"Ez "kurvajó", mert a cél energia termlése lenne..."
A végső cél az, közben vannak állomások.
"Ezt viccnek szántad...? A PWR reaktorok jámborak és ahhoz képest a LfTh még inkább az. Nincs nagy nyomás, nincs gőzrobbanás és a vészleerésztés egyben le is állítja magát a hadadást. Nem hatékony? Az U alapú reaktornál dúsítás egy vagyonba kerül, mert 10% költség nagy része ez, és nem a bányászat. A jelenlegi PWR reaktor U-235-tal megy, ami 0,7% arányban van jelen és a fűtőelmben levő 235-nek kb. a fele bomlik el, mikor ki kell már venni a kazettákat..."
- De van gőzrobbanás, ha az olvadék és víz találkozik. - Sokkal nagyobb radioaktivitású anyagok (és több) keletkeznek a tóriumos erőműben, mint a jelenlegiekben vannak - Az eddig termelt áram/állami támogatás nem igazolta, hogy életképes - Sokkal hamarabb elhasználódik, korrodálódik a rendszer, egyenlőre felbecsülhetetlen a mértéke - veszélyes, rendkívül radioaktív, toxikus, maró anyagok nem egy reaktortartályban csücsülnek, hanem áramlanak...
"Ez is gyakran hangoztatott bullshit. Mivel az uránra nem volt igény, nem is nagyon keresték és bányászták eddig. Az urán árára gyakorlatialg tökéletesen érzéketlen az atomenergia. 2000 óta a nyer uránérc ára kb. 12-szeresére nőtt. A paksi áram mennyivel lett drágább? 20 fillér? Ez olyan 2%... 120% uránérc ár és 2% outout vil ár. A 2%-ban meg egyéb hatások is vannak.Kis túlzással tökmindegy, hogy mennyibe kerül az uránérc egy olyan erőműnél, ahol az üzemanyag ciklus a teles élettartam alatt a költségek 10%-a vagy annyi sem és a 10% töredéke maga az érc ára. Gyakorlatilag nem felmérgető mennyiségű U tartalék van, mert ha szükség lenne, akkor ipari mennyiségben a tegervízből is megéri kinyerni. Ez a technológia is ismert, csak nem szorulunk rá egyelőre..."
Igen, így van. Nem az üzemanyag ára szabja meg elsősorban egy atomerőmű költségét, ezért sem jobb a tórium alapú ahol is az egyik indok az olcsó üzemanyag, a másik a függőség megszüntetése. Viszont ez nem lesz mindig így, ugyanis uránból sok van, de a mai reaktorok az urán 235-ös tömegszámú izotópját hasznosítják, amely a természetben előforduló urán kevesebb mint egy százalékát adja. A tenyésztőreaktorokkal viszont 238-as uránból 239-es plutóniumot „tenyésszenek”, amelyet újbóli energiatermelésre lehet használni, tehát kétszer tovább elég. De jelenleg nem ilyenek működnek, és így értettem az elfogyott, utána csakis drágábban lehet hozzájutni.
"A fúzió meg igenis attól vonja el, mert arra gerebélyzetk össze 20 milliárd USD-t, ha jól tudom. Ez emberetelen pénz egy olyan készülék építéséért, ami nem fog áramot termelni..."
Igen, egy olyanért ami nem termel áramot kidobott pénz, viszont egy olyanért ami megmutaja nekünk, hogyan lehet termelni, nem kidobott pénz. Ez megint demagóg szöveg.
A fúziós erőmű meg hova fog ezzel elérni? Ja, hogy kb. sehova... Drága dolog egyes emberek hobbiját finanszírozni...
Végeztek közgazdaságtani számításokat, nem kell hasadra ütni, hogy mennyibe kerül ezzel az áram. Nem lesz drágább mint ma, viszont korláltlan üzemanyag áll rendelkezésre, és a szennyezést minimálisra lehet csökkenteni. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.12. 17:27:43
Igen tévedsz. Az eddig fúziós kísérletekben nem akartak energiát kinyerni, nem arra építették őket, természetesen az ITER-ben sem ez a cél.
Ez "kurvajó", mert a cél energia termlése lenne...
Igen, viszont az olcsón kitermelhető urán kb. 100 évig elég, utána drágább, mélyművelésű bányák lehetnek csak. Ez is gyakran hangoztatott bullshit. Mivel az uránra nem volt igény, nem is nagyon keresték és bányászták eddig. Az urán árára gyakorlatialg tökéletesen érzéketlen az atomenergia. 2000 óta a nyer uránérc ára kb. 12-szeresére nőtt. A paksi áram mennyivel lett drágább? 20 fillér? Ez olyan 2%... 120% uránérc ár és 2% outout vil ár. A 2%-ban meg egyéb hatások is vannak.
Kis túlzással tökmindegy, hogy mennyibe kerül az uránérc egy olyan erőműnél, ahol az üzemanyag ciklus a teles élettartam alatt a költségek 10%-a vagy annyi sem és a 10% töredéke maga az érc ára. Gyakorlatilag nem felmérgető mennyiségű U tartalék van, mert ha szükség lenne, akkor ipari mennyiségben a tegervízből is megéri kinyerni. Ez a technológia is ismert, csak nem szorulunk rá egyelőre...
Működik, csak nem hatékony és _veszélyes_. Ezt viccnek szántad...? A PWR reaktorok jámborak és ahhoz képest a LfTh még inkább az. Nincs nagy nyomás, nincs gőzrobbanás és a vészleerésztés egyben le is állítja magát a hadadást. Nem hatékony? Az U alapú reaktornál dúsítás egy vagyonba kerül, mert 10% költség nagy része ez, és nem a bányászat. A jelenlegi PWR reaktor U-235-tal megy, ami 0,7% arányban van jelen és a fűtőelmben levő 235-nek kb. a fele bomlik el, mikor ki kell már venni a kazettákat...
A Th nem kell dúsítani és közel 100%-ban elhasad. Egyetlen baj, hogy van olyan leányeleme, ami a ciklusa alatt egy rövid időre tényleg durván radioaktív, de az egész ciklusa 300 év után kb. a természetes U-238/235 aktivitása közé zuhan vissza.
A fúzió meg igenis attól vonja el, mert arra gerebélyzetk össze 20 milliárd USD-t, ha jól tudom. Ez emberetelen pénz egy olyan készülék építéséért, ami nem fog áramot termelni...
