõs átmenet. De ha az átmenet modelljét kitejeszti az idõben is, akkor lesz teljes az evolució elmélete, akkor beszélünk evolucióról. És hogy miért kéne kiterjeszteni az idõre is a modellt? Nyilván nem azok a leletek miatt, amiket soha nem találtak meg, hanem azok miatt, amiket megtaláltak, és amik közt az átmenetet el lehet úgy képzelni, mint a gyûrû fajokat térben.
Ennek a hozzászólásodnak minden egyes mondatát több ízben megcáfoltam már korábban példákkal alátámasztva, most miért kell újra ezekkel a nyilvánvalóan hamis állításokkal elõjönni??
"Ha abból következne az evolució, hogy minél több gyûrûfaj létezik, akkor ha ezt jól értelmezem, a világban minden élõlény és annak a másikba hajló átmenetének fellelhetõnek kéne lennie"
Darwin éppen ezt jósolta. Nem jött be. Sem kövületek terén, sem ma élõ állatok terén. Nézzük a megtalált, megfigyelt dolgokat. A tudománynak nem az a dolga egy bizonyítatlan elmélet létrejötte után, h esetleges más magyarázatra utaló nyomokat elhalgassanak, eltüntessenek, hamisítványnak nevezzenek. Figyeljenek meg, állítsanak fel modellt, bizonyítsák be a modell mûködõképességét kísérletekkel. Ez mindmáig nem jött össze. A tudományos jóslat: minnél tovább haladunk az anyag megismerésében , a végén már csak valami tovább nem bontható részecskékre találunk, melynek leírásával választ lehet adni az összes kérdésre. Ez sem jött be, lásd kvantumfizika..
A tudomány addig jó, ameddig megfigyel, ez alapján teóriázik, majd kísérletben bizonyít. De arról világnézeti alapon ne akarjon senkit sem meggyõzni, amit (természeténél fogva) nem tud közvetlenül megfigyelni és csak mindenféle teóriákon alapuló teóriái léteznek, melyek vagy igazak, vagy nem. Fõként a kísérleti bizonyítása ( a teóriának ) marad el ilyenkor, de nagyon. Csak a valószínû, meg véletlen szavakkal való takarózás marad bizonyítás helyett. Meg hivatkozás matematikai modellekre. Csak az élet az másmilyen. Majd ha leírják egy képletbe az életet, akkor majd hinni fogok nekik. Ha élettelen anyaghalmazokból elõállítanak egyetlen egy élõ sejtet. Amikor életre keltik. Majd akkor.
Valahogy sejtettem, h. így értelmezed a gyûrûfaj fogalmát, ezért bátorkodtam megírni ezt a hozzászólást:
sz4bolcs tegnap 09:57 | privát | galéria | válasz erre | #457 Humanember1st az evolució topicba azt írta, idézem: "Pontosabban a 3 ismert "gyûrûfajnál". 2 millió fajból 3... akkor máris lehet általánosítani.. Azért ha több gyurufaj lenne dokumentálva, talán még engem is meg lehetne gyôzni :D :D"
Téves értelmezés. A gyûrûfajok nagyrészt csak ma élõ, megfigyelhetõ fajokra vonatkoznak. Attól, hogy az összes faj evollució során fejlõdött ki, még nem keverendõ azzal, hogy az összes faj gyûrûfaj. Sokat törtem a fejem, hogy ha a fajok egymás rokonai, akkor miért nem nevezzük az összeset gyûrûfajnak, mert hogy nyilván nem nevezzük, nem szinonimák.
Ha kivesszük a gyûrûfajok köztes módosulatait, és meghagyjuk a kiinduló, és kört záró fajt, akkor mi fog utalni arra, h. ez gyûrûfaj? Ha kihalnak a köztes módosulatok, akkor ezek már nem lesznek többé gyûrûfajok.
Ha abból következne az evolució, hogy minél több gyûrûfaj létezik, akkor ha ezt jól értelmezem, a világban minden élõlény és annak a másikba hajló átmenetének fellelhetõnek kéne lennie.
Nekem valami egészen más következtetésem lenne, mivel semmi nem utalna szelekcióra.
Miért kéne minden fajnak ilyen testvére legyen? Az átalakulások nem térben, hanem idõben mennek végbe. Minden fajnak lehet találni ilyen testvérét, ha az idõtengelyt is külön vesszük, de adott pillanatban nem feltétlen, ahogy azt kifejtettem a #620-ban.
Kopoltyú azért nem fejlõdik ki a cetekben, mert a tüdõ jobb hatásfokú. Tüdõshalak viszont léteznek, mint a mindig hiányolt evolúciós kapcsok egyike a sok közül...
Az élet kialakulása nem tartozik az evolúciós elmélet kérdéskörébe, mint azt már ezerszer kitárgyaltuk. Tökmindegy, hogy az elsõ sejteket isten, az ufók vagy a vakvéletlen (esetleg máig nem feltárt fizikai-kémiai-biológiai szükségszerûség) hozta létre, az elmélet ott lép hatályba, hogy már megvannak az önreprodukcióra képes szervezetek.
