Minden faj átmeneti, mivel a változás folyamatos. Már csak azért is, mert a természeti körülmények is folyamatosan változnak.
Két lehetõség van: a változás vagy folyamatosan, hosszú idõ alatt történik, vagy valamilyen durva környezeti behatás miatt hirtelen (ez lehet egy éghajlatváltozás, egy járvány, egy árvíz, stb...). Ha egy adott fajból hosszú évtízezredek, évmilliók alatt alakul ki lassú változásokkal sok más faj, akkor hol akarod tettenérni az átmeneti fajokat? Ha gyors az átmenet, akkor már nagyobb esély lehet az átmenet tettenérésére, bár ekkor meg az a gond, hogy a változás gyorsasága miatt kevés paleontóligai lelet marad fenn.
Itt van egy cikk, ami szerint pl. meg lehet az egyik mutáció, ami az emberelõd emberré válását lehetõvé tette. A vicc az, hogy itt egy elsõ ránézésre hátrányos mutációról van szó, ami kisebb és gyengébb állkapcsot eredményezett. Második ránézésre viszont ez tette lehetõvé, hogy nagyobb agy férjen el a koponyában. Ennyit arról, hogy mennyire lehet eldönteni egy-egy változás elõnyös vagy hátrányos voltát.
Egyébként az ivaros szaporodás csak még több lehetõséget ad a mutációra és a változások továbböröklõdésére, másban nem különbözik evolúciós szempontból az osztódástól.
Ezek csak a kirívóan egyértelmû példái a változásoknak. Valamint ezek a gyûrûfajok legtisztább és legjobban dokumentált esetei. Nyilván sok körülménynek kell egybejátszania, hogy a populációk földrajzi eloszlása ilyen egyértelmûen rajzolja fel az evolúció idõfüggvényét, és ezeknek a felkutatása és dokumentálása is rengeteg idõt vesz igénybe.
De érdekes, hogy az evolúció ellen akár egy bizonyítékot is elégségesnek találtok (legyen bármilyen kétes értékû is), gyûrûfajokra meg három tökéletesen dokumentált példa is kevés.
Biztos láttátok gyerekkorotokban azt a rajzfilmsorozatot, aminek az volt a címe, hogy: egyszer volt hol nem volt...az ember na annak az elején van ahogy a majom áll a fán, lecsúszik sétál és felegyenesedik. na. így fejlõdött ki az ember. pont. :)
Miért hagyjuk az egysejtûeket? Nyilván a leggyorsabb reprodukciós ciklussal rendelkezõ élõlényeknél a legkönnyebb emberi idõléptékkel megfigyelni.
Nos, ha már mindenki így kilelkizte magát, akkor haladjunk!
Mennyi az ismert gyûrûfajok száma? Találhatnak-e még ilyen gyûrûfajokat? Mert, ha az evolúciós folyamat a múltban hatott, akkor most is kellene hatnia. ( Most hagyjuk az egysejtûeket pls! )
"Tessék józan fejjel végiggondolni a tényeket"
Pontosan ezt teszem. Veled ellentétben, mert Te valamelyik nagytudású professzorodtól egyszer hallottál egy antievós elõadást, és azóta azt szajkózod. Legalábbis más tényforrást még nem tártál elénk, hacsak a saját tévedhetetlen személyedet nem vesszük annak.
Köszönjük egyébként, hogy minden elfoglaltságod ellenére is szellemi kikapcsolódásként néha leereszkedsz az unatkozó pórnép közé... Tényleg, halálra unnánk magunkat nélküled! Mert nekünk aztán kurvára semmi dolgunk nincs, egész nap csak basszuk a rezet, és a fórumba is csak unalmunkban írkálunk hülyeségeket, nem ám azért, mert esetleg nekünk is vannak szellemi igényeink...
Meggyõzted azt, akit megakartál?
...dehát már mondtam, nincs ilyen szándékom. Senkit sem lehet meggyõzni. Mindenki magát tudja meggyõzni. Szerintem.
"Hú, de király vagyok, meggyõztem, ezt az értetlen, kis pöcsöst!"
Huhuhúúú-de messze áll ez tõlem! Mondom harmadszor is, nincs szándékomban senkit semmirõl meggyõzni. Szerintem olyat nem is lehet csinálni. Csak megtanítani lehet valakit és azt vissza is tudja adni, de az nem jelenti azt, hogy meg lenne gyõzve. Érted?
Amit mondani akarok, hogy nincs steril eszmecsere, amennyiben kicsit is érdekes a téma.
Nem mondok én ellent ennek a gondolatnak, amikor azt mondom, hogy jobb lenne csak úgy kötetlenül, mindenféle gyõzni akarás, mindenféle gyerekes harcolgatás helyett. Egy jóízû beszélgetés szerintem többet ér száz gyõzelemnél.
Megjegyzem, idõm sincsen nekem annyi mint nektek. Nyilván más a hozzáállás ha valaki unatkozik, mint ha valaki -mint én is- csak egyfajta szellemi kikapcsolódásként, szórakozás gyanánt ír-olvas bele egy fórumba.
Tudjátok az a legnagyobb baj szerintem, hogy a sötét középkor óta alig van valami haladás az un. "nyagy kérdések" igaz megválaszolása ügyében. Többet tudunk persze, de az igazsághoz még így is túlon-túl messze állunk. Az oktatás területén aztán megtörténik a baj. A találgatásokból a legjobban elfogadott válaszokat igazságként tanítják meg a nebulóknak, megvezetve õket egy életre. mert nem azt mondják nekik, hogy:
"Biztosat nem tudunk, de van rá 57 darab elméletünk, ebbõl idõ hiányában az elsõ hármat részletesen tanuljuk, a többit csak felsorolás szerûen érintjük."
