Én az ilyen zöldeket szerelném le legszívesebben. A fejükkel kezdeném le a nyakukról. Találn elõször tanuljanak némi fizikát, energetikát és egyéb mérnöki tudományokat. Addig meg csak ne pattogjanak.
A másik "viccesebb" dolgot még nem is említettem ezt még 2005-ben halottam az ÁT tanszéken. Az szélsebesség a klímaváltozás miatt asszem 12-13 m/s-rõl 9-9,5-re csökkent. Ez nem tûnik túl súlyosnak, csak a szélkerékrõl summában levehetõ teljesítmény durván a szélsebesség 3. hatványával arányos! Ez kb. 40% (!!)-os teljesítmény kiesés a tervezetthez képest. Sem rövidtávon, sem hosszútávon nem lehet így tervezni...
Namármost ehhez még hozzáadva a #59-ben közölt tényeket még a legmaradibbaknak is be kéne látniuk, hogy a szélenergia mint alternatív energiaforrás nagy mennyiségben csak egy humbug. Ott ahol sok vízierõmû van ott jó a tározó+szittyús módszerrel kombinálni, de ezen kívûl a felejtõs kategória. Én szemény szerint betiltanám.
A németeknél pár éve húztak fel egy nagyobb szélfarmot a partoknál. Elõtte megkérdezték a környezetvédõket, hová tehetik. A zöldek örültek, számolgattak, fejvakartak, és ráböktek egy széles sávra. Az év õszén, és késõbb, tavasszal, a vándorló madarak közül több százat kaszáltak le a lapátok. Aztán kiderült, hogy a zaj miatt a környéket elhagyják a kisebb-nagyobb állatok is, illetve a kirándulók is elmaradtak. Bár nagyjából helyreállt a rend és a madarak is megtanulták kikerülni a generátorokat, a zöldek most azt mondják, hogy le kéne szerelni az egészet. :)
A hülyeséget erõltetik már bocsánat. Ami ma szélenergia kiaknázás címén megy az nem környezetvédelem.
1. Elõször is igen speciális komozitokból készülnek a lapátozások. Ezek gyártása minden, csak nem környezetbarát.
2. A szélenergiát támogatni kell mint állat államilag, mert önmagában alig van olyan hely a világon ahol enélkül egyáltatlán megérné felhúzni õket és még így is cirka 2-3-szoros áron adják az áramot az atomerõmûvekhez képest és összevissza...
3. A 2. pont vége miatt hagyományos erõmûvekkel is biztosítani kell a kiesõ kapacitást, ergo KÉRSZER kell ugyanazt megépítenem. Marha jó, mint ne mondjak...
4. Mindemellett pont akkor nem adnak áramot a szélkerekek amikor igazán kéne. Nagy melegben vagy nagy hidegben amikor meg alig van légmozgás.
5. Milyen "környezetvédõ" dolog a szélenergia ezután fõleg úgy, hogy KÖRNYEZETSZENNYEZÕ iparágak bevételeibõl, adóiból támogatják és finanszírozzák?? SEMMILYEN!! A "környezetvédelmi" célokból épített szélerõmû nem létezik az én szememben, csak nagyon kevés helyen. Ez így egy rossz vicc. Ez nem környezetvédelem, hanem már ÜZLET. CSAK azért építik ezeket a vackokat, hogy a támogatást felmarják. Itthon legalábbis én németországban is talán ez a helyzet az én meglátásom szerint. Németek ezzel úgy vannak, mint a 4-es metróval mi. Megálmodták páran ezt a hülyeséget és nem tudnak szabadulni tõle, de annyira hogy még az atomerõmûiket is bezárják (nálunk meg leépítik a BKV-t részben a 4-s metró böszmegése miatt.) Észlények mindkét helyen...
Mondom mindezt úgy, hogy áramlástechnikusként végzek.
