"A tudomány egyetlen feladata a kérdések megválaszolása."
Nagyon el vagy tévedve. A tudomány egyetlen feladata a világ minél pontosabb leírása, olyan matematikai modellekké, amikkel hatékonyan jósolhatóak a jövõben bekövetkezõ események. A tudomány nem kérdésekre válaszol.
Egyébként mit nem értesz abból amit a legutóbb neked írtam?
" Jobban számít, hogy amikor kihúzod a dugót, akkor épp hogyan mozog a víz."
Jobban számít. A Coriolis-hatásnál. Akkor is ugyanezt mondtam. Az 50-50% az épp erre vonatkozott. Hogy vagy arra forog, amerre "kellene", vagy nem. A Coriolis-hatás leginkább _nagy_ mozgásoknál játszik be, puska, ágyú, interkontinentális rakéta. Egy lefolyónál többet számít az edény alakja, meg a víz mozgása, amikor kihúzod a dugót. Ha megkevered elõtte a vizet az "ellenkezõ" irányba, akkor nem fog megfordulni.
A fizika csak egy modell a valóságra, hogy ne érjenek minket nagy meglepetések, tudjunk elõre tervezni. Ha nem ismered a fizika modelljeit, minek beszélsz róla? Ha valaki meg akarja változtatni a fizikát, nem ártana elõbb megismerni. A legtöbb ember tisztába van a tudásával, és minél többet tud, annál jobban tudja mennyire kevés is az. Egy ember nagyon kevés a tudományhoz képest. Te csak azért hiszel a kis butaságaidban, mert borzasztó keveset tudsz.
Kedves Uwu: 1."Megmutattam a munkatársaimnak pár hozzászólásodat. Mindenki szakad a röhögéstõl, és szerintük is elmebeteg vagy" 2."Akkor az õsrobbanás paranormális volt?" 3."Ha igaz amit mondasz, te nem létezel statisztikailag" Az egyik kedvencem: 4."Tök mindegy mit mondasz, ami nem mérhetõ az nem létezik. Bármilyen dolgot meg lehet mérni."
5."Vannak olyan dolgok amikkel kapcsolatban az átlagember szintjén nem lehet érdemben kommunikálni. Kellenek a szakszavak, aki nem képes ezeket megtanulni, ha a tudomány számára ismeretlen területeire téved, akkor mi a francért foglalkozik vele? Ha valaki hülye mint a tök, az ne foglalkozzon tudományokkal! Ilyenekbõl nagyon sok van, tárgyi tudás nélkül okoskodnak.... nehogy már a tudomány az ilyen szerencsétlenekhez alkalmazkodjon! Még jó, hogy a tudomány szarik a hülyékre, különben nem lenne haladás."
Nagyon tévesen látod a világot. A tudomány egyetlen feladata a kérdések megválaszolása. Senki, te sem vagy Isten. Nem vagy tévedhetetlen mindent tudó. Amíg ezt nem fogadod el, addig csak szerencsés ritka véletlen az amikor jó választ adsz. Irritálnak a mondataim? Miért? Mert szerinted helytelenül látom a fizikát? Miért gondolod, hogy te látod helyesen? Nálad van a bölcsek köve?
"Az új ismereteknek, vagy felfedezésnek ill. a jelenségeknek kell igazodni a meglévõ törvényekhez, vagy a törvényeket kell igazítani az új felfedezésekhez?" Einstein elvei nem igazodtak a meglévõkhöz, de némi átalakítással az elméletének határeseteivé tehetõk régi törvények egy része.
A fejlõdéshez nem a dogmák vak tisztelete, hanem mindig a kérdések vezetnek. Aki képes új és új kérdéseket feltenni annak van esélye arra is, hogy a jó kérdést is feltegye. Aki nem kérdez, az választ sem kaphat.
Senki felé nem elvárás, hogy értsen a fizikához, kivéve akkor ha újítani akar, és megkérdõjelez benne dolgokat, ebben az esetben tökéletesen tisztába kell lennie legalább azzal a részével amit kifogásol benne, mert ha nem így van egészen biztos hogy csak a szája jár.
Akkor érthetõbben megfogalmazva: Az új ismereteknek, vagy felfedezésnek ill. a jelenségeknek kell igazodni a meglévõ törvényekhez, vagy a törvényeket kell igazítani az új felfedezésekhez?
