en nem tudom, sok infos hallgatot ismerek, sokadeveseket, de olyan emberrel alig talalkoztam aki elvegezte volna:D
Tudtommal a BME-KSK-n a legnagyobb a kibukási arány. Nem is csoda, ezekkel a szopótárgyakkal. Gyakorlatilag minden karrol beválogatták a legnagyobb szopásokat.
ez nem igaz. nem 50%, a mûszaki menedzser vezet valami 20-30%-al. aki tényleg kibukik, nem passzív, nem próbálkozik még... mûhelyben olvastam. ami nyilván nem azért van, mert különösen nehéz lenne, hanem mindenki szarik rá. de amúgysem a vik vezeti a statisztikát a mérnökök között.
A van pénze a beruházó miatt max. itthon épülhetne úgy, mint a négyes metró. Az eredeti költségek sokszorosába került. Ma senki nem vállalna be egy ilyen pénznyelõt.
az építész képzés itt a BMEn kb a németországihoz hasonlítható, egyformán van mûszaki és mûvész képzés. A tervezés gyakorlatilag 6 kredit körül szokott lenni, a többi tárgy csak körítés hozzá.
más helyeken, pl Olaszo. vagy Franciao. egyáltalán nem foglalkoznak, h mi van a falban, csak ott van és csá:D.
egy épületet sosem egy ember tervez, kivétel a családi házak
Sydneynél meg az történt, h a terv úgy nyert pályázatot, h még nem volt hozzá szerkezetterv, így késõbb jött a szopacs. De így is megérte, meg szimbólummá vált, s valóban egyedül álló.
a mai környezetben minden megvalósítható, feltéve ha van elég pénze a beruházónak, s nem a magyar építõipar kivitelezi ki...
A gond az, hogy ennek az a vége sokszor, hogy rajzolnak egy gyönyörûszép és látványos épületet, csak megépíteni nem lehet egyáltalán, vagy a rendelkezésre álló pénzbõl. Lásd Sydney, Operház. Tényleg szép, csak a mai környezetben már soha a büdös életben nem készülne le egy ilyen dolog.
Az is érdekes, hogy ahány építészt eddig ismertem, az áltagember számára szép épületekre szinte mindig azt mondták, hogy jellegeten, átlagos vagy csúnya, de azokra az elborult alkotásokra, amin mi csak bambulunk vagy szimplán randának híjuk, az elõtt meg leborultak. Érdekes.
Nem tudom milyen stílusnak hívják, nekem azok az épületek tetsznek, mint pl. a Grand Central pályaudva New Yorkban, vagy a ez. Még te mutattad meg. :)
Sõt a BME-n is sokat hívogatják a MOMEt (régi nevén Iparmûvészeti Egyetem), hogy segítsenek versenyképessé tenni a BME-építészetet is. MOME-nak elég jól megy a szekere a nemzetközi területen. Nagyon jó a kapcsolat a japánokkal, németekkel pl. A Mercedes-nek is két egyetemmel van csak együttmûködési megállapodása: a stuttgart-i egyetemmel és a MOME-val. Tavaly voltak is az egyetemen a Mercedes design részleg vezetése.
Ertelmetlennek tartod a vitad, de azert csak beszursz egy megjegyzest, hatha itt lesz egy epito akinek neki tudsz esni:D nyilvan nektek azt mondjak, nekik meg amit ok szeretnenek hallani:)
Az epitesz egyebkent nem is mernok szak nem? Szerintem sincs sok ertelme hasonlitgatni, mint ahogy a masik vitatol se lesz jobb senkinek..annak ellenere hogy aki mernok diplomaval vegez, valoszinu rogton lesz jo allasa, akit a kozgaz erdekel nem fog emiatt mernoknek menni
a közgazdász-mérnök vita kb az építész-építõ vitához tudnám hasonlítani, Értelmetlen, mert mind2re szükség van. Igazándiból csak mosolygok mikor pár építõ elkezdi a szokásos "mennyire gagyi nálatok a sziltan" stb. stb dumáját.
Azonban az elõadok elmondták nekünk, h a karmesterek mi vagyunk, a többiek "csak" bedolgoznak
hát nemtom, szerintem azért mûszakis szakokról jóval többen hullanak ki, mint a többi szakról. BME-VIK-en az elsõ év végén 50%, ami azért nagyon magas. Nem tudom, hogy máshogy hol van, kíváncsi lennék egy corvinusos statisztikára
tudom, hogy a jelentkezés. De most ha logikusan gondolkodsz, a jelentkezettek és felvettek aránya a többi szakon nem lehet annyival jobb, hogy a mûszakiak aránya számottevõen kevesebb legyen. Sõt, tudomásom szerint sokkal jobb mûszakiaknál a felvételiarány, mint gazdászok körében. Rengeteg helyen röhejesen alacsony a ponthatár a mûszaki képzésekre, pont azért, mert nagyon sok embert fel tudnak venni, így ha a felvettek arányát nézzük, ez a 15% nem hogy csökken, de valószínûleg inkább nõ.
