"Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek?"
Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek?
Én arra gondolok, hogy a természet a tovább akarta fejleszteni az életet a bolygónkon az által, hogy kifejleszti az intelligenciát. Erre esetlegesen azért van szükség, hogy az élet el tudjon terjeszkedni más bolygókra vagy naprendszerekbe. (ez persze azt feltételezi, hogy csak a földön van élet) Ezen okból nagy evolúciós nyomásnak tette ki az emberiséget, hogy fejlõdjön az agyunk. Gondolok itt arra, hogy elvette a szõrünk és arra kényszeríttette az emberiséget, hogy ruhát használjon és tüzet gyújtson mert különben megfagyunk. Vagy a gyenge szaglás, lassú futás, rossz halás stb.! Minden gyenge fizikai képességünket az intelligenciánkkal kellet „feljavítani”, hogy ne pusztuljunk ki. Remélem értitek mire gondolok.
(legalább nyolcszor írtam le a „hogy” szót, hát nem leszek újságíró.)
Mondjuk mi van akkor ha egyetlen génhibás egyed szaporulata nyert... Teszem azt egy szõrtelen egyed a "különlegessége miatt" (lássuk be az idomok szebbek szõrzet nélkül) több vezérhímmel volt lehetõségük párosodni, és utódot létrehozni. Az utódok pedig szintén megfelelõ kültakaró hiányában szociálisabbak lettek (többet "bújtak" ) , illetve állandóan fáztak ezért többet kellett tenniük az életben maradásért, ráadásul a társak is, "szívatták" õket ezért a tevékenyebb, tûz körüli, meztelen okosabbja elõbb tudott csapatban feladatot ellátni, mivel egyel több közös érdek volt.
Akár...
Innen már csak pár lépés vezetett a Playstation-höz
Szerintetek is igazam van? Tény leg a tûz miatt van?
OK, akkor éjjeli takaró. :) Hiszen éjjel csak kellett melengetniök magukat valamivel, te is írod, hogy az éjszakák azért arra is tudnak hidegek lenni. Csak a tûz még egy barlangban sem lehetett elég.
Egyebekben egyetértek azzal, amit leírtál, itt a lényeg:
"Nem predikciót látunk mûködés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását."
Ruha csak úgy százezer éve van, Afrikában ma sem jellemzõ. Egy ágyékkötõ lényegesen kevesebb tetvet tud tartalmazni, mint egy bunda. Tüzet viszont legalább fél-egymillió éve használtak a hominidák.
A kulcsszó a szelektív tenyésztés. Ennek hiányában õrült nagy közvetlen és azonnali elõnyt kellett jelentenie a szõrtelenségnek ahhoz, hogy a szõrös változat eltûnjék. A tetvekkel ez nem magyarázható, mert a drágák a szõrzet helyett a ruhában bújtak meg és tovább szívták az emberek vérét.
Ráadásul egy mutáció hirtelen jelenik meg, tehát a szõrtelen mutáció csak akkor maradhatott fenn, ha az akkori emberek között a ruhaviselés már általános volt.
Mivel a szõrzet erõssége egy folytonos skálán mozog, valószínû, hogy nem egyszeri mutáció, hanem egy huzamos folyamat eredménye a szõrtelenségünk.
Épp az általad leírt nem-logikusság eredményezhette a vicces helyeken megmaradt pamacsokat. A hónaljban és a lábak között súrlódáscsökkentõ hatása van, ezen kívül az a néhány pamacs a szexuális érettség feltûnõ hirdetése, a szag miatt is. A haj nálunk pontosan olyan, mint a hím agancsa, a dús haj hirdeti, hogy gazdája egészséges, nem szenved hiányt nyersanyagokban. A kopaszság a férfiaknál a tesztoszteron mennyiségérõl, így nemzõképességérõl árulkodik, a hajvonalból pedig pillanatok alatt meg lehet becsülni valaki korát.