Nem, hanem egyet és azt igazként, kizárólagossággal. Ez baj. Az ilyen oktatás termeli ki aztán az ilyen GuardianHeroRunokat, aki tényleg elhiszik egy életre a megtanultakat.
...gyerekek, nem szabad egész életünkben megvezettnek lenni. Ha mindig más agyával gondolkodtok, a sajátotokat akár meg is süthetitek. Tessék józan fejjel végiggondolni a tényeket és abból leszûrni saját magatok számára az igazat. OK?
Na most Te csúsztattál jó nagyokat, vagy egyszerûen nem értetted meg, amit írtam :D
Én nem akarok senkit megismerni, viszont pont az arctalanság miatt csak arra hagyatkozhatok, amit valaki leír. Ha ez csak egy szimpla vélemény, érvek nélkül, azzal nem lehet mit kezdeni. Galilei nem az ujjából szopta ki, amit állított, hanem alátámasztotta és bizonyította. Ha megfigyelted, én próbálom különbözõ nézõpontokból érvekkel alátámasztani az érvelésemet az evolúció mellett, és ha valamit állítok, azt magamtól forrásokkal támasztom alá, kérni sem kell. Hiszen miért kéne elhinnetek bármit is, csak mert azt én állítom? Ha viszont egy tudományos cikk vagy tanulmány állítja, az azért már megfontolandó.
Az antievolúcionista érveket elvileg nem nekem kéne összegyûjtenem és felvonultatnom... Ezzel együtt már a topik elején belinkeltem egy csomót, igaz, rögtön a cáfolatukkal együtt :).
Hogy mit tanultam? Sokmindent az evolúció, a genetika és a biológia kérdéseivel kapcsolatban, illetve sok ismeretemet felfrissítettem.
Egyébként én sem "gyõzelemre" játszom, csak próbálom értelmes vitapartnerként képviselni a saját nézeteimet. Ezek a nézetek viszont nem kõbevésettek, meggyõzõ érvek hatására módosulhatnak.
Hát igen, ezért próbáltam megfordítani a kérdést, és akkor könnyebben meg lehetne vizsgálni a témát az elõfeltevések tudatában.
Ha valaki úgy gondolná, hogy nincsenek is implikációi egy esetleges válasznak, az csak azt mutatja, hogy képtelen volt rendesen végiggondolni a témát. Hát igen, az élet bonyolult dolog.
Guardian: "kérdésekre érdemben nem válaszolsz.." Ez nem igaz, csúsztatsz; és az sem igaz, hogy a vélemény nem visz elõre. Minden "véleményt" tovább lehet gondolni. A "dolog" bármikor "érdekessé válhat". Éppen ebben rejlik minden tudományos forradalom sõt maga az evolúciós gondolat is így kezdõdött. Pl. Galilei elõtt az volt a "vélemény", hogy a nehzebb tárgyak gyorsabban esnek. Erre Galilei csinált egy kísérletet és onnantól "érdekessé vált a dolog" sõt megváltozott a "vélemény". "Nem ismerünk, nem tudjuk mire alapozod" Senkit nem fogsz megismerni, nem errõl szól a fórum. És lehet tudni mire alapoz. Pl www.ertem.hu és további google használat javasolt mert azért van antievolúciós anyag bõven. Mesélj, mit tanultál "mióta ide írogatsz"?
sz4bolcs: Ezen még gondolkozok, jónak tûnik a kérdés:-) acc: Az, hogy nem vagy meggyõzõ, az nem "szemlélet és stílus" hanem ténykérdés. Meggyõzted azt, akit megakartál? Nem? Ez a tény. Ha Guardian azt mondaná, hogy "hát, asszem mégis igazad van Acc, tényleg hülyeség az evó" akkor ugye nem azzal válaszolnál, hogy "ez most csak egy vélemény, elmondta és kész" hanem azt gondolnád, hogy "Hú, de király vagyok, meggyõztem, ezt az értetlen, kis pöcsöst!" Namost, azt is tudjuk, hogy Guardian Hero ugyanígy érezne ha õ "nyerne". Amit mondani akarok, hogy nincs steril eszmecsere, amennyiben kicsit is érdekes a téma. Csak ha teljesen érdektelen egy téma akkor lehet/ne érzelmi bevonódás nélkül érvelni mellette-ellene. Az evó téma egyáltalán nem steril-érdektelen ügy mert bármilyen válasznak nagyon súlyos implikációi vannak az alábbiakra vonatkozóan: Isten, vallás, erkölcs, eugenetika, lélek, materializmus, logicitás...miegymás. Harc van, baze!
Az még soha nem vitte elõre a világot, hogy az emberek elmondták egymásnak a véleményüket. A dolog onnantól válik érdekessé, ha kérdéseket tesznek fel egymásnak, rámutatnak egymás hibáira, ami alapján aztán tovább lehet gondolni és fejleszteni a tudásukat.
Beírhatod a véleményed, persze. Csak az önmagában egy nagy nulla. Nem ismerünk, nem tudjuk mire alapozod. Forrásokat nem adsz, érveidet nem osztod meg velünk, kérdésekre érdemben nem válaszolsz. Ettõl senki nem lesz gazdagabb.
Én rengeteg dolgot tanultam amióta ide írogatok. Másoktól is, meg abból is, hogy utánajártam a dolgoknak. Persze tudjuk, Te már mindent tudsz. Ráadásul 24 órával korábban, mint bárki más. Ilyen alapállásból tényleg nem érdemes fórumozni.
