Nem. A híg azt jeletni, hogy nagyon drága kinyerni õket.
A technikai és kormányzati és bürkokratikus centralizáció és decentarlizációt meg ne keverjük a mûszaki kérdések közé. Azért vicces, hogy a híg energiát kinyerõ valamiket még széttelepítenéd, amivel a karbantartást és szállítási veszteséget növeled.
Szélsõséges vagy. Senki se mondta, hogy nem kell más.
Nekem az arányokkal van a bajom. Én magam írtam le n+1-szer, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára.
A szélkerék emléleti maximális hatásfoka is korlátos. Nem lehet átlépni. Ha jól emlékesz ez 16/27 érték táján van a légcsavarok sugárelmélete szerint. A szél és napenergia hátránya, hogy mindkettõ nagyon híg.
Ahogy annak idején a régi autókat is lehagyta a sebes paripa, mint írtam. No mindegy. Véleményem szerint van még mit kutatni és fejleszteni. Vannak olyan helyek, ahol érdemes és vannak ahol inkább a nap süt, szél kevésbé fúj.
A nagyokról nincs kalkulációm, de szerintem nagyon erõs az ellenlobbijuk.
Mikor nyakra fõre teszik oda, ahova szelesebb és gazdagabb országok sem teszik, mert nem éri meg? A fél világot elkábították ezzel a "zöldmegújulószépújviláglesz" dumával. Hála istennek azért egyeseknek leesett, hogy nukleáris energia nélkül nem fog menni...
"Megújulót azért üzlet építeni, mert támogatják. Anélkül meghalna az egész."
Nemigaz. Legalábbis kicsiben. Kb.10 éves megtérüléssel lehet számolni tudtommal és hol van ma a technika és gyártás attól, hogy sorozatgyártásként lehessen rá tekinteni? 20-25 évig elmennek a masinák kisebb-nagyobb karbantartásokkal. A nagyokról nincs kalkulációm, de szerintem nagyon erõs az ellenlobbijuk.
Én arról beszéltem, hogy mesterségesen kellene elõállítani tavakat, vízerõmûvet.
A világ elég nagy részén ez sem lehetséges. Mellesleg hatalmas területek elárasztása, folyók teljes átformálása az mért is környezetvédelem?
Ez szimplán nem igaz. Magyarország területén belül kisebb távolságokon is eltérõek a szélviszonyok, nemhogy 500km-en belül...
Az átlagos szélebesség igen, ha van szél. Ha nincs szél, akkor viszont szinte sehol nincs szél.
" Tehát, ha az egyik szélfarm nem ad elég áramot, akkor a másik sem nagyon fog még akkor sem, ha akár 500 km-rel arráb van."
Ez szimplán nem igaz. Magyarország területén belül kisebb távolságokon is eltérõek a szélviszonyok, nemhogy 500km-en belül...
"Viszont ezek elég egyedi körülmények. "
Én arról beszéltem, hogy mesterségesen kellene elõállítani tavakat, vízerõmûvet.
"Mibõl készülnek? Mennyire szennyezõ az elõállítása? Élettartama vége után mi lesz vele?"
Hát ezaz. Tudtommal nagyrészt acél tartó, mûanyag borítás (a kisebbeknél ez sincs), de sem sugárzó hulladék, se környezetkárosító füst, se nehézfémek nem keletkezik a használatából. Élettartam után a fém felhasználható, az üvegszálas, mûanyag dolgok is nagyrészt visszaforgathatók. Beszéljünk az alternatíváinak elõállításáról, mibõl készülésérõl, megsemmisítésérõl is!
Csak a malmoknál nem volt gond, ha nem fújt a szél és pár nappal késõbb õrülte le a búzát, mert kisebb teljesítmény volt levehetõ. Csak az áram nem ilyen. Abból mindig annyit kell termelni, amit elfogyasztanak. A szélenergia túlzott használata nem képes ezt az alapvetõ követelményt biztosítani...
A választópolgár a szélenergiát preferálja. Ez nem hülyeség.
De. A jelek szerint az. Anyagilag és "természetvédelem" szempontjából is.
