Gondolom mindenki hallott mostanában az élelmiszer drágulásokról az egész világon élelmiszerhiányról.Az én feltételezésem szerint mindennek az oka a bioetanol.Komolyan mondom az 1929-es évek jutnak az eszembe errõl amikor elégették a felesleges terményt miközben a világon sok éhezõ volt..Csak most annyi a különbség hogy nincs akkora bõség és elégetés helyett bioüzemanyagot csinálnak az életet jelentõ búzából...a sok hülyét meg beetetik hogy ez olyan jó...úgy képzéljétek el egyetlen tankolásra felhasznált bioetanolhoz felhasznált kukorica mennyiség ELÉG LENNE AHHOZ HOGY EGY EMBERT EGY ÉVEN KERSZTÜL ÉLELMEZZENEk.olyan elképesztõ sok növényt igényel egy kis bioetanol...ti mit gondoltok errõl?
jöhetnek pro és ellenérvek
Hú akkor miattam éhenhalt egy etióp, 1x tankoltam E85-öt a kocsimba...
A bioetanol végülis búzûból van, ami azt illeti, pl az étolaj nem pont a bioetanol miatt frágul hanem Bush bácsi kormányzása miatt, meg a sok háború miatt.
Mindenesetre érdekes dolog, de végülis most sem éheznek azok akik eddig nem éheztek, Afrikába meg érthetetlen módon miért nem viszik el ezeket az élelmiszereket?
Dehogy van búzából... a fõ és olcsó elõállítási alapanyaga a repce. Búzából is lehet, de nem éri meg. Zala megye pl csordultig van repce földekkel, kb. 95%-át viszik ki külföldre.
Ez miért baj? Mert a termõterület igény emiatt megsokszorozódik, plusz lassan jobban megéri repcét termeszteni, mint élelmiszert... lsd. a káposzta ügyet, amikor kint hagyták megrohadni, mert annyira olcsó volt, hogy nem értem egy betakarítani.
A bioetanol nem megoldás, bojkottálni kell ahogy csak tudjuk, a saját érdekünkben.
tervbe van véve hogy Magyarországon búzát inkább bioetanol elõállítására fogják használni..cserébe argentínából kapunk majd búzát:).tetszik?:D
ha igaznak is vesszük hogy csak repcébõl amit én nem úgy hallottam akkor is súlyos próbléma élelmiszer helyett,üzemanyag lesz itt még éhezés is a végén...
Haitiben már az agyagból készült kesz ára is a duplájára ment,meg az elmúlt hónapokban rengeteg országban volt élelmiszer hiány tüntetés...véletlen lenne szerinted?vagy talán összefügésbe hozható a bioetanol elõállítási örülettel?
A Bioetanol rossz,csak azt nem értem,hogy erre a "nagy" emberek miért nem jönnek rá...
A bioetanol nem repcébõl van. Repcébõl (de lenmagolajból, és napraforgóolajból is) biodízel (pontosabban RME - repce-metil-észter, ami a repceolaj metanollal való átészterezése) készíthetõ.
Bioetanolt búzából is készítenek (mint a gint is), de készítenek cellulózból is savas hidrolízis segítségével.
Ezeket a folyékony biomassza lehetõségeket nem kéne bojkottálni, csak ésszerûen használni. Ne kelljen ehhez feleslegesen erdõket, mezõket termõterületté alakítani; élelmiszernek szánt nyersanyagot "feláldozni" a biomassza oltárán.
Ott van az éttermekben a sütésnél elhasznált étolaj, a fûrészüzemek fûrészpora - mind felhasználhatóak biomassza céllal.
Kb 1 évvel ezelõtt történt: "Felszólítom, ne támogassa a bioüzemanyagok arányának 10 százalékra növelésére vonatkozó célkitûzést, s minden lehetséges esetben éljen vétójogával annak érdekében, hogy az EU-n belül megakadályozza az elõterjesztés kötelezõ érvényû végrehajtását - írta az EU-tagállamok állam- és kormányfõinek a márciusi uniós energiacsúcs idején a Föld Barátai nevû civilszervezet-csoport, amelynek a Magyar Természetvédõk Szövetsége is tagja. A levél számos érvet sorakoztat fel amellett, hogy a bioüzemanyagok nemcsak az éghajlat alakulását és az esõerdõket veszélyeztetik, de végzetes bajokat zúdíthatnak az élelmiszer-biztonságra, az emberi jogok ügyére, a földtulajdonviszonyokra s a biodiverzitás kényes egyensúlyára is.
Ám a szenvedélyes tiltakozás nem tántorította el a brüsszeli döntéshozókat. Az Európai Bizottság szerint a bioüzemanyagok arányának növelése mellett szól, hogy ezzel lazítani lehet a kõolajimport-függõséget, leépíthetõk a fölös agrárkészletek, megmûvelhetõk a kihasználatlan földterületek, s végül, de nem utolsósorban megállítható a felmelegedésért felelõs szén-dioxid-kibocsátás. Ez utóbbi állítást különösen vitatják szakértõi körökben. Rámutatnak, hogy míg a tiszta bioüzemanyag-felhasználás 17 százalékkal fogná vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, az 5,75 százalékos etanol-benzin keverékkel mindössze 1 százalékos csökkentés érhetõ el. Egy másik, 2002-es tanulmány arra a megállapításra jut, hogy ha az EU-ban mûvelés alól kivont összes területet - mintegy 5,6 millió hektárt - bevetnék a legmagasabb hozamú energianövényekkel, mindössze 0,3 százalékkal csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, elpusztulna viszont sok madár- és rovarfaj, amelyek egyedül e területeknek köszönhetik túlélésüket.