Álljon már meg a nászmenet. Ez a jelentkezés! Jelentkezhek 1000000 ember is, ha nincs annyi finanszírozva... Mennyi az aki valóban fel is van véve és mennyi végzi el? Azt tudom, hogy az évfolyamomból 3 év után kb. a fele, ha még oda járt a BME-re. 4 év után már alig a harmada.
Hát be. Rááadásul ez egy jelentkezési statisztika, nem pedig felvettek. Köztudott, hogy a gazdasági szakokra sokkal nagyobb a túljelentkezés, és ez a ponthatárokon is látszik elég durván. De ez nem jelenti azt, hogy ennyit fel is vesznek. Arra ott can az általam berakott felvi statisztika.
Mikor értik már meg az emberek, hogy ez a túlképzéses duma csak egy nagy propaganda.
Mérnökök aránya a 2009-es kezdõk közt 14% beleszámolva az informatikusokat is, akik ugyanúgy mérnökök, csak külön szerepelnek a listában: 20% a mérnökök aránya, és akkor ebbe nem számoltam bele az természettúdósokat, agrármérnököket, stbket.
Gazdasági szakosok aránya pedig: 19%, és ebben benne van a turizmus vendéglátás, marketing, nemzetközi kapcsolatok ,stb-k is. Szóval Egyezzünk ki abban, hogy az az 5 % egy nagy kamú. De igazából nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mérnökbõl tök ugyanannyit képeznek, mint gazdaságisból, sõt még többet is.
Valaki linkelt egy cikket nemrégen egy másik oldalon. Itthon a felsõoktatásban az indított szakok között a teljes képzési létszám kb. 5%-a a mûszkai jelleggû. Az lehet, hogy az infó nincs benne, de ez akkor is nevetségesen kevés.
Ez eddig se volt titok. Az összes gazdasági suliban már elsõ évben tanítják ez pénzügy néven.
Viszont, ha nem így mûködne, akkor a budõs életbe nem kapnál tízmilliós nagyságrendû hiteleket egy cég alapításához, mert egyszerûen nem állna ennyi pénz a rendelkezésre.
nem tudom mi az a zeitgeist, de ez nem osszeeskuves elmelet, csak egyszeruen a banki mukodest irja le, ami nem vita kerdese, a bankarok is elismerik biztos vagyok benne..az a megdobbento benne hogy ez nem titok es megsem fogja fel senki
Azt látom, hogy a döntéshozók hogyismondjam szarják le a modelleket sokszor. Egyik esetben felajánlottam, hogy pontosabb és részletesebb modellt tudnék csinálni a döntéshez. Nem kellett. A válasz azt volt, hogy az adott ember úgy sem értené meg, pedig nem volt egy komplikált dolog, csak több adattal zsonglrõködtem volta egy statisztikai elemzéshez. Jó mi?
Magyarán minden szép döntés eseténbem inkább érzésbõl és tapasztalati úton döntenek. Király.
Nem azt mondom, hogy nem kell közgazdász, de mi a túróra képeznek ennyit? Nézd már meg, hogy az összes keményen fejlõdõ országban a mérnökképzés a sláger. 7-20% mérnököt, vagy mûszaki embert képeznek. Nálunk ez asszem 5% alatt van és a jogász és közgazdász és egyéb képzések aránya embertelenül magas. Rég elászállt az egyensúly...
Nem személyeskedés, csak elborul az agyam, hogy az egyik oldalon minden szar gyakorlatilag számokérhetõ és segebberúgnak meg megbírságolnak, ha nem teszem korrektól, akik meg szó szerint dollármillárdokkal hülyéskedtek mit kaptak? Végkielégítést, millós nagyságrendût, meg hogy legközelebb csináld okosabban. Hát megáll az eszem... Ha ez nem bicskanyitogató, akkor mi?
A tanárok és az átlagidák is megjósolta, hogy ez nem lesz jó. Halgatott rájuk bárki is? Nem. Odafent meg kinyalhatják. Áldom az eget, hogy még a régi rendszerben tanulhattam és végeztem.
rosszakat hallottam a VBK-rol is:S 1 rokon ott PHD-zett nemreg, kozben Oxfordban tanul, de allitolag nagyon keves a penz, es nem hogy pozitiv de visszafejlodes van..mint eleg sok helyen mashol
Aki meg nem latta es erdekli a tema, annak ajanlom, egy szuk ora kb.