Kérdezz n+1 embert. A fúzióról hallottak meg minden zölbalfasz faszságról. A Th alapú erőműről a műszaki emberek nagy része sem tud semmit. Őrület. 20 mrd USD-ből neked felhúznak már Paks szintű LfTh erőművet neked, az ziher. Nem egyet, többet. Ennyi pénzből a mennybe mennének a LfTh-on dolgozók. A fúziós erőmű meg hova fog ezzel elérni? Ja, hogy kb. sehova... Drága dolog egyes emberek hobbiját finanszírozni...
Ha most olyan erőművel kísérleteznek és bohóckodnak, ahol pozitív energiszaldóról szó nincs, akkor ezt jelenti, hogy elméleti szinten sem tudnak olyat tervezni, ahol ilyen lehet. Vagy tévedek itt?
Igen tévedsz. Az eddig fúziós kísérletekben nem akartak energiát kinyerni, nem arra építették őket, természetesen az ITER-ben sem ez a cél.
A hasadóanyagok kimerülése pusztán a sötétzöldek fejében él, akik csak a 2. gen PWR és 1. gen BWR rekaktorokban és Csernobil szavakkal képesek dobálózni. N+1 olyan erőmű típus van, ami csak U-ra való alapozással is civilizációs léptékben korlátlan üzemanyagga bír, még a LfTh nélkül is.
Igen, viszont az olcsón kitermelhető urán kb. 100 évig elég, utána drágább, mélyművelésű bányák lehetnek csak. Persze tenyésztőreaktorokkal a kiégett fűtőelemeket is fel lehet használni, szóval még sokáig elég az olcsó urán valóban, de a fejlesztések is hosszú időt igényelnek.
Miért is...? A villamosáram termelés nagy része a kezdetekben 100%-ban fosszilisa alapozódott. 100% szén, aztán olaj és szét. Mindkettőt kazánban égeted el és mindkettő gőzciklus táplál meg. Miféle mágikus hatástól bénulna meg a világ összes LfTh erőműve egy csapásra...?
Ezzel a kérdéssel az energetika foglakozik, nem én találtam ki. Az ellátási láncban bármikor beállhat probléma, stb. ergiabiztonság
A fúzióval az a baj, hogy nem akkor kell szarozni ilyen technológiával, ami nincs kész, mikor a LfTh-ról TUDJUK, HOGY MŰKÖDIK hiszen volt már ilyen kísérleti erőmű. A szakadék szélén állunk és te azon lamentálsz, hogy egy hátraszaltóval kerüld a katasztrófát, amit még soha nem csináltákl mondjuk életedben, vagy hátralépesz a szakadék szélérő, mert lépkedni viszont elég jól tudsz. Érted a hasonlatot? Nem kipróbálatlan ígéretek kellenek ilyen helyezteb. A LfTh működik, nem elmélet.
Működik, csak nem hatékony és _veszélyes_. Ezt mindenképpen ki kell küszöbölni. A forrásokat a fúzió nem Lfth vonja el, semmi köze hozzá, ez egyedül politikai döntés, hogy mennyi pénzt, és mire adnak. Ezzel a politikus fülét kell rágni, nem engem győzködni. Viszont a Lfth ugyanúgy nem oldja meg az energiaigényt mint a fúzió sem, ettől sem lesz olcsóbb a kenyér. Még mindig veszélyesebb mint a jelenlegi reaktorok, vagy a fúziós reaktorok, ami igencsak elrettenti a politikusokat... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.12. 16:43:12
Ha most olyan erőművel kísérleteznek és bohóckodnak, ahol pozitív energiszaldóról szó nincs, akkor ezt jelenti, hogy elméleti szinten sem tudnak olyat tervezni, ahol ilyen lehet. Vagy tévedek itt?
A hasadóanyagok kimerülése pusztán a sötétzöldek fejében él, akik csak a 2. gen PWR és 1. gen BWR rekaktorokban és Csernobil szavakkal képesek dobálózni. N+1 olyan erőmű típus van, ami csak U-ra való alapozással is civilizációs léptékben korlátlan üzemanyagga bír, még a LfTh nélkül is.
Írtam már, energiabiztonság szempontjából nem jó, ha egyetlen erőműtípus létezik csupán. Miért is...? A villamosáram termelés nagy része a kezdetekben 100%-ban fosszilisa alapozódott. 100% szén, aztán olaj és szét. Mindkettőt kazánban égeted el és mindkettő gőzciklus táplál meg. Miféle mágikus hatástól bénulna meg a világ összes LfTh erőműve egy csapásra...?
A fúzióval az a baj, hogy nem akkor kell szarozni ilyen technológiával, ami nincs kész, mikor a LfTh-ról TUDJUK, HOGY MŰKÖDIK hiszen volt már ilyen kísérleti erőmű. A szakadék szélén állunk és te azon lamentálsz, hogy egy hátraszaltóval kerüld a katasztrófát, amit még soha nem csináltákl mondjuk életedben, vagy hátralépesz a szakadék szélérő, mert lépkedni viszont elég jól tudsz. Érted a hasonlatot? Nem kipróbálatlan ígéretek kellenek ilyen helyezteb. A LfTh működik, nem elmélet.
Hol van minmim a matematikai modellje annak a fúziós erőművi technológiának, ami képes korlátlan ideig fenntartani a kontrollált folyamatot, pozitív energiaszaldós és a pozitív energiával áramot is tudsz termelni? Ilyenről én nem tudok. Ha van, akkor legalább egy forrást szeretnék látni. És ez még csak modellje. Kész tervek vannak rá? Mert jeleneg tudtomaml egyik építés és tervezés alatt álló erőműnél az energiatermelés közelébe menésről sincs szó.
Tisztázzuk, te most tényleg azt kéred, hogy a egy egész tudományos és technológiai területet bizonyítsak be? Szólj, ha konkrét kérdésed van, amire tudok ígérem válaszolok, de azért ezt te sem gondolhatod komolyan...
Jelenleg n+1 irányba mennek és a favorizált (?) TOKAMAK legnagyobb baja, hogy a minimális mérete akkora, hogy kb. szuperhatalmakon kívül úgysem telik rá senkinek. Vagy még nekik sem...