De aggódik az élelmiszeripar is. A brit-holland Unilever óriáscég egyik vezetõje, Günther Buck arra figyelmeztette az uniós honatyákat, hogy az energianövények termesztése elveszi a földterületeket az élelmiszer-alapanyagoktól. "Húsz év múlva - fejtegette - 50 százalékkal kell növelni az élelmiszer-termelést a Föld szaporodó lakosságának táplálásához. A mezõgazdaság intenzifikálása nélkül további 2,5 milliárd hektár földterületre lesz szükség, ennek kétharmada jelenleg erdõ, s mindebbe a bioipar még nincs bekalkulálva." Mások az élelmiszerárak megugrása miatt aggódnak. Felemlítik, hogy az elmúlt hat évben megkétszerezõdött az olajos magvak ára, az USA-ban a bioetanol iránti kereslet tíz év óta a legmagasabb szintre verte fel a kukoricaárakat, a készleteket pedig vészesen leapasztotta. Mindezt az magyarázza, hogy az Egyesült Államok már átvette az évente mintegy 16 milliárd liter bioetanolt termelõ Brazíliától a világelsõséget, az amerikai kukoricatermelés közel 20 százalékát fordítják e bionafta elõállítására.
Hollandiában viszont az Indonéziából nagy mennyiségben importált pálmaolaj okozott botrányt. Kipattant ugyanis, hogy a hágai kormány által szubvencionált biodízel-termeléshez szükséges pálmaolaj szállításához hatalmas területeket hasítanak ki az esõerdõkbõl, sõt úgy csinálnak helyet a pálmaültetvényeknek, hogy felégetik-lecsapolják a szén-dioxidot megkötõ tõzeges területeket. Mindennek következményeként Indonézia - az USA és Kína után - ma évi 2 milliárd tonnával (a globális emisszió 8 százaléka) a Föld harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává vált.
Mindezek ellenére az uniós országok vezetõinek nyilatkozataiból úgy tûnik, a bioüzemanyagok elõnyei nagyobb súllyal esnek a latba, mint a hátrányai, és szerintük idõvel orvosolhatók a problémák." Nos az élelmiszeráremelkedések valóban világviszonylatban bekövetkeztek...
"a Föld szaporodó lakosságának" Ez itt az egyik kulcsszó. Ebbõl ered ez a probléma is, és még számtalan, hasonlóan eldönthetetlen dilemmát képezõ, megoldhatatlan másik. Túl sok ember van a világon. Ez ellen kéne elõször fellépni, dehát azt meg nem lehet, mert emberi jogok, meg szabadság, meg miegymás. "Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek meg a Földet." Hát tessék.
"a bioetanol iránti kereslet tíz év óta a legmagasabb szintre verte fel a kukoricaárakat" Ez meg a másik kulcsszó. Véletlenül sem azért drágul a kukorica, mert drágább lett elõállítani, hanem azért, mert ha valaki tud érte többet fizetni, akkor legyen drágább. Ez a jelenlegi gazdasági berendezkedés következménye (aminek pedig szerintem egyenes következménye a válság).
Mindkét problémát pont ugyanannyira könnyû megoldani: lehetetlen.
a kukoricát nem tudja megemészteni az emberi szervezet igazából.
egyébként ezt a problémát úgy próbálják meg kezelni, hogy az állati hulladékból csinálnak tápszert, és az így felszabaduló takarmányt tudják felszahnálni emberi élelmiszerként. vagy helyette termeszteni mást.
de nem értem, miért éri meg nekünk a bioetanol, hisz z csak egy keverék, asszem 95% hagyományos benzin, 5%repce.
"de nem értem, miért éri meg nekünk a bioetanol, hisz z csak egy keverék, asszem 95% hagyományos benzin, 5%repce. " A bioetanol - benzin keverékeknek sok válfaja létezik, de egyik se tartalmaz repceolajat (RME-t) - etanolt tartalmaznak.
A biodízelt (tehát a repceolajat és társait) dízelmotorokban alkalmazzák.
"de a bioetanol se tiszta nyövényi olajból készül, nem? " A bioetanol nem növényi olajból készül, hanem cellulózból, vagy kukoricából, búzából, cukornádból, cirokból , stb...
A biodízelt meg olajos magvakat adó növényekbõl (szója, pálma, földimogyoró, napraforgó, repce), algából, állati zsírból, felhasznált növényi/állati zsiradékból. Ez némi kémiai átalakításon (észterezés) megy át, mert a nyers olajnak kedvezõtlen tulajdonságai vannak (nagy viszkozitás, magas lobbanáspont).