Ez az éntudatos kérdés szerintem már nagyon filózófiai, és erõsen eltér a tárgytól. Ugyanakkor valamilyen szinten mégis a természetes szelekció hozta létre. Hogy mi az evolúciós jelentõsége? Minden fajból azok az egyedek örökítik tovább legjobb eséllyel a génkészletüket, akik erre a leginkább törekednek. Ez egyfajta önzõ, egocentrikus beállítottság elterjedését feltételezi (nem, nem keverem az egoizmussal, pont az általad is írt én-központúságra gondolok). Nagyjából ebbõl következhet, hogy magasabb tudati szinten minden élményt a saját szempontjából, saját érdekrendszerének függvényében dolgoz fel az ember, és nehezére esik ettõl elvonatkoztatni, valódi empátiát érezni, másokért cselekedni, stb... Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy egy faj fennmaradásának ez lenne az egyetlen útja: a boly-társadalomban élõ rovaroknál egy egészen már mentalitás figyelhetõ meg, valószínûleg náluk ez az én-tudat is eltérõ. Mondjuk ez már tényleg filozófia, hacsak nem tudjuk valahogy "emulálni" a méhek vagy a hangyák gondolkodását a mi agyunkkal :).
A másik dolog, hogy Te mindenrõl úgy beszélsz, mint aminek haszna van/kell legyen. Az evolúció nem errõl szól. Ha minden változásról egyértelmûen el lehetne dönteni, hogy hasznos-e vagy sem, illetve mindig csak a hasznos változások maradnának fenn, akkor nagyon hamar kialakult volna egyetlen, optimális életforma, és nem lenne ilyen sokféle megjelenési formája az életnek. Valójában sokkal több a semleges változás, mint a hasznos, és ezek alapozzák meg ezt a sokszínûséget. A hasznosság pedig mindig a körülményektõl függ, amik pedig folyamatosan változnak. Ráadásul a változások egymásra épülnek, így az is lehet, hogy egy kezdetben hasznos változás késõbb olyan irányba fejlõdik, ami már nem hasznos. Ezek rendkívül összetetten egymásra ható folyamatok.
Hát igen, ez az a szemlélet és stílus, amihez nem tudok hozzászokni az internetes fórumok világában. Hogy viaskodtok a normális, jóízû beszélgetés helyett. Gondolom egy fehér asztal melletti beszélgetésben egyikõtök sem így viselkedne. Akkor itt miért? Mindegy, a magam részérõl biztosíthatom a társaságot, hogy én nem akarok "gyõzni". Sõt, "meggyõzni" sem akarok senkit. Egyszerûen elmondom a saját véleményemet. Beszélgetek. Már ha lehet veletek beszélgetni.
Egy ókori mondás szerint ha két ember találkozik, van mindegyiknek egy-egy aranytallérja és azt elcserélik egymással, mindkettõnek ugyanúgy egy-egy darab aranytallérja marad. De ha megosztanak egymással egy-egy a másik számára új gondolatot, akkor mindketten gazdagabbak lesznek egy-egy új gondolattal. Szerintem ez lenne itt is a cél, nem pedig valamiféle nyerés a másik ellenében. Érted?
Ami a kifogyóban lévõ érveket illeti: én nem hiszem, hogy képes lennék ide beírni az összes fontos érvet amit én már biztosan tudok. Idõm sem lenne rá, és tulajdonképpen még össze sem foglaltam a magam számára sem. Amire én jutottam ebben az evo-kérdéskörben az egyszerûen megfogalmazható: Evo-kifejlõdés biztosan nem volt, de az isteni teremtést nem tudom magamévá tenni, mert abban hinni kellene, hívõ meg nem vagyok. Mindez nem jelenti azt, hogy közelebb lennék az igazsághoz, mint bárki más ezen a bolygón. Nem. Sajnos senki sem tudja hogyan történt a dolog.
Megjegyzem egy dologban egyetértek Rivarollal: "Amikor huszonnégy órával hamarabb van igazunk, mint az emberek többségének, huszonnégy óra hosszat bolondnak néznek minket."
Jó reggelt! Elõször is nem akarok érvelni se Isten ellen se mellette, mert ugyan az evolúciós elméletben hibákat tudok kimutatni; a vallásosság MÉG TÁVOLABB áll tõlem. Szóval, kedves Aranykéz a példád sajnos az analogikus gondolkodás hibás mivoltát jelzi, (állattal-emberrel foglalkozó tudományok gyakori hibája ez, ne ess kétségbe). Ezt írod: "Ellenben páran letérdelnek a villanykapcsoló elé és elkezdenek hozzá imádkozni." Azt hiszem még a legmegveszekedettebb materialista is tudja, hogy nem a villanykapcsolóhoz imádkoznak, hanem a megalkotójához. Ez az alkotó (ember) az "ismeretlenül-kifejlõdött-villanykapcsoló-rendszerben" ugyanúgy transzcendes mint Isten az élõ-világ rendszerben. Az elsõ esetben nevetséges az ima, hacsaknem az ELMÜ ügyfélszolgálatán eltöltött órákan annak vesszük, és miért ne. A második esetben olyanhoz imádkoznak, aki saccperkábé mindent megteremtett, tehát a feltételeket is. Ez is joggal lehet nevetséges, amúgy. Pont.
Kezdünk kifogyni az érvekbõl. Nem tudtuk meggyõzni egymást. Acc nem nyertél, nem elég meggyõzõ, amit mondasz. Guardian Hero nem nyertél, nem elég meggyõzõ, amit mondasz. Többiek, nem nyertetek stb. Nekem ez valahol vicces és természetes(szelekció:-)))) Akkor mondok mást is, van itt még probléma. Ez pedig az "én" létezése. Tagadhatatlanul van ilyenje minden embernek ám, hogy mi az evolúciós haszna azt nem tudjuk. Na, de akkor miért nem tûnt el az idõk folyamán? Ne keverjük össze az "egoizmussal", mert annak a "hasznát"(és kárát) jól látni. A kérdés arra az Én-re vonatkozik, aki minden élmény centruma.