Afrikában is igen hidegek tudnak lenni az éjszakák, a szõrzet így a tüzet készíteni nem tudó állatoknál nem hátrány, egyébként energiát veszítenének azzal, hogy megpróbálják a testhõmérsékletüket fenntartani.
Persze mindig az az elvi nehézség az adaptációs programokkal, hogy információk hiányában az adatokhoz illesztett elméletekrõl van szó. Tudjuk, hogy csupaszak vagyunk, de pár helyen szõrösek, tehát annyit tudok csak mondani, hogy a végeredménybõl következik, hogy a csupaszság elõnyei kifizetõdõek voltak, a pár helyen szõrösség pedig pozitív mellékhatásokkal bír. Ha szõrösek lennénk de pár helyen csupaszak, akkor fordítva tenném.
Ezért érzik sokan tudománytalannak az evolúciót, mert úgy érzik, "minden magyarázható", pedig csak arról van szó, hogy félreértik az állítást. Az állítás nem az, hogy a modellembõl az következik, hogy a csupaszság elõnyös, amit a természet megerõsít. Senki sem rendelkezik többszázezer év változó környezetével ekvivalens laboratóriummal, csak néhány egyedi esetben tehetõ ilyen irányú következtetés.
Az itt vitatott adaptációs programok célja csak az lehet, hogy igazolja, hogy *akár* megtörténhetett evolúcióval is, tehát az evolúció elmélete továbbra is helyes. Nem predikciót látunk mûködés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását. Ha például valamiért tudnánk, hogy a szõrösség óriási elõnyt jelentett volna elõdeinknek, akkor egy rejtéllyel állnánk szemben, ami kikezdi az evolúciót is.
Az evolúció tud predikálni ("magyarázni") is, de ezekben a mesés magyarázatokban nem ez a dolga. Egyszerûen nincs elég információ, hogy eldöntsük, mi történt valójában a szõrünkkel. Ha valahogy meg tudnánk figyelni õseinket néhány ezer év különbséggel, két perc alatt nyilvánvaló lenne a sztori.
Lehet, hogy kicsit túlragozom a jelentõségét a tûznek, és tényleg a megváltozott életmód együttes hatása az ami a változást okozta. De ha ki kell emelni valami fõ okot akkor én mindenképp ezt emelném ki. Végülis a ruházkodás és tkakarózás is a tûz használatának az edménye.
Tehát kiválasztódás szempontjából a kiváltó ok tényleg sokrétû, de alapvetõen a tûz változtatott meg mindent. Ennyivel még kiegészíteném a mondókámat, mert sajnos nem sikerült olyan jól szavakba önteni.
LOL Mi az hogy meggyullad a tûzben? Te se ültél még tábortûz mellett?
Az ember attól ember, hogy tud tüzet rakni. A csupasz részek jobban melegednek a tûz mellett. Tehát mióta tüzet rakunk és a tûzhöz járunk melegedni a csupaszság elõny. A takarózás és a ruházat használata is ezt támasztja alá. Emellett még a többi a cikkben is felsorolt elõny is érvényesülhet, de a kiváltó oka ami beindította a "csupaszodást" biztosan a tûz.
Hõmérséklet szempontjából az éjszaka a kritikus, fõleg az alvás álalpota, ilyenkor a legfájdalmasabb a hõveszteség mozás híján. Mióta tûz mellett alszunk, tehát hülsõ energiát használunk fel kicsit másabb a szitu. A takarózás és a ruházat használata is optimalizálja a tûz hatását hõmérleg szempontjából. Egyebek mellett ez az elmélet még a hajlatokban maradt szõrzetre is magyarázatot ad.
Kicsit más irány, de talán érdemes lenne megnézni, hogy a szõrtelen kutyák és macskák hogyan alakutak ki? Erre a válasz az, hogy a megjelenõ mutációt megtartották, és tenyésztették.