Egyedül a magfúzió nem lesz gyógyír az emberiség energiaproblémájára. Egy 2005-ös tanulmány négy lehetséges jövőbeli forgatókönyvvel számol. A jelenlegi tudással megépíthető erőmű esetében 1 kWh villanyáram ára az erőmű indulásakor körülbelül annyiba kerülne, mint ma, viszont ez kevesebb szennyező anyag kibocsátásával járna, és fenntartható lenne (illetve nem lenne gond a végtermékek tárolásával sem). A legkedvezőbb, tudományos áttöréseket feltételező forgatókönyv a mai árak harmadát jósolja, már az erőmű indulásakor (ez nem az ITER lenne). Egy fúziós erőmű élettartama hasonló lesz a mai atomerőművekéhez (azaz néhány évtized). A fúziós erőművektől tehát nem - vagy nem sokkal - lesz olcsóbb a kenyér, vagy legalábbis nem azonnal. Ettől a technológiától függ azonban, hogy a jövőben egyáltalán lesz-e kenyér. A fosszilis energiahordozók ki fognak merülni, és ez a sors vár a hasadóanyagokra is, hacsak nem dolgoznak ki új típusú, a hasadóanyagok nagyobb részét felhasználni képes megoldásokat. És itt lép a képbe a fúzió, mert alaperőműre szükség lesz, és a szél/nap mint megbeszéltük erre nem képes, és a fúzió nem a LfTh ellen, hanem azzal együtt lehet a jövő alaperőműve.
Az első egy perc is elég erőteljesen nyit.
A Gripen kapcsán. Egyáltalán nem volt elvárás "Gripen szerű" gépek beszerzése és az eredeti Gripen szerződés műszaki tartalma meg végképp nem igazán passzolt ahhoz, hogy NATO tagok voltunk.
És itt a ferdítés. A hírekben csak három halott van. Egyiknél sincs megemlítve a halál oka. Nettó ferdítást. Mert, hogy nem a sugárzástól haltak meg, az 100%. A hír viszont ezt sugallja. Mitől halhattak meg? Bármitől. Rádőlt egy daru, szívromham, amit akarsz, de hogy nem sugárterheléstől, az 100%.
A sugárterhelést hatóságilag is mérni kell mindenhol és adott terhelés felett az emberek be sem engedik és a determinisztikus sugárbetegséget okozó dózis közelébe sem engednek egyetlen dolgozót sem. És ez csak egy pontja a linknek, ami miatt hiteltelenné teszi az egészet. A hírek egy részénél ott van egy kép is, ahol autópályán/úton ki van jelezve az aktuális dózis, ami minden, csak nem veszélyes.
Igen, problémák vannak. Viszont komoly extra és még csak egészségre káros dózist nem kap senki. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.20. 11:03:43
Értelek, és teljes mértékben egyetértek, a politikát ne keverjük bele, csak kíváncsi voltam a véleményedre. De reflektálhatok rá, pártfüggetlenül kizárólag jogi szempontból? A nemzetközi gyakorlatot szerint, sehol a világon nem nyilvánosak az atomerőművek építésével kapcsolatos fővállalkozói szerződések. Egyetlenegy sincs, amely hozzáférhető lenne. Továbbá bizonyos beruházások minden állában titkosak, és ebbe Paks-2 is beletartozik, mivel egyrészt kiemelt biztonságú, nemzetstratégiai ipari létesítményről van szó, másrészt minősített adatok védelméről szóló törvény alapján minden üzleti változásnak vannak védendő adatai. Erre főleg azért van szükség, mert már így is rengeteg szereplő próbálta megakadályozni a porjektet. klikkklik 2
Energiaellátásra szükségünk van, tehát mindenképpen kell egy új erőmű mert Paksi atomerű lassan lejár, hacsak nem akarjuk iszonyú drágán importálni. Ezt mindenképpen hitelből kell fedezni. Az oroszok kínáltak egy nagyon kedvező hitelt, gyakorlatilag alig van kamat rajta, sokkal alacsonyabb mintha IMF, vagy neagyisten piacról finanszíroznánk. Ennek az olcsó hitelnek orosz részről egy oka volt, hogy EU ország vagyunk és így promóciós lehetőséget jelentünk a rosszatomnak, azaz mi vagyunk a kapu az Eu piacokhoz. Ez mindenkinek megéri, ennél jobb szerződést kötni nem lehetett volna. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.19. 21:19:01
A politika nem igazán tartozik ide, ez atomenergia, és nem energia politika téma, de tessék, tömören:
Senki nem tudja, hogy pontosan mi a helyzet energiaügyben. Tanulmány? Valami? Nem kétlem, hogy kell, de az ilyesmit nem kéne eltitkolni. De ez még csak apróság. Nagyobb baj: minden adat titkos. Semmit, senki nem tudhat. Pedig lennének kérdések, az oroszokkal kell-e építeni? Megéri-e velük építeni? Aztán, még fontosabb: Van pénzünk nekünk erre? Mi a bánatból fogja ezt az ország finanszírozni? Az odáig oké ,hogy naná, majd hát állampapírok, államadósság, de még jobban eladósodunk. Számolt ezzel bárki is? Még nagyobb probléma, mi az alku az oroszokkal? Milyen háttéralku volt? Állítólag a metro felújítás, (ami rohadtul nem is éri meg, jobb lett volna újat venni) is ennek része, ki tudja igaz-e.
Naná, a kormánypártiak mindezt egy legyintéssel elintézik, ugyan, nem kell ezzel törődni, csak az ellenzék rágalmai. Pedig nagyon nem,
Olyan ez mint a Grippen-ügy. nyilván kelletek a gépek. Semmi bajom a gépekkel se. De a mögötte lévő igaz nem bizonyított -korrupció egy kicsit zavar. Ez meg sokkal drágább buli.
Az index, olyan amilyen, nem épp természettudományos oldal, de nem is egy korrekt politikai-elemzői oldal. A blikktől pár fokkal jobb, népszerű hír oldal, amivel semmi baj. Ilyen oldalaknak jellemzői, a hatásvadász cikkek, és címek. Az ,hogy van szivárgás-gondolom igaz Az hogy a munkások meghaltka-igaz, és nem is írják, hogy szivárgás miatt, csak...úgy fogalmaz a cikk ,hogy az egyszeri olvasó ezt fejben összekapcsolja. Bulvármédia.