"...nincs mesterséges evolúció..." Azt szeretném kérni, akár az evo mellett érvelünk akár ellene, ne példálózzunk emberek által kikényszerített ( laborkísérletek) változásokkal! Kezdõdjön csak úgy az érvelés: "h a természetben megfigyelt jelenségek alapján"
A magzatok fejlõdési szakaszainak rajzát durván meghamisították a rajzolók ez tény.
A tudomány a mai napig vitatkozik azon, milyen is volt az õslégkör. Amíg ez 100% biztosra nem tudható, nem lehet elkészíteni az õslevest sem. Így nem tudható, milyen " feltételek voltak adottak" az élet kialakulására.
Gratulálok, szerencsésen letagadtad a magzat fejlõdését.
Nem egy szimpatikus ahogyan vitatkozol. Nem tagadtam le semmit! A magzati fejlõdési ciklusok törzsfejlõdési ciklusokkal való megfeleltetése egy csaló tudós mûve és a csalás mivolta már nagyon régen ismert tény. Tájékozatlan vagy. Nincs semmiféle párhuzam. Egyébként erre szoktak rácsodálkozni a gyerekek a kiscicák esetében is: "Jééé, ez nem lát?" Nem bizony, mert még nem nyílt ki a szeme. Melyik vakszakasza ez például a törzsfejlõdésnek? :-)))
Méghogy én letegadok valamit? Hümmm... Vegyél vissza légyszíves!
Viccesek ezek a légbõlkapott valószínûségi számadatok, letörne a kezed, ha belinkelnél egy forrást?
Én meg azt mondom, hogy sokkal valószínûbb, hogy adott körülmények között szinte szükségszerû az élõ szervezetek kialakulása. És az õsi Földön ezeka feltételek épp adottak voltak.
Miért ne lenne példa új szerv kialakulására? Minden ma létezõ szerv példa rá. Vagy Te azt várod, hogy mondjuk egy emlõs hirtelen kopoltyút növeszt? Olyat valóban nem fogsz látni. Emberi léptékkel ilyen változások megfigyelhetetlenek, viszont egyrészt szimulációs modellekkel megmutatták, hogy lehetséges volt a szervek kialakulása ilyen idõtartományokban, másrészt egészen véletlen a paleontológiai leletek is azt mutatják, hogy az élõlények összetettségi/fejlettségi sorrendben jelentek meg (illetve a genetika is bizonyítja a közöttük való összefüggéseket).
Persze tudjuk, hogy minden kutatás hamis adatokon alapszik, és valójában elõbb volt ember, mint mondjuk hal vagy hüllõ, sõt dinoszauruszok nem is éltek, stb stb...
"Nem találunk új szerveket. Már azt is pontosan tudjuk miért nem. Azért nem, mert lehetetlen lenne kifejlõdniük szerencsés véletlenek, -apró lépések építõmunkájaként. Apró kiskakas-lépésekkel a Holdba. Lehetetlen. Érted ezt?"
Gratulálok, szerencsésen letagadtad a magzat fejlõdését.
Új szerv? Bármi ami az elõdnek nem volt meg és valóban mûködik.
Nem találunk új szerveket. Már azt is pontosan tudjuk miért nem. Azért nem, mert lehetetlen lenne kifejlõdniük szerencsés véletlenek, -apró lépések építõmunkájaként. Apró kiskakas-lépésekkel a Holdba. Lehetetlen. Érted ezt?
"A baktériumok, vírusok osztódással szaporodnak. Így viszonylag könnyû a megváltozott DNS molekulát átörökíteni. Ha már hím és nõstény petesejt kell a szaporodáshoz, a genetikai torzszülöttek rövid úton kihullanak a sorból."
Attól függ hogy az adott "torzszülöttnek" mennyi utóda van, valamint hogy a gén hogy fejti ki bennük a hatását (pl. lappangó-e). Egyébként meg a hím & nõstény modell meg jobb mint az osztódás, mert itt a különbözõ elõnyös tulajdonságok keveredhetnek is.
"És mégegyszer: nincs "mesterséges evolúció". Az evolúció ( az elmélet szerint) természetes folyamat, a véletlen, a szerencse "mûködteti"."
Dehogynincs. Pl. a nejlonevõ bacit rákényszerítették hogy nejlont egyen.
"Éppen ez az egész bele lehet kódolva a DNS molekulába."
Jah persze. És a sugárzás, kémiai anyagok akkor csak látszólag módosítják a DNS-t, ugye ?
"A DNS sérülésmentes létezéséhez sejtfal szükséges. Sejtfal viszont magától hogyan alakul ki? Aztán hogyan kerül a fal mögé a DNS? Ugye véletlenül.... éppen arra sodorta az örvény és...egyszer csak... Ismered a meséket? Azokban is így szoktak történni a dolgok."
Honnan veszed hogy a korai élõlényeknek ilyen volt a felépítése ?
Mit akarsz te a megfigyelésekkel?Amerre szétnézzel minden élõlény gyönyörûen alkalmazkodott az életfeltételeihez.
Lõtéri döglött kutyát nem érdekli az alaklamazkodás, amíg az nem jár fejlõdéssel. Ha ugyanis nincs példa új szerv kialakulására, a "kifejlõdött" mint válasz nem nyer igazolást. És itt a pont. Innen kell széles ívben elhajítani az evo-elméletet. Mert hamis, hazug választ ad az alapkérdésre. Világos?