Ez a szemlélet is alap lenne, nem? Még talán a fizikában is... Nem tudok annyit mint ti fizikából, de szemléletben lehet közelebb állok egy felfedezõ tudóshoz mint ti. A 912-ben idézett Zéró válasz sem volt éppen fizikusi válasz, de mostanában utánanézett a dolognak. Ez jobb hozzáállás szerintem, mint az, hogy kategorikusan kijelented, én tudom, te meg nem és pont. Most én is kezdjek el gúnyolódni, hogy nem tudta? Na és? Van amit tud, van amit nem. Te is így vagy ezzel. Majd keresek pár régi hsz-bõl példát, ha kell.
Nem. Ha valamit a teljes információhiány jellemez, ez a helyes út. Más a helyzet ha új adatok, új informácók állnak rendelkezésre, erre várnak pl. az LHC-ben.
Szerintem ne próbálkozzál fizikával foglalkozni amíg nem vágod az alapokat sem, ennek semmi értelme, mintha egy kisgyerekkel beszélgetnék. Annyi más téma van még.
A te írásod Uwu:"Ami bizonyítható, belátható az beépül a tudományba. Nyilván nem lehet abból új tudományág, amirõl túl keveset tudunk. Pl. gömbvillám. A jelenséget leginkább az információhiány jellemzi. A rendelkezésünkre álló információból többféle elfogadható elmélet is kreálható. Mindegyik ilyen elmélet tudományosan megalapozott, ami nem mond ellent a többi, tudományosan bizonyított, és elfogadott tudományos elméletnek." Felhívnám a figyelmedet az utolsó mondatra! Szerinted ilyen logikával nem lehet tévútra jutni?
Kérdésem:"A lefolyóban a víz forgására gondoltam pl. a kádból. Állítólag az standard féltekék szerint, nem?" Válaszod: Úgy tudom, hogy 50-50%, nincs kijelölt forgási irány. Jobban számít, hogy amikor kihúzod a dugót, akkor épp hogyan mozog a víz. De nem szoktam figyelni egyébként.
"Remélem érzed a két dolog közti különbséget..." Hogy miket érzek, azt hagyjuk:D:D De értem, mire céloztál.
Mittudomén, mi volt hónapokkal ezelõtt.
Egyébként pont a Coriolis-hatás, _elvileg_. Ugyanis rengeteg egyéb dolog is belejátszik, nem törvényszerû hogy északon erre, délen meg arra. Sztem akkor is ezt válaszoltam...
"Hát õ azért nem volt annyira biztos magában meg a tudásában, mint itt páran:D:D:D Pedig igencsak tudott, csakhogy nem volt tévedhetetlen még õ sem, viszont bölcs igen."
Nos az a helyzet, hogy abban senki nem lehet biztos, hogy tökéletesen érti a világ mûködését. Sõt, az is biztos, hogy pl a newtoni világmodell nem írja le tökéletesen a világ mûködését.
De abban 100%-ig biztos vagyok, hogy _a_newtoni_világmodellt_ értem. (ami egyébként a hétköznapok fizikáját 99%-ban jól írja le)
Akkor miért nem tudtál válaszolni pár hónappal ezelõtt nekem arra a kérdésemre, hogy az északi féltekén a lefolyóban miért arra folyik a víz amerre, a délin meg miért arra amerre? Ha nem emlékeznél megkereshetem azt a beszélgetés részletet...
"Jelenleg nincs olyan kísérleti eredmény, mely arra utalna, hogy a gravitáció jelentõsen különbözne attól, amit az általános relativitáselmélet állít. Ennek ellenére jó okunk van feltételezni, hogy az általános relativitáselmélet nem teljes. Nem foglalja magába ugyanis a kvantummechanikát, és emiatt elegendõen nagy energiákon az elmélet nem használható. A modern fizika régóta megoldatlan kihívása, hogy egyesítse az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, vagyis kidolgozza a nagy egyesített elméletet (kvantumgravitáció elmélete, a mindenség elmélete), amely a legkisebb idõ- és távolságskálán is alkalmazható."