A szélenergia is bizonyára hasznosítható oly módon, hogy ne mond rá, hogy "orbitális baromság". Értesz hozzá? Akkor szállítsd le a megoldást.
Ott van a kommentben. Ahol sok vízienergia van és erõsen fúj a szél. A világ nagy része nem olyan, hogy egyszerre ez a kettõ megvan.
De az a gazdasági élet minden területére igaz, hogy a résztvevõk nem a jó megoldásokat preferálják, hanem a számukra nyereségeseket. Ebbõl az illúzióból kellene kitörni
Akkor meg nem értelek, mert gyrõl beszélnük. Megújulót azért üzlet építeni, mert támogatják. Anélkül meghalna az egész. Akkor meg holnaptól támogasság a FreeFalcon fejlesztõket is. Miért? Mert NEKEM megérné. Az más kérdés, hogy a világ nagy részének nem.
Majd ha igazán fontos lesz a dolog, akkor megugrik a fejlõdés itt is. Amíg van jobb hatásfokú energia, nem erõltetik annyira, de ha nem lesz más, majd meglátjuk. Nem feltétlen a szél lehet a váltó dolog, de mindenképp érdemes ezen a területen is fejlõdni. Sokáig használták munkára pl a szélmalmokat is a régi idõkben. Nélkülözhetetlenek voltak. A Felfedezések korában a vitorlásokról nem is beszélve ugye. Annak idején az elsõ autókat is kiröhögték a sebes paripákon száguldók, mert nevetségesnek tûnt a sebességük.
A választópolgár a szélenergiát preferálja. Ez nem hülyeség. Az a hülyeség, hogy ma minden hazugságból terméket lehet csinálni, és aki nem ért hozzá, az megvesz mindent. Ne aggódj, te is megveszel minden hülyeséget, nem csak a "választópolgár". A szélenergia is bizonyára hasznosítható oly módon, hogy ne mond rá, hogy "orbitális baromság". Értesz hozzá? Akkor szállítsd le a megoldást.
De az a gazdasági élet minden területére igaz, hogy a résztvevõk nem a jó megoldásokat preferálják, hanem a számukra nyereségeseket. Ebbõl az illúzióból kellene kitörni.
Ez szerencsére simán kivédhetõ több darab felszerelésével
Szuper. Az atomáramhoz képest amúgy is 3-4-szeres a szél, de rakjunk le még többet. Juj...
Véleményem szerint szélenergiával túl kell tervezni a szükséges mennyiséget és amikor fölös áramot termel, azzal "akkumulátort" táplálni
Nem tudsz túltervezni. A 3. hatvány miatt lényegében vagy termelnek vagy nem a szélerõmûvek. Európa idõjárását meg a frontok átvonulása határozza meg. A téli nagy hideg és a nyári kánikula alatt alig van légmozgás, a csúcsfogyasztás mégis ekkora van. Puff neki. Tehát, ha az egyik szélfarm nem ad elég áramot, akkor a másik sem nagyon fog még akkor sem, ha akár 500 km-rel arráb van. A frontok átvonulása ekkora idõbeli késést okoz, de az állandósult üzem attól még pocsék marad.
Pl. két mesterséges tó szintkülömbséggel, gáttal, vízerõmûvel és amikor baromira fúj a szél, akkor felszivattyúzni a vizet, amikor meg nem fúj, akkor a vízerõmû termel.
Ausztriában vagy mobdjuk Norvégiában ez mûködhet. 12000 MW vízierõmû kapacitás van az osztrákoknál és a magas hegyekben meg fúj a szél. (Fõleg, hogy ott van az egyik fõáramlás.) Viszont ezek elég egyedi körülmények. Ez nem sok helyen van...
Bármelyik másik energiaforrást nézem, mindegyiknél bõven van káros externália, talán a napkollektornál (nem napelem!) nincs,
Mibõl készülnek? Mennyire szennyezõ az elõállítása? Élettartama vége után mi lesz vele?
