Mármint a gumiragasztón kívül nem árt egy megfelelõ szabványméretû gumigyûrû sem.. Anélkül elég idegesítõ lehet a hangszórót a kasztniba ragasztgatni.. :)) Én bele nem fognék, inkább szednék hangyát, vagy beülnék a sarokba minusz egybõl gyököt vonni.
Látom membránt elég szépen kímélték. Öcsémnél van egy 80-as évekbeli német Fisher, szétporladt gumírozással.. Fel lehetne újítani de a francnak van erre ideje, utánajárni stb..
Jó cucc, de az a húszezer kilohertz még neked is sok(k)!
a yamaha nekem bejön nálam is járt egy yamaha nemrég. egy hawer tesztelgeti több-kevesebb sikerrel majd alkalomadtán természetesen "behozom" a fotóját ide is ma xakítottam egy kis idõt kedvenc hobbymnak a csekkolgatásnak. de az étkezõben fértem csak el remélem mondanom sem kell, hogy a rendszert csak a fotók kedvéért pakoltam egymás feléalámellé a képen az eddig bemutatottak mellett 3 "új" játékos is látható.. (legalábbis ebben a totyikban új. máshol már bemutatásra kerültek) fentrõl lefelé:
dual 704 (dms 210 - ortofon) vinyl player conrad audio (lásd lentebb: 1.hsz) grundig (gdp 2750) nero digital/dvd player sony (lásd lentebb: 18.hsz) jvc (lásd lentebb: 6.hsz) kenwood (kr-a3080) receiver
sideways:
sideways from a distance:
saját tapasztalat: ezt a kenwood (alap sztereo szériát) bár 1996-ban megemlítik egy német hi-fi magazinban, és közlik a maximális frekvenciaparamétereket is (20-20000 khz) gyengécske teljesítménye alapján (4 ohmon 2x50 watt) nem kap hq besorolást pedig.. ha csak a hangminõséget, lágyságot és a sztereóképet nézem, hangtisztasága gyönyörû. mármint a magas és középhangok területén. a mélytartományon azonban még az eq sem segít.. egyes zenei stílusok dinamikailag abszolút élvezhetetlenek. vagy csupán az is lehet, hogy mexoktam már a sony mini hi-fim melldöngetõ basszustartományát a kenwoodon még a bekapcsolt loudness sem dobott túl sokat pedig nem csúnya a kincsem. de hát a kinézet még nem minden..
Akkor gyarapítom még eggyel... tehendõ=teendõ A cím nekem is kicsit izé volt dehát... igazából én ebbõl totál ki akartam maradni és mégse sikerült. Na pá!
az 500. hsz után házigazdává avanzsáltatunk egy xerencsés tagot :) az illetõnél lehet tenni majd erre irányuló javaslatokat. de addig még sok a tehendõ.. pl. kb. 435 hsz. megírása :)
Szíve-joga a gazdinak a címhez, de mégis....nem-e lehetne-e magyar témakör (topik ) nevet kitalálni ehelyett a 'csojsz' helyett? Persze mondhatnám ezt még néhány másik témához is, de nekem belsõ sugallatra itt kellett felhoznom ezt a kérdés...annyira irritál, hogy rohadtul angologizálunk már minden szart (pl. magyar szövegkörnyezetben a lúzer..., lájkolás és ehhez hasonlóktól is elhányom magam), a gyönyörû nyelvünket meg nem ápoljuk és nem használjuk ki (kivéve morcikutyi).
tippjeim mondjuk: hi-fi múzeum hi-fi barlang hi-fi világ hi-fi archivum hi-fi klub
az idõ majd mindent +old. talán egy nap senki sem néz már be ide...de.. talán egy nap nyitunk egy hi-fi múzeumot, s akkor bõven lesz nézegetni való itt is. talán egy nap mások is észreveszik a hi-fikben rejlõ szépséget, és ezt megosztják velünk is. ezért jött létre ez a totyik. hátsó szándék és személyes érdekek nélkül. ennek fényében (és mert néha egy-egy fotó kedvéért más helyre kerül egy-két ketyere, még nem dõl össze a világ ;) ha nem gond, én "küzdök" még azokért a dolgokért, amiért érdemes küzdeni. bár jelen esetben, a totyik "fenntartása" xámomra sokkal inkább xórakozás, mintsem küzdelem :) kis tanítványom "balgaságát" + nézzétek el lécci ;) sok még a tanulnivalója a szentemnek (vagy szemtelennek? :)
:) Gondolom helyhiány, vagy a fotó kedvéért tehette oda..
Jelen esetben sztereó hangképhez a háromszögelés alapján a készüléktõl kb. 50 cm-re kellene így ülni, hogy legyen értelme a két csatornás zenehallgatásnak...
Úgy meg a hangerõnek nincs értelme. (Túl alacsony hangnyomáson a dinamika vész el (a beépített erõsítõ teljesítménye, és a hangszóró ohmikus tulajdonságaitól függõ mértékben)
hát ezt és a #23-ast annyira szépen megírtad, hogy lényegében
1. ha akarnék, akkor sem tudnék belekötni semmibe sem (gyakorlatilag és elméletileg is erõsen egyetértek), mert valóban elfogulatlanul és egész