Paks2 ellen meg az Index, szerintem nem azért ágál , mert atomerőmű, hanem egyszerűen politikai okból. Ebben meg konkrétan igazuk van, mert valami nagy csalás , hazugság lopás van ott a vezetőink részéről, de ez nem tartozik ide.
Van ott bőven probléma, Index cikk ide, vagy oda. A cáfolataiddal fenét sem érnek már a halálos áldozatok. Esetleg még érdekelne is, ha az agresszív, felesleges jelzőkkel és hasonlatokkal teletűzdelt, okoskodó, indulatos stílusodat tudnád mellőzni és úgy kommentelnél, mint ahogy egy tanult embertől ez elvárható lenne Persze erre képtelen vagy, ezét inkább köszi, de ne fáraszd magad feleslegesen.
Indexről tech és természettudományos írást linkelni annyi értelme van, mint kurvától árengedményt kérni... Ha akarod akkor felsorolhatok pár olyan ferdítést, ami miatt az egész írás egy vicc...
Az index Paks2 és "szkeptikus" felfogása miatt (a kurvaanyjuk az szkeptikus) gyakorlatilag dekraláltan atomellenes. Ezért hordanak össze ekkora állatságokat. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.19. 09:30:11
Itt egy bejelentés történt egy cég részéről, ami vagy igaz vagy nem. Most vegyük azt az eset, hogy igaz. Miről is van szó? 10-szeres hatásfokot értek el, az eddigi, hasonló elven működő egyetemi kísérleti berendezésekhez képest. Ez a módszer, illetve ez az üzemanyag keverék az egyik legbonyolultabb és legtöbb innovációt követelő megoldás + még ott van a minden fúziót érintő plazmával kapcsolatos alap-problémák megoldása. Viszont előnye, hogy ezzel nagyságrenddel több energiát lehet kinyerni, mint a jelenleg kísérletekből, és az üzemanyag keverék sem valami speciális csak a Holdon bányászható anyagra épül. Evvel kapcsolatban minden szakértő azt mondja, jó eredmény (ha igaz) de nem vitt közelebb, és inkább kutatási bravúr mintsem komoly áttörés. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.01. 23:13:00
Tudom nem illik visszakérdezni, de miért lenne sürgős? Nincs olyan alaperőmű típus amit a közeljövőben ki kellene váltania. És ezek egyenlőre olcsó erőművek. A fúziós erőmű is csak egy erőműtípus lesz a sok közül, ami ráadásul igen bonyolult és drága lesz. Ezt ugyanúgy nem fogja minden ország telepíteni, mint ahogy a sima fissziós erőműveket sem telepített mindenki. A távoli jövőben amikor az energiaigény már nagyon magas lesz, akkor elképzelhető, hogy a szén-erőművek helyett ez lesz a gazdaság alapja, de az csak több száz év múlva tudom elképzelni. (Viszont addigra meg lehet, hogy megvalósul a még ennél is jobb atom-energiatermelési forma, de ez már nagyon scifi... ) Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.21. 10:24:06
A fúziós erőmű valóban tisztább sok erőműnél, viszont van ott is szennyező anyag, a rektortartály és a berendezések felsugárzódnak a kiáramló protontól, tehát sugárzó anyagot termel. Azonkívül a fűtőanyag előállítása vagy kitermelése sem környezetbarát eljárások közé tartozik. Többféle üzemanyag keverék létezik, a sima proton-proton ciklus egyenlőre nem megvalósítható kategória. Plusz ezen üzemanyagok némelyike önmagában is igencsak veszélyes. Már építik a kísérleti fúziós technológiát tesztelő erőműveket (két típust is), viszont nincs ok a sietségre, ezért 2060 vagy inkább 2100 előtt ebből energiatermés csak akkor lesz, ha valakinek mégiscsak égetően kellene. De ilyen egyenlőre nincs. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 23:23:42
nem, csak arról nem olvastam semmit hogy hány atomreaktort épít. sztem kitárgyaltuk hogy jó kezekben az atomenergia tiszta és veszélytelen. viszont vmi ilyesmivel kisérleteztek, hogy nem hasadóanyagos reaktor lesz hanem fúziós, ami elméletileg balesetmentes és nincs szennyezőanyaga sem. viszont azóta se hallottam róla hogy megvalósult e már a gyakorlatban
Ezt viccnek szántad? 200 feletti atomereaktort építése van tervbe véve 2050-ig... Ha összehasonítod a beépített teljesítményt, akkor rájjössz, hogy a nagy összképben nem jelentős az, amit linkeltél... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.19. 22:55:29
csak azért ide, mert nekem az ebben a furcsa, hogy éppen kína az aki a fúziós erőmúvet fejlesztette, és már évekkel ezelőtt arról volt szó, hogy tök biztonságos és nem is termel sugárzó anyagot. na ehhez képest nemhogy sima atomreaktort nem épít, de megújuló energiatermelésbe invesztál
Bár mondjuk az extra költség az új házépítésnél talán lendítene valamit a meglevők korszerűsítésnén. Viszont ahogy Kamov írja, a világ nagy részén ennek semmi köze a villamos áram termeléshez...
Azert van ott egy egyensuly, hogy ahol tobb legkondi kell, ott kevesebb a futes es vice versa. Egyebkent a passzivhaznak a hideget is illik tartania nem csak a meleget.
De ki mondta, hogy nem lehet modositani es ne kene beruhazni? Az egesz az uj hazak epiteserol szol, amit nem nehez eleve passzivhaznak, vagy akar aktivhaznak epiteni. Felujitasnal is miert ne lehetne ez szempont kis pluszpenzert.
A megvalosithatosagon pedig nem kell agyalni, hiszen passzivhazak mar sok-sok eve epulnek vilagszerte. Csak meg kell nezni, hogy ok tudjak-e tartani ezeket a hatarerteket Skandiaviaban illetve delen is.
Mivel hazánkban az elektromos fűtés részaránya a 2%-ot sem éri el, szemben a a több mint felét adó gázzal és a negyedét adó biomasszával (tüzifa és társai), a passzív ház a gyakorlatban gázt vált ki.
Ebben a formában nem ide, azaz atomenergiához tartozik.