Jah, persze. Akkor mi? Alaperõmûvekként kezelni nem szabályozható teljesítményû erõmûveket az orbitális baromság csúcsa. Õk meg szinte ezt csinálták. A választópolgárok hülyesége ilyen messzire elér... A hálózat fejlesztése is ingyért van ugye?
Még mindig nem látom, hogy mitõl tisztább és ólcsóbb ez. Tudomásul kell venni, hogy a szélenergiának vannak korlátai.
Ez szerencsére simán kivédhetõ több darab felszerelésével. A klíma meg bármikor változhat más irányba is. Véleményem szerint szélenergiával túl kell tervezni a szükséges mennyiséget és amikor fölös áramot termel, azzal "akkumulátort" táplálni. Pl. két mesterséges tó szintkülömbséggel, gáttal, vízerõmûvel és amikor baromira fúj a szél, akkor felszivattyúzni a vizet, amikor meg nem fúj, akkor a vízerõmû termel. Bármelyik másik energiaforrást nézem, mindegyiknél bõven van káros externália, talán a napkollektornál (nem napelem!) nincs, a szél esetében viszont egyáltalán nem látom mit károsítunk azzal, ha felhasználjuk... Kicsiben nagyon sok helyen mûködik, nagyban szerintem csak jobb lehet a hatásfoka.
Még 2005 magasságban hallottam az Áramlástan Tanszéken a BME-n.
Egy részre letelepítettek Eurómilliárdokért szélerõmûveket. Az általgos szélsebesség akkor olyan 10.5-11 m/s volt. Csak klímaváltozás miatt 9-9,5-re csökkent. Csak éppen nem ez volt az erõmûvek tervezési pontja... A szélsebesség nagyjából 3. hatványával arányos a levehetõ teljesítmény. Ez olyan -35%. Upsz...
Aztán rá 1-2 évre volt az, hogy a szélerõmûvek miatt 6 óra alatt kb. 6000 MW esett ki. A hálózat majnem megnyekkent...
A szélerõmûvek kapacitásának kb. 80%-át fel kell húzni vagy biztosítani kell másohogy tartalékban.
Ez lenne a környezetvédelem és olcsó energia? Túrót...
A tetõkre szerelt vákuumcsöves napkollektorok csöveinek elõállítási költsége a csomagolást és a kereskedõhöz való kiszállítást is beleértve csövenként 50-70 HUF, kiskereskedelmi ára adóval 2500-8000 HUF. Hasonló arányt fedezhetünk fel minden megújuló energiát hasznosító eszköz esetében, így a szélerõmûvekben, de még az olyan primitív alkatrészek árában is, mint egy házi "hõtartály". (Jelesül egy azonos térfogatú és hõszigetelésû bojler árának többszöröse az ára.) Vagy akár egy "a rendszerbe illõ" kapcsoló vagy szivattyú árarányát is említhetnénk. Amíg fennmarad ez az 10-50-100-szoros árarány, addig valóban minden ráfizetéses lesz.
"A németek akkorát bukta a szélerõmûvekkel, mint állat."
Ez érdekelne részletesebben is. Ha van valami anyagod, azt örömmel olvasgatnám...
A németek akkorát bukta a szélerõmûvekkel, mint állat. Nem véletlen van az, hogy két étizede leszavazták az atomot most meg az kell beadni, hogy kell. Ugyanis a villanyszámlán meglátszik, hogy honnan jön és milyen áron...
Megújuló energiaforrások csak nálunk (Magyarországon) hatnak új szóként. Már európai országokban, már több éve használják. Németországban járva a napenergia felhasználás széleskörû skáláját lehet látni. Sõt azokban az országokban, ahol több hónapon keresztül van nyár, mint nálunk (pl. Ciprus) a vízmelegítést csak napkollektorokon keresztül valósítják meg. Rendben van, hogy nálunk nem annyi a napsütéses órák száma, mint Ciprusok, de azért jelentõs mennyiségû víz melegítését nálunk is meg lehetne oldani. És ott vannak a hatalmas szélkerekek is. Azt hiszem ezt a fajta energiát mi is sok mindenhez fel tudnánk használni. Sajnos amíg ekkora pénz van az olajban, addig ezeknek az energiaforrásoknak csak nagyon kis részét használja kis az emberiség.