Persze hogy van rá kereslet, és ott ahol tartósan magas szélsebességek vannak (tengerpart) ott jól is mûködnek. Mo.-on meg azért építik, mert kötelezõen át kell venni az általuk termelt energiát (mint minden megújulónak számító energiatermelés esetén). De azért kíváncsi lennék, hogy nálnuk mennyi lehet a megtérülési ideje egy ilyen szélerõmûparknak.
"A szélerõmûveikkel meg jól befürödtek" En is egy szelgenerator gyarban dolgozok,havi 60-70 szelgenerator megy ki a cegbol(1,5mw-osak),de ugy,hogy mar 5evre elore el van adva,tehat van ra kereslet.Ez az un.Loher ceg(www.loher.de) Csak azt tudnam,hogy hova a francba kell ennyi generator??
Nekem errõl egy ilyen reklám jut az eszembe ami van itthon nekünk.
Van egy kartonlapocska, rá vannak nyomtatva külömbözõ adatok, paks, szép színes. Van mellette egy kis feketére festett fa vagy mûanyag gúla, hozzá van csomagolva a kartonpapírkához. A szöveg ilyesmirõl szólt: Két ilyen uránpasztilla egy család 1 évi energiafogyasztását fedezni tudja. Szemléltetésnek oda volt téve hogy hány hordó meg liter olaj, mennyi köbméter földgáz, hozzátartozó esztétikus hordócskák, kamionokkal.
ezt aztán jól leírtam... na mind1 azért érthetõ...
No megnéztem és itt arról beszél az elõadó a Wigner effektus említi, mely szerint a grafit hõt tud tárolni, és ha az a hõ föl szabadul például neutron fluxus hatására akkor abból súlyos problémák lehetnek. Ezt most naggyából szóról szóra írtam le.
Mint már írtam a grafit hõmérséklet emelkedés hatásátra kevesebb neutront nyel el és olyan láncreakció indul el ahol egyre több neutron keletkezik (k effektiv > 1). Ezek után a víz elforr és a gõz robban be, ami kikerülve magával viszi a radioaktív gázokat.
háth én nem az mondtam hogy azzal volt inkább azzal is! Amúgy csak azért írtam ezt le hogy azon az elven mûködõ reaktorokat Amerikába nem is engedtek gyártani a grafit problémája miatt. Amúgy sajnos nem igazán értem mi a gond vele de van vmi a grafittal. Mondjuk meg van a az MTA-s elõadás DVD-n mingyárt beteszem és megnézem
A véleményemhez meg már "késõ van", de értelemszerûen mit sem változott a Haditechnika topic óta. =]
Sajnos a valóban rentábilis fúziós reaktorok még a jövõ zenéi. Jelenleg a maximum hatékonyság, amit fúziós reaktorral elértek, valahol 65% körül volt, tehát a mûködéséhez szükséges energibefektéshez képest 65%-os fúziós energiát termeltek, ez azonban még nem elektromos energia, tehát a valós hatékonyság sehol sincs még. Arról pedig még nem is szóltunk, hogy ezt sem sikerült tartósan fenntartani, az idõtartam maximum pár másodperc (viszont ott a fentinél rosszabb hatások esetén, a 65%-os hatásfok jelenleg tizedmásodpercekig tartható csak fent).
Jelenleg a következõ lépés az ITER, cirka 10 milliárd eurós költségvetéssel annyi a dolga, hogy pozitív energiamérleget produkáljon (vagyis a befeketett energiánál többet lehessen kinyerni belõle), mintezt lehetõleg perceken át. Számszerüleg az elvárt cél 0.5GW fúziós teljesítményt produkáljon 400 másodpercen át. Ha az ITER sikeres lesz, akkor kezdõdik el a DEMO, ami már valós, rentábilis elektromos áramtermelés demonstrálására készül. 2004-es adatok szerint a DEMO tervek véglegesítése 2017-re van ütemezve, 2024-re épülne meg, és úgy 2033 körül kezdõdhetnének meg az elsõ üzemelési tesztek...