Tehát lehet, hogy az embereknél is egy olyan mutációról van szó, ami több okból kifolyólag (parazita, tûz, víz, öltözet alkalmazása) nyerõnek mutatkozott, és továbbörökítésre került. Ha azt hinnénk, hogy ez valami konkrét ok miatt alakult ki (meggyullad a tûzben -> ne nõjön több szõr), akkor mondhatni tudatos tervezésrõl beszélnénk, és az valahogy nem férne bele az evolúciós nézetekbe.
Hiába agyaltok, én már kitaláltam. Ettõl leszek majd híres tudós:D
Az élõsködõk dolga logikusnak tûnik, ám akkor felmerül a kérdés, miért épp a testhajlatok környékén maradt mégis meg a szõrzet (a fejtetõn kívül).
Másfelõl a trópusokon is vannak dús bundával rendelkezõ állatok, náluk a hõtartás inkább hátrány, a csupasz bõrük meg szintúgy pigmentálódhatott volna, a kisebb sérülések ellen pedig elég egy megvastagodott bõrréteg. Mégis alig találunk szõrtelen szárazföldi állatot, inkább csak a szõrzet hossza változik.
Azt se feledjük, hogy az evolúció során kialakuló képletek a mi logikánk szerint nem feltétlenül hasznosak, vagyis nem biztos, hogy a mi érvelésünk mentén alakultak a dolgok. A hím szarvasok agancsa bizony inkább hátrány és a nõstényekért folytatott versenyben kialakulhatott volna valami kevésbé akadályozó "versenytárgy" is. Csak hát a véletlen ezt hozta és ez fejlõdött tovább. (A minta persze megvan egyes hím madarak díszes fejtollazatában, csak az nem akadályozza õket annyira, mint a szarvast egy hatalmas agancs.)
Az ember vakbele sem feltétlenül azért fejlõdött vissza, mert nem lenne rá szükséfünk. Az emberszabásúak étrendje nem nagyon tér el a miénktõl, náluk mégis jobban kifejlõdött, mint nálunk. Ezt nem indokolhatja a mi húsfogyasztásunk, mert az emberi törzsfejlõdés során a nagyobb mennyiségû hús fogyasztása elég újkeletû jelenség.
"Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak"
Mi méhecskék általában nem kedveljük a majmokat, mert a szõrzetük miatt csak az orrukon lehet megcsípni õket. Kivétel persze az olyan gyérebb szõrzetû majom, mint te, drága Fütty Imre. Te azért is ideális alany vagy, mert a nagy arcodon egy egész méhcsalád kényelmesen elfér.
A sok nagy tudós sosem ült még tábortûz meleltt? A tûz miatt van bakker, nincs itt semmiféle rejtély. Hogy felejthetik ki a felsorolásból azt, ami kiemelt minket az állatvilágból? Asszem írok is egy könyvet errõl, mert szerintem napnál világosabb a dolog, nem értem miért okoz ez problémát.
"A szõrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)" - Nincs, bakker! Itt csupa-csupa kocka geek van.
A builderek gyúrnak, wazze, a pincében!
hádeháha lenne szõre az õsembernek, akkor kevésbé fázna, és akkor kevesebb energija kellene neki, hogy fûccse magát, ami miatt kevesebb kajgli kellene nekije, hászóval asziszemén hogy az álláspontya kissé átgondolatlan, sherlock! :p
Hát... nekem kell messzi külhonból szikrát csiholnom, késõ este..
A szõrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)
Az emberi szervezetet (és az állatokét is) az evilúció irtózatos éhezésekkel alakította olyanná, amilyenek. (Az "evilúció" szándékos elírás:-) Nem véletlen az elhízásra való, sokszor és nagyon elátkozott hajlamunk (fõleg a nõké) Nem véletlen, hogy ha abbahagyjuk a sportolást, izmaink rohamosan esnek össze, tömegük csökken. Pedig azt hihetnénk, hogy egy Conan képességû õsember nagyobb eséllyel maradt életben. De ezek szerint nem.