Nálunk vegyészkaron nincs ilyen probléma, annyi gyakorlat, meg labor van, hogy panaszra egyáltalán semmi okunk sincs. Habár a laborkár csekkek néha kövérebbek a kelleténél, de sebaj. Igaz megszenvedte a kárát az 'egységesítésnek' (bolognai rendszer) a VBK is, de elõbb-utóbb végre jó lesz újra az oktatás.
Szerintem csak az a baj, ha bár lehet hogy egyértelmû tényeket mondok: hogy az új rendszer bevezetése nem rossz elgondolás, hisz nem kell kihagynod félévet, hogyha külföldre akarsz menni tanulni, de a tanulmányi rendet NEM LEHET jól elosztani még, sajnos kísérletezgetni kell, és ezt mi szívjuk meg. Itt jó megoldás nincs, csak ha sokféle dolgot kipróbálnak rajtunk.
soha nem mondtam, hogy a közgázos jobb lenne, mint a mérnök. Ezeket te meséled be magadnak, és te jössz azzal állandóan, hogy a mérnök egy felsõbbrendû lény.
Kettõnk közül nekem van rálátásom mindkét szakmára, mivel mindkét szakmát tanulom.
De én itt befejeztem, aki hülye, és képtelen egyszerû alapmondatokat megérteni, azzal nincs értelme vitázni.
Tudod, mi lenne itt gazdaság nélkül? Áhh inkább hagyjuk, nincs értelme....
Nem szeretnék belefolyni a vitába, mert nagyon nincs most erre idõm, csak egy megjegyzés: egy teljesen determinisztikus munkát hasonlítasz egy olyanhoz, ahol még csak durva közelítéseket is nehéz tenni. Hidd el, hogy rohadt bonyolult modellek léteznek a pénzügyi termékek áralakulására, a kockázati kitettség meghatározására (még ha ez utóbbiakat a felügyeletek lassú mûködése miatt ma még inkább csak belsõ ellenõrzésre használják, a törvényi elõírások pedig rég túlhaladott módszerek szerinti számítást kérnek), viszont túl komplex a rendszer, és nem is vagyok biztos abban, hogy vha javulni fog a helyzet, hiszen egy olyan dolgot modellezel, amit befolyásolnak a modellek. Persze lehetne szigorítani, csak annak az lenne a vége, h senki nem hitelezne, nem lennének új vállalatok, nem jutna pénz a kutatás-fejlesztésre, és így jóval kevesebb mérnökre is lenne pl. szükség. A pénzügyi válságok a rendszer részei, amelyeket lehet csillapítani, de csak a szigor növelésével, ami visszafogja a fejlõsét. Meg kell találni az egyensúlyt. Lehet, h most ez a 2-3 év nehéz, de ha visszatekintesz az elmúlt 20-ra, akkor láthatod, h azért jelentõs fejlõdés történt a világban.
A személyeskedés pedig nem méltó egy mérnökhöz sem, ráadásul nem lesz tõle elfogadhatóbb a véleményed.
Én most harmadévesen ketyegek BME-n, és azt kell, hogy mondjam, nincs "elég" szigor. ...pontosabban, ami nagyobb baj, hogy nincs pénz. Komolyan. Ezért háromszor annyi a hallgató, és feleannyi az oktató. A G-ben ott áll a tizenX esztergapad, és a vak is látja a jegyzõkönyveinkbõl, hogy azok arra készültek, hogy leül a tizenX mérnökke az egyetemes esztergákhoz pontosan tizenX gyakvez elé, és elkezdi nagyon cseszegetni a gépet, aztán mérni, majd leírni. Ma ez úgy néz ki, hogy bemegy harminc ember, és egy esztergán megmutatják, hogy ha a gép amúgy mûködne, akkor mit látnánk, majd bediktálják az adatokat. Mer' ugye ez ingyen van. A hallgatóra nem jut idõ! A tehetséggondozásra még annyi se. Elméletet tolnak ugyan kilóra, mert az még akad elég, de például a matematika már így is lepadlózott. Én matek A3 alatt fél évbe sûrítve tanulok egyszerre vektoralgebrát, vektoranalízist ÉS diffegyenleteket! Úgy járunk be külön a villanykar diffegyenletek óráira, hogy ha már nem tudnak minket tanítani, tanuljunk "összelopva". Szó se róla, azért még megmutatkozik a BME-s szellem itt-ott, tanultam és tapogattam például szupravezetõket, és számoltam és gyártottam "puszta kézzel" napelemeket; de elszomorító azt látni, hogy sokkal több pénzzel és odafigyeléssel micsoda agyakat is lehetne kitolni a kapun. ...persze, az is igaz, hogy "Minek?", mivel K+F jószerivel nincs MO-n, a futószalag mellé meg elég vagyunk "mérnöknek" mi, BSc-s hülyegyerekek is... nem véletlen, hogy mindenki "menekülne" MSc-re. Aki meg így tesz, az rövid úton menekülne az országból is. Senkinek sem jó ez. Azt hiszem, ez tipikus esete annak, amikor levágják az aranytojást tojó tyúkot.