Ehhez még hozzáteszem, hogy az ITER program cirka 20 évet (nem elírás) késlekedett a politikai és bürokratikus aktatologatás és az egymással civakodó országok vitája miatt.
A fúziós energia sajnos nemhogy 10 éven belül, de tartok tõle hogy 30 éven belül sem lesz általánosan alkalmazható gazdaságos áramtermelésre.
A Csernobili reaktor "forralóvizesreaktor" volt és a moderátor volt grafit, aminek valóban megvolt az a tulajdonsága, hogy emelkedõ hõmérséklet hatására kevesebb neutron nyelt el (ellenben a Paksi nyomottvizetstõl, ahol is a viz többet nyel el, negativ visszacsatolás).
Pakson sincs konténment, csak lokalizációs torony amely a hermetikus tér nyomáscsökkentõ rendszernek a része, olyan berendezéseket tartalmaz, melyek rendeltetése a környezet védelme a hermetikus téren belüli csõtöréses üzemzavarok esetén.
Three Mile Island volt az ameriaki atomerõmû, ahol valóban a containment miatt nem lett nagyobb baj.
Sorry az okoskodásért, csak a pontositás végett irtam.
#33 http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu Erre gondoltál?
Különben jól elmondtátok szóval azok a fûtõelemek elvesztik sugárzásukat csak biztonságban kell õket tárolni egy pár évig.
Csernobil hát... Néztétek a NG-n volt nemrég Csernobil hogy mi történt, és ott egy olyan ember beszélt aki a reaktor melletti hûtõ víz tárolóban pecázott :D Szóval ha rá nem hatott ki nagy mértékben a sugárzás akkor nem tudom miért ijesztgetnek...
Ezekkel a tenyésztõreaktorokkal nagyon könnyen vissza lehet ám élni. Nem hoszem, hogy a NAÜ nagyon támogatná õket.
anno a franciák elvállalták hogy megépítik a fejlesztésben elõírtakat. okés, de mo vállalta hogy majd megépítik az okos magyar embereink, fro.-ból egyedül a xy alkatrészt akarnánk megvenni, okés franciák küldtek is egyet, (nem jut eszembe a neve, nemvagyok otthon annyira ilyen téren, de fontos alkatrész valami csõ->megreped->berobban dolog :D)
na visszatérve, a franciák meg is küldték a kívánt xy alkatrészt, erre hopsz, az egyik el volt repedve, felmerül a kérdés. direkbe vagy véletlen?! csak némi érdekesség. am meg ha az én véleményemre kiváncsi a nép, akkor atomerûmívekkel elõre ;)
*valamelyik eleme
és visszatérve a ruszki reaktorral. Anno amerikában az ilyen elven fölépülõ reaktorokat betiltották a Tellerék...
Mint ahogy lejjebb írták én is a fúziós erõmûvekben látom a jövõt. És nem lesz az 40-50 év. Tudomásom szerint már most tervezési/építési státuszban van Franciaországban az elsõ kísérleti erõmû. Ha nagyon erõlködnék még város nevet is tudnék mondani, de most nincs kedvem cikk archívumokban kutatni. Lényeg a lényeg hogy 201x-re emlékeim szerint föl is épül. Onnantól max 10 év a kísérleti idõszak és ha minden rendben tonna számra fognak ezek épülni, mert jóformán ingyen áram.