Az evolúció ( az elmélet szerint) természetes folyamat, a véletlen, a szerencse "mûködteti".
Pontosan így van. A mut-rep-szel alapja a véletlen. Méghozzá a szerencsés véletlen. Illetve a szerencsés véletlenek hömpölygõ folyama. Ha ugyanis nincs véletlen mutáció, nincs a másik kettõ sem ami ezután következik. Ahhoz pedig, hogy a másik kettõ végül sikerrel járjon, valóban elõször legalább egy darab szerencsés véletlen szükségeltetik. Mivel azonban egyetlen szerencsés mutáció még nem képes egymagában komplett szerveket kialakítani, a szerencsés véletlenekbõl folyamatos utánpótlás szükségeltetik... Na ezen a ponton már elnézõ mosolygás a "butuska" feltételezés jutalma. Darwin idejében még el lehetett sütni, de a mai iskolázott ember már bizony joggal mosolyog rajta.
A véletlen mint érv egyébként elsõ hallásra nagyon hihetõ tud ám lenni. Például az élet keletkezését (ami a mai darwinisták szerint nem is tartozik az evo-elmélethez, pedig-hát egyébként bizony szorosan hozzátartozik) is meglehetõsen bizarr mértékû szerencsére alapozzák. Az élet véletlenszerû kialakulására vonatkozó valószínûségek ugyanis a valóságban olyan értékeket adnának, mint 10 ad –175 vagy 10 ad –197, amit aztán a mai épeszû tanult ember magabiztosan utasít el. A 10 ad –50-nél kisebb valószínûségeket ugyanis gyakorlatilag 0-nak szokás tekinteni. A valószínûségek megbecsülésénél, pusztán a számokat szemlélve gyakran esünk tévedésbe, de hogy egy hétköznapi példát hozzak: annak valószínûsége, hogy a lottón 5 éven át minden héten ugyanazt az öt számot húzzák ki, kb. 10 ad – 10. Hol van ettõl az érzékelhetõen valószínûtlen magasságokban leledzõ 10 ad –175 vagy 10 ad –197? Az ilyen módon érzékelhetõvé tett valószínûségi mutatók megértése után nyilvánvalóan kimondható, hogy az élet keletkezése véletlenül biztosan nem történhetett meg.
"Ez kb olyan, mint amikor a kisgyermek felkapcsolja a villanyt: olyasmit kezel, aminek a mûködésérõl még halvány fogalma sincs..de büszke "tudományára""
Ellenben páran letérdelnek a villanykapcsoló elé és elkezdenek hozzá imádkozni. Vagy akár csak vakarják a fejüket.
"Melyik logikusabb: megalkotni valamit, majd elõreprogramozni hosszú-hosszú idõre, vagy megalkotni valamit, beleírni hogy mi mehet merre, mi hogyan mûködik és haddszóljon?"
Nem az az igaz amelyik logikusabb, hanem az amelyikre találunk alátámasztást, illetve igazolást. Ez a baj az evo-elmélettel. Jól hagnzik, még logikus is, csak a megfigyelések nem igazolják. Mi pedig nem tudósok-kutatók logikájára vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy a dolog hogyan történt a valóságban. Érted?
Teljesen megalapozatlan az a feltevésed, hogy a genetikai mutációk ivaros szaporodásnál nem öröklõdhetnek tovább. Az a baj, hogy nem is vagy tisztában a mutáció fogalmával. A mutáció nem elsõsorban háromlábú-ötkarú nyomorék torzszülötteket hoz létre, az ilyesmihez már nagyon durva hiba kell, hogy történjen. A legtöbb mutáció észrevehetetlen, és szelekciós szempontból semleges. Ettõl függetlenül ezek remekül megfigyelhetõk, ahogy ez a cikk is leírja.
Mesterséges evolúció alatt azt értem, hogy mi szabjuk meg a szelekciós feltételeket. Ez alapján mûködnek a genetikus algoritmusok. Az élõvilág evolúciója során a környezeti feltételek adják a természetes szelekció szabályait.
Az õsi sejteknek nem is volt valódi sejtfaluk, csak egy hexagonális vagy tetragonális elrendezésû fehérjeréteg vette körül õket. Ld. a doksi végét. Ezeknek a kialakulására többféle modell létezik, nem eldöntött tény, hogy pontosan hogyan is történt, de mint már kifejtettem, ez az evolúciós elmélet szempontjából kb. lényegtelen is.
Ismerem a meséket, és meg tudom különböztetni õket egy alátámasztott tudományos elmélettõl. Ezért tartom meggyõzõbbnek az evolúciós elméletet a kreacinoista meséknél.
Jó, akkor gondoljunk bele a ti látócsövetekbe: Melyik logikusabb: megalkotni valamit, majd elõreprogramozni hosszú-hosszú idõre, vagy megalkotni valamit, beleírni hogy mi mehet merre, mi hogyan mûködik és haddszóljon?
Kedves Hero ! A baktériumok, vírusok osztódással szaporodnak. Így viszonylag könnyû a megváltozott DNS molekulát átörökíteni. Ha már hím és nõstény petesejt kell a szaporodáshoz, a genetikai torzszülöttek rövid úton kihullanak a sorból.
És mégegyszer: nincs "mesterséges evolúció". Az evolúció ( az elmélet szerint) természetes folyamat, a véletlen, a szerencse "mûködteti". Az evo elmélet kiindulási pontja éppen az, h nem volt intelligens tervezés. Tehát, ha az elsõ élõ sejtet(ket) egy Sz.I. T. alkotta meg, akkor már nem lehet mondani, h a véletlen "szabályozza" az élõlények fejlõdését. Éppen ez az egész bele lehet kódolva a DNS molekulába.