(Off, amúgy nem b*szogatom én a bolognai képzést, mert ahol mûködik, ott jól mûködik és modern elgondolás, de tény, hogy MO-n ez kiforratlan, a tisztességes bevezetéséhez pénz és odafigyelés kellett volna, mi, akik pedig most haladunk rajta, szívjuk a csõ végét. Kicsit olyan ez, mint az elb*szott rendszeváltás. Ráugrottunk, mint tyúk a takonyra, és hullott le minden, mint a gerely.
Valaki írta, - csak már nem emlékszem mert végigolvastam jó pár hozzászólást - hogy a BME csak azért nem népszerû, mert túl nehéz. Szerintem pont e miatt jó, mert szigorúság van, és ez egy fajta garancia lehet az innen kijövõ mérnökök/közgazdászok színvonalára, nemde?
Direkt írtam a repülõs példát, mert éreztem, hogy arra ugrani fogsz.
Írhattál volna másit is, arra is ugrottam volna. Kérlek mustd a bizonyítékokat arra, hogy naponta omlik össze nagy épület vagy zuhan le nagy utasszálító és kapitális tervezési hiba miatt. A repülõgépszerencsétlenségek 70%-a emberi hiba miatt van és ezek egy része a karbantartás terén elkövetett hiba. Tökéletes tervezésû gép meg nincs. Ne haradgudk, de tipikusan idióta hozzászlóást küldtél, olyan igazi bölcsészközgázost, aki még villanykörtét sem tud kicserélni, de azért csípõbõl szakért és ír hülyeséget.
A sok elõírás stb mellett is zuhan le gép, akkor ez most nem biztos, hogy olyan jó.
Na bazz, itt durran el az agyam. Mert a gazdaságban soha sem kúrt el senki semmit ugye? Az arányokat nézd már meg te szerencsétlen hülye. Tudod te azt, hogy a repülés messze a legbiztonságossabb közlekedési forma a világon?
Könyörgöm... hány autó hibásodik meg nap, mint nap? hány útfelújítást kell újra, és újra megcsinálni, mert képtelenek voltak rendesen megtervezni. Hányszor szarik be a BKV jegykezelõ automatája? hányszor fossa össze magát a Windows, hányszor púposodik fel évente a MÁV/BKV sín, mert szar volt a dilatációs rés, vagy szimplán szar minõségû acéllal terveztek? stb.
Speciel az a durva, hogy 15 éve egy 200 km-es út alatt az út mellett elég sok lerobbant autót lát az emer. Én nem tudok visszaemlékezni, hogy mikor láttam lerobbant autót. Alattam 1996 óta nem állt meg autó... Az útfelújítások meg hanyagaul kivitelezettek és nem megtervezettek meg az anyagot spórolják ki. Lehet nagyon precízen alumíniumból harcskocsit építeni, csak a csata elsõ 5 percét nem élin túl.
A BKV / MÁV meg mint példát felhozni. Megáll az eszem. Talán valami minõségi szolgáltató cégrõl beszélj. Nézz körül franciáknál, svájcban vagy a British Airways vagy Quantas mûszkai színvonalát, mielõtt fröcsögsz egy méreteset.
MINDEN EMBER HIBÁZIK, értsd már meg!
Akkor meg milyen alapon fröcsögtél, hogy "lezuhannak repülõk" stb. Értsd már meg te marha.
1. Állítólag a közgazdászok olyan nagyon okosok ahogy te állítod.
2. Ehhez képest a nagy hitelintézete és õket követve a többi idióta a nagy semmire adtak AA vagy AAA besorolású hitelt gyakorlatilag fedezet nélkül.
3. Mindenki követte õket és s pénzügyi felügyeletek nem léptek a tökökre. Ez itt nem egy ember, az egész rendszer csõdje te vak. Olyna mintha egycsapásra holnap az autók nagyon komoly százaléka tönkretenné magát és a hidak összedõlnének stb. Ha csak olya %-ot vennél, mint a munkanélküliség megugrása vagy a -GDP az is egész százalkban mérhetõ. Hol dõlt össze ennyi híd, hol zuhant le a felszálló gépek közül egy nap 2-3% vagy több? Sehol.
Ha konyítanál egy lepkefingnyit is a gazdasághoz, akkor tudnád, hogy nagyon is tudták elõre a válságot. Rengeteg híres közgazdász figyelmeztette az országok vezetõik egy esetleges hitellufi robbanásra, de le se szarták, mert nekik fontosabb volt a "dübörgõ gazdaság".