A természet elsõsorban a táplálékhiánnyal puszította az élõlényeket, másodsorban a hideggel. Harmadsorban kórokozókkal. (A nagy izom csak a negyedik.)
Az evolúció eredményei sok tanulsággal szolgálnak.
másszóval: a ruhátlan emberek (naturisták) elõnyben vannak.
"kórokozó vírusokat, baktériumok, sõt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között. Az ember egyik tetve, a ruhatetû például a kiütéses tífusz és a visszatérõ láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti."..."Sok madár és emlõs állat fürdik vízben, porban, sárban, vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet." (wikk)
Szerintem az élõsködõk eltávolítása volt a fõ faktor a szõr elvesztésében. Minden majomcsapat hosszú idõt tölt tetvészkedéssel, nemcsak szocializációs okokból. A tetvek száma elsõsorban a szõrös felület arányától függ, mert a következõ generáció a szõrszálakra rakja a petéit.
A kérdés inkább így merül fel: mi változott meg az ember életmódjában, ami feleslegessé tette a szõrt? A cikk szerint a szõr védelmet nyújt a napsugárzás ellen - ezt megoldotta a pigmentálódott bõr. Éjszaka melegít - lehet, de volt tüzünk és ruhánk. A horzsolások elleni védelmet bõven kárpótolja a tetvek hiánya. Szerintem nincs itt semmi csoda, egyszerûen feleslegessé vált.
Egy másik, drasztikusabb lehetõség valami súlyos ragályos betegség, amit tetvek terjesztenek, és egy pár generáció alatt kiválogatódtak azok az emberek, akik csupaszak voltak. Még Toba-féle katasztrófa se kell egy ilyen bottleneckhez.
Mindenestre, azok a majmok, amelyeket én láttam úgy emlékeztem, hogy orángutánok, de wiki szerint ez nem lehet, mert az orángután a "vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud."
Jópofák ezek a majmok. A borneói nagyorrúmajmoknál (cerkóffélék) érdekes megfigyelni, hogy az alsó végtagjaik és a hasuk testszõrzete sokkal ritkább, mint máshol. (Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak :-D)
Vegyes a helyzet. Vannak majmok, akik természetes környezetükben a víz alól IS szerzik a táplálékukat, õk tudnak úszni. Mocsári cerkóf életmódja.Borneói nagyorrúmajom életmódja. Viszont az emberszabásúak nem szeretik a vizet. Állatkertben õket kerítés helyett elég vízsávval is elválasztani a látogatóktól.
szerintem: eheshiany volt -> az embereken keves volt a zsir -> fazni kezdtek -> ruhat keszitettek maguknak -> sokszor tuzet is raktak -> feleslegesse valt a szorzet es fokozatosan csokkent
Haha, Fütty Imre, olyat már láttam, hogy valaki bolhából elefántot csinált, de olyat még nem, hogy méhecskébõl majmot.
"De milyen úszás az, könyörgöm?! 3 km/h tempó igen nagy erõkifejtés mellet, minden, csak nem hatékony. Meg lehet nézni az úszó vb-t, vagy olimpiát, amikor a világ legjobbjai úsznak, a bíró meg kényelmesen sétál a medence mellett, kísérve õket."
Én meg láttam, amint egy vízben úszó kacsa felett elszállt egy másik, és az sokkal gyorsabb volt! Tehát a kacsa nyilvánvalóan nem vízi élõlény!
És melyik van közelebb a nagyvárosokhoz? Mire a szél elvisz valamit többezer km-re milyen a koncentráció? Az erõmû meg a nagyvárosokhoz közel van (alig van ilyen Ausztráliában), mert a több ezer km vezeték vesztesége elég vicces lenne.
Érdekes, hogy nem akarsz gondolkodni. Szerinted hun van több urán: a szénbányában, szénerõmû füstjében, vagy uránbánya meddõjében, amit elvisz a szél? Eh, hiába.