A bioetanol gyártásának alapanyaga általában vagy magas cukortartalmú növény (pl. cukorrépa, cukornád) vagy olyan anyagot tartalmazó növény, melyet kémiai-biológiai reakciók sorozatával cukorrá lehet alakítani (pl. keményítõtartalmú növények: kukorica, búza, burgonya stb., vagy cellulóz tartalmú növények: fa, fûfélék, gabonaszárak,
mondtam már tervbe van véve mi fogjuk termelni a bioetanolt a mi búzánkból:).szép jövõ mi?:D
Bioetanol teljesen jó...Nem szennyez annyira, sok van belõlle stbstb.. A sok etióp meg menjen dolgozni, ne a segélyt várja, mint a "próbanigger" Mo-n. Amúgy meg, annyi benépesítetlen terület van, illetve olyan terület, ahol a repce, és egyéb alapanyagok megnélnek, hogy fölösleges ezen sírni, hogy -1 etióp...
Nem lesz kaja, helyette lehet szállítani, vagy lesz kaja, csak nem lehet elszállítani a sok csóringer éhezõnek. Lehet választani. A probléma ott van, hogy a Föld nem képes eltartani ennyi embert hosszútávon.
Mi az, hogy nincs kifejlõdve az ipara? A fizika törvényeit nem tudod áthágni. X hektárról csak Y mennyiségû anyag nyerhetõ ki amibõl Z mennyiségû etanol lesz. Drasztikus javulást nem lehet elérni... Ergo, az egész úgy szar ahogy van. Ezt is betiltanám, mint szélerõmûveket a világ nagy részén. Vicc az egész.
Az, hogy valójában a telepítések nagy részén nem környezetvédõk ezek a vackok ahogy itthon sem. Egyedül olyan helyeken éri meg használni õket, ahol sok vízierõmû van, pl.: Ausztira vagy Norvégia. Lehet tározós erõmûvekkel kombinálni a dolgot.
Mi is a bökkenõ? Az, hogy a szélerõmûvet ERÕSEN támogatni, kell hogy "megérje".
1. Akkor is át kell venni az áramot belõle amikor kurvára nincs szükség rá, ergó más NAGY erõmûveket vagy drága gázturbinás erõmûvet teljesítményét kell rángatni emiatt. Németországan 8 óra alatt asszem 10 ezer MW körüli teljesítmény esett ki 8 (!) óra alatt. Brutális.
2. Drága építeni is és maga az a felhasznált technológia sem túl környezetbarát, speciális kompozitok kellenek hozzá. Igazán nagy szél idején meg le kell õket állítani..
3. Kb. 3x annyiba fáj 1kW/h áram elõállítási, mint pl. Pakson.
4. A szélerõmûvek teljesítményét kb. 80%-ban meg kell építeni hagyományos erõmûvekben is, hogy legyen tartalék. Egro kétszer építem fel ugyanazt. Marha jó, mit ne mondjak..
5. Amikor igazán kellen sok áram (kánikula - légkondi vagy nagy hideg télen) pont akkor nem termelnek jóformán semmit, mert akkor alig van légmozgás.
6. KÖRNYEZETSZENNYEZÕ iparágak befolyt adójából támogatod ezek építését és üzemben tartását is. EZ HOL KÖRNYEZETBARÁT? SEHOL! A sötétzöldek ezt érték el. Zseniális. Áldom az eget, hogy itthon csak 300 MW-ot engedélyezek. Én személy szerint betiltanám és nem támogatnám.
Németek kegyetlenül megszopták a szélfarmokkal ennek ellenére erõltetik. A Balti-tenger térségében a klímaváltozás miatt az átlagos szélsebesség 11-12 m/s-ról visszaesett 9 m/s környékére. Ez nem tûnik túl drasztikusnak, de a szélkerékrõl levehetõ teljesítmény nagyjából a szélsebesség 3-dik hatványával arányos. Ez laza 35% körüli teljesítmény kiesés. Fasza. És õk be akarják zárni az atomerõmûveket. Aztán sírnak, hogy drága az áram. Utóbbi idõben a svábok is megbolondultak...
Aki ezek után azt mondja, hogy jó a szélerõmû (kivéve azon helyeket amit leírtam) annak a képébe röhögök, mert az elmeroggyant vagy szimplán hülye ezt belátni. Valamelyik idóta parlamenti képviselõ vetette fel, hogy Paks kiváltására szélerõmûveket kéne építeni. És ennek az embernek doktori (vegyész) címe volt!! Na ezen fordultam le a székrõl... A suszter maradjon a kaptafánál. Hála istennek utóbbi idõbe Paks bõvítése van napirenden! AZONNAL neki kéne látni! A magyar import áram nagy része Ukrajnából jön, amit szintén atomerõmûvekben termelnek. Azért lehet olyan olcsó az áram, mert Paks + ezzel együtt kb. 45-48% atomerõmûbõl jön így itthon. Persze a sok droid ezzel nincs tisztában.