"A szakemberek számára igazi intellektuális élmény olvasni azokat a vitákat, amelyek Einstein és a kvantummechanika ún. koppenhágai értelmezésének megalkotói, különösen Niels Bohr és fiatal tanítványai, Heisenberg és Wolfgang Pauli között folytak a múlt század húszas éveiben (19. ábra). Ezeknek a vitáknak a központi személyisége Einstein volt. Sorra találta ki azokat a gondolatkísérleteket, amelyekkel próbálta megcáfolni a koppenhágai értelmezést. A kvantumfizika fejlõdése nem õt igazolta. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmélet értelmezését illetõen ma is jelennek meg tudományos közlemények, amelyekben a szerzõk fenntartásaikat hangoztatják, de ezek - csakúgy, mint annak idején a húszas években - hatástalanok maradnak."
Einsteintõl: "Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos. A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok õrült, vagy mindenki más? Az, aki még sosem követett el hibát, valószínûleg még sosem próbált semmi új dolgot." Hát õ azért nem volt annyira biztos magában meg a tudásában, mint itt páran:D:D:D Pedig igencsak tudott, csakhogy nem volt tévedhetetlen még õ sem, viszont bölcs igen.
A fiktív erõvel nem az volt a baj, hogy nem tudjuk mérni. Az az erõ tényleg nem létezik, csak mi vesszük fel, hogy egymáshoz képest gyorsuló rendszerek közt is tudjunk számolni.
Kicsit másképp megfogalmazva. Az csak egy szám aminek erõ a dimenziója, és azért találták ki, hogy mûködjenek a képletek gyorsuló rendszerek esetén is.
Ha kicsit többet konyítanál a fizikához, neked is egyértelmû lenne. Itt most nem a tudomány határairól van szó, az az erõ tényleg nem létezik, csak a látszat kedvéért kell.
Mit vettem én be? Na állj, honnan tudod te, hogy én mit hiszek el és mit nem? Nekem egyszerûen más a kiindulópontom: nem veszem evidensnek, hogy ami nem mérhetõ jelenleg az alapból nem mérhetõ például. Fenntartom azt a lehetõséget, hogy lehet hogy mérhetõ, csak most még nem tudják mérni. Ha hiszed, ha nem az én alaphozzáállásom a dolgokhoz kételkedõ, csak éppen lehet, hogy én olyasmikben is kételkedek, amikben ti nem. Lásd fentebbi példa. Amikor arról van szó, hogy fiktív erõ és nincs ellenerõ, meg más ilyenek, ezen kijelentéseket miért ne értelmezhetem úgy, hogy jelenleg ez az elfogadott szemlélet. Elgondolkaztató volt, amiket tudományos cikkekben a törvényekrõl olvastam: egyszerûsítések, amiket újra "elõ szoktak venni", ha "szügséges".
Flémelés nélkül így elküldeni valakit a picsába már igen durva csalás! Töröltetem a hsz-edet, ha valaki bele döglik is, tessék tisztességesen flémelni! Ez itt az SG fórum
No egy kis esti mese egy ámokfutóról, és az õ ámokfutásairól.
Volt egyszer egy ámokfutó, aki több különbözõ nicknéven évek óta ámokfut az Indexen és az Origón is, évente többtízezer hozzászólással. Van rá ideje...
Rögeszmésen tagad mindent ami Newtonnal és Einsteinnel kapcsolatos. A relativitáselmélet a legjobb példa, tagadja de a saját képzelgései nélkülöznek minden matematikai ismeretet. Nincs bennük egy hiba nélküli egyenlet. Középiskolai fizikatudással is felismethetõ hogy az egész egy összefüggéstelen hablaty.
Ezzel szemben a relativitáselmélet a világ legalaposabban igazolt elmélete. Most is másodpercenkén többezerszer igazolják a részecskegyorsítókban, ahol az ütköztetett részecskék pontosan annak megfelelõen viselkednek, ahogy a relativitáselmélet leírja. Több egzotikus részecskét (müonokat például) a relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció ("lassulás") miatt tudunk megfigyelni.
Röviden tehát a relativitáselmélet mûködik, leír természeti jelenségeket és másokat elõrejelez. Elõre visz minket.
Az ámokfutónk által elképzelt hablaty viszont a való világ történéseit sem képes leírni és sehova sem vezet. Viszont ámokfutónknak más egyéb híján van ideje ezeket a rögeszméket többezer hozzászólásban nyomatni különbözõ fórumokon.