Az elsõ lépésnek talán inkább annak kéne lennie, hogy kevesebb energiát fogyasszunk, máris nem kéne annyi fosszilis energiahordozót használni, a fennmaradó fogyasztásnak meg nagyobb részét lehetne kiváltani a megújulóval. Például kíváncsi lennék arra, hogy mennyien kapcsolják le a hálózatról teljesen a készülékeket, mikor ki vannak kapcsolva, készenléti üzemmódban vannak, csak mert akkor is fogyasztják az áramot. Meg gondolom van még ezernyi lehetõség, amirõl még én sem tudok, de ha van tippetek, szívesen hallgatom - már azért is mert így spórolni is lehet Szóval nem csak állami szinten, de egyénenként is változó és tõlünk is függ, hogy mennyire vagyunk energiafüggõk...
de rettentõen kíváncsi vagyok, hisz több hangsúlyt kellene fektetnünk a megújuló energiaforrásokra.
Ezt a jócsengõ valamit sokszor hallottam már. Alátámsztani valamival, hogy miért is nos, azt már kevésbé.
De ténylg. Miért? Anyagilag mindat dotálini kell. Az alapvetõ energiafüggés nem fog soha ettõl megszûnni. Akkor menjünk rá a nukleáris energiára. Ma az a leglazább függés.
Vízerõmû építése eléggé korlátozott, mivel nincsenek nagy hegyeink, és szorosaink, ahol kellõen nagy energiát tudnánk termelni. Bõs-Nagymarosnál tervezett erõmû talán jó lett volna - amit sajnos sosem fogunk megtudni. De máshova nem látom értelmét, hiszen tényleg elenyészõ energiát tudnánk síkterepen elõállítani. A szélenergiával szerintem lehetne, és ha jól emlékszem indítottak is egy tanulmányt Magyarország szélenergia potenciáljának felmérése. Nem tudom, hogy hol tart ez, vagy mi lett az eredménye, de rettentõen kíváncsi vagyok, hisz több hangsúlyt kellene fektetnünk a megújuló energiaforrásokra.
A zöldek önmagukba kevesek lettek volna a meghiúsításhoz. Pechünkre pont akkoriban volt a rendszerváltás, és a közvélemény általános álláspontja az volt, hogy a mi "szoci" az rossz. Az ellenzéknek állt politikailag érdekében, hogy csinálják a cirkuszt. Ha a kormány nem politikai, hanem mûszaki és gazdasági szempontok alapján dönt az ügyben, az ellenzék szerzett volna egy kis népszerûséget.
Végül is politikai okok miatt nem vállalták be a megépítést. A hangulat annyira olyan volt, hogy még a mérnökök közt is - akik szakmailag leginkáb képesek átlátni mivel jár egy ilyen - megosztotság volt. Igazából csak idõ kérése hogy megépüljön, annyira kell mint egy falat kenyér. Sajnos már nem lehet mindent az eredeti tervek szerint csinálni. A szovákok nem voltak birkák, ki is hasznákták a helyzetüket. Számunkra már sose lesz annyira hasznos mint annak idején lett volna, de mûszaki szempontból így is ekerülhetetlen hogy megépüljön.
Aztán most mindenki eldöntheti maga, hogy ki volt az aljas kis geci aki elvette tõlünk ez: az ellenzék, akinek volt pofája bevetni ezt a kétélû fegyvert, vagy a kormány aki az ország érdekeit félredobva politikai hasznot kovácsolt az ellenzék próbálkozásából, és õ végül maga játszotta ki ezt a piszkos lapot amit az ellenzék dobott fel. Aztán az is lehet, hogy a kormány maga kezdte a hajhúzást, mert tudta mi lesz a vége De igazából lényegtelen ki nyúlt hozzá elõször a témához, mindkét fél a választók ellen tette amit tett egy kis támogatás szerzés reményéban. Fura dolog ez a politika.