Na, ma EU Politikák vizsgán pont az EU energiapolitikáját húztam :DDD Megemlítettem neki az ebben a topikban olvasottakat is, csak lesett, hogy miket tudok :DDDDDD
Atyaúristen, menyél már innen te grínpíszes aktivista..-.- Annyi hülyeséget beszélsz... Szélerõmû hogy lenne már káros..-.- Sok kess, de 1 általán nem szennyez... Amúgy meg, ha energia többlet van el kell raktározni, vagy eladni...Ennyi... Sok csóri országnak "fagyiért".-.-
Nem azért káros, mert CO2-õt bocsát ki, hanem azért káros, mert OLYAN pénzbõl tudod csak támogatni amihez ilyen technikák kellenek. Támogatás nélkül SENKI nem építeni ilyet, mert NEM ÉRI MEG! Atomerõmûvet, szénerõmûvet stb. MEGÉRI építeni, de ezek közül csak az atom 0 emissziós.
"Sok kess" Ebben egyetértnük, csak leírtam, hogy emellett miért ér nagyrészt szart sem.
"Amúgy meg, ha energia többlet van el kell raktározni" Aha. HOGYAN? Tározós erõmû jelenleg az egyetlen rentábilis módszer, minden más csak fantazmagória. Errõl is írtam...
"vagy eladni." Ezt is írtam, amikor sok energia jön belõle akkor általában meg a kutyának sem kell, amikor meg kéne akkor nincs.
Cimbi, rohadtul nem figyelsz. Mellesleg rühellem a Greenpeace-t...
baromság.ha bioetanolt fognak használni valóban nem.csak azt nem érted meg hogyha nõ a lakosság,akkor a termelés is nõ.több ember,több munka.nem mintha a magyarokat most a túlnépesedés gondja terhelné...
igen.az igazság az hogy az atomerõmû az egyetlen ami képes nagy mennyiségû energiát megtermelni.az ilyen alternatív szarságok mint a szélerõmû semmit nem érnek
Nincs sok belõle. Az, hogy elkezdett terjedni, csak annyit jelentett, hogy egyre több mezõgazdász erre tért át. Eredmény: élelmiszerdrágulás, mert a bioetanolnak nagyobb a pénzügyi támogatása.
Mi egy kis benzinkutat üzemeltetünk, és jelenleg várjuk, mi lesz a jövõ a jármûvek energiahordása ügyén. A sima üzemanyagok fogyasztása csökken, ez látható nálunk is, de nem merünk árusítani az E85-re két okból:
1.: Az E85-öst igazából olyan jármûbe lehet tankolni, aminek a motorja és az üzemanyag rendszere erre van felkészítve. A nagyobb cégeknél van ilyen, lehet ilyen motorral kérni a PSA, a Ford, a VW autóit. A probléma az, hogy nem túl elterjedtek ezek az autók, és drágábbak, mint a sima változatok. 1.a.: A támogatás miatt olcsóbb (sima 95-ös ára ~300-310 forint, E85 cirka 220-240 forint), a sok egyszeri ember meg ezt tankolja / tankolná, mert hát olcsóbb. Hogy a kocsija nem erre van felkészítve lerázza azzal, hogy nem lesz semmi baja. Lesz. Tapasztalat, ha nem is személyes. 2.: Jelenleg kétséges az E85-ös további támogatása az EU részérõl. Ha ezt megvonják, az E85 semmivel sem lesz olcsóbb, mint a sima benzin, sõt! Namost befektetni abba, hogy bizonytalan az E85 jövõje, nem egy jó ötlet nekünk sem.
Pardon, azért az atomerõmûveknél ne felejtsük el, hogy bár hivatalosan 0 emissziós, de a sugárzó kiégett üzemanyagot kezelni kell, és a leállításakor a sugárszennyezett alkatrészekkel szintén kezdeni kell valamit. Azért ezek nem elhanyagolható dolgok...
Ezek úgymond megfogható dologk. Röhejesen könnyû probéléma ahhoz képest, hogy évi több tízmillárd tonna CO2-õt, NO, NO2 és isten tudja még mit pupmálnuk a légkörbe. Azzal semmit sem lehet kezdeni a sugrázó hulladékhoz képest. Mind tömegre, mint térfogatra laza 8-10 nagyaságrenddel kisebb proléma.
"Túl sok ember van a világon. Ez ellen kéne elõször fellépni"
Jó, de hogyan válogatod ki, hogy kik legyenek azok, akik életben maradnak/szaporodnak, és kik azok, akik pusztulásra vannak ítélve? Ugye, ez olyan, mint az evolúció. Ott is az erõsebb kutya szaporodik, hát itt is az lesz a nyertes, aki meg tudja fizetni...
Persze azok is szaporodnak, akik anyagilag "nem engedhetnék meg maguknak", de a Föld erõforrásainak igénybevétele tekintetében a mélyszegénységben élõ, éhezõ milliók nem sok vizet zavarnak. Gondoljuk meg, hogy mekkora "ökológiai lábnyomot" hagynak õk rövidke életük során mondjuk egy jómódú amerikai polgárhoz képest! Gond csak akkor van, ha õk is elkezdenek enni, közlekedni, tovább élni stb.
Ne hagyjuk! Nyomjuk õket vissza, és törekedjünk rá, hogy a Föld nálunk szegényebb lakói közül is minél többen kerüljenek hozzájuk hasonló helyzetbe! Azt ugye nem lehet, hogy Mi adjuk lejjebb, sõt, nekünk minél több profitot kell termelnünk minél gyorsabban, nehogy Mi is lecsússzunk a szegény halálraítéltek közé. Legyen inkább több szegény és inkább szûnjön meg a középosztály ott is, ahol van, minthogy kialakulhasson ott, ahol még nincs.