Tök jó, leírod, hogy miért van igazam. Az egész rendszer rossz és ebben élt az egsész pénzügyi világ jóformán. Mintha a világ összes mérnöke pár kivétellel szarul dolgozna. (Igen, találkoztam már nagyon sötét mérnökkel is, aki nem tudom, hogy hogyan került oda ahova...)
Ez kb olyan, mintha kijelentenéd, hogy minden rendõr korrupt, sõt MAGA a rendõr, mint szakma a korrupt, mert van pár kapzsi rendõr, akik már a rendõr egyenruha elõtt is azok voltak.
Nem minden, csak amikor szinte minden hitelintézed egyformán droid volt és a felügyeleti szerveik is, akkor mégis ki a hibás?
Jelenleg a közgazdászoknak sokkal nagyobb befolyásuk van a világra, mint egy mérnöknek.
Most mondjam azt, hogy sajnos?
Kár ezen mérgelõdni, meg frusztrálva érezni magad, sajnos ilyen a világ. Hidd el, ha a mérnökök kezében lenne ekkora "hatalom", akkor õk is elkövetnének olyan hibákat, amik egy világra vannak hatással.
Ezt mivel tudod alátámasztani? Mert a métnök alapvetõen nem túl kockázatvállaló típus. A jövõre vonatkozó tervek nem spekuláción alapulnak, mint a tõzsdén és, ha valamit nem tud, akkor a legpesszimistább estben jár el a tisztességes mérnök, rendesen ad tartalékot a rendszernek. A pénzügyi rendszerben hol voltak ilyen "fékek", biztonsági szelepek mikor pattanásig volt feszíve egy hülyeségre alapozva?
Én se hallottam semmi ilyesmit. Viszont a BME-n még a tanároktól is ezt hallom. bár volt egy vicces eset.
Egy nagyrabecsült tanárom állandóan fikázta a közgázosokat, erre egyszer, amikor odamentem konzultálni vele, valahogy megint szóba került, aztán mondta nekem, hogy azért fikázza õket csak, mert a diákság ezt akarja hallani, és kiderült, hogy õ maga is mérnök-közgazdász. :)
Direkt írtam a repülõs példát, mert éreztem, hogy arra ugrani fogsz.
A sok elõírás stb mellett is zuhan le gép, akkor ez most nem biztos, hogy olyan jó.
Könyörgöm... hány autó hibásodik meg nap, mint nap? hány útfelújítást kell újra, és újra megcsinálni, mert képtelenek voltak rendesen megtervezni. Hányszor szarik be a BKV jegykezelõ automatája? hányszor fossa össze magát a Windows, hányszor púposodik fel évente a MÁV/BKV sín, mert szar volt a dilatációs rés, vagy szimplán szar minõségû acéllal terveztek? stb.
MINDEN EMBER HIBÁZIK, értsd már meg!
Ha konyítanál egy lepkefingnyit is a gazdasághoz, akkor tudnád, hogy nagyon is tudták elõre a válságot. Rengeteg híres közgazdász figyelmeztette az országok vezetõik egy esetleges hitellufi robbanásra, de le se szarták, mert nekik fontosabb volt a "dübörgõ gazdaság". Az emberek kapzsik. Nem a kozgazdaság tehet arról, ha kapzsik az emberek, és csak azt nézik, hogy mikor tömhetik meg a zsebüket.
Ez kb olyan, mintha kijelentenéd, hogy minden rendõr korrupt, sõt MAGA a rendõr, mint szakma a korrupt, mert van pár kapzsi rendõr, akik már a rendõr egyenruha elõtt is azok voltak.
Jelenleg a közgazdászoknak sokkal nagyobb befolyásuk van a világra, mint egy mérnöknek. Kár ezen mérgelõdni, meg frusztrálva érezni magad, sajnos ilyen a világ. Hidd el, ha a mérnökök kezében lenne ekkora "hatalom", akkor õk is elkövetnének olyan hibákat, amik egy világra vannak hatással.
Én 3 év alatt a gólyatábori hülyéskedésen kívül nem hallottam rosszat egy corvinustól sem a bme-rõl. Csak most, h eltés matematikusokkal vagyok együtt, hallottam tõlük pár negatív kijelentést, de az sem tûnt túl komolynak.
Szerintem nem igazán érted mit akartam írni. Nézd meg a külföldi képzéseket: ott vagy economics vagy business van, a kettõt nem szokták egybemosni. A két terület kb. annyiban hasonlít, mint a fizikus a gépészmérnökhöz. Attól még nem lesz helyes az elnevezés, hogy itthon a "közgazdász" megnevezettek 90%-a (sõt, szerintem inkább 95%-a) business ágba sorolható szakon végez (arról nem is beszélve, ha ma már egy turizmus-vendéglátásos is ilyen diplomát kap), és a fennmaradó részbõl is talán ha 1-2% kapna külföldön economist diplomát.