Jah a 471 kommentbe linkelt cikk is pont errõl szól. Például:
"A mai korszerû technológiák mellett a víz ereje alacsony esés mellett is kihasználható. A vízerõmûvel, a tározós alrendszerrel együtt, lehetõvé válna az alternatív energiaforrásokkal mûködõ, de nem szabályozható (szél-, nap-) erõmûvek üzembe állítása is. A nagymarosi komplexum megépítése kb. 1,5 évig tartana, s szennyvíztisztítók, üdülõkörzetek, fürdõhelyek, vízi sportlétesítmények létrehozását jelentené. A legfontosabb eredményei a Duna egész évi hajózhatósága lenne, továbbá egy 600 MW-nyi, csúcsteljesítményû tározós vízerõmû (plusz egy kis medertározós csúcskapacitás) létrehozása. Ezzel beépíthetõvé válna 1200 MW-nyi szélerõmûvi teljesítmény (Magyarországon ez a maximális teljesítmény, amely a szélenergiából kihozható a ma ismert technikákkal). Ehhez hozzáadva a tervezett paksi 2 x 1000 MW bõvítést, a drága és környezetszennyezõ energiaforrások (kõolaj, földgáz, szén) importja, illetve használata számottevõen csökkenhetne."
Egyébként igen, a legtöbb zöld szervezet valami mutyi pénzelt lehet. Sajnos kevés az olyan zöld mozgalom, akik elsõsorban az ország nemzetstratégiát veszik figyelembe és azon belül a lehetõ legjobb környezetvédõ megoldást próbálják kialakítani és nem visítoznak minden ellen.
Van benne valami, vízügyes tanulmányok szerint kellene a "bõsi" vagy ott valahol a közelébe /a szlovák oldaliból is járna 50% áram/, meg még egy a Dunán földvár környékén. Aztán a Tiszára is volt egy terv Szolnok környékén. Az áram mellett sok egyéb pozitív hozadékuk is lenne, persze a "zöldek" nek nem tetszeni.
Néha nem tudni már ki fizeti a zöldeket.. Németben pl. az olajipar az atomenergia ipar ellen..
Nem figyelsz. Kisköre szerinted mennyibe került? Na, most akkor szorod fel, hogy mennyi pézt kellene abba beletenni, hogy komoly mennyiségû energiát állíts elõ. Nem éri meg. Alig van itthon már kiaknázható erõforrás, és azok is kb. 1 MW-os nagyságrendben vannak...
Nem igaz, hogy nálunk nem lenne jó a vízerõmû. Olcsóbb is felállítani és üzemeltetni mint egy atomerõmûvet.
Ezt jó lenne alátámasztani valamivel. Nézd már meg, hogy Kisköre mit tud és mekkora Paks. Ezek után úgy szeretném én látni, hogy hol a fészkes fenében találsz te 1600 MW-nyi kiaknázható víienergiát, ha Mo. második legnagyobb vízhozamú folyójából lehetett kb. 28 MW-nyi delejt csiholni...
Komlyan mondom, hogy megáll az eszem...
Hasonló motívumot én is használtam az egyik oldalon :)
Nem igaz, hogy nálunk nem lenne jó a vízerõmû. Olcsóbb is felállítani és üzemeltetni mint egy atomerõmûvet. Természetesen nem válthatja ki teljesen Paksot de kiegészitheti. És ebben a kérdésben nem a környezetvédelem az elsõdleges, hanem hogy minél olcsóbb legyen az energia és folyamatos ellátottság legyen. Paksot + blokkokkal kell kibõvíteni és igazán a fõvárosra és a nagyobb városokra kéne koncentrálnia A vízerõmûvek és más megújoló energia források a megyék, kis városok, falvak energiájáért felelhetne és igy paks nem lenne agyonterhelve. Késõbb a szélenergiát is lehetne erõltetni ha a jövõben megoldják az olcsó energia tárolást. ennyi
Elmentünk Tésre. Kihagyhatatlan. És a közelben van egy 1.8MW-os szélturbina is. Ott álltam a tövében, lenyûgözõ!!!
Ópusztaszeren a Skanzenban találsz, bejárható, megmászható, tapogatható, tetszetõs, de - ugye - nem éppen Budapest... de kisgyerekkel egy út oda egyébként sem rossz ötlet egy hétvégén.