Nekem senki nem mondja, hogy ez minimális plusz beruházás jelent. 15 kWh/m2/év? A mai újabb házakba is kW szintű fűtési teljesímény van beépítve. Ezek szerint, akkor egy 80 nm ház (ami ház méretben szerintem nevetségesen kicsi) összes 1200 kWh fűtés mehet egy évben, ha ezt exrapoláljuk? Eleve röhejes ezt így általános leírva, mert ezt átlagos éghajlaton még csak-csak megcsinálod, de Skandináviában, ahol -30-40 fok is lehet és a mínuszos tartomány alsó hangon 4-5 hónap. A primer energia igény meg a melegebb országokban a légkondi szükségletes hasalhat el.
Vannak módosító faktorok? Mert, ha nincs, akkor feldugnám a seggébe ezt annak, aki kitalálta, mert ez kitételek nélkül egyszerűen vicc az én szememben. Ez olyna, mintha a módosítás nélküli F1 autóval kellene csúcson menni 10 fokban és esőben, meg 38 fokos kánikulában gumicsere nélkül...
Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h. (http://www.cepheus.de/eng/index.html, illetve wiki)
Most akkor tisztázzuk, hogy számokkal leírva az energetika nyelvén mit jelent egy "passzív ház". Mekkora teljesímény és energiaforgalom fér bele oda-vissza?
Véleményed nagy részével egyetértek, de a passzívházakkal kapcsolatban nincs igazad. Uniós előírás van rá, hogy 2020-tól csak passzívházat lehet építeni, átépítés esetén is már csak ilyen terveket fognak elfogadni. Dániában már 2016-tól bevezetik ezt.
Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor gondolj bele mennyit fogyasztana ma egy kocka Lada, vagy Trabi tudású autó? Ehhez képest az átlag autó ugyan annyit fogyaszt, csak sokkal "többet" tud. Erre van igény. A WV Luppora - a 3 literes (?) fogyasztással - nincs. :-( Kicsit demagógabban pl a Hollandok nem pont az atom hulladék miatt aggódnak. :-)
Régen minden hulladékkal így bántak. A nukleáris sem volt kivétel.
Ma a civilizált világban minden hulladékkal több nagyságrenddel gondosabban bánnak. A nukleáris sem kivétel.
Sőt, a hisztinek és a vele szemben folyamatosan alkalmazott kettős mércének köszönhetően a nukleáris hulladékok kezelése a legszigorúbbak közé tartozik.
A nukleáris hulladék elhelyezése pont ugyanúgy az utódaink problémája lesz, mint a szénerőművek termelte szén-dioxid és a napelemek gyártása során (ami félvezetőgyártás) keletkező veszélyes hulladék (kínában magyarországnyi területek vannak ezzel évszázadokra/ évezredekre tönkretéve) illetve a szélerőművek kompozit lapátjaihoz kellő szénszálak gyártásakor keletkező csinos kis mérgező vegyületek. Csak az atommal szemben alkalmazott kettős mérce jegyében az utóbbiakról mély a hallgatás...
Ilyen téren nincs különbség, az energiatermelés minden formája szennyezéssel jár. A nukleáris energiatermelés összességében a legtisztább alternatívák egyike.
A radioaktív salak tudtommal nem nagy aktivitású radioaktív hulladék, amellett, hogy mérgező és egészségkárosító. Értem, hogy a szénerőművekkel is baj van, de ez a topic alapvetően az atomenergiáról szól és nekem csak annyi a problémám, hogy az externáliák költségeit mennyiben veszik figyelembe, amikor gazdaságossági számításokat végzünk. Nagyon leegyszerűsítve most azt mondom, hogy vannak kutatások és vannak számok arra nézve, hogy a szénerőművek mekkora egészségkárosító hatást okoznak (ezek ugye társadalmi költségek, nem feltétlenül van benne minden az energiaárban), akár lebontva megtermelt gW-ra is. Tehát tudunk vele számolni. De azzal számolunk e, hogy az atomenergiával termelt hulladékok hosszú távú -és a lényeg tényleg a hosszú távon van, ami nem 100 év- mekkora költségeket fognak okozni. Jelenleg kialakítás alatt áll az első ilyen építmény, vannak kutatások a témában, de ahogy ma megmosolyogjuk az 50es évek erőműveit, úgy vajon az első szárnypróbálgatások e témában mennyire lesznek időtállóak 50-100-150 év múltán??? Direkt nem mondok hosszabb távot. És egy picit más megközelítés: a szénerőművek termelt áramot mi fogyasztjuk, a hulladékok által keltett problémákat is nagyrészt mi viseljük. Az atomenergiánál viszont mi fogyasztjuk az áramot, a problémákat pedig áttoljuk a következő nemzedékekre. Egy percig sem vitatom, hogy foglalkozni kell a szénnel is, ne érts félre.
Pontosabban jó lenne látni valami nagy közös tervet az energetika jövőjével kapcsolatban, amiben minden ország egyetért és elkezdeni azt megvalósítani. Most mindenki megy a saját feje után, ebből jönnek az olyan marhaságok, hogy a németek látszólag zöldek, valójában ezer sebből vérzik a mutatvány. Ennek része az - energia megtermelése: ez ugye az erőmű kérdés - szállítása: koncentrált termelés és áramszállítás vs. sziget rendszerek, amelyek önellátóak - felhasználási hatásfoka: én itt látok óriási lehetőségeket, gondolva pl. arra, hogy mennyiben épeszű dolog, hogy 5 méter hosszú suvban üldögél egy ember a körút közepén a dugóban, pöfögtetve a benzin literjeit feleslegesen, holott megfelelő energiafelhasználással a hatásfokot növelni lehetne: megfelelő minőségű, akár teljesen újragondolt tömegközlekedés, kis városi autók preferálása, közösségi közlekedés, stb. De ide kívánkozik a lakások szigetelése ésszerű keretekig. - szükségessége: jajj, ezért biztosan le leszek komcsizva :) de valóban létszükséglete az emberiségnek, hogy pl. las vegasban vagy dubajban éjszaka is nappali fény legyen? Okos vezérléssel akár egy otthon égve hagyott izzót is ki lehet kapcsolni, ezzel kicsiben is lehet takarékoskodni az energiával. Vagy pl. fény alagutak alkalmazása lámpák helyett, ahol az megoldható. És ide kívánkozik a standby üzemmód szükségessége, annak újragondolása. Itt és az előző pontban szerintem még őrült nagy lehetőségek vannak, ahogy fejlődés is van. És ha itt van áttörés, annak a hatása az összes többi pontra is hatása van, hisz kevesebb áramszükséglet, kevesebb termelés, elosztás, hulladékkezelés. - termelés hulladékának, egyéb externáliák kezelése: ez pedig amiről most beszéltünk.