A matematika alapjait az axiómák és fogalmak alkotják. Hogy analon ezek megfogalmazását már megtették középiskolában (vagyis inkább azt hitték nálatok a tanárok, h megtették, mivel szerintem még egy specmatos gimiben sem veszik a valós számok felépítését, ami ezek szerint nálatok kimaradt), az nem jelenti azt, h nem is léteznek ezen a területen. Mellesleg egy halmazelmélet kurzuson sem lenne kevesebb def, mint a valszámotokon, pedig ha vmit, akkor azt biztosan nem lehetne a fogalmaid szerint nem matematikának nevezni.
A linkelt könyv amúgy nem valszám, csak annak a vázlatos, sokszor pontatlan következményeinek kivonata. Persze ez nem baj, hiszem vegyész- vagy biomérnökként nem hinném, h másra szükséged lesz, de ezek alapján még csak felületesen sem lehet betekintést nyerni a matek ezen ágába. Amúgy a mi tanárunk fél órás kiselõadás keretében öntötte ki a lelkét a könyvben is szereplõ "definíciónak" mondott maszatolás kapcsán: "Ha a kísérletek számát növeljük, akkor egy eseménynek a relatív gyakorisága stabilitást mutat, és egy bizonyos érték körül ingadozik. Ez az érték az esemény valószínûsége." Ez nem def, de még csak nem is igaz.
Matematikából pedig csak egy fajta van: absztrakt és elméleti. Az alkalmazott/elméleti megkülönböztetés az egyetemek képzései között jelenik csak meg, utalva az ott végzettek irányultságára. Az elméleti matek alapvetõen a kutatói munkára vágyókat célozza meg, akik új tudással bõvítik a matematikát, de egy alkalmazott szakirányos sem lesz kevésbé matematikus. Csak õk az életben elõforduló nem matematikából eredõ kérdések matematikai formába öntésével és megoldásával fognak foglalkozni. De attól, h egy diffegyenlet felírása pl. fizikusi kérdés, és az eredményül kapott függvény értelmezése fizikusi ismerteket kíván, a diffegyenlet megoldása semmivel sem lesz kevesebb matek. Esetleg analógiaként: egy kutatóorvos orvos, de egy sebész már nem?
Egy mérnök meg elszámolja magát, és rögtön 300 ember hal meg egy repülõgép szerencsétlenségben.
Ezen a példán engedd meg, hogy röhögjek egy nagyot. Kifejtsem, hogy miért vagy rájössz magadtól is? Remélem csak nagyon rossz sztereotíp példának vetetted fel. Ha nem tûnne fel, elég ritkán zuhan le gép repült óraszámra vetítve.
A terveket nem egy ember készíti és sokan ellenõrzik és vannak igen komoly törvényi elõírások és szabályozások. Én a hajamat is ledobtam, hogy egy PN16 (bar) tartály üzembehelyezéséhez, telepítéséhez, nyomáspróbájához is mennyi szirszarnak kell megfelelni.
Ehhez képest a papíron mûködõ pénzügyi felügyeletek mit is akadályoztak meg? A nagy büdös semmit. Egy villággazdasági válság elõszelét sem voltak képesek látni? Ez olyan, minta a világ összes hídja tervezési hibás lenne, mert minden felügyeleti szerv elfelejtené Newton II. törvényét. Én alig értek a pénzügyekhez, de mikor közölték velem, hogy milyen feltételekkel adtak hitelt szakemberek (szakember egy szart az az én szememben...) és kiknek, akkor ezek után engedd meg, hogy a pénzügyi rendszer szereplõinek tetemes részét csak felelõtlen szarházinak nevezzem.
Már lassan kezdem úgy érezni, hogy olyan mumusok lesznek a közgazdászok, mint a zsidók. Ami szar a világban, arról a közgazdász tehet.
Nos, nem a mérnökök és tanárok dönötték romba a világgazdaságot. Akkor kire mutasson az ember? A lantlényekre?
... a mérnökök meg a szerencsétlen elnyomottak, akik sokkal többet kûzdenek, mégis kevésbé becsülik õket, mert elnyomják õket a csúnya, gonosz közgazdászok, bla bla..
Egy mérnök meg elszámolja magát, és rögtön 300 ember hal meg egy repülõgép szerencsétlenségben.
Arról meg nem tehetnek a közgazdászok, hogy az emberek mindent elhisznek, és bepánikolnak a legkisebb jelre is. Ez a jelenlegi válság sem a közgazdászok miatt történt, hanem a kapzsi emberek miatt.