Biztosítani kell, hogy minél többen haljanak éhen, haljanak bele fertõzõ betegségekbe, a megfelelõ egészségügyi ellátás hiányába, ill. helyi konfliktusokba, polgárháborúkba.
Mindehhez nagyon jól jön egy kis globális éleliszer-válság. Legyen csak üzemanyag élelmiszer helyett. Olyan üzemanyag, amit majd Mi használunk fel, és amivel majd Mi verjük a mellünket, hogy mekkora környezetvédõk vagyunk. Ugye, milyen fasza? Egyszerre védjük a környezetet (a saját kerítéseinken belül), növeljük az életszínvonalunkat, és csökkentjük (hosszabb távon) a Föld népességét. Ez ám a fenntartható fejlõdés!
Mi majd meg tudjuk fizetni a kevés és drága élelmiszert (ha drága, azon is mi profitálunk), de ott, ahol olcsón lehetne jó minõségû élelmiszert elõállítani, ott is legyen inkább csak üzemanyag-termelés, ha meg éhes a nép, hát hozzanak búzát Argentínából! Még azon is tudunk egy jót nyerészkedni, hogy a világ másik felébõl szállítjuk azt, ami helyben is megtermelhetõ lenne.
Tiltakozni nem fognak, mert egyrészt Mi mondjuk meg nekik, hogy hogyan alakítsák (át) a gazdaságukat (különben nem kapnak kölcsönt, kivonul a tõke stb.), másrészt mindenhol lesznek emberek, akik hajlandóak a szolgálatunkba állni, és a Mi akaratunk szerint vezetni a népet, hogy cserébe, Hozzánk, a világgazdasági elithez tartozhassanak (magyarul hogy õk ne szegényedjenek el).
Komolyra fordítva a szót, a dolgok összefüggenek: a népességcsökkentés (akarva-akaratlan) nagyüzemben folyik, még akkor is, ha csak most kezd érzõdni a hatása. Ennek pedig remek eszköze a bioetanol erõltetett termelése.
Ja, és mindehhez nem kell semmiféle világméretû összeesküvés, és nem is kell, hogy mindez eleve kitervelt legyen. Elég, az is, ha mindenki csak a saját koszos érdekét nézi.
Csak nagyvonalúan azt hagyod ki a képbõl, hogy a nagyobb lakossággal együtt az élelmiszer igény is nõ. Afrikába hogy viszel élelmiszert, ha egyszer nem tudod ott helyben megtermelni? A fosszilis energiahordozók elõbb utóbb elfogynak, már most is lehet érezni a hatását. A hidrogén hajtás inkább csak köztes energiahordozónak jó (tiszta hidrogén elõállításhoz mindenképpen kell máshonnan származó energia), az elektromos meghajtáshoz ugyanúgy kell valami, ami megtermeli az elektromos áramot. Az átállás a biodízelre és bioetanolra menne a legkönnyebben, viszont ehhez az kell, hogy több biomasszát használjanak fel üzemanyag elõállításra. Szükség van valamilyen energiahordozóra, amivel tudnak menni az autók, hajók, repülõk, különben a világ gazdasága szépen összeomlik.
Ez így marha szépen hangzik, csak az a bökkenõ, hogy a hulladékként képzõdõ biomassza nem elegendõ arra, hogy kiváltsa a kõolaj alapú üzemanyagokat, arra sem, hogy érzékelhetõ részarányt képviseljen. Az sem elég, ha a megmûveletlen földeket is felhasználjuk bioetanol-termelésre. Mindenképpen az élelmiszer-termeléstõl kell elvonni területeket.
A bioüzemanyagoknak is meglenne a helyük, pl. mezõgazdasági gépek meghajtása terén, ha csak azt használnák fel, ami hulladékként képzõdik (mezõgazdasági hulladék, éttermi olaj stb.), és nem szükséges máshol felhasználni. Ami biodízel képzõdik, azzal menjenek a mezõgazdasági gépek, a bioetanolt meg keverjék bele a benzinbe, ahogy eddig (nyilván nem lesz nagy a százalékos aránya).
Persze, nyilván nem nagyon éri meg olyan kis feldolgozó üzemeket létesíteni, amelyek csak hulladékanyagot használnak fel, ezért el tudom képzelni, hogy nagyobb olajtársaságok (akiknek pénze is lenne rá) csak akkor szállnak be ilyesmibe, ha nagy tömeget lehet termelni, amihez viszont célzottan üzemanyaggyártás számára termelt növényeket is fel kéne használni.
"Aki ezek után azt mondja, hogy jó a szélerõmû (kivéve azon helyeket amit leírtam) annak a képébe röhögök, mert az elmeroggyant vagy szimplán hülye ezt belátni."
Annak ellenére, hogy gyûlölöm a mai szélkerekeket - mert rondák, zajszennyezést okoznak, zavarják a madarak vonulását stb. -, a Te érveidet nem látom annyira ütõsnek, meggyõzõnek, mint amennyire Te gondolod. Bár lehet, hogy csak alapvetõen máshogy közelítjük meg a témát.
