"az eddig felfedezett több mint négyezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta."
"Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok. "
Kissé zavaró a kép, hogy a bolygó csillaga M5V típusú vörös törpe csillag, akárcsak a legtöbb igen aktív vörös törpe csillag... Persze, gyakorlatilag jelen megfigyelések szerint, semmit sem tudunk az anyacsillag viselkedéséről. Az, hosszú évek megfigyelése.
Ideális jelöltnek tűnik egy exobolygó "a Föld méretének 1,06-szorosát mutatja, saját csillagától nagyjából 75 százalékát kapja annak napfény formájában, mint saját otthonunk a Naptól"
219 darab új bolygót találtak, abból 10 Föld nagyságú. nasa-kepler
Elvileg nemsokára kiderülhet hogyan is néz ki az a bolygó. Most kezdték fejleszteni a Hubble utódját (látható fény tartományban) a HDST-t. Elvileg a 2020-as évek végén pályára állhat.
Egy érdekes cikk a HDST-ről benne egy kép hogyan is nézne ki a naprendszer 45 fényév távolságból a teleszkóp felvételén.
A sötét oldal lehet, hogy védett a káros röntgensugárzástól, de ugyanakkor az éltető napenergiától is. :) Bár a Földön is vannak olyan helyek, ahol nap nélkül elélnek élőlények, ez azért mégis más lehet. Pl. a Vénusz is egész jól bent van a Nap életre alkalmas zónájában (sőt, a Mars is), mégis elég valószínűtlen, hogy élet lenne rajta (bár a legújabban azt mondják, hogy kb. 2 milliárd éve még egész élhető lehetett). A hőmérsékleti eltérések meg akár 100 fokosak is lehetnek. Ha van is légkör, az biztosan viharos, a sötét oldalon meg talán csak a közvetlen felszín nem fagyos (bár ha van víz, az a napos oldalon elpárologva a túloldalon vszleg hóként, jégesőként jönne le; lásd pl. Io, ahol a Jupiter árnyékába lépve összeroskad a gyenge légkör). Ha pedig tektonikus lemezek is vannak, akkor a napközelség miatt elég "felfordult" hétköznapok lehetnek ott. Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2016.08.15. 18:54:26
Ha a bolygó kötött keringésű, akkor a sötét oldal védve van a csillag káros sugárzásától, vagy nem? Ha van valamilyen jelentősebb légköre, akkor meg a hőmérséklet is talán kicsit jobban kiegyenlítődik bolygószerte, habár ez a kötöttség biztos, hogy nagyon durva viharokot okozhat.
Még senki sem mondta (hivatalosan), hogy a bolygó létezik. Többször is találni véltek már kísérőket a trió körül, de eddig mind vaklármának, adathibának bizonyult. Még azt sem tudjuk biztosra, hogy valóban az Alpha - Beta kettős távoli kísérője-e, amiket legalább félmillió év alatt kerül meg, vagy önálló csillag (igaz, elég közel van hozzájuk). És ugyan a Proxima egy vörös törpe, sajnos egyben változócsillag is, bár nem annyira aktív. Mindenesetre a változó intenzitású röntgensugárzás eléggé kétségessé teszi, hogy élet alakulhatott ki a közelében, akármilyen zónában is. Emellett igen gyakori, hogy a vörös törpék körüli bolygók kötött keringésűek, azaz ugyanazt az oldalukat fordítják a csillag felé (kb. mint a mi Holdunk). Szóval most is csak annyi történt, hogy egy tudós elpöttyintett valamit egy újságírónak, hogy valamikor, talán a hónap végén lesz egy bejelentés vele kapcsolatban és ennyi.
Szerintem meg a Mars lesz az első bolygó amire a Földön kívül eljutunk... De szép is a magyar nyelv, ha értelmesen használjuk, és nem hagyunk ki szavakat... Amúgy birtokba kéne venni? Wow, hány éves vagy? Komolyan kérdezem! Szóval?
A legelső bolygó amire eljut majd az emberiség a következő ezer évek során, az a proxi kentauri lesz szerintem.. ha.. addig ki nem pusztítjuk magunkat.
Újabb szuperföld a "szomszédban": a Wolf 1061c alig 14 fényévre van tőlünk és potenciálisan jó eséllyel lakható környezet van a felszínén.
Az IAU pályázatot hirdetett 20 ismert csillagrendszer 31 exobolygójának elnevezésére. Javaslatokat bárki adhat, a nevezési határidő október 31. Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.08.12. 08:27:12
Ahogy arra számítani lehetett, egy új Föld-szerű bolygót találtak. Méretileg nagyobb, mint a Föld, de eddig ez a legkisebb. A csillaga egy ugyanolyan, de valamivel idősebb G2, mint a mi Napunk, és a pályája is nagyon hasonló a földihez (385 napos évei vannak), a túlünk való távolsága viszont 1400 fényév, tehát ezt se mostanában fogjuk megnézni közelebbről.
A NASA holnap valami nagy bejelentést készül tenni, ami a Kepler űrtávcső eredményein alapul (ez alapján vélhetően egy új, potenciálisan Föld-szerű exobolygóról). Az előzetes infó egyértelműen egy "another Earth"-ot említ meg sokat sejtetően.
Az első eredmények alapján a Kepler-186f az első, valóban föld-szerű bolygó, ami csillaga megfelelő zónájában is kering, tőlünk kb. 500 fényévnyire.
Jelenleg az Europe és a Titan a sanszosabb, mindkettőre vannak tervek, elképzelések, de évtizedes mértékben kell számítani erre is, hogy lesz-e belőlük valami.