Én azért emeltem ki a hosszútávú tárolás problémáját, mert az én tudomásom szerint ennek jövőbeni költségei nincsenek beleépítve a jelenlegi áram árakba, ezért ferdítik a számítást. Tudom, hogy az erőmű elbontási költségei és pl. egy esetleges baleset okozta költségek (alapba fizetés) valamilyen mértékben benne vannak az árban, de mivel jelenleg nincs üzemelő végleges hulladéktemető, nem is értem hogy tudunk számolni annak költségeivel.
A Karcsaj-tó más történet. Az 50-es években a sugárzást nem tekintették annyira veszélyesnek, illetve hatásvizsgálat sem készült akkoriban, hogy mi lesz a környezettel. Ilyen dolgok még nem léteztek. Abban az időben az amerikaik is csináltak fura dolgokat... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 10:58:30
Régebben volt az az elképzelés, hogy a kiégett fűtőelemet ledarálják és az óceánba önti. Az óceán nagyon nagy, és föld összes fűtőelemét beledarálnád sem lehetne kimutatni. Az óriási hígítás miatt. A tiltakozások miatt ezt az ötletet elvették. Helyette visszarakják a föld alá ahonnan gyakorlatilag kivették... Annyi különbséggel, hogy az urán természetes lelőhelyét a csapadék átjárja, viszont az ilyen temetőket úgy választják ki, hogy ez ne legyen probléma (csak úgy kap engedély ha bebizonyítják (!) hogy talajvíz nem folyik be, illetve nem visz ki semmit). Illetve maga az alapkőzet olyan kemény legyen, hogy millió vagy milliárd évekig kitartson. Ezt geológiai vizsgálatokkal ellenőrzik.
Mikor a hetvenes (!) években Afrikában felfedezték a természetes uránreaktorokat, amit egy folyó hordott össze, azt sikerült megállapítani, hogy az uránt (nehéz fém) 1 méternél távolabbra nem mossa szét a természet, hanem egy helyben marad. Ezzel szemben mi már olyan óvintézkedéseket teszünk, ami túlzás. Szóval nem is értem mitől kell félni? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 11:00:01
Nem ezt mondtam. Arra utaltam, hogy túl van lihegve. Kicsit olyan ez, mint a mese a békávl aki alatt elkezdik melegíteni a vízet, lassan kell csinálni és akkor nm zavar. :-) Az atom túl "gyors".
Az oroszok egyszerűen a tengerbe süllyesztették/öntötték az ilyet, legalábbis a katonai reaktorok esetében, és régebben. Persze azok az oroszok, lásd Karacsaj-tó stb. Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.08.19. 00:12:45
A baj az, hogy nem fogod fel azt, hogy mit jelet a 19 tonna/m3 sűrűség. Ez nincs 1000 m3 hulladék sem. Persze a szén és olaj erőmek meg évi GT léptékben szórják a légköbre a szarjukat. Az bezzeg nem zarva sem a sötétzöldeket sem téged? A sugárzó hulladék hol van? Ja, hogy a reaktorból ki lehet szedni és csak oda megy, ahova te teszed és nem amerra a légkör akarja.
Ez a szám négy öt nagyságrenddel azaz a 10 negyedik, ötödik hatványával kevesebb környezetkárosító hatást jelent mintha ugyanazt az áramot szénből állítanánk elő. Ha mennyiségben nézzük még brutálisabb a széntüzelés szennyezése.
1kg szén elégetésekor átlagosan 3,3kg CO2 és 0,1kg radioaktív salak keletkezik. Egy szénerőmű az élete során két nagyságrenddel több radioaktív szennyezést termel, mint egy atomerőmű.
Ehhez képest a magukat környezetvédőnek mondott szervezetek tizedannyi aktivitást nem fejtenek ki a szénerőművek ellen, mint a szenet töredék akkora szennyezéssel váltó atom ellen. A németek is vadul építik a szénerőműveket, miközben kifelé zöld propagandát próbálnak nyomni.
Engem inkább ez a szám zavart meg jobban a cikkből: "A másik problémát az erősen reaktív nukleáris hulladék elhelyezése jelenti. A Japan Times szerint közel 17.000 tonna álldogál átmeneti tároló medencékben országszerte, melyek közül több három éven belül eléri kapacitása maximumát."
Hogy most ez a 17000 tonna valóban az erősen reaktív hulladék e, vagy csak az összes, az lehet újságírói összemosás. De azért a szám akkor is megdöbbentő. És végleges megoldásnak egyelőre a tervezeténél járunk. Végleges... sokmindenről gondolták már, hogy végleges, de ezer éveket átívelő projektekről nem nagyon szól a fáma :)
Igazad van, szarjunk az asztalra, a lemerült elemeket meg hajítsuk a búzatáblába, hisz úgyis mindegy.... Hogy lehet így gondolkodni??? Csak a most, csak az én számít?
Még valami szinváltós macskát is akartak, meg népdalokat írni hogy világító hordóból neigyál. :-) Az atomhulladék kérdés nekem kicsit túl van lihegve, ha összelapátolnák az egészet egy sarokba akkor is kevesebb embert ölne meg, mint mi magunk, vagy a szúnyogok. De ha többet, akkor is. Mi lesz? 50 évente úgyis megritkítjuk magunkat. :-(
Erre is vannak ötletek, olyan kőből épült emlékmű ami súlyánál és méreténél fogva megakadályozza, az ásást, illetve riasztó mivolta miatt az ember inkább elkerüli. Amúgy semmiféle barlang nem lesz ilyen helyeken, másrészt ezek nem egymásra vannak halmozva, hanem tartályokban és betonba vannak ágyazva lent. Nem egyszerű egy ilyet kinyitni.