Már lassan kezdem úgy érezni, hogy olyan mumusok lesznek a közgazdászok, mint a zsidók. Ami szar a világban, arról a közgazdász tehet.
Neked csak a materiális dolog az érték? Szerinted hány ipari vállalat mûködne közgazdaság nélkül picai környezetben?
Nem csoda, hogy sorra csõdbe mentek a magyar gyárak a rendszerváltás után, pedig sok nagy mérnök dolgozott ott, de egyszerûen nem volt egy pénzügyi szakember sem, egy közgazdász sem, aki átnézte volna azt a hihetetlen pazarló, és nem költséghatékony termelést.
Egyszerûen nem értem, hogy miért hisztek, hogy a mérnök az szükséges és egyben elégséges feltétele is egy mûködõ gazdaságnak?
Azért keresnek ilyen jól, mert egy vállalatnak baromi nagy szüksége van rájuk. Piac van. Amire nagy a kereslet, az drága. Ennyi.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy képesek minden romba dönteni úgy, hogy még nem is csináltak semmit, csak spekulálgattak és szóbeszédek alapján ezt teszi más is és ilyenkor verem a fejem a falba, hogy a piac pánikol, stb.
nekem inkább azért nem szimpatikus ez a képzési forma, mert csak spekulálgatnak, tervezgetnek, de értéket nem termelnek, és mindezért cserébe elég jól keresnek. Nem azért hogy leszóljak bárkit is! Ha valaki szereti, szeresse nyugodtan.
Nem értem, hogy még mindig miért van ilyen lekezelõ stílusa a mérnököknek?
Szép dolog az általánosítás...
Lehet, hogy azért, mert a gyakorló mérnök találkozik több elvetemült nem mûszaki emberrel, akik kiatalálnak pusztán pusztán pénzügyi alapon orbitális baromságot, aztán mi szopunk miatta és aztán ránk mutogatnak, hogy mi basztuk el, mior elõre megmondtuk? Mondjak el példát félig-meddig név nélkül?
vagy ahogy a BMEsek szokták lekezelõen hívni: A Duna másik oldala.
Ugyanezt elmondhatja a másik oldal is. Jobbnevû közgázos sulin végzetteknek se kell nagyon izgulniuk álláskeresésnél.
Ne említsd már a közgázt a kommunikációval egy lapon... Annyi közük van egymáshoz, mint a mérnöknek a rendõrtiszti fõiskolához.
Ugyanezt én is mondhatom, hogy mihez kezdesz egy Gábor Dénes Fõiskolás mérnöki diplomával?
A szar az a közgáz szakon is szar marad, meg a mérnöki szakon is.
Nem értem, hogy még mindig miért van ilyen lekezelõ stílusa a mérnököknek? Ez csak magyarországon divat. Nyugaton tudják, hogy mindkettõ ugyanolyan fontos egy cégnek, ÉS KÉPESEK EGYMÁS MUNKÁJÁT TISZTELNI, BECSÜLNI.
Mi is az a BCE pontosan. Kiemelsz egy szem valamit, ami valami közgázos lehet és akkor kijelented, hogy ez ok. A nem BME-es cimbik is simán találtak munkát. A miskolci gépészeket is eléggé respektálják. A jobb nevû itthoni gépész fõsulik sem olyan rosszak. Ehhez képest egy áltagosabb közgáz vagy kommunikáció szakos diplomával mihez kezdesz?
3 éves gyakorlattal egy jó pénzügyes kb 140-et keres. Egy ismerõsöm 2 éve dolgozik a BCG-nél, évente olyan 300ezret keres, mint pénzügyi tanácsadó. 29 éves.
De most mondom nem ez a lényeg, hanem az, hogy nincs olyan, hogy túlképzés van az igazi szakmákból... (mérnök, jogász, közgazdász, orvos, stb) Ez egy fals propaganda, amit az elsõéves BME-sek habzószájjal szoktak benyelni.
Mondom, minden szakmának megvan a maga szépsége, és TILOS az alapján mérlegelni, hogy "melyikbõl van túlképzés"... A piac nem úgy mûködik, mint a szocializmusban... Ha valamibõl túlképzés van, akkor az a fizetéseken látszik meg. Nekem nem úgy tûnik, hogy egy kezdõ BCE-s olyan szarul keresne.
Most ne arról beszélj, hogy mi van kint, mert a magyarok elenyészõ kis százalékának van esélye kint dolgozni.
Mellesleg egy 3 éves tervezõ gyakorlattal bíró gáz- és olajipari mérnök kint olyan 100'000 $ * év körül keres. Én 1 éves gyakorlattal itthon olyan 12000-t + jutattás... Ez ma a hazai realitás.