A folyamat évek óta mindig ugyanaz.
1.Elkezdi ezeket beírni.
2.Vannak emberek akik nem csak melegedni jártak fizikaórára, hanem az ott szerzett tudásukat valós, mûködõ dolgok létrehozására fordítják és ez sikerül is nekik. Ezeknek feltûnik a hablaty és szóvá teszik a benne lévõ durva hibákat.
3. Ámokfutónk ekkor minden megtesz, de egyvalamit soha, nem ismeri be hogy hibázott.Jön a vég nélküli félremagyarázás és a terelés, még hajmeresztõbb hibákkal.
4. Ezeket a hibákat a fizikát matematikát értõk szóvá teszik és ilyenkor már nem finomkodnak. Ekkor önjelölt zsenink végre jól a besértõdik azon hogy rajta kívülo mindenki hülye és csak õ a helikopter és indul a flémringlispíl mindenki örömére és szórakozására.
5. Amikor ámokfutónk már totálisan lenullázta magát nem csak a témában hanem emberileg is, akkor elsunnyog, és átmegy más fórumra ugyanezzel.
6. Pár hét múlva visszatér és kezdi elölrõl az egészet, mintha mi sem történt volna. Évek óta ez megy több fórumon.
Itt jössz a képbe te, aki ismeretek híján csont nélkül bevetted az összefüggéstelen hablatyolást, mint új és érdekes elméletet.
Nagyon jó példázat ez az arra, hogy miért kellene a reál tárgyakat megtanulni a középiskolában, de legalább alapszinten az általánosban. Hogy ne tudjanak becsapni, átverni majd ez alapján késõbb megkárosítani.
Köszönöm! Nos, mindkettõt elolvasva, egyikben sem találtam azt, hogy a törvények érvénytelenek lennének gyorsulás esetében. lehet, hogy félreértek valamit?
“Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdõdik a gondolat.” (Albert Schweitzer) “Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetõséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison) A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. (Albert Einstein)
“Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belõled hiányzik.KIFOGÁSOLNI, FÖLÉNYESKEDNI BÁRKI TUD. TANULJ MEG MINDENKITÕL TANULNI." (Weöres Sándor)
Nem kell elnézést kérned. Ha az embert ilyen módon provokálják x idõ után nemigen tudja szó nélkül hagyni. Én sem voltam másképp, más sem. Mellesleg a "felhúzott ember" könnyebben hibázik, szal nem érdemes ilyen jellegû megjegyzésekkel foglalkozni.
"Azt állítottad, hogy Newton törvényei gyorsuló rendszerekben nem érvényesek. (Szerinted Newton állítása szerint.)
Újra kérdezem: Hol állított ilyet Newton?"
Az elsõ törvénybõl következik.
Van egy golyó, amire F nagyságú erõ hat. Ha inerciarendszerben nézed, akkor igaz a törvény, áll az asztal, a golyóra erõ hat, és a golyó az erõ irányába gyorsul.
Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen, amire hat. Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó. Ha van erõnk, aminek nincs ellenereje, és a test, amire hat, mégis nyugalomban van, akkor nem teljesült Newton második törvénye. Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén. Itt meg az elsõ törvény sérült. Tehát gyorsuló rendszerre nem érvényesek Newton törvényei.
Abból indult az egész, hogy mi az idõ. A fizika adta magyarázat került terítékre, a téridõ egység szerves részeként fogadta el majdnem mindenki. Ennek kapcsán került szóba a relativitáselmélet. A a vonatkoztatási rendszerek közötti átszámítás kapcsán meg a Coriolis erõ. A kezdetek óta egy önjelölt zseni birkózott a világgal hozzá nem értéssel és nagyon nagy arccal felfegyverkezve. Mi javítgattuk a tévedéseit, de megsértõdött, és már indult is a maratoni flémelés.
Szerintem nem fogadható el Einstein idõvel kapcsolatos álláspontja. Több okból.
1. Mûveltségi szintje, tudása a mai középiskolások mûveltségi szintjén volt, ezért nem tudhatott az idõfogalmának helyességét kizáró kísérleti eredményekrõl. 2. Világszemléletében keveri az éter fogalmával ( 'stationary system' ) keveri a relativ mozgásokat. 3. sem a spec.rel.-nek sem az ált.rel.-nek nincs kísérletileg igazolható alapja.