Majd a sámánok mindig elmesélik mesélik a fiatal vadászok minden generációjának, hogy gonosz szellemek járják azt a mélyen a hegybe vájt barlangot és kerüljék el... Probléma megoldva. :) Utoljára szerkesztette: Prof William, 2015.08.18. 09:46:05
Nem, szimplán hazudsz. Azt írtam, hogy a végleges tárolás nincs megoldva. Cáfolni nem tudtad. Helyette személyeskedtél és egy rakás baromságot előrántottál, amit tételesen megkérdőjeleztem. Szokás szerint. Segítek ebben is: "úgy beszélsz a hulladék tárolásról, mintha valami megoldhatatlan probléma lenne"
nem, nem úgy beszélek. Úgy beszélek, ami jelenleg megOLDATLAN probléma. És ez így van.
Őszintén szólva túlhajtottnak tartom a nukleáris hulladék miatti hisztit. Tegyük fel, összeomlik a civilizáció, és majd valami elvadult emberek megtalálják a hulladéktemetőt és sugárzást kapnak, belehalnak. És? Ez a legkevesebb, akkor már úgyis mindegy, sokadrangú probléma, sajnálom, nem érzem át. Hamar megtanulják majd, hogy ne menjenek többet a közelébe. Vagy valami természeti katasztrófa miatt kikerül sugárzó anyag, akkor is a katasztrófa lesz a nagyobb gond, nem ez.
Mert még nincs készen. Te meg úgy beszélsz a hulladék tárolásról, mintha valami megoldhatatlan probléma lenne, amivel nem is foglalkoznak. Agyrém...
Onkalo egy terv, amit te már tényként akarsz teríteni. Atombalfasz, csak hogy stílszerű legyek... NINCS végleges tároló a nagy aktivitású hulladékok számára. Ez ennyire egyszerű.
Bwr reaktorból a 20 éven túli "eltűnés" is mennyiség, tehát ismét baromságot mondtál, hogy ezekkel nem kell foglalkozni. Nem a "bírják" a kérdés itt, és ezzel a dumáddal: " Az élettartam hosszabbított reaktorok élettartam ennak a fele/harada volt terveze és azok is bírják." saját magadnak lőssz öngólt, hisz pont arról volt szó, hogy ezekkel a reaktorokkal kell e számolni hosszabb távon avagy sem. Szerinted (először) nem, mert kihalnak, aztán (másodszor) igen, mert bírják. Döntsd el, melyikkel akarsz érvelni.
A passzív házas példád egy légbőlkapott marhaság, ne erőltesd. Pontos adatokkal lehet bármi mellett vagy ellen érvelni, számok puffogtatása maradjon a politikusok dolga. Egy mérnöktől ennél sokkal többet várnék el.
Ezt ugye viccnek szántad. Energetikában a 15 éven belül eltűnés az majdnem insta kihalás., mikor az új reaktorok tervezett élettartama 60-100 év. Az élettartam hosszabbított reaktorok élettartam ennak a fele/harada volt terveze és azok is bírják.
Egy cirka 60 millás házba épített be ennyit pluszva. A ház nm értékét nem tudom, csak az árát mondta az exfőnököm. Ezen felül ki a tökömet érdekli a passzív ház, amikor a világ fele lassan vársolakó? Fizikailag nem lehetséges a dolog...
Tudtommal nincs. 2020-tól fogják használni, ha addig nem jön semmi közbe. Vagy te mást tudsz?
Amúgy meg látatólag nem érted az alapokat sem.
Te meg nem tudsz szöveget értelmezni.
Egyébként miféle veszély jelent egy szilárd halmazállapotú, alig oldható anyag, amit úgy tárolnak, hogy nagyon komoly erőfeszítés kellene a felnyitásához a tároló kapszulának és már komoly hűtést sem igényel?[\quote]
No hát pontosan erről a hozzáállásról papolok, de láthatólag lövésed sincs, hogy mit mondj rá. Miféle veszélyt rejt vajon 20 év múlva? És 50? És 200? És 600?
Hol van a műszaki érvelés uraim...?
Ezt kérdem én is tőled. Tehát jelenleg NINCS "végleges" atomtemető. Pont. A végleges is "vicces", hisz ma hisszük annak. Mai körülmények között.
Ezen felül mikor esik már le az, hogy nem a jelenlegi 40+ éves PWR és BWR reaktorokból kellene extrapolálni mikor n+1 jobb és újabb konstrukció is van...? Mikor lehetne elszakadni mától?
Kurva idegesítő, hogy a zöldbalfasz energiáknál mindenki hurráoptimista és a végtelenbe extrapolál, de az atomenergiánál meg az '50-es években élnek egyesek...
Tehát amit írtam problémát, jelenleg sincs megoldva, ahogy az 50-es években sem volt. Nem írtam hurráoptimizmust, csak feltettem pár kérdést, amikre olyan dühvel írtál, ami érthetetlen.
Passzív ház? Hülyéskedsz? Egy energetikai nagykutya nyugdíj előtti projekteje volt egy saját családi ház felépítése. Cirka 20 milliós épületgépeszet után még mindig nem volt "passzív" a ház...
Ilyenekkel etesd a nyeretlen kétéveseket. Láthatóan nagyot akartál szólni, de nagyon mellément. De segítek: ha négyzetméterre vetített költséget írsz, részletezve, akkor TALÁN érne valamit a megjegyzésed, így szimpla marhaság.
Mert Bophal Indiában történt, 1984-ben. Ha 1994-ben történt volna, valószínűleg nagyobb vízhangott váltott volna ki, 2004-ben, vagy pláne 2014-ben pedig világraszóló eredménye lett volna a katasztrófának. A média hatása alapvetően ennyit változott 30 év alatt...
És Bophal után miért bíznak a vegyi üzemekben? Annyi embert ölt meg és tett nyomorkká, mint egy taktikai atomfegyver... Mégis mindenki egy atomerőműtől retteg és nem attól, hogy pl. Battán elszáll a HF üzem...
Pontatlanul fogalmaztam. Azt a szegmenest, ami szerint "ez a jövő és ez kellene" legalábbis egyesek szerint... A nap-GT erőmű nem PV alapú. A PV alapú villamosáram termelés az én szememben egy vicc. A tükrös-tornyos még esetleg talán-talán...
Ameddig a legkockázatmentesebb pénzügyi befektetési alapok is meghaladják a naphülyeség hozamát, addig ki fektetne be ebbe? Ha hitelből csinálod a kamatait nem termeli ki...