A szelet, mint megújuló de nem állandó energiaforrást arra kell használni, hogy bizonyos mértékben kiváltsunk vele szennyezõ, nem megújuló energiaforrásokat, nem pedig arra, hogy többletenergiát termeljünk.
Innentõl kezdve nincs értelme azt mondani, hogy a szélerõmû akkor is termel áramot, amikor nincs rá szükség, mert ha egyszer a megújuló energia részarányát akarjuk növelni, akkor ez lesz az, amire mindig szükség lesz, éppenhogy a többi (nagyrészt a fosszilis) energia fontosságát akarjuk vele csökkenteni. Hogyha emiatt más, nagy erõmûvek teljesítményét kell változtatni, arra azt mondom, hogy na bumm, hiszen pont az lenne a cél, hogy ezek ne pöfögjenek annyit.
"4. A szélerõmûvek teljesítményét kb. 80%-ban meg kell építeni hagyományos erõmûvekben is, hogy legyen tartalék. Egro kétszer építem fel ugyanazt."
Mivel szélerõmûvet azért építek, hogy csökkentsem a nem megújuló energiák részarányát, ezért nem kell "kétszer felépíteni". Csak arról van szó, hogy kell lenni bizonyos teljesítmény-tartaléknak más forrásokból - ami meg is lesz, ha a szélerõmû teljesítményének megfelelõ fosszilis erõmû-kapacitást nem bontod le rögtön.
"6. KÖRNYEZETSZENNYEZÕ iparágak befolyt adójából támogatod ezek építését és üzemben tartását is. EZ HOL KÖRNYEZETBARÁT? SEHOL!"
Hú, itt van némi fogalmi zavar... Ha valamit (erõsebben) adóztatsz, az azt jelenti, hogy nem támogatod. Azt szokták jobban adóztatni (jobb helyeken), amit vissza akarnak szorítani. Ha a környezetszennyezõ technológiákat adóztatod, azt azért teszed, hogy ne érje meg annyira ezeket alkalmazni. Ha az így beszedett adóból aztán kevésbé környezetszennyezõ technológiákat támogatsz, az csak dupla haszon. Amit írsz, az kb. olyan, mintha szerinted nem lenne szabad közlekedési bírságokból befolyt összegbõl balesetmegelõzési programokat finanszírozni, mert az a pénz szabálysértésekbõl és bûncselekményekbõl származik...
Az atomenergiáról:
Én alapvetõen nem vagyok ellene, de annak a híve vagyok, hogy igyekezzünk minél több energiát megújuló forrásokból ÉS környezetbarát módon (pl. a vízierõmû nem ilyen) elõállítani. Amit meg nem lehet így, hát felõlem jöjjön atomerõmûbõl.
Csak az a gond, hogy megújuló forrásokból jóval lassabban megy megfelelõ kapacitást kiépíteni, mivel többe kerül, sok kis egységet kell létrehozni egy központi helyett, kiforratlan a technológia stb. Viszont az atomerõmûvek sem örökéletûek, van egy megszabott üzemidejük. Így el tudom képzelni, hogy amíg egy újonnan felépített atomerõmû szavatossága lejár, addig szép lassan ki lehet építeni egy nagyobb megújuló-e. kapacitást.
Hát igen. Nem jó egyeseknek se a szél, se a víz, se az atom. A vicc az, hogy az atomerõmûvel van talán a legkevesebb gond. Nem kell neki akkora hely, mint a másik kettõnek és egyáltalán nem forámlja át a tájat és a mikroklímát sem.
"Mivel szélerõmûvet azért építek, hogy csökkentsem a nem megújuló energiák részarányát"
Szép elémélet, csak nem igaz.. A növekvõ igényeket elégítik ki vele, de még miattuk nem nagyon zártak be komoly mennyiségû erõmûvet sehol. Mikor haltottál te utoljára nagy erõmûbezárásokról?
"Nem jó egyeseknek se a szél, se a víz, se az atom."
Ezt a következtetést bírtad levonni a hozzászólásomból???
"Szép elémélet, csak nem igaz.. A növekvõ igényeket elégítik ki vele, de még miattuk nem nagyon zártak be komoly mennyiségû erõmûvet sehol. Mikor haltottál te utoljára nagy erõmûbezárásokról?"
Errõl beszéltem, Nyuszómuszó. Hogy nem kell bezárni. Csak a prioritási sorrend változik. Magyarul nem a szélerõmûvet állítod le, ha fúj a szél, és nem kell annyi kakaó, hanem az alacsonyabb prioritású erõmû teljesítményét csökkented. Ez az, amin eredetileg problémáztál.
"A vicc az, hogy az atomerõmûvel van talán a legkevesebb gond."
Ez a te véleményed, meghallgattuk. Lesz, aki elfogadja, meg olyan is, aki nem.
"Ezt a következtetést bírtad levonni a hozzászólásomból???" Ez nem konkrétan rád vonatkozott.
"anem az alacsonyabb prioritású erõmû teljesítményét csökkented" Csak ez tecnikailag nem nagyon lehetséges.