Én is errõl beszéltem ezért kérdeztem rá, a természetes állapotban találhatóra. Viszont a szénporban is vannak readiaktív elemek és az elégetett szép végeredménye is tartalmaz ám olyat, erõmû kéményén is jön ki ez a dózis. Több, mint ami Paksot elhagyja. Sokkal. Ausztráliában tudtommal szénerõmûvek elég rendesen vannak, ezért nem is írta alá a Kyoto-i egyezményt. Emiatt nem aggódnak? Érdekes.
Különben ma is van egy majomcsoport (talán külön faj?), amelyik annyira fél a víztõl, hogy ott éli le ideje nagy részét. Nam a japán, termálvízben ücsörgõ majmokra gondolok. Ezek a vízben gyûjtik az élelmet, közben a kicsinyeiekt a hátukon cipelik.
Egy term.tud. csatornán láttam a filmet (aszem mangrove erdõkrõl szólt), de azóta sem akadtam a nyomára. Ott mozognak a derékig, nyakig érõ vízben, és élelem után kajtatnak. Engem teljesen megdöbbentett. aludni persze valahol a parton, vagy a fákon alszanak.
mielõtt annyira elveted a vizi teóriát legalább nézz utána a dolgoknak. a vizimajom elmélet nem mondja azt hogy a vízben éltünk. az az állítás, hogy igen szûkös táplálékunkat ki kellett egészíteni (sós)vízben élõ állatokkal, de inkább növényekkel.
a gyerek körülbelül 2hónap alatt megtanul biztonságosan úszni, de elötte is ösztönösen elboldogul egy viszonylag kis segítséggel. és akkor ezt most vesd össze azzal, mennyi idõ alatt tanul meg járni, vagy futni. testünk felépítése természetesen alkalmasabb a szárazföldi létre, ezért tudunk késõbb gyorsabban futni, mint úszni.
Abban természetes U-238 és minimális U-235 lehet. Belélegezve már ez az igen alacsony aktivitású anyag is káros lenne? Vagy pusztán a nehézfémek, mint "kémiai" mérgek problémájáról van szó?
Azt tudomásul kell venni, hogy minden élõlény a lehetõségein belül alkalmazkodik a környezetéhez. Az ember õsei is lehettek vízi lények (halak), majd száraz környezetben élõ emlõsök, akik visszatérhettek a vízbe, majd ki onnan, majd megint vissza a vízbe, esetleg csak idõszakosan stb.
Azt persze lehet vizsgálni, hogy a mostani állapotunkhoz képest milyen volt a 100 ezer, 500k, 1 millió, 3M stb. évvel ezelõtti állapot.
Nekik nem volt rá szükség. Mind belsõ, mind külsõ felépítésünkben sok olyan dolog van, ami különbözik a két nemnél, pedig elméletileg mindegyik elõnyös lenne. Pl férfiak határozottan jobban tudnak tájékozódni, ami pedig nem lenne hátrány a nõknél se, de mégsincs náluk meg. Szájnyílást amúgy csak akkor jó védeni, ha szájon át veszel levegõt, ami meg csak nagyobb erõkifejtéseknél van, hiszen amúgy az orrod is elég. A nagyobb fizikai munkára meg a férfiak vannak optimalizálva.
Kizárólag a valaha tartósan vagy jelenleg is vízi életet élt nagyobb testû emlõsökre jellemzõ a szõrtelenség, valamint a vastagbõrû, szélsõséges éghajlaton élõkre. Nekünk sosem volt vastag bõrünk. Ez minimum elgondolkodtató.