Igazából olyasmi kellene, h el lehet oda menni kisgyerekkel, be lehet menni, megnézni a berendezést, fõleg a gépészetet, stb...
Valahol Budapest környékén??? Tudom, Tés-en van, de még hol? Igaz, többet is találtam, de igazából mintha csak ez lenne... :P
Találtam egy doksit a MEK oldalon, ahol vmi olyasmit ír, h 1900 táján még több mint 600 volt Magyarországon. Persze, akkor Magyarország sem ekkorka volt, ugyebár...
esetleg nézd meg a wikipedián hátha oda feldobták, hajlamosak rá az emberek. Illetve nem mindegy hogy milyen szintû szélmalmokat akarsz, ha olyan kell ami az elektromos mûvek tulajdonában van azt egyszerûbb megtalálni, magántulajdonút már nem annyira
Kunsági részen emlékszem egyre az út mentén a szántóföldön..., tudom ez nem segít...
tud valaki egy listát arról, h hol vannak kis hazánkban szélmalmok manapság? Google okos és jó, de csak a lényeget nem lehet vele megtalálni... :((( ha húsz perc után sincs meg amit akarok, akkor már nem csak én vok hülye...
Érintõleges téma:
Igaz, hogy ez egy Cisco PR videó, de épp ezért könnyen érthetõ. Ilyen intelligens, oda-vissza kommunikáló hálózatok alapvetõek lesznek ahhoz, hogy az alternatív erõforrásoknak legyen egyáltalán számottevõ keresnivalójuk az energiaellátásban.
Ha elég alacsonyak a költségek, akkor be is jöhet...
A kereskedelmiek nem is, de szerintem a hétvégi pilóták igen. És itt ne a magyar légtérforgalomra gondolj. A jenkiknél egészen más nagyságrend van. Az ilyen drága játékszerk is max. ott fognak hamar elterjedni.
Találtam még egy oldalt ami ezzel foglalkozik. http://www.poweraircorp.com/ http://www.poweraircorp.com/zinc-fuel-cell/why-zinc.htm http://www.poweraircorp.com/markets-applications/indoor-generators.htm
Ez elég meggyõzõ összehasonlítás csak sajnos konkrét adatok nélkül: http://www.poweraircorp.com/zinc-fuel-cell/competitive-advantage.htm
Arra lennék kíváncsi hogy ha lenne mondjuk 5-10kW teljesítményû erõmûvem akkor jobban járnák -e vele mint a most használatos akkumulátorokkal. Mert itt lényegében csak a ZnO-t és az elektrolitet kellene újrahasznosítani a fölösleges árammal. A tároláshoz meg nem kell semmi extra. Elméletileg akár 5-6 hónapra is bespájzolhatnám az üzemanyagot és azután már csak újrahasznosítani kellene.
Nem nagyon hallottam még róla. Konkrét árakat nem találtam, csak azt az összehasonlító marketing táblázatot az oldalon, másrészt több helyen is olvastam, hogy ez a technológia is alacsony élettartamú eszközöket eredményez.
A szélenergia egyik nagy problémája ugyebár az energiatárolás. Mi a véleményetek a Cink/levegõ üzemanyagcella modellrõl? Kicsiben családi ház szinten (70-100kWh) vagy nagyban kis(nagy)erõmû szinten (1MWh +)? Egy kis technikai és üzleti háttér : http://www.powerzinc.com/en/index-4-s1.html
"Az szép dolog hogy te Próbáltál valamit, csak sajnos nem jött össze" -Ja, ilyet akarsz játszani? Oké.
"Aha, nagyon megbízható adatoknak tûnnek. :D" Az elsõ kép Wikipedia KSH-források alapján. A második kép forrása a Wikipedia, az Amerikai Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának adatai alapján. A harmadik kép a BP olajipari vállalat adatainak felhasználásával készült.