1. A gyorsan szabályozható erõmûvek gázüzemûek, drágák és igen érzékenyek a gáz világpiaci árára. Kb. 65% tisztán a gáz árából jön!
2. A nagy erõmûvek teljesítményét nem rángathatod. Ergo, ahhoz hogy "olcsó" szélerõmûvet üzemeltethess ilyen drágán és szennyezõen üzemelõ erõmûvek kellenek!
" Lesz, aki elfogadja, meg olyan is, aki nem." Sajnálatos, hogy nem látod be.
Mit érzel Paks mûködésébõl azon kíûl, hogy áramot ad? Semmi káros gázt nem bocsát ki, nem áraszt el több száz négyzetkilométenyi területet a víz és nem változtatja meg a folyó hordaléklerakási jellegét. Nem repül neki madár és zajt sem kelt a szabad térben. A hulladéka kevés helyet fogalal emiatt nagyon könnyû tárolni, és szilárd halamzállapptú. Egyetlen rossz tulajdonsága a radioaktivitás. Kezelhetõ és NAGY mennyiségben ad áramot teljesen egyenletesen, OLCSÓN. ÉVEKRE elõre lehet raktározni a fûtõelemeket 0 költséggel összevetve gázzal, szénnel vagy olajjal szemben. A szállítás is annyi, hogy évente begördül egy 2-3 vagonból álló szerelvény az erõmûbe. Kevésbé érzékeny árak hullmázására és nem csak egy helyerõl lehet beszerezni, mint pl. az olajat és az orosz gázt.
Akkor vesd össze ezt az ÖSSZES létezõ erõmûfajta hátrányaival. A sugárzást leszámítva lenyomja az összeset. Egyedül a vízierõmû tud vele versenyképes lenni. Az is 0 emissziós, hatalmas teljesítményre képes viszont az SZABÁLYOZHATÓ!! Gyakorlatilag 5 perc alatt 0-ról fel lehet terhelni 100%-ra. Atombrutál. Ezért jó a szél + víz kombó. EZ JÓ! A probléma ott van, hogy nem ezt a fajta alkalmazást erõltetik.
4. ha mondjuk szükségem van 800MW-ra (amit atomenergia+valamilyen csúcserõmû ad) és építek mellé 1000MW szélerõmûvet akkor a régieket nem állíthatom le, cserébe drágább lesz az áram és nagyobb mértékben kell támaszkodnom a csúcserõmûre. jó ez?
A "megújuló" energiáknál eddig kimaradt a napfény (közvetlen napelemek vagy napenergiát hõenergiává alakító erõmû), a hullámenergia kihasználása, illetve én ide sorolnám a geotermikus energiát is.
A mókás az, hogy az egyenlítõ körüli helyeken a naperõmûvek kihasználhatósága nagyon jó, márpedig fõleg a szegényebb országok vannak az egyenlítõn. Az egyetlen probléma az, hogy a megtermelt energiát valahogy tárolni kellene. Itt lenne opció egy napenergiával mûködtetett vízbontással hidrogént elõállító rendszer... Aminek viszont nem csak egyenlítõ, de egyben nyílt víz is kell.
A Solar Two naperõmû
A hullámenergia szintén egy erõsen fejlõdõ megoldás, most Anglia partjainál épül az eddigi legnagyobb, 20MW-os hullámenergetikai befektetés, a Wave Hub.
A Wave Hub fõbb elemei és a telepítés helye
A Geothermális energia már eléggé elterjedt, például Mexikó csaknem 1000MW-nyi energiát nyer ilyen módon, az USA-ban is mintegy 1500MW-nyit. Hátránya, hogy erõsen függ a kiaknázási lehetõség a geológiai adottságoktól.
Én ilyenkor mindig megkérdezem, h vajon a metántermelõ baktériumok kihaltak-e már? Úgy látszik, azt is mindenki elfelejtette, h mit gyártottak Auswitzban az ISS Farben gyárban (többek között)? Igen, szénporból folyékony üzemanyagot. És mit lehet már hetek óta hallani a Kossuth Rádióban minden reggel? Egy fiatalember magyarázgatja, h középtávon mindenképpen drágulnak az élelmiszerek és ezért szépen fektesd a pénzed mindenféle szirszar élelmiszer részvényekbe. Mit is hallottam még? Hogy Szerbia búza behozatalra szorul!!! Ez kb olyan hír, mintha Németország sör behozatalra szorulna... Tudniillik a Vajdaságban kiemelkedõ minõségû termõföldek vannak. Csak a gazdáknak nem érte meg a búzatermesztés. Helyette kukoricát, meg repcét vetettek..
Nos, a metántermelõ baktériumok köszönik, jól vannak. Vígan termelik a metánt Dorogon is, a Richter Gyógyszergyárban. Persze fõ tevékenységük a "B" vitaminok elõállítása, a metánt csak mellékesként termelik. Ebbõl ki tudják fûteni az egész gyárkomplexumot, a maradékot pedig okosan...... elégetik egy gázfáklyában... immár évtizedek óta...
"Úgy látszik, azt is mindenki elfelejtette, h mit gyártottak Auswitzban az ISS Farben gyárban (többek között)? Igen, szénporból folyékony üzemanyagot."