Jó, de ez nem kérdés. Azt értem, hogy a téma mi. Hanem hogy: "Mi lenne, ha egyszer átváltanál értelmes válaszokat adó üzemmódba?" tehát, hogy konkrétan mire kellene válasz, vagy hivatkozás?
"Ha történelmi tény, akkor miért tagadtad le az elõbb, hogy ilyet mondtál?" Mármint mit tagadtam le? Ezt írtam: "Ezt egy olyan 25 éves emberke teóriája alapján mondják, aki nem tudott felírni egyetlen kémiai képletet sem, aki nem tudta, hogy az áram az áramkörökben merre folyik, aki nem tudta, hogy a mágneses teret a haladó elektron spinje okozza, aki semmit sem tudott abból amit 1905 után fedeztek fel. Nem ismerte Heisenberg, Schrödinger, Feynman, stb. munkáit.." és "Csoda, hogy fogalma sem volt az idõrõl? Totózott.""
Ez így szó szerint történelmi tény. Vitatod?
Megismételtem, immáron harmadszorra, hogy az idézet tartalma történelmi tényeket rögzít.
Ez nem letagadás. Tisztában vagy a letagadás fogalmával?
" Egyszerûen nem érted meg, amit mondok, hogy a valóságban nem létezik Coriolis-erõ, az teljesen tisztán egy matematikai absztrakció."
Nos, igen. Sokszor megismételted ezt a tévedésedet. Már én magam is többször kértelek, hogy ne ismételgesd.
Azt az erõt nevezte Coriolis a róla elnevezett erõnek, amely erõhatással a forgó vonatkoztatási rendszerben a mozgást végzõ test eltérül az egyenes vonalú mozgásától. Ez az erõ rombolja a Duna nyugati partvonalát, téríti el a jármûveket.
Newton elsõ törvénye szerint: Minden test megtartja mozgásállapotát mind addig, amíg mozgásállapotának megváltoztatására kényszerítõ erõ nem hat rá. Ebben nincs szó a gyorsulásról.
Azt állítottad, hogy Newton törvényei gyorsuló rendszerekben nem érvényesek. (Szerinted Newton állítása szerint.)
Volt egy érdekes vita, miért cseszitek el mindig személyeskedéssel, meg sértegetéssel? 1. Az egotok nem tudja lenyelni, hogy másnak más véleménye legyen? 2. Kifogytatok az érvekbõl? . . . Hogy okos emberek minek csinálnak ingyencirkuszt? Én feladom. Albertus, fel se vedd Uwunak igen sok emberrõl volt már olyan szélsõséges véleménye is, hogy elmebeteg pl. rólam is, csak mert nem egyeztek a vélemények. Ilyen a stílusa, majd rájön, hogy nem biztosan célravezetõ.
Most már ott tartunk, hogy Newton I., de az utóbbi napokban a Coriolis-hatás volt a téma. Próbálom neki elmagyarázni, de nem érti, és ragaszkodik ahhoz, hogy én (meg az egész világ) tévedek.
Akkor mi lenne, ha egyszer legalább megpróbálnád felfogni, amit mondok, és figyelni is egy pillanatra?
Kezdjük elõrõl. Most ÉN beszélek, te figyelsz, és ha kérdzlek, válaszolsz. Nem magyarázol bele, nem beszélsz félre, egyszerû, szimpla választ várok. Ha erre hajlandó vagy, akkor nem foglak minõsítgetni.
Szóval: Vonatkoztatási rendszert bárhová fel lehet venni. Ha nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor azt a vonatkoztatási rendszert inerciarendszernek nevezzük. Ha a vonatkoztatási rendszer gyorsul, vagy körmozgást végez, akkor az nem inerciarendszer.
Newton törvényei inerciarendszerekben igazak.
Eddig tiszta?
Állításaim alátámasztására itt egy link. Nem idézek belõle, olvasd el az EGÉSZET.
"Ez így szó szerint történelmi tény. Vitatod? A történelmi tényt vitatod? Te is?"
Ha történelmi tény, akkor miért tagadtad le az elõbb, hogy ilyet mondtál?
"Olyan akinek sokadszorra felhívom a figyelmét arra, hogy amikor a Coriolis erõhöz hasonló paraméterekkel, de csak fiktív erõt vesz fel, matematikai segéderõként, abban a példában nem a Coriolis erõ létét vagy nem létét igazolja."