Azt meg nem mondjad, hogy egy pályakezdõ mrnök nettó 160k/hóval szarul keres, mert itthon ez nem az.
BME-s és BCE-s is vagyok egyszerre (BME-n mérnök), és sajnos azt tapasztalom, hogy egy BCE-snek sokkal jobb esélyei vannak a jó elhelyezkedésre, mint egy mérnöknek. Nézd meg pl. egy ipari cég vezetését, hogy kikbõl áll. Mondjuk 10 emberbõl van 6 közgazdász, 3 jogász és egy mérnök. Sajnos ez így van. Amerikában mégdurvább a helyzet. A mérnökök átlagfizetése messze alulmúlja a közgazdászok, pénzügyesek, jogászok fizetését.
Az a baj, hogy a legtöbb BME-s a ÁVF, BKF,Heller, stb-bõl szûri le az elhelyezkedési lehetõségeket. Nyilván a kutyának nem kell egy gyenge suliból jött közgazdász.
Van jó pár ismerõsöm, akik még az 5 éves képzésben végeztek, és átlag nettó 120-130-at keresnek. Ez meg szerintem vicc. Ebbõl gyakorlatilag megélni alig lehet.
Ez a túlképzéses stb duma egy nagy faszság. Ezt anno a BME találta ki, hogy népszerûsítse magát, mert ugye eleve kevésbé volt vonzó egy sokkal nehezebb egyetem (ezzel senki nem vitázik).
De mondom nézd meg az amerikai helyzetet. Egy kezdõ mérnök olyan átlag 50ezer dollárt keres/év. Egy kezdõ ügyvéd simán kereshet akár 70-80-at is.
Minden szakmának megvan a maga szépsége. Hatalmas butaság rangsorolni õket. Aki így választ sulit, hogy "melyikbõl nincs túlképzés" stb az egy hülye egyszerûen, és valószínû, hogy sose fogja igazán szeretni, amit csinál.
Egyébként mi értelme van a másik karját szivatni ? Azért ment oda az ember mert azt szereti (vagy mert csak oda vették fel, bár ez bme-n a 400 pont körüli határnál nem valószínû)
nem tudok mit mondani. majd rájössz az életben, hogy mit kaptál tõle
és a legjobb az egész info karban. egyik sem tud még csak védekezni sem amikor elkezded õket szivatni, csak vissza tudják böfögni azt, amit az amúgy nem túl értelmes mentorgárda beléjük nyomott. az abaj az idiótákkal, hogy még csak észre sem veszik, hogy mennyire buták.
no, de ezt már lejátszottam párszor, és mindig gyõztesem jöttem ki belõle, szóval hogy a témához is szóljak. amíg az emberek 1 nyelvvizsgával küzdenek, addig ha beszélsz a magyaron kívül 2 nyelvet folyékonyan, az elég (sajnos) ahhoz hogy legyen egy munkád. egy jól fizetõ.
Az egészet. Leírja a wikis cikk, hogy a matematikának elkülönítettek egy részét, amelyet elneveztek "~tiszta matematikának" és a matematikának azon területei tartoznak ide, amelyekbõl egy párra én is próbáltam célozni. Úgy látszik az elnevezés, hogy matematika, más emberek számára is kezdett "túlzsúfolt" lenni és ezért hozhatták létre ezt a külön egységet.
Én is csak ennyit akartam mondani, hogy különbséget kéne/lehetne tenni matematika és matematika között, nem a "hagyományos" szempontok alapján.Ezt a szétválasztást éreztem "szükségesnek" ami a cikkben is van. Ennyi, persze ettõl a gyakorlatban semmi sem változik, ez csak elnevezés.
Fogalmam sincs. Egy TTK-s ismerõsöm volt, de õ vele is elvesztettem a kapcsolatot. A tudás a lényeg, ami mögötte van az oktatásnak. Az alkalmazott fizikus talán egy kicsit kutatáscentrikusabb és ez itthon gond lehet, mert a K&F-re nem költenek eleget.
Alaklamzott Fizikus szakkal lehet boldogulni majd? Fizika bSc-t kezdtem az idén ELTE-n, és csak ez a szak érdekel, meg talán az anayagtudomány, de ott túl sok a kémia és az már nem az én világom. Egyébként itt is reggel 8-tõl 5-ig vannak óráim 30 kredittel, ez nem BTK, meg ÁJK. Olyan órák vannak már mintha tanulnám a gépészetet meg mellette a villanyt. Viszont nagyon sokat ér ha bejár az ember az órára.
Aki meg a matek eggyes részeit haszontalannak tartja az kezdjen el Elektronikát tanulni, vagy valamilyen természet tudományt, ott rájön hogy nem hülyeség, az amire gondolt.