A DNS sérülésmentes létezéséhez sejtfal szükséges. Sejtfal viszont magától hogyan alakul ki? Aztán hogyan kerül a fal mögé a DNS? Ugye véletlenül.... éppen arra sodorta az örvény és...egyszer csak... Ismered a meséket? Azokban is így szoktak történni a dolgok.
Csak ehhez elõbb tudományos forradalom, új elmélet kellene. Hogy legyen minek gyõzedelmeskednie. Csakhogy errõl szó sincs.
"Az evolúcióban való hit egy dogmatikus vallási redszer! Le vele!"
Az evo monnyonle!
"A tudományos forradalmakkal kapcsolatban, az új elméletek gyõzelme soha nem a régi elméletek cáfolatával, hanem képviselõik kihalásával válik véglegessé." /Thomas Kuhn/
Mivel az idõ folyamatosan telik, és nem tudom elfogadni, hogy az egymással végtelenül közeli genetikai rokonságot mutató populációk egyetlen idõpillanat alatt keletkeztek volna egy teljes szélességi kör mentén, nem helytálló az idõtengely hiányára vonatkozó érved.
De mesélhetnél arról is, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumpopulációk honnan jelennek meg?
Az állatok és növények nemesítése nem természetes szelekción alapuló evolúció? Vagy azok is csak úgy itt teremtek?
"átmenetekre már rengeteg példát" Ja, pl bemutattál egy olyan tér-idõ "diagrammot", amirõl hiányzott az idõtengely:-)(gyûrûfajok, emlékszel?) Este még visszanézek, addig gondolkozz azon mennyi minden múlik a megfigyelési és az elméletalkotási tevékenység szerencsétlen összekeverésén.
Ez a muslicás kísérlet a szent grálod? Lehet, hogy éppen abban a kísérletben nem sikerült mesterséges mutációt továbbörökíteni, de sok példát írtam már ennek az ellenkezõjére, sõt természetes fajkeletkezés megfigyelésére is. Erre már a 20. század elején is voltak megfigyelések.
A sejtmaradványos cikk nem is az átmenetekre vonatkozott, egy másik felvetésedre reagáltam vele, ami szerint a kezdetleges sejtek túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy szervetlen anyagokból kémiai folyamatok útján létrejöjjenek.
Az átmenetekre már rengeteg példát hoztam én is, illetve az egész paleontológia. Ugyan mi más magyarázná a földi élõvilág folyamatos változását évmilliókon át, mint a törzsfejlõdés? Egyszerûen nem igaz, hogy nincsenek megfigyeléseink és bizonyítékaink, hiába írod le ötször is, ötödször is szembesíteni foglak a tényekkel. Amikre aztán úgysem reagálsz, tudom.
A másik dolog a megismételhetõség. Természetesen a földi élet 4 milliárd éves evolúcióját elég nehéz lenne egy kísérlet keretei között megismételni. Ugyanakkor az evolúció alapelvei vígan mûködnek más, kisebb rendszerekben, amelyekre ugyanazok a szabályszerûségek érvényesek, mint az élõvilágra. Ezen alapulnak a genetikus algoritmusok a matematikában és a kémiában.
Egyébként a biológia pont, hogy az egyéb tudományterületek (fizika, kémia) eredményei által nyer egyre több bizonyítékot az evolúció elmélet helytállóságára. Aki szerint a genetika megfigyelései (a rendszertanilag közeli fajok génállományában megfigyelhetõ nagymértékû egyezések) nem támasztották alá igen erõteljesen az evolúció elméletét, az szándékosan dugja homokba a fejét.
Az eddigiekbõl következik, hogy az evósok teljesen jogosultan akarnak létehozni életet, sikeres mutációt stb, mert akkor tényleg lehetne megfigyelésrõl beszélni. Én is ezt tenném. Ám a muslicás kísérletek sikertelensége azért elgondolkoztatna, hogy talán a "sikeres mutáció" szó használata mégsem más mint egy csodákkal teli, vallásos hitvilág modern kifejezõdése csupán. Az evolúcióban való hit egy dogmatikus vallási redszer! Le vele!
"....az elméletét a megfigyeléseire alapozta.." Nem igaz! Amirõl itt beszélgettünk eddig, az mind elmélet, 0 darab megfigyeléssel. Ezek a folyamatok soha senki által nem voltak megfigyelve. Létrehozni SEM tudjuk õket. Nem alapulhat megfigyelésen az evolúció mert nem igaz, hogy valaha, valaki is megfigyelte. Az "elméletnek" pedig (sajnos vagy szerencsére) olyan tulajdonsága is van, hogy logikai hiba esetén el lehet vetni (ha az alapvetésnél van hiba akkor akár az egészet). Ez egy nehéz dolog az biztos, sõt emiatt a nehézség miatt ragaszkodnak még mindig sokan a megfigyelésmentes álomvilághoz. Ez egyszerû gondolkodási konzervativizmus olyan, mint amit Giordano Brunonak is volt szerencséje megtapasztalni.
A természettudományokban a megfigyelt folyamatot akár meg is lehet ismételni és statisztikai hibaszázalékkal megfûszerezve le lehet írni a jelenség elõfordulásának valószínûségét, illetve cáfolni lehet. Amikor nincs megfigyelt jelenség (változás, sikeres mutáció, fajváltás) akkor nagyon csínján kellene bánni az elméletalkotással. A cikkrõl: Ha találnak egy sejtmaradványt, ami kurva régi az csupán annyit jelent, hogy találtak egy sejtmaradványt, ami kurva régi. Nem jelent semmit az átmenetekre vonatkozóan; az onnantól megrajzolt egyedfejlõdési-fa az ember fejében van csak megrajzolva, nélkülözve mindenfajta empirikus megfigyelést. Ez így tökéletes ellentéte minden más, normális tudományos módszernek (lásd fizika, kémia, mechanika).