Nagyon, nagyon, NAGYON fárasztasz már. Egyszerûen nem érted meg, amit mondok, hogy a valóságban nem létezik Coriolis-erõ, az teljesen tisztán egy matematikai absztrakció.
"Tehát? Hol is? "
Newton elsõ törvényében. Közismert, keresd meg magadnak!
""Ezt egy olyan 25 éves emberke teóriája alapján mondják, aki nem tudott felírni egyetlen kémiai képletet sem, aki nem tudta, hogy az áram az áramkörökben merre folyik, aki nem tudta, hogy a mágneses teret a haladó elektron spinje okozza, aki semmit sem tudott abból amit 1905 után fedeztek fel. Nem ismerte Heisenberg, Schrödinger, Feynman, stb. munkáit.." és "Csoda, hogy fogalma sem volt az idõrõl? Totózott.""
Ez így szó szerint történelmi tény. Vitatod?
A történelmi tényt vitatod? Te is?
"Engem viszont szó szerint lehülyéztél ugyanezen alapon, mikor tényszerûen igazam van. Én is mérnök vagyok, jelzem."
Nagyon sajnálom, hogy olyan kolléga vagy, aki az alapvetõ illemet sem tartja be. Olyan akinek sokadszorra felhívom a figyelmét arra, hogy amikor a Coriolis erõhöz hasonló paraméterekkel, de csak fiktív erõt vesz fel, matematikai segéderõként, abban a példában nem a Coriolis erõ létét vagy nem létét igazolja.
Erre válaszul több soron lehülyéztél. Kihoztál a sodromból, és végül viszonoztam a durvaságodat. Sajnálom, hogy így történt. Talán ha nem példálóznál a "pofánvágásommal" .. Na majd legközelebb.
"Én tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy amit leírtam, az helyes."
Egy sok ezer éves mondás szerint: "Ha tökéletesen biztos vagy az igazadban, akkor biztosan nincs igazad."
"Hol állított Newton ilyet? Szabadna ehhez egy hiteles idézetet?" -- kérdésemre nem kielégítõ válasz ez:
"Te szánalmasan ostoba vagy. Errõl szól az elsõ törvénye." Sértegetéssel ne pótold a hiteles forrás megjelölését. Nem pótolja.
Tehát? Hol is?
"Ez egyszerûen nem igaz!"
Tudod, az a jó az internetes fórumokban, hogy megõrzik a hozzászólásokat. Így a hazug embert még sokkal hamarabb utol lehet érni a sánta kutyánál.
"Ezt egy olyan 25 éves emberke teóriája alapján mondják, aki nem tudott felírni egyetlen kémiai képletet sem, aki nem tudta, hogy az áram az áramkörökben merre folyik, aki nem tudta, hogy a mágneses teret a haladó elektron spinje okozza, aki semmit sem tudott abból amit 1905 után fedeztek fel. Nem ismerte Heisenberg, Schrödinger, Feynman, stb. munkáit.." és "Csoda, hogy fogalma sem volt az idõrõl? Totózott."
Kit akarsz átverni?
"Nem állítottam, hogy hülye. A tényt állapítottam meg, hogy nem értette a Coriolis erõ keletkezését-mûködését."
Engem viszont szó szerint lehülyéztél ugyanezen alapon, mikor tényszerûen igazam van. Én is mérnök vagyok, jelzem.
"Egyébként Te a magyarázat ellenére sem érted, így senkinek sem vetheted a szemére."
Én tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy amit leírtam, az helyes. Nem fogom bemásolni az egész wikit, csak a reveláns részeit. Az, hogy ebbõl, meg a háromszori szájbarágós magyarázatomból még mindig nem fogtad fel, hogy tévedsz, az már nem az én problémám.
"Így van. Értelem nélkül, helytelenül idézted a wikipediát, és az bizony nagyon ostoba dolog."
Aha, persze.
"Hol állított Newton ilyet? Szabadna ehhez egy hiteles idézetet?"
Te szánalmasan ostoba vagy. Errõl szól az elsõ törvénye.
