Fórum / Tudomány, technika és gazdaság | |
Témaindító: [NST]Cifu |
Nincs olyan, hogy aktív hő, meg passzív hő.
Teljesen mindegy hány MW energia a kiinduló sugárzás, ha egyszer a sugárzás széttartó, vagyis minden irányban egyenletesen terjed; vagyis diverngens, ami miatt egy idő után már nem lesz elég foton a képalkotáshoz!
Sajnálom, de nem láthatsz akármit, akármilyen messziről, nem a Mw számít, hanem a fotonok mennyisége, száma!
A Voyagerek rádiójelét azért tudjuk észleni, mert tudjuk mit keresünk, ismerjük a frekvenciát és jel erősségét, ha a pontos pozícióját nem ismernék, és pontos hullámhosszát sem, nem is találnák meg; mert tökéletesen beleolvadna a hátérzajba. Itt egy nagyon kis pontra irányították a megfigyelést, amit úgy tudtak megtenni, hogy tudják hol van, ismerik a pálya adatait.
A VLBA rádiótávcsövek összekapcsolt hálózata, ami nem infravörös fényre érzékeny, nem véletlenül nincs ilyen infravörösben, vagy látható fényben!
Totális automatizálás nem lehetséges. Az űrben és műszerben, képalkotásban nagyon sok zavaró sugárzás, és tényező van, amit egy számítógép nem tud kiszűrni. Egy nyers kép nagyon zajos, és kaotikus, ezt nem lehet automatizálni.
Az infravörös fényt is össze kell gyűjteni, akárcsak a láthatót, hogy érzékeld, ez nem valami varázshullámhossz amit bármilyen távolságból észlelhetsz. Az infravörös távcsőnél is van olyan tétel, hogy felbontás, és érzékenység. Akármilyen kicsi dolgot akármilyen távolságból nem veszel észre!
Így Marson vagy Mars körül, sem infravörösben, sem látható fényben nem fogsz apró részleteket, mint gyárakat, űrhajókat észrevenni sok millió km távolságból
Itt egy infravörös távcső fénygyűjtő tükre, ugyanúgy néz ki, mint a látható fénnyel működő társainál, és az elv is ugyanaz:
Ezt nem lehet teljesen automatizálni, ez csak egy szűrés, hogy a végtelen adattengerben eligazodjunk, ez nem megoldás!
A Trójai-kisbolygós példáddal még mindig az a probléma, hogy tudod, hol keresed őket. Ha elegendően nagy a fény vagy infravörös visszaverő képessége, akkor meg lehet találni _célzott_ kereséssel, ugyanezt nem lehet ad-hoc módon belátható időn belül megoldani.
Érdemes megnézni, mert azokról a nehézségekről beszél, amikor is csak itt Föld és a Hold között kellet megtalálni az apró Apolló űrhajót.
Nem olvastam, ne haragudj, de nem tudom mit hol kellene keresni
Az észlelés függ: az égitest méretétől, a fényvisszaverő képességétől, távolságától, és az észlelő eszköz felbontóképességétől.
Nem lehet, főleg nem méterekben mérhető mesterséges égitesteket!
Minek akkor drága radar ehhez? Felesleges, pénzkidobás.
Ez csak is Föld körül lehetne használni, de értelmetlen, mivel egy egyszerűbb és olcsóbb távcsővel is követhető.
de ezeket minden esetben csillagászok, és egyetemisták hada szokta nyári munkában értékelni, mivel ezek a szoftverek nagyon sok dolgot nem vesznek észre, és sok olyan égitestet találnak ami nincs ott.
Csak két példa, ha két égitest nagyon közel van, a fényük összeér, a szoftver egynek veszi, mert nem tudja a finom részleteket szétválasztani, vagy egy halvány diffúz elmosódott fényforrást az ember látja, a szoftver viszont a háttérzajból nem tudja kiszűrni. De még számtalan ilyet lehetne sorolni, az IT-be vettet bizalmad kissé túlzó.
Először is tudni kell, hogy egy darab észlelés nem elég a pálya megadásához, és mire észre veszed már régen nem ott van. Ezért is lehetnek olyan égitestek amit csak egyszer észleltek, és fogalmunk sincs hova lett.
A Trójai kisbolygókról csak egy mondat, hogy libarációs pontok körül viszonylag könnyű felfedezni égitesteket, mert tudod, hogy hol keresd őket. Nem összehasonlítható azzal, ha nem tudod mit, hol keress és az egész égbolt a keresés tárgya! Viszont valóban az észlelehetőséget nagyban megkönnyítené egy űrteleszkóp, viszont az adatok mennyiségét is megnöveli...
Vagyis a termodinamika nem engedi, hogy a kinti +5 fokot hozzáadjam a szobáho
...Combined with the short exposure time and near IR images, some of the images still were rather sharp
equipment used
Modified DK21AU04.as with ICX618ALA-E ccd
Meade Starfinder 10
Ezeket a paneleket nem forgatják el, hogy ne érje a nap fénye?
Ha meg tükröződés, akkor picit becsapós ez a kép, mert nem azért ilyen világosak mert annyira melegek, hanem mert a nap hőjét tükrözi éppen. :)
egyébként bár megjelenési dátumot nem látok,
a gépigény annyira barátságos, hogy egyelőre nem térek magamhoz. főleg hogy ilyen fizikai számításokat is terveznek :)