"Ron Ragm: kifejtenéd hogyan képzeled el a logikátlan evó elmélet és egy logikus, de ugyanúgy bizonyíték nélküli kreacionista elmélet összehozását?"
Köszönöm, ebben tökéletesen megtaláltam a választ :)
Az õsi sejtek egyáltalán nem voltak olyan összetettek, mint a ma vizsgáltak. Sõt, elõször csak a szerves molekulák jöttek létre, ezek szervezõdtek aztán replikátor molekulákká, amelyek a késõbbi sejtek alapjait képezhették. Több elmélet is van a folyamat pontos leírására, és ma még nem eldöntött, hogy melyik a helytálló. Lehet, hogy egyik sem, de ezzel együtt mai tudásunk alapján simán elképzelhetõ, hogy élettelen anyagból pusztán kémiai reakciókkal keletkezett az élet.
Öööö, ezt most nem értem. Mi az, hogy "úgy, mint bármi más? Az "úgy", az mi? A szuperintelligens technológia elsõ körben azokra a tudósokra vonatkozik, akik ezt használják "sejtlétrehozásra". Második körben, a sz.i.t. az, amit az élet kezdetén létrehozta az õssejtet. A gondunk az, hogy ezt az eredeti sz.i.t-t, vagy mit nem így nevezik az evósok hanem véletlennek. Nálam ez az ellentmondás: Vagy véletlen vagy sz.i.t. Annyit még hozzátennék, hogy egyáltalán nem hiszek az UFÓkban, se Dänikenben.
Elõször is leszögezném, hogy a cikkeknek valóban nem sok közük van az evolúció elméletéhez közvetlenül, pusztán azért raktam be, hogy lássuk, mennyire részletekbe menõ ismereteink vannak már a sejtek mûködésérõl.
Mint a cikk is írja, két út van egy mesterséges sejt létrhozásához: egy már meglévõ tervezett egyszerûsítése, a másik az alapoktól felépíteni a sejtet. Az elsõ módszert már siker koronázta, a másodikon tudtommal még dolgoznak, elvi akadályok nincsenek, pusztán technológiaiak. Talán a nanotechnológia fejlõdése ebben is elõrelépést fog hozni.
Egyébként abban igazad van, hogy ezeknek a csökkentett funkcionalitású sejteknek az elõállítása nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtet, nyilván ezért nem is látnak benne pénzt, és ezért haladnak viszonylag lassan a kutatások.
A másik felvetésed, hogy csúcstechnológia kell ezeknek a sejteknek a létrehozásához. Valóban így van, hiszen ezek már több milliárd éves evolúció eredményei. Ez az idõ szerintem elég lehetett arra, hogy pusztán véletlenek egymásra épülésével létrejöhessen ilyen bonyolultság.
Azt is jó lenne megérteni, hogy az evolúciós elmélet szempontjából tökmindegy, hogy az elsõ sejteket tervezte-e valaki, vagy sem. Onnantól, hogy vannak önmagukat szaporítani képes entitások, akiknek a tulajdonságai az utódaikra továbböröklõdnek, és az öröklõdés során akár meg is változhatnak, szükségszerûen beindul az evolúció folyamata. Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy a késõbbiekben a fejlõdés természetes menetébe kívülrõl beleszólt valaki, de én több bizonyítékot látok az ellenkezõjére - tudatosan tervezett beavatkozás csak minimálisan, rejtve mehetett végbe. Ez pedig egyáltalán nem mond ellent az evolúció elméletének, maximum történt egy kis rásegítés.
Elolvastam mindkét cikket. Rendkívül érdekes volt, tényleg. Az más kérdés, hogy semmi köze az evolúcióhoz, se az élõ sejt létrehozásához. Amit csinálni tudnak az általuk "felülrõl-lefelé" építkezés, ami annyit jelent, hogy egy egészséges sejtbõl elkezdenek kidobálni mindent, amit csak tudnak egészen addig, amíg meg nem hal és az utolsó elõtti lépésben azt mondják, hogy jaj, most létrehoztunk valami újat! Már képesek olyan torz sejtet is létrehozni, amelynek (horribile dictu) torz utódja lesz! Ergo megcsináltuk az evolúciót! Nem kicsit, nagyon! A cikk nekem arról is szólt, hogy mennyire lehetetlen létrehozni élõt. De vicc az is, ha felteszem MÉGIS sikerül az se bizonyítana semmit. Miért nem? Mert ha egy sejt lértehozásához szuperintelligens csúcstechnológia kell (ebben azért csak egyetértünk, nem?) akkor hogy lehet, hogy a véletlen és az ún term. szel. ugyanazt teszi? Mit is tesz? Szuperintelligens csúcstechnológiát tesz! Lehet, hogy egyszerûbb lenne Tervezésnek hívni? Vagy talán a tudósok Véletlenszerûen dolgoztak? Merthogy véletlenszerûen kéne nekik igazából, nem ám gondolkodni, meg ilyenek.:-DDD
Ron Ragm: kifejtenéd hogyan képzeled el a logikátlan evó elmélet és egy logikus, de ugyanúgy bizonyíték nélküli kreacionista elmélet összehozását?
acc: Éppen olyan vagy mint Õrködõ Hõs, Fuss, te is piszkálod szegényt, a beszûkült gondolkodásmódját; így nem csoda, hogy visszavág azzal amivel tud. Ne tedd acc! Amúgy jól nyomod el kell ismernem, na de mit szólsz az evolúció - önmagát áthúzó elmélet problematikához? 477-tõl felfele...