"insteinrõl csak azt állítottad, hogy nem értett semmihez, csak totózott, és a következtetései hibásak"
Ez egyszerûen nem igaz! Arra hívtam fel a figyelmet, hogy 1905-ben senki sem tudhatta azt a tananyagot, amivel 2010-ben a középiskola 3. osztálya befelyezhetõ. Sõt! jeleztem, hogy Einstein a saját korában kiemelkedõ elmének számított.
"Mérnök ismerõsöd, aki "nem érti a Coriolis hatást, tudod. Mérnökként ilyen hülye, még ezt sem érti. "
Nem állítottam, hogy hülye. A tényt állapítottam meg, hogy nem értette a Coriolis erõ keletkezését-mûködését.
Egyébként Te a magyarázat ellenére sem érted, így senkinek sem vetheted a szemére.
"Nem, valóban nem állítottad, hogy a Wikipedia hülye, azt mondtad, hogy én vagyok ostoba"
Így van. Értelem nélkül, helytelenül idézted a wikipediát, és az bizony nagyon ostoba dolog.
" Ergo a Wikipediáról is, a fizikakönyvekrõl is áttételesen állítottad, hogy hülyék."
A te tévedésedbõl nem következik ilyesmi, ergo nem állíthattam még áttételesen sem.
"sõt, õ határozottan azt állította, hogy a törvényei csak inerciarendszerben érvényesek, gyorsuló rendszerben nem,"
Hol állított Newton ilyet? Szabadna ehhez egy hiteles idézetet?
"Na, hajrá, kezdd el a mellébeszélést!"
Ismét tisztelenkedsz. Ne tedd!
Ha valaki az alapvetõ viselkedési norma betartására sem képes, arról senki sem hiheti, hogy bármilyen tudás birtokosa lehetne.
Einsteinrõl csak azt állítottad, hogy nem értett semmihez, csak totózott, és a következtetései hibásak. Más szóval: egy szerencsés hülye.
Mérnök ismerõsöd, aki "nem érti" a Coriolis hatást, tudod. Mérnökként ilyen hülye, még ezt sem érti. (Egyébként amit te hablatyolsz a Coriolis-erõrõl, azt nem csodálom, hogy nem érti meg egy mérnök.) Vagy most nem mondasz igazat, vagy #734-ben nem mondtál igazat, tehát nincs tudomásod ilyen mérnökrõl, a levegõbe beszéltél. Válassz!
Nem, valóban nem állítottad, hogy a Wikipedia hülye, azt mondtad, hogy én vagyok ostoba, pedig én ugyanazt vázoltam fel, amit a Wiki-n (is, meg fizikakönyvekben is) megtalálsz. Ergo a Wikipediáról is, a fizikakönyvekrõl is áttételesen állítottad, hogy hülyék.
Newtonnal hasonló a helyzet, azt állítottad, hogy hülye vagyok, mert a Newton-törvények minden esetben igazak. Mivel ezt Newton sem állította, sõt, õ határozottan azt állította, hogy a törvényei csak inerciarendszerben érvényesek, gyorsuló rendszerben nem, ezért áttételesen õt is lehülyézted.
Mindig kezdj el gyanakodni ha olyan képzeted támad, amely szerint hatmilliárd emberrel gondolkodsz egyformán. Ugyanis ez a biztos jele a tévedésednek. Arról nem is szólva, hogy nincs olyan hatmilliárd ember akinek azonos lehetne a tudása.. nem a te tudásoddal, hanem egymáséval.
Egy helikopter szemszögébõl nézve tényleg így van Csak úgy 6 milliárt ember gondolná rólad, hogy valami baj lehet a buksidban miután elolvasta a hsz-eidet.
Azé nézzé' má' tükörbe néha, amikor ilyeneket mondasz!
Az elmúlt hét eseményei a te szemszögedbõl: Einstein hülye mérnök ismerõsöd hülye én hülye vagyok a Wikipedia hülye Newton hülye és végül Uwu is hülye, mert ezek után nem akar veled szóba állni.
Mindenki hülye, csak te vagy helikopter, persze. Ja, meg még Gézoo, õ konkrétan a RAH-66 Comanche, a lopakodó helikopter. :D :P
Értem, tehát képtelen vagy értelmes válaszok írására. És ha kezeltetnéd magadat?