Szóval ezen tények ismeretében szubjektíven azt állítod, hogy a népesség kezdetben 10 %-át ellátó erõmû leállítása (feltételezvén, hogy nem építünk az erõmû kiváltására más erõmûvet, vagy nem importálunk be máshonnan energiát), késõbb is csak a népesség (aki növekvõ demográfiai és/vagy fogyasztási adatokat produkál) kevesebb mint 10%-át fogja érinteni? Nem vall nagyon realista felfogásra.
Aha, nagyon megbízható adatoknak tûnnek. :D De nem is ez a lényeg, engem nem is érdekel nagyon, lehet hogy van valóság alapja... A lényegen akkor sem változtat és az állításomat is igazolja, volt 10 millió felett is.
#438 Az szép dolog hogy te Próbáltál valamit, csak sajnos nem jött össze, nagyot valóban nem tévedtél.
"Azért a kisebb népességgel szerintem ne gyere, de ha akarsz nézz utánna hogy alakult M.o. népessége...(volt 10 millió felett is)" Aha Másrészt világviszonylatban is kisebb volt. A fogyasztás is növekvõ.
*"Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet..." Kevesebb villamosenergia-felhasználással, kisebb népességgel.*
Azért a kisebb népességgel szerintem ne gyere, de ha akarsz nézz utánna hogy alakult M.o. népessége...(volt 10 millió felett is)
A 150 erõmûvet nem pontos számolással kaptam... Nem is vettem figyelembe a teljesítményüket, csak írtam hogy szerintem elég lenne annyi is. Amúgy meg hajlandó vagyok úgy gondolkodni hogy már a jövõbeli alkalmazásokat, eszközöket használjuk. Tudom hogy emiatt nem kapok valós képet de próbálok mindig egy lépéssel elõrre gondolni. Ebben az esetben úgy tudnám magyarázni hogy az atomerõmûvek alacsony számán az indokolta nállam hogy ennyi elegendõ teljesítményt ad le. Persze az is fontos hogy én úgy gondoltam hogy addigra bejön az említett spórolás is, és jobban elterjednek a megújuló 'cuccok'. :) Stb. lehetne sok mindent sorolni még ami azt eredményezné hogy kevesebb energiát fogyasztanánk...
"Ez annyiból fontos hogy az én véleményem szerint egy viszonylag öreg ember kevesebb energiát használ mint egy viszonylag fiatal." Igen ám, csak az energiafogyasztás nem csak az életkortól függ (az ember saját, belsõ energiafelhasználása is függ a magasságától és a tömegétõl is - lásd: Basal metabolic rate), hanem sok minden mástól is - életmódtól, az általa használt eszközöktõl, stb.
"Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet..." Kevesebb villamosenergia-felhasználással, kisebb népességgel.
"Ezt úgy értem hogy amikor becsatlakozik a hálózatba egy energia forrás, szolgáltató(atomerõmû) akkor kiteszi mondjuk az össz. termelés 10%-át (csak hasraütés). Viszont ha ezt késõbb kivennénk akkor ne számoljunk azzal hogy a lakosság 10%-a energia, áram nélkül marad..." Hanem nagyobb, mivel a globális (az általunk termelt áram egy részét exportáljuk is) népesség növekszik, az energiafelhasználás - a nagyobb energiahatékonyság ellenére - növekszik (az emberek egyre inkább elkényelmesedésre hajlamosak).
Azért ez nem így mûködik. Paks elõtt is volt élet... Ezt úgy értem hogy amikor becsatlakozik a hálózatba egy energia forrás, szolgáltató(atomerõmû) akkor kiteszi mondjuk az össz. termelés 10%-át (csak hasraütés). Viszont ha ezt késõbb kivennénk akkor ne számoljunk azzal hogy a lakosság 10%-a energia, áram nélkül marad... Elég rossz felfogás lenne. Nyilván az energia árára nagyobb befolyása van, ott látszik meg inkább a hiánya vagy éppen a jelenléte. Igaz hogy ~10 milliós nagyságrenddel számolhatunk (szerintem annyi sincs) de az sem elhanyagolható hogy öregszik a népesség, és erõsen csökken a lélekszám. Ez annyiból fontos hogy az én véleményem szerint egy viszonylag öreg ember kevesebb energiát használ mint egy viszonylag fiatal. Viszonylag fiatal: 30 alatt; -Öreg: 50 felett.