Ha Darwin következtetése helyes lenne, minden fajnak lenne olyan "testvére" mellyel már nem tud utódot létrehozni, ( bár kinézetre nagyon hasonlóak) és a belsõ szerveikben kimutatható lenne, h egy új szerv, vagy egy új képesség "növekszik" az elõbb említett "testvérfajban". Amit lehet, h évezredeken keresztül örökítget, míg 1 mutáció v környezetváltozás teljesen "kifejleszti véletlenül". PL: mondjuk lennének olyan cet fajok, melyeknél megfigyelhetõ lenne a kopoltyú képzõdése. De ez csak egy példa.
A gyûrûfajok még "önmagukban" nem jelentenek semmit.
Ám az elsõ élõ sejt keletkezésére, és jelenlegi bonyolult felépítésére még mindig nem lenne magyarázat.
végigolvasva pár oldalt azt kell mondjam Guardian Hero állításai a legmeggyõzõbbek, tekintettel arra is, hogyõ az aki kommentjeit legalább valami háttércikkel is alátámasztotta. Az egyébként itt a baj, hogy sok a hozzászólások közti félreértelmezés. Illetve a logikai baki is van egy pár; úgyhogy legszivesebben mindenkire kirónék büntetésülegy félév matlogot :D.
Mostanság olvastam az Evolúciós Csalás címû rettenetet; abban is akkora ferdítések voltak... LOL...
Ja, nem tudtunk alkalmazkodni a környezethez :)
Nézz be a "A csimpánzok vezetnek az evolúciós versenyben" címû topicba, ott eléggé megy a háború.
Ezek csak a pontosan dokumentált, tudományosan alátámasztott esetek. Nyilván rengeteg példát lehetne még találni, csak nem sok értelme van erre pénzt/energiát áldozni. Mit érnénk el vele? Csak annyit, hogy ezentúl "2 millió fajból 10.000... akkor máris lehet általánosítani..." választ kapnánk.
Ha azt mondom, hogy létezik a piros szín, elég egy dolgot mutatnom, ami piros, és bizonyítottam az állításom. Én most hármat mutattam, legyen már elég...
Ilyen kijelentéseket, hogy "elszaródik", nehéz értelmezni, mivel a legtöbb változásnak beláthatatlanok a következményei. Az majomõs állkapcsa egy mutáció miatt elszaródott, kisebb és gyengébb lett, ám pont ez nyitotta meg az emberré válás útját azzal, hogy a koponyában nagyobb tér maradt az agynak.
A kis mértékben megváltozott génállományú egyedek simán tudnak szaporodni a fajtársaikkal. Egy populáción belül rengeteg változat található, hogy ezek közül melyik marad fönn, és melyik tûnik el, azt az idõ és a természetes szelekció dönti el... lényeg, hogy ez egy folyamatosan változó rendszer. A változások folyamatos halmozódása miatt, ha megnézed a populáció egy mai egyedét, az nem tudna már párosodni egy X idõvel korábban élt egyeddel. Vagyis mondhatjuk, hogy új faj keletkezett, de mindez úgy történt, hogy nem nevezhetünk ki egy idõpillanatot, amikor ez megtörtént...
Természetesen ha a populáció térben elkülönül, akkor a változások a két populációban akár véletlen, akár az eltérõ körülmények miatt más-más irányba mehetnek, és egy idõ után a két populáció egyedei szintén nem tudnak párosodni, tehát két faj lesz belõlük. Pont ez figyelhetõ meg a gyûrûfajoknál.
Csak azt nem értem, mi köze van ennek a DNS ügynek az evolúcióhoz? Rájöttek, hogy ha egy rendszerben(ember) valami fontos, apró összetevõ elszaródik akkor a rendszer egy jó ideig szarul fog mûködni. Ennek semmi köze ahhoz, hogy itt valami lény másik fajjá alakul; és nem tud szaporodni többet. Kivel szaporodna, amúgy a "már kellõképpen átalakult" egyed?
Kicsit bõvebben: természetes körülmények között (amikor az orvostudomány nem tartja szinte erõszakkal életben a súlyos rendellenességekkel született embereket) a hibás gének nem jutnak el a szaporodás fázisáig. Ha mégis, az utód már tényleg életképtelen.
Nem tudom, de a lényeg az, hogy a sérült DNS rengeteg _örökletes_ betegség okozója, ezek után kissé merész kijelenteni, hogy a DNS sérülése esetén lõttek a szaporodásnak.
(megjegyzem nem vezet minden DNS sérülés betegséghez)
A törékeny X kromoszóma szindróma, mely az egyik leggyakoribb formája az öröklött retardáltságnak (1/1500 férfi, 1/2500 nõ), az FMR-1 nevû génben három bázisnyi (CGG-arginin) ismétlõdés miatt bekövetkezõ kópiaszám növekedés eredménye. A törékeny X kromoszómát hordozó férfiak kb. 20%-a fenotípusosan normális (normally transmitting males - NMTs) és lányaik fiain jelentkezik a betegség. Úgy tûnik, hogy 50 ismétlõdés felett pontatlan az ember replikációs rendszere.