Már eljátszottad a lehetõséget nagyon nagyon régen. Azóta csak megerõsítetted ezt a nem túl tetszetõs képet amit nagy munkával alakítottál ki magadról. Csak magadat okolhatod emiatt.
Õ mindig téved Magas az a léc, csak élvezi mikor nekifut, mert amíg le nem veri, okosabbnak tûnik. Persze mindig leveri. Ez Albertus röviden, egy szánalmas reg.
Szia! Úgy látom, hogy különbözõ kísérletekrõl beszélgetünk. Igaz, mindegyiknek az volt a célja, hogy a foton "álló idejét" kihasználva a távolhatás létét igazolja. Így adódhatott a félreértés.
tévedsz. az információ nem terjed fénysebességnél nagyobb sebességgtel. mivelhogy információ egyátalán nem terjed csatolt fotonoknál. az igaz, hogy az "egyik foton" állapota pillanatszerûen összeomlik amint elvégezzük a mérést a "másik" távoli fotonon, de azt, hogy milyen eredményt kapunk a méréskor, nem tudjuk megjósolni, véletlenszerûen kapunk a 2 (vagy több) állapot közti eredményt. iylen módon 0-ák és 1-esek véletlenszerû füzérének nincs információértéke. csak arra alkalmas, hogy pl megegyezzünk egy titkos véletlenszerû kódolókulcsban...
A jelenség létezõ, csak a mérése nem azt méri amit kellene. Ezért kapnak fénysebességnél nagyobb információ terjedési sebességet.
A magyarázathoz lentebb említettem a folyamatos mikrofoton kisugárzást a spin okozta centripetális gyorsulás eredményeként, a kétréses kísérlet magyarázataként. Ez az áramlás a méréshez használt ikerfoton megjelenése elõtt elindul, még az eredeti foton indulásakor. Az eredeti foton megérkezik a "hasító" kristályra, már úton vannak a mikrofotonok, megtörténik az átalakítás ikerfotonná, ez is idõt igényel. Ezért természetesen elõbb érkezik a detektorhoz a mikrofotonok áramának megváltozása, mint a késõbb indult fotonok.
Ezzel a hasított fotonok beérkezésekor "elõhúzott" állapotú elektronfelhõ fogadja a beérkezõ fotont. tetejében ugyanezen elektronfelhõre az a mikrofoton áram is hat amit a másik foton detektorában lévõ elektronok sugároztak ki. Így természetesen elõbb ad választ a detektor a foton beérkezésére, mint mikrofoton áram nélkül tenné.
(Egyébként hasonló "elõre felhúzás" módszert minden színes televízióban alkalmazunk a jelfelfutási sebesség növelésének érdekében.)
Tényleg szépek. Érdekesek, bár itt-ott együtt mutatják a centrifugális erõt ezzel. Ja most olvastam el a cikkeket, szal szögsebesség. Egy dolgot nem találok még most sem, hogy miért változik az irányultság. Errõl nem találtál cikket?
Oké elolvastam a négyet. Szal az egyenlítõnél semmi. Véleményem: Mivel földrajzi szélességenként változik nem csak egyszerûen a forgás tehet valszeg róla. Ott van, hogy a Föld geoid alakú, na meg ott van, hogy az északon megállva dél felé szélesedõ alakzat, na meg nagyobb tömeg is esik arra fele, délen visszafele. Ha van kedvetek számolgassátok ki, van-e összefüggés pl. a különbözõ szélességeken mért "álerõ" változásai és a tõle esõ északi meg déli tömeg arányai között, vagy az "álerõ" változásai meg a gömbalak "szeleteinek" nagysága között.
Mivel Zéró annyira szépen kértél, hát feleltetés elmarad, koccolok errõl a témáról (is). Pussszzzaaaa.
Oké, elolvastam a négyet. Értem: az egyenlítõn nuku, földrajzi szélességenként változik. Északin jobbra, mivel a déli része a golyóbinak nagyobb tömegû, a délin balra, mivel "arra van" a nagyobb tömeg. Világos. És még forog is ez a tömeg. Mindegy mivel szépen kértél Zérókám feleltetés elmarad, koccolok innen.
"Föld tengely körüli forgása miatt" Ha pusztán a forgás miatt van, miért más az iránya északi és déli féltekén? Én eddig azt hittem az egész Föld egészben ugyanarra ugyanúgy forog. Bocs, nem értek hozzá...