Majdnem 3 éves hír, hogy a Siemens hagyja a francba az egész napenergia ipart a kínai termékek miatt. Persze mióta egy versenytárs kiment a kínai picit árat is emelt.
A német energetikai irányvonalat politkusok és nem szakemberek jelölték ki. Az eredménye megtekinthető az árakon és az épülő szénerőműveken...
Paksot meg nem bővítik. Hányoszor kell ezt is elmondani? Igen, lesz egy kis átfedés, ha nem csúszik a projekt, de kiváltásról és minimális alapkapacitás emelésről van szó. 2034/35 után a mai blokkok egyike sem megy. Mióta komoly kapacitás bővítés 2GWe-t pótolni 2,4 GWe-vel úgy, hogy közben az összes többi erőmű is öregszik és cserére szorul...?
Az, hogy jelenleg az import aránya 30% az közel sem jelenti azt, hogy mindig is ennyi lesz és mindig lehetséges lesz importálni... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.16. 12:20:50
Egy ideig én is nagyon gondolkoztam egy kis "napaelemesítésen" aztán megláttam, hogy mi mennyibe kerül, akkor kicsit vakartam a fejem, úgy voltam vele, hogy biztos itthon drága minden, nade nem sokkal volt kisebb a költsége annak se ha mindent Kínából szerzek be. Megtérülés meg rengeteg tényezőtől függ, de ahogy én néztem anno (kb. 3-4 éve) nem igazán érné meg. Jó dolog ez meg kell fejleszteni de jelenleg állami támogatás nélkül nehezen működik.
De ott sem hülye mindenki, mert a napelemek gyártása sem a legzöldebb dolog a világon. Tehát környezetszennyezés, akkor is van, mi lesz a sok aksival és azok kezelésével? Felhasznált vegyi anyagokat mégis hogyan állítják elő? Amíg az energiatárolást nem oldják meg zöldebb és magasabb hatásfokon, addig inkább reálisabb célok felé kellene elindulni szerintem, ami nem csak a házak megfelelő tervezését, hanem szemléletváltást is igényel. Én sem rajongok azért, hogy Paksot bővítik mert van kockázata, viszont jelenleg nincs alternatíva mert ha minden marad a mostani helyzetben, akkor "egyszer csak nem lesz áram". Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.08.16. 11:42:43
Poltikai PR. A termelő cégek egy része már fogta a sátorfáját a magas áramárak és hálózati ingadozás miatt.
A politika egyszerűen meglovagolja azt, hogy a gyök2 állampolgárnak gőze nincs arról, hogy mi folyik a "zöldölés" öve alatt. A német állampolgárnak meg belefér a magyar kétszeres áramár. A német fizetések mellett engem sem zavarna, hogy az áram számlám nem 13 Eur, haem 26 Eur., mikor a havi fuzium nem 1000 EU tája lenne, hanem az ötöszöröse... Az ipari nagyfogyasztókat viszont érdekli.
BTW mióta megvágták ott is a támogatási rendszert hogyhogynem nagyot zuhant az egész... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.16. 11:20:43
Németeknek mi a biznisz, akkor a megújuló energiában? Mert azt tudom, hogy a napsütéses órák száma kevesebb mint nálunk. Az iparra ez a látszat zöldülés, milyen hatással van? Van egyáltalán hatása a belső iparra annak, hogy komolyabb támogatás van a lakossági "zöld" energiára? Gondolok itt a munkahelyteremtés stb....-re. Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.08.16. 11:16:35
Még azokon a helyeken sem megy önmagában. Európában kb. kettő helyen élnek meg. Ausztria és Norvégia. Mindkettőben irgalmatlan vízierőmű kapacitás van, Ausztria meg még szeles is. Viszont ránk és a világ országaniak nagy részére ez nem jellemző...
Ezen felül az import áram nagy része francia atom. Ezt is számolva az embert meg elfogja a röhögés... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.16. 10:37:40
Na de milyen jól hangzik, hogy "Németország már több energiát termelt megűjulóból, mint atomból" szép vastag főcímként. :) (aztán a cikkben kisbetűvel elismerik, hogy a szén eltüzelésében is nőttek, odáig már el sem jut az átlag olvasó, csak nyugtázza magában, hogy a fejlett nyugat már áttért a zöld energiára, mi meg paks2-vel bohóckodunk, ami biztosan csak mutyi és nagyon rossz lesz nekünk, ahelyett, hogy geotermikus erőművekkel nyomulnánk, hisz szerintük a magyar forróvízek ellátnák az egész országot árammal (nem egyszer találkoztam már ezzel az érvvel)
Ha kitalálnak valami szuper-energiatárolót, majd akkor lesz több értelme. Addig sem hülyeség pl. a napelem/naperőmű olyan helyen, ahol sokat süt a nap, vagy a szélkerék ott, ahol szinte állandóan fúj a szél.
Mindenkinek jó megoldás nincs, de hálózat stabilitás, CO2 semlegesség és élettartam oldaláról van egyfajta optimum.
Egyszerűen azt tartom röhejesnek, hogy vannak olyan holdkórosok, akik szerint egy olyan erőmű, aminek az idő függvénye szerint a temelési oldali egy vízszintes vonal, az lehet helyettesíteni egy jellegre ilyen termelésű erőmű típussal. Mennyire kell ehhez hülyének lenni...?
Látható, hogy 16 GWe max beépített és kihozott kapacitással sem lehetne Paks egyenletes teljesítményét hozni, de van amikor annyi áramot termel, amikor képtelenség vele mit kezdeni. Ez most azért megy, mert a részarányuk miatt még éppen elmegy és a teljes hálózat lefejszik neki. Na de mi a faszt csinálna a hálózat, ha ez az alap? Hová és mekkora tározós erőművet tesz az ember, ami ekkora puffert ad? Hát oda az új távvezetékeket Szent Péter húzza majd fel? Az tározós erőmű talán ingyen van?
16000 MWe az kb. 8 ezer db (!) szélkerék névleges max teljesítménye, és ezek nem kicsik már. Ennyit le sem lehet tenni itthon... Az árát le se írom, mert elfogna a röhögőgörcs...
Azt meg már csak tényleg a margóra írom, hogy lassan 2 hete hőségriadó van, kondik a maxon, szél meg sehol. Tehát az igény maximuma és a termelés minimuma van együtt. Király... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.15. 23:31:09