Igazából az a baj, hogy a kreacionisták nagyon bután mentek szembe mindig is az evolúció elméletével, olyanokat állítva, hogy a föld csak 10.000 éves, meg egyéb blõdségek.
Pedig valójában az élet keletkezésérõl nem sokat tudunk, ott bõven jut hely Istennek is, vagy kinek mi tetszik. Legalábbis egyelõre. Az a baj, hogy az egyházat már eddig is alapjaiban rengette meg a tudományos fejlõdés, és nem kis részben az evolúcióelmélet megalkotása, és rettegnek attól, hogy egyszer az élet keletkezésének rejtélyére is fény derül. Vicces, hiszen nekik kéne igazán hinniük abban, hogy ha megleljük a választ, az csak Isten lehet majd, akkor viszont miért rettegnek olyan látványosan az igazság leleplezésétõl? Miért kell áltudományos maszlagok terjesztésével akadályozniuk a tudományos ismeretterjesztést (ha már manapság az inkvizíció nem mûködik)? Talán mert mégsem olyan erõs a hitük?
Szerintem a mai tudásunk alapján nyugodtan lehetne egy kreacionista-evolúciós hibrid elméletet alkotni, de a kreacionisták túlságosan ragaszkodnak a hardcore verzióhoz (fejlõdés kizárva), mert az evolúció szót gyakorlatilag a sátánnal azonosítják.
Az élõ sejtnek tudtommal olyan a felépítése, hogy van esély a változásra, illetve eltérõ változatok keveredésére is. Legalábbis a növénynemesítés például ezt mutatja, vagy a baktériumok gyors alkalmazkodóképessége is. Innentõl nem látom, miért lenne okunk azt feltételezni, hogy külsõ beavatkozás okozza a változásokat.
Sõt, szerintem pont a Te érveid fordíthatóak a külsõ beavatkozás feltevése ellen: ha külsõ segítség hozta létre a változásokat, miért kellettek évmilliárdok a mai élõvilág kialakulásához? Miért uralták évszázmilliókig a hüllõk a Földet?
Miért lenne tervezve? A fejlõdés alapulhat attól véletleneken, hogy a kezdeti feltételek tervezve voltak. Ezen alapulnak a genetikus algoritmusok is, ahol is mi határozzuk meg a kezdõállapotot, majd hagyjuk, hogy a véletlen változások bizonyos szelekciós feltételeknek megfelelõen "evolváljanak" egy közel optimális megoldást. Vagy többet.
Az intelligencia egyáltalán nem feltétlen a túlélés kulcsa. Az is lehet, hogy evolúciós zsákutca. Az egysejtûek évmilliárdok óta élnek és virulnka, a szuperintelligens ember meg lehet, hogy pár száz év múlva kiírtja a saját faját.
Nekem csak azt magyarázzátok el, miért nem fér meg nálatok a kreacianizmus és az evolúció egyszerre.
Bár flémnek tûnik, de más téma. Miért is kérdezem, hogyan alakult ki az elsõ élõ sejt? Mert ha felépítésébõl következõen 0 az esélye, h a megfelelõ alkatrészek a megfelelõ helyre kerüljenek bárhogyan is keveredjen az anyag, akkor már az elsõ élõlény megjelenése elõtt valaki beavatkozott. Ha ez a valaki hozta létre az életet a Földön, akkor ezzel valami célja is lehetett stb.. nem folytatom tovább. Így éppen bekódolhatta a DNS-be, h mikor milyen változások jöjjenek létre.
Ezeket a számokat hogy számoltad ki? Miért kéne pont 10 millió fajnak lennie? mondom: sacc! azaz a hasmra (keyboardra) ütöttem :D
Nos, ha tervezve vannak a fajok kihalása és újak létrejötte, akkor az evo. elmélet téved, mert nincs véletlenek kiváltotta változások, fejlõdések.
Az intelligencia a legjelentõsebb szerepet játssza a fajok túlélésében. Az evo. elmélet alapján egyre több fajnál kellene jelentkeznie az intelligenciának
Ezeket a számokat hogy számoltad ki? Miért kéne pont 10 millió fajnak lennie? Miért 100 évenként kell megjelennie egy új szervnek? És mit számít a fajFEJLÕDÉS szempontjából, hogy az élet szervetlen anyagokból jött létre, vagy Isten, esetleg az ufók dobták le az elsõ egysejtûeket a bolygóra?
Nem csak kinézetre hasonlítanak, ugyanis képesek szaporodni egymással... egyik irányban. Aztán ha megnézed a sor elején, és a sor végén lévõ variánst, azok már képtelenek.
Gyûrûfajok.. és ha azok kinézetre hasonlítanak csak? És azonkívül semmi közük egymáshoz?
Szal új fajok, melyek nem vírusok-baktériumok nem keletkeznek.
Látom megint le fog ülni a fórum... :-(
Ha bizonyítható lenne a materialista elmélet az élet keletkezésérõl, akkor valszeg kimutathatóan mûködne az evolúció jelensége is. Nem 2 millió faj lenne hanem sacc 10 millió... és végtelen formák, és méretek, színek, kihalóban lévõ fajok, átmeneti formák 2 faj között, új fajok folyamatos keletkezése. 100-200 évenként, új szervek, hosszabb végtagok , több ujj, stb.. Ezeket folyamatosan meg kellene figyelni, lennének akár feljegyzések is az írott történelemben..