Korábbi vízi életre utaló maradványok még az elõbbin túl: - Bõrünkben nagyon sok az izzadságmirigy, alatta pedig zsírpárnák találhatók - Szabályozható légzés - Úszóhártya az ujjak között - Lefelé nézõ orrnyílás, mozgatható orrcimpa (én a gyenge szaglást is hozzá tenném) - Szívverésünk lelassul a víz alatt - Merülési reflex - Tudunk úszni, élvezzük a vizet (a fõemlõsök általában nem kedvelik a vizet) - Izzadságunk és könnyünk sós ízû
Különbözõségeink a tengeri emlõsöktõl is csupán arra utalnak, hogy habár éltünk vízi életet, mégsem annyi ideig, hogy a végtagrövidülés vagy más hasonló biológiai folyamatok végbemehessenek. Hogy a hosszú szárazföldi élet ellenére miért maradtak meg ezek a csökevények? Nem jelent hátrányt (bizonyos szélsõségek esetén elõnyt is jelent a túlélésben). Sok esetben a szõrtelenség elõnyt is biztosít: nagyobb hõelvezetési felület, nagyobb vitaminfelvevõ felület, kevesebb élõsködõ, enyhébb szagnyom (utóbbi saját gondolat, de valószínûsítem - ez akkor lehet praktikus, ha arra az idõkre gondolunk, amikor az ember is préda lehetett könnyen, mivel így jobban rejtõzködhetett).
Keress rá a neten a babausztatásra. Nagyon kicsi babák ösztönösen lezárják a légzõnyílásaikat és úsznak a vízben. Nem elmélet, Mo-on is tömeges gyakorlat. Tehát az ösztön bennünk volt, de valóban elveszítjük hamar, így már a kisgyerekek sem képesek maguktól úszni.
De, "próbálkoztam", és bizony enyhe esõnél mûködik a dolog. Ha nem lenne szemöldök vagy bajusz, akkor a szemedbe, szádba folyna a víz. De mind a szemöldök, mind a bajusz oldalirányû szörszálakból áll, ezért oldalra vezeti a vizet. Nyílván ha egy hurrikán szembefúj, akkor nem mûködik a dolog
"A ruha megjelenése ezáltal a szõr feleslegessé válása? Ezt csak én gondolom, hogy fontos tényezõ lehetett? :(" ha van szõre ami melegíti akkor nincs szüksége ruhára.
Amúgy egy régi IPM cikk foglalkkozott azzal, hogy az embernek fizikális felépítésébõl adódóan több köze van a vizi élethez mint a szárazföldihez.
igaz is, mert bizonyítékok vannak, rá, és logikus is. Ismerjük az evolúció mûködését is.
Tökéletes élet? LOL? Betegségek, vírusok? Vagy elég csak az emberek között körülnézni, mennyi elmebeteg van, és milyen világrendszerrel sanyargatja magát(vagyis inkább kevés ember az összes többit) és a természetet.... 1 intelligens faj? baze ha valami nem beszél és nem a "társadalom" (egy nagy rakás fos) szerves része akkor az nem intelligens? Nemértem hogy tud akkor még a macskám is NEM elõre programozott droid módján élni, de még lehetne sorolni az állatokat. Az intelligencia nem = környezet rombolásával, önsanyargatással.
Ti komolyan elhiszitek hogy az ember a majomtól származik?
Ez nem hit kérdése. A hit az ami a konteósoknak van és azoknak akik olyanban hisznek, ami tudományos módszerekkel nem bizonyítható.
Darwin leírt egy elméletet, ami lehet hogy igaz, de senki sem tudja bizonyítani.
Sokkal több bizonyíték támasztja alá azt, hogy így volt, mint az, hogy nem. Isten vagy istenek létezése meg nem bionyítható semmilyen tudományos módszerrel.
A semmibõl lehetetlen, hogy egy ilyen tökéletes világ kifejlõdjön.
Tökéletes? Az emberben akkor miért vannak felesleges elcsökevényesedett szervek? Miért vannak olyan "megoldások" az emberi testben, aminél egy 1 éves gépészmérnök különbet tervezne?
Még ha csak a növényeket vagy állatokat nézzük. Kár az embert az állathoz hasonlítani. Két teljesen külön lény és lehetetlen, hogy egy állat csak úgy ilyen intelligenciát szerezzen, stb...