Kb. 1000-szer írtam ezt le eddig...
Úgy akartam mondani sokan, általában..stb nem mindenki :D :D
A szén is fosszilis üzemanyag, csak kicsivel több van belõle per pillanat kitermelhetõ státuszban, mint olaj. Viszont ha ki akarod váltani a szénbõl készült mesterséges olaj származékokkal a kõolajat, a szén sem húzza tovább 20-30 évnél.
Mellesleg az USAF nemrég jelentette be, hogy 2010-re a szabvány repülõgép kerozin 25%-át szénbõl elõállított mesterséges üzemanyaggal kívánják biztosítani. Az USA elég komoly szén tartalékokkal bír, igaz a felszín közeli (leggazdaságosabb) kitermelési mód csak rövid ideig, mintegy 15-20 évig oldja meg a szénellátást ilyen szinten. Utána jöhetnek ismét a felszín alatti bányák (amik éppen a visszaszoruló kereslet miatt zártak be).
De a metánbaktériumok is szeretik a szenet meg a Zoxigént, meg a sok romlott élelmiszer hulladékot ( ami elég nagy mennyiségben tartalmaz szenet), meg a sz@rt is. A nagyüzemi metán termelés -szigorúan hulladékból!!!- komoly segítséget jelentene a fûtés és közlekedés terén, esetleg kisebb gázturbinákat is lehetne vele hajtani szükség esetén. A bioüzemanyagokat az ethanolt és a dízelt is pedig nagyon nagyon hanyagolni kellene.
" mesterséges olaj származékokkal a kõolajat, a szén sem húzza tovább 20-30 évnél."
Hát én ezt nagyon máshogy tudom. Az USA villamosáram termelésének asszem 20-30%-a jön szénerõmûvekbõl. A JELENLEGI árak és kitermelési ráta mellett kb. 800 (!!) évre elég a készletük ez most. Kettõt lehet találni miért szarnak a Kyotói egyezményre.. HIHETETLEN mennyiségû szén van olajhoz képest.
"A bioüzemanyagokat az ethanolt és a dízelt is pedig nagyon nagyon hanyagolni kellene."
Ámen.
Igen, a jelenlegi szénerõmûveket és a jelenlegi termelési ráta mellett. Én viszont azt mondtam, hogy ha a kõolaj származékokat ki akarod váltani szén származású mesterséges anyagokkal. Na itt a bibi. Mert az USA szénfogyasztása azért nagyon durván alulmúlja a kõolajfogyasztását...
"Mert az USA szénfogyasztása azért nagyon durván alulmúlja a kõolajfogyasztását."
De pont azt írtam, hogy ez nem igaz. Az USA energiatemelése max. 50%-ban függa kõolajtól. A világon a felszínre hozzott kõolaj durván. 70-75%-a köt ki erõmûvekben. A közlekedés részaránya mindössze 10-12%!
Namármost a fenti arányokat figyelembevéve, bõ 200-250 évre elég szén van a MOSTANI árak és kitermelési és feldolgozási technikákkal. Azét ez sok.
Elõször is ez ennél sokkal összetettebb. A nyersolaj cirka 1/3-ából lesz benzin, vagy a benzin közeli üzemanyag. Az erõmûvek nem benzint égetnek, hanem általában a feldolgozásánál sokkal lejjebb lévõ anyagokat, amit már rendesen feldolgozni nem lehet, ilyen például a pakura. Az USA 2005-ben naponta cirka 350 ezer gallon benzint fogyasztott. Lehet számolni.
Az USA kõolajfogyasztása bizony elsõ sorban jármûvekbe megy, nem csak személyautókba, de a teherszállítás, a vasúti szállítás (amerikában a vasúti pályák közül nagyon kevés van villamosítva, általában diesel-elektromos mozdonyok húzzák a vonatokat), és a vizi, valamint a légi szállítás fogyaszt sokat. Olajszármazékból csak az elektromos energia 3%-át termelik. A földgáz részesedése 15%, de a földgáz nem kõolajszármazék.
Az USA amúgy naponta jelenleg olyan 25 millió hordó nyersolajat fogyaszt. A fentiekbõl is kiderül, hogy ennek a döntõ többségét üzemanyagként használják fel, 2005-ös számítás szerint cirka 52%-át. A második 30%-al a feldolgozóipar, amely mûanyagokat állít elõ nyersolajból illetve olajszármazékokból.
válasz #63 "Akkor vesd össze ezt az ÖSSZES létezõ erõmûfajta hátrányaival. A sugárzást leszámítva lenyomja az összeset. Egyedül a vízierõmû tud vele versenyképes lenni. Az is 0 emissziós, hatalmas teljesítményre képes viszont az SZABÁLYOZHATÓ!! Gyakorlatilag 5 perc alatt 0-ról fel lehet terhelni 100%-ra. Atombrutál. Ezért jó a szél + víz kombó. EZ JÓ! A probléma ott van, hogy nem ezt a fajta alkalmazást erõltetik."
a vízerõmû viszont megváltoztatja a "folyó hordaléklerakási jellegét", ahogy te fogalmaztál. :P szal a point az hogy azért ott is van hátrány. de hol nincs? amúgy tök egyetértek.