Igen, néztem már, de nálam a tutorial a vége felé elakad, nem hoz be oldalakat és nem tudok továbblépni sem. Az aszteroidavadászt viszont csináltam/-om, ott találtam is már párat, ami confirmed lett.
köszi akkor megnyugodtam és nem fogok izzadtan forgolódni az ágyamban :D
egyébként ismeritek ezt az oldalt? az űrkutatás topicban már felhoztam, biztos ott is láttátok, de ide mégjobban illik, jó szórakozást nyújt azóta is számomra. ti használjátok?
Ez az indexes "cikk" totál használhatatlan. Elöszõr azt írja ; "A bolygón valószínûleg a földihez hasonló hõmérséklet uralkodik", majd utána azt, hogy; "túl forró az élethez, és inkább a Vénuszra hasonlít". Most akkor milyen a hõmérséklete? Tipikus pontatlan index cikk (sajnos).
A kezdeti ígéretes próbálkozások ellenére sem sikerült újra használhatóvá tenni a Keplert, így a NASA egyelõre keresi a módját, hogyan lehetne mégis munkára fogni az ûrtávcsövet valamilyen más területen.
Az IAU eddig mereven elzárkózott az exobolygók és csillagaik "népszerû" elnevezéseitõl, de ez most megváltozott és közzétette a névadási, névjavaslati szabályait, amelyek hasonlóak a korábbiakhoz. Így most már nincs akadálya annak, hogy az újonnan felfedezett csillagok és bolygók a hivatalos betûk és számok mellé kiejthetõ és könnyebben megjegyezhetõ neveket is kapjanak. Közben a Kepler 69c-rõl kiderült, hogy szuperföld helyett inkább "szupervénusz".
Hát, a 2018 talán már nem annyira közeljövõ, de a Webb indulása akkorra van tervezve. Tudtommal addig lesz még az indiai Astrosat valamikor idén, 1-2 év múlva az európai LISA/Pathfinder, és az izraeli TAUVEX (már ha az ûrbe jut egyáltalán, mert tavaly elkaszálták a '88(!) óta állandóan halogatott projektet). De ezek közül egyik sem exobolygó keresõ, vagy hagyományos értelemben vett ûrtávcsõ.
A Kepler után a COROT is beadta a kulcsot, nincs már fent bolygókeresõ ûrtávcsõ, pár évig csak a földi távcsövekre hagyatkozhatunk (ill. a Kepler rengeteg adata van még feldolgozás és ellenõrzés alatt, ami szintén el fog tartani pár évig).
Két új Kepler bolygó, egyúttal rögtön az igen ritka csillaghalmaz-bolygók közül, konkrétan ez a 3. és a 4., amit ismerünk, és az elsõk, amelyeket átvonulásos megfigyeléssel találtak.
Három új, potenciálisan lakható exobolygó egy 22 fényévnyire lévõ csillag körül.
Lehet, hogy hibás mérések miatt valójában kevesebb Föld-szerû bolygót talált eddig a Kepler.
Egy feltételezett, Jupiter-méretû, exobolygó formálódásának elsõ képe egy 335 fényévre lévõ csillag körül.
Végülis a hõmérséklet már egy egész jó támpont a felszínre vonatkozóan, de vmelyik óriásbolygóról (Fomalhaut, talán) készült már nagyobb felvétel, ahol már elnagyolt, eltérõ hõmérsékletû régiók is megkülönböztethetõk voltak (a légkörben, nem a felszínen). De ennél jobban a Földrõl már nemigen lehet lemenni a részletességben, azt majd a Webb távcsõ fogja tudni 2018-ban (ha elindul), de az sem lesz valami nagyon részletes.
Kepler-37b, az eddig felfedezett legkisebb exo-bolygó.
Majd meglátjuk 100 év múlva...
A távíró is már 150 éves. Az évekkel meg nem lehet érvelni, mert a mûszaki fejlõdés nem vesz tudomást az idõrõl. Már az ókori technológiával is számtalan olyan dolog megalkotható lett volna, amire csak 2000 évvel késõbb jöttek rá, csak bizonyos hatások gátolták ezt. A legjobb példa az, hogy Lilienthal siklórepülõit szerintem simán megépíthették volna akkor, max. kicsit nehezebbek lettek volna. Mégsem tették meg.
Lehet, hogy eltelhet akárhány év, ha a fizika miatt nem lehetséges áttörni azt a korlátot, amit mai tudásunk határoz meg.
Ez az ötlete már másnak is megvan, sõt, kísérletileg is igazolták, hogy mûködne - csak most még csillió dolláros felszerelés kell hozzá és speciális körülmények között mûködik.
Nyilván ki kéne találni valami fejlettebb kommunikációs technológiát, arra van ott a 100 év. Nézz vissza 100 évet, akkor hogyan kommunikáltak az emberek? Jóformán csak postát használtak. Ma meg.
Mellesleg lenne egy ötletem: kvantum-összefonódás.
Pár pixel már most látható az exobolygókból (l. pl. Fomalhaut képek). Elvileg a Webb ûrtávcsõ sokkal többre lesz képes infravörösben, a felszínrõl és a légkörrõl tud majd infókat gyûjteni, de egy térképet azért ez sem fog tudni csinálni.
Kepler azért is jött létre, hogy adataiból megtervezésre kerülhessen a Hubble utódja amivel talán már pár pixel látható lesz egy exobolygóból nem tudom a jövõ ûrtávcsõ projektjei jelenleg hol állnak
Nem kötöm én idõhöz, csak remélem hogy száz év múlva meg lesz a technológiánk ahhoz, hogy legalább drónokat tudjunk oda küldeni értelmes idõn belül, és nem csak teleszkópokon keresztüli megfigyelést végezhetünk majd.