És még az energiafelhasználáshoz annyit hogy közel nincs akkora szükségünk rá mint amit a fogyasztás nagysága mutat. Ez ugye a pazarlással magyarázható. Szóval amikor a számokkal dobálóznak, vagy adatokat hoznak fel hogy mekkora szükségünk van atomerõmûvekre, azért észre lehetne venni hogy még ha nem is teljes mértékben fedezné a megújuló forrásokat használó erõmûvek az igényeket, de elég lenne a Földön összesen ~150 atomerõmû.
Persze, importtal vagy fosszilissel. Széllel nem. Az engedélyezõ szerv nem véletlenül engedélyeett csak annyi szélkapacitást, amennyit.
Nem értem az atommal szembeni ellenkezést. Százezer éves nagyságrendben elég áramot adhatnak a szaporító reaktorok és teljesan stabilan és tervezhetõen. Alap erõmûként gyakorlatilag nincs versenytársa semmilyen mutató terén. Csak azon kellene túltennie magát az embernek, hogy felhúzni drága. Nem fér sokak fejébe, hogy teljes életciklusra nézve messze a legolcsóbb.
A szélerõmû legfeljebb követõ erõmû lehet, alap soha. Technikilag lehetetlen rá alapozni.
Nem néztél utána, de azért gondolj bele. A magyarországi áramtermelés ~40%-a jön Paksról, ez az össz. fogyasztás ~30%-a. Közel 1/3. Tehát ha (gondolatkísérlet) nem lenne, akkor három hónapig nincs villany egy évben, vagy egy héten több mint két napig, vagy az ország tízmillió lakójából három milliónak nem jut. Szóval elég tetemes.
Persze hogy több energia van az atomban mint a szélben, de itt mégsem csak a mennyiség a lényeg. Nem néztem utánna hogy átlagosan mennyi lenne egy ember energia fogyasztása, de azt merem mondani hogy fedezni lehetne atomenergia használata nélkül is. Nincs azzal baj hogy használják még, de hosszú távon remélem hogy nem ez lesz az uralkodó ág. Atom egy jó átmenet, egy lépcsõfok (lehet).
A jobbra való törekvés = atom, legalábbis itthon. A szélenergiával történõ bohóckodáshoz képest gigászi mértékben vinné le méginább a CO2 kibocsátást. Ha lehet ezzel kereskedni a jövõben (efelõl vannak kétségeim), akkor ez egyben befektetés is és jóval megjósolhatóbb módon, mint a szél..
Egyik dolog hogy még a határidõ nem járt le, másik hogy nem csak az a lényeg hogy ezt teljesísték, teljesítsük. Szerinted nem a jobbra való törekvés lenne a lényeg? Attól még mert elérik az igért szintet, nem kéne ott megállni és várni hogy mi fog történni.
Én nem az atom ellen ágálok ha nem tûnt volna fel... De a szél akkor is alternatív megoldás és azt a pár százalékos lehetõséget sem lehet elengedni amit az adhat.
nem beszélve arról, hogy a szeles napos megoldás HÁZTARTÁSOK számára is elérhetõek... Mennyi atomenergia érhetõ el a háztartások számára ami nem a kábelen jön?
Egyébként ez sem teljesen igaz, mert lehet ilyet is csinálni. A franciáknál majdnem 80% atom. A csúcsigény és alapigény között jellemzõen 50% eltérés van. Tehát ott az atomokat is rángatják, csak vannak kisebb blokkok is. Itthon nem errõl van szó.
Viszont talá állítsunk fel prioritásokat. Mi a sürgõsebb?
1. Legyünk húde környezetvédõk és a követõ erõmûveket kezdjük kétes környezetvédõ erõmûre cserélni méregdrágán, mikor Kyoty így is simán teljesítve van...?
2. Vagy a meglevõ állandóan alaperõmûvek szó szerint kõkorszaki alaperõmûveit talán cseréljü le és a lassan elöregedõ Pakssal és utódjával tegyünk valamit?