Az a "csak úgy", amit te említesz azt hívják úgy, hogy evolúció. Nem egyik pillanatról a másikra történik és nagy egyedszám estén ez iszonytos premutációs lehetõségeket rejt.
És akkor miért csak 1 intelligens faj jött létre?
Hogyan definiálod az intelligens fajt? Mert bizony vannak olyan emlõsfajok amin az emberi intelligencia és bizonyos fokú érzelem is tisztán kimutatható. Vagy pl. eszközhasználat és bizonyos fokú kreativitás is, ha valami célt el kell érni. (pl. állatkertbõl megszökni).
Fejlõdhetett volna a bármelyik állatból, vagy épp a majomból is több eltérõ fajta. Igaz van az emberek(népek) között kis eltérés de lényegében minden ember ugyan olyan (most nem mennék bele bõvebben.)
Az ilyet kitérõ dumától megyek a falnak. De igenis menjél bele vagy akkor nem írjá le ilyet, mert ez a droidság csúcsa. Mi a kis eltérés? Mi az, ami ugyanolyan? Mert miden embernek egyedi DNS-e, ujjlenyomata van, de a fül is teljesen egyedi és a szem valamelyik része is az. Ha minden ember egyforma, akkor szegény férfiak és nõk miben is térnek el? Jaj...
Persze mindenki azt gondol amit akar, de ha már választhatok miben hiszek, inkább vagyok egy tökéletes lény teremtménye, mint egy buta állat leszármazottja...
Hát, ha egy tökéletes lény ilyen szar világot alkot akkor szégyelje magát, de nagyon. Mellesleg halkan jegyzem meg, hogy az evolúció és Isten léte nem egymást kizáró tények...
És hogy ne legyek teljesen off: a vízi teóriát teljesen el tudom vetni. Pont a fõemlõsökre nem jellemzõ, hogy tudnának úszni. Az majom sem tud, és alapvetõen az ember sem, csak van aki megtanul. De milyen úszás az, könyörgöm?! 3 km/h tempó igen nagy erõkifejtés mellet, minden, csak nem hatékony. Meg lehet nézni az úszó vb-t, vagy olimpiát, amikor a világ legjobbjai úsznak, a bíró meg kényelmesen sétál a medence mellett, kísérve õket.
Az ember szárazföldre termett. A fõemlõsökön kívül (majdnem) az összes többi emlõs tud úszni, vagy elboldogul a vízben. A kutya is, a macskafélék is, tehát a ragadozók, sõt, a zsákmányállatok is. Kevés olyan emlõs van, amelyik ösztönösen ne tudna úszni jobb-rosszabb hatásfokkal, de az ember és a majom pont a kevés kivétel közé tartozik. Ha bedobják a vízbe, belefullad.
Persze, amikor bajuszról beszélek, nem a latinos ceruzával rajzoltra gondolok, hanem az igazi jó magyaros "ahogy a Jóisten megadta" kövérlászlós bajuszra. Több gond van vele, mint hinnéd egy bizonyos hossz fölött. Pont evéskor meg iváskor jelentkeznek ezek a gondok. Annyit elárulok, hogy minden étkezés után hatalmas pofa-mosás is bejátszik, mert egyébként belerohadna az összes fõzelék. Fogmosás után dettó, amikor körbe habzik az ember szája, meg összevissza köpködi, csurog rajta a nyál, meg minden.
És az hihetõbb, hogy a semmiben létezzen egy Isten valahol a semmiben aki összerakta a jelenlegi bolygónkat, lepakolta az egysejtûeket, aztán több milliárd éve folyamatosan rakosgatta össze, és pakolgatja a Földre az újabb és újabb élõlényekfajokat ? :|
A másik, hogy nem csak 1 ember faj létezett, nézd végig te is a Kõkorszaki apokalipszis címû dokfilmet (ITT egy rövidített változat by én, de ha tudod érdemes a teljest), a homo sapiens nagyon sokáig együtt élt a neandervölgyi emberekkel, akik az agytérfogatuk alapján mindenbizonnyal kevésbé voltak inteligensek a "mai emberhez" képest. Vagy, a Homo floresiensis faj is valami 1xxxx éve halt ki.
Nyilván van még hiányosság az evolúciós ismereteinkt terén, de hogy genetikai változások sorozataként alakult ki minden faj, az szinte biztos.
Egy idézet: "Testalkata, szerveinek felépítése és mûködése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít; fejlõdési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön."
A majmok és az emberek között sincsen olyan túl nagy különbség, csak jóval nagyobb az agytérfogatunk, agykapacitásunk (kb. 3-6x). Ha megnézitek filmekben, vagy állatkertben õket, idõnként eléggé emberként viselkednek. Nameg az, hogy ennyire eltávolodunk az állatoktól, a körülményektõl is erõsen függ, ha nem tanulnánk nyelveket, gondolkodást, meg semmi ilyesmit, csak a természetes dolgokat, túl sokmindenben nem térnénk el a majmok gondolkodásától!
Ja aztán majd parókás csajokkal kell beérnünk, mint az egyiptomiaknak.
Csak nehogy aztán rossz kezekbe kerüljön a csupaszságunk rejtélyének a kulcsa! Mind kopaszok leszünk...(
Sok mindenre nincs szükségünk, mégis van, és sok mindenre - például józan paraszti észre is! - szükségünk lenne, mégsincs. Tényleg elég tökéletlen ez a világ.
egyébként nem olvastam el a cikket (hosszú), de én úgy gondolom, hogy egyszerû, hogy az õsök miért a ruhát részesítették elõnyben a szõrrel szemben. ha melegünk volt, a szõr ellen nem tehettünk semmit, ha fáztunk, akkor sem. de a ruáht le lehet venni, és föl is lehet venni még egy ruhát fölé. ha éget minket a nap, akkor fel lehet venni a ruhát, ha meg nincs elég D vitaminunk, akkor meg le lehet venni.
szóval a ruha az nagyon könnyen változtatható, ahogy pont jól esik, a szõrrel meg ugye az állatok nem tehettek semmit.
ez érdekes. én úgy tanultam, hogy az ember jobban szõrös, mint mondjuk egy majom, vagy egy kutya. meg azt is tanultam, hogy MINDEN emlõs állat szõrös, a delfin is, a bálna is, az elefánt is.
Azokon a helyeken vagyunk szõrösek, ahol több vonzó illatanyagot bocsátunk ki. A szõrszálak megnövelik a párologtató felületet, a göndörség is ezért praktikus. Ezenkívül vizuálisan hívó, illetve tájékoztató szerepe is volt a ruha elõtti idõkben. Messzirõl jelezte a nemi érettséget. (Eddig komoly.) Ezért lett a testünk nagy része vizuális szempontból csupasz, a kontraszt miatt. Hogy a szavannában három kilométerrõl is legyen információnk a lehetséges párról. A szakáll pedig pontosította a dolgot. Nem kellett fölöslegesen rohangálni, és kitenni magunkat abban a nagy melegben fajfenntartási szempontból is kudarcot jelentõ kalandnak. Az arcszõrzet szerepe ma már inkább csak a sörhab elnyújtott élvezetében játszik szerepet, de fontos még a borotválkozási-cikkek-gyártói-faj kihalásának az elodázásában is.
A liberálisok már nem tudnak értelmes témákkal foglalkozni...
De miért kellett a fanszõrzet, és a hónalj-szõrzet a vizi-embereknek? S mivel a fanszõrzet tetvei a régebbi gorilla-tetûvel rokon, e tetvek is vizi-fan-tetvekké váltak, majd vissza szárazföldivé? Azért már kezdem sejteni, miért kedvelnek minket a delfinek. Mi ugyan nem értjük õket, de õk értenek minket...
Informatika és tudomány
Fütty Imre
Feltételezem, soha nem próbálkoztál még bajusszal és szakállal.