A másik hogy tényleg sok hülyeséget terjesztenek az atomenergiáról. Nekem volt szerencsém egy elõadást végig hallgatni az MTA-n, ahol azért nem akárkik beszéltek. A paksi atomreaktor a világ legbiztosnságosabbai közé tartozik. Ezt maga Teller Ede mondta aki több évig az ameriaki nukleáris biztonsági tanács vagy mi szösz egyik tagja volt. Õk mentek megnézni a fölépült erõmûveket, hogy azok üzembe állhatnak-e vagy nem. A csernobili katasztrófa meg igen összetett, de leginkább a rossz ruszki tervezésû reaktornak tudható be(nem, nálunk nem ilyen van). A ruszkik egy olyan reaktort amelynek valamelyik grafitból készült. a grafitnak meg van egy olyan tulajdonsága póriasan kifejezve hogy magába gyûjti a hõt, egy darabig gyûjti aztán egyszer csak bumm. vagy is kb. szóval ez a grafit berobbant... a másik hogy a ruszkik nem alkalmazta "containment-et". Ennek a feladata lenne baleset idején a sugárzás bentartása a blokkon belül. Ez a dolog jól is mûködött (pontosan nem emlékszem) szal vmilyen szigeten történt balesetben Amerikában. Ha ez nem lett volna még Csernobilnál is nagyobb katasztrófa lett volna. Így viszont csak súlyos ipari balesetnek minõsítették.
hû vazze milyen regényt írtam
az itthoni energiaszektor nagy része privatizálva van, szóval ez a függetlenedés igencsak "álmodj királylány" kategória :)
nem mind az,én azokra a beszámolókra gondoltam,amik családtagok írtak,hogy a férje aki átkamionozott csernobilon hogyan halt meg,meg ilyenek,az hogy ma valaki odamegy,és fú de félelmetes a város...legalább tudom,hogy egy rétinéger nem ugrik ki késsel a következõ sarkon,hogy kiraboljon...
Ja, de a beszámolók nagy része is ökörség. A Vijuty Truvko (faszom tudja, hogy kell leírni) könyvének a címlapján maszkkal áll a Pripijaty táblánál. A BME emberei is ott jártak, shortban és rövidnadrágban. A Deák-téren magasabb sugárzási értéket mértek, mint kint....
na meg a másik,hogy akik ez ellen vannak,csak csernobilt tudják felhozni,mást még nem hallottam ilyen emberektõl,csernobil így csernobil úgy,és utána beszámlókat olvasgatnak,amit ott utazók írtak,semmi szakmai háttér,hogy megértsék az emberek
mert azt hisziik,hogy nem lehet tárolni,holott igenis lehet,és biztonságosan,van amelyik azt hozza fel,hogy és ha jön egy földrengés? nevetséges menyire nem néznek szét a világban,máshol 300m magas épületek nem dõlnek ösze egy földrengéstõl,akkor egy föld alatti tárolóval mi történne?semmi
egyszerüen félnek az emberek attól amit nem ismernek,ott van csernobil,emberi mulasztás miatt lett a robbanás,amúgy még akár ma is állhatna rendesen
A jövõ a tenyésztõrekatoroké amik saját maguknak termelik a fõtõelemeket. A fúzió sajnos még nagyon messe van. A '70-es évek vége óta mindig az a jelszó, hogy még 30-35 év. Most meg 40-50 évet emlegetnek mostantól fogva. Én örülnék, ha még életmeben láthatnék egy üzemszerûen mûködõ erõmûvet, az megnyugtatná a lelkem.
És mindemellett még így is az atomenergia okozza legkevesebb ember halálát és ez a legolcsóbb és legtisztább. Ez TÉNYEKKEL igazolható. Ezért forr fel az agyvizem azoktól akik a számokkal szembemennek. Csak szénbányászatban és olajkitermelésben sokszor többen halnak meg évente csak Kínában, mint Csernobil miatt összesen...
Szeretnék egy tévhitet eloszlatnia kiégett fûtõelemekkel kapcsolatban. Jelen pillanatban egy ország sem vesz át kiégett fûtõelemet a másiktól. Minden egyes országnak a saját területén kell megoldania a tárolást. Így például Pakson is létesítettek egy Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT)nevezetû létesítményt, ahol biztonságos körülmények között tárolják a kiégett üzemanyagot, amíg valami megoldás nem születik (reprocesszálás, ûrbe kilövés, akármi). A reprocesszálás elterjedésével az atomenergia hosszútávú megoldást jelenthet, de az igazi megoldást én a fúziós erõmûvekben látom. De az még odébb van.
Minden erõmûtípusnak vannak hátrányai, több-kevesebb. A nukleáris erõforrás esetén a hátrány a magas építési költség, a fokozott biztonság miatti extra költségek, valamint az üzem bezárása után a radioaktív részegységek kezelése. Ugyanúgy, ahogy a többi erõmûtípusnál, itt is a balesetek a legveszélyesebbek. Itt általában Csernobillal riaszgatják a népet, de az egy roppant összetett szituáció volt, és minde mellett egyedi eset a maga nemében. Mûszaki hibák idõnként elõfordulnak, veszélyesek is (amerikában a 90-es években több olyan eset is volt, amikor a hûtõrendszer hibája miatt radioaktívvá vált víz szivárgott ki és került a külsõ hûtõkörbe, majd onnan a hûtõvízt biztosító folyóba, például).
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez a többi energiaforrásra is igaz. Olajszármazékok esetén elég az olajvezetékek szivárgására, törésére gondolni, tengeri szállítás esetén a tankerbalesetekre, stb.
Igen a kiégett fûtõelem sugároz, csak éppen kezelhetõ és tervezhetõ ez a dolog, míg a CO2 és egyéb kibocsátás a többi erõmûben nem nagyon..
Maga a fûtõelemek tároló egysége is legalább kétrétegû és rozsdamentes kazettékban vannak. Kivétel után valóban víz alatt vannak több évig a termelõdõ hõ miatt (még további bomlások mennek végbe a hasadási termékekben), de a medence vizét elforralni messze nem képesek, tehát ez nem nagy biztonsági kockázat.
Alapvetõen a sugárzások formájával nincsenek tisztában az ellenzõk. Igen van olyan hasadási termék aminek a felezési ideje több tízezer év csak ugyebár azok kis aktivitású hulladékok! Ha hosszútávon sugározna valami és erõsen akkor azt fûtõelemnek használnánk és nem hulladéknak tekintenénk... Lásd természetese urán 4,5 millárd éves felezési ideje. Tehát kérem a PONTOSAN úgy RADIOAKTÍV, mint a fûtõelemek csak mivel ennyi a felezési ideje, nagyon kis intenzitású a sugárzás, kis sugárdózist kaphatsz tõle még ha sokáig dolgozol vele akkor is...
A nagy aktivitású radiokatív hulladékok között nagyon kevés olyan van ami 3 évnél az erõsen sugárzó kategórában van. Ahhoz képest, hogy a kibocsátott CO2 asszem 50-70 évig benne van a "láncban" én kiirthatatlan, ami már kikerü oda és milliárd tonna légnemû anyagról van szó, ahhoz képest a radiokatív anyagok tárolásának a kérédése vicckategórás probléma..
Azok sugároznak csak igazán:) Ezért kell komolyanvenni azok tárolását. Ha jólemlékszem miután kivették a fûtõelemet, az erõmû területén 3 évig pihentetik elzárva, ezután lehet továbbszállítani.
Szerintem meg egész egyszerüen olyan költségekkel járna amit a mostani pár év költségvetésébõl kiindulva nem lehetne kivitelezni/ a kölcsönt meg nem kéne preferálni/
Szerintem is jó lehetõség, nem tudjuk elkerülni, hogy hozzáfogjunk Paks bõvítésének. Minél elõbb annál jobb, de szvsz már így is késésben vagyunk. Ha bejön a Szolnoki térségben felfedezett új földgáz lelõhely kitermelése, az enyhít az orosz függésen energiaügyben, azt is kiugrási lehetõségnek tartom.
Nem beszólni szeretnék, hanem komolyan érdekel, hogy mi van az elhasznált fûtõelemekkel? Nem sugároznak? Vagy mitõl van úgy beszarva a sok tüntetõ?
Pedig nagy kiugrási lehetõség lenne az országnak, úgy tudnánk exportképes terméket elõállítani, hogy semmi nem kéne hozzá, csak egy kis józan belátás "a néptõl". Mondjuk asszem már itt megbukott a dolog...
"stagnált európában az atom program csernobil óta."
Ez nem igaz, errõl a belinket videóban is van szó. 1990-ig tendenciózus azóta meg lassú növekedés tapasztalható. Egyes országok NAGYON komoly beruházásokat terveznek. A finnek olyan erõmvet építenek ahol egytelen blokk teljesítmény nagyobb lesz, mint egész Paksé..
Paks tervezésénél már eleve úgy készültek, hogy kétszer ennyi blokk fog üzemelni (vízrendszert, elhelyezést alakították ki). A függõségünk viszont megvan ebben a kérdésben is, az oroszoktól. Az elhasznált fûtõelem tároló ellen volt jópár tiltakozás, ez ellen nehéz tenni. Márpedig ha nem fogadják el az emberek, akkor nincs mit tenni. Ezért stagnált európában az atom program csernobil óta.
sajnos a magyar válik európa gürcölõ-fogyasztó népségévé a szemünk elõtt. ha többletenergiát tudnánk elõállítani és értékesíteni, az nagy lépés lenne kifelé ebbõl a gödörbõl. sajna az ilyen szándékokat rendre töri meg a politikai-jogi hablaty
Nevetni fogsz, Mo. még az egyik legelfogadóbb ország tudtommal atomenergia szempontjából, de még itt sem rózsás a helyzet. Németországban rosszab a helyzet. Le akarnak (fognak?) lõni minden atomerõmûvet. Azt majd sírhatnak, hogy drága az áram. Úgy kell nekik. Aki hülye, haljon meg... A szélerõmûveikkel meg jól befürödtek. Én tutira nem költöttem volna egy garast sem ilyen kétes hatékonyságú erõmûvekre...
Mindg Franciaországot hozom fel példának, ahol cirka 78-80% jön atomerõmûbõl. Miért van az, hogy ott ez elviselhetõ? Miért nem károg senki, hogy ez rossz? Talán mert ÉRZIK ennek elõnyeit két legfõbb elõnyét. Olcsó és tiszta. nincs függés EGYETLEN országtól, mint gáz és olaj esetében több helyrõl is be lehet szerezni. Nem kell rohadt drága vezetéket építeni vagy tankerokkal furikázni és átrakodni.
Évente-kétévente bemegy egy szerelvény 3-4 kocsival az erõmûbe és bent van az üzemanyag 1-2 évre. Paks évente 100 tonna nagyságrendben (60 vagy 120 tonna, már nem emlékszem fejbõl) fûtõelemet használt el évente.
Ez egy családi ház méretû tárolóban elvan. 3 hónapnyi gáz raktározásához mekkora tároló kell? Hát igen...
Sejtettem, hogy nem hagyod ki ezt a remek témát. Naszóval: szép és jó dolog az atomenergia, csak sajnos a társadalom nagy része fél tõle. Ennek oka valószínûleg ott keresendõ, hogy volt egy Csernobil illetve a "sötétzöldek" hülyítik a népet. Miveldemokráciában élünk ezért minden valószínûséggel akár bõvítés akár új erõmû építése válik esedékessé népszavazás lesz. Ezt kihasználja valamelyik politikai oldal + sok ember egyébként sem támogatja a dolgot ergo nem lesz semmi. Helyette égethetjük tovább a jó kis gázt, olajat, szenet...
Én is így gondolom.
Az exportra termelés azért lenne húzós, mert ha már holnap állna egy új Paks kapacitású erõmû akkor is a növekvõ igények miatt hamar (~10-12 év) elérnénk azt a pontot, hogy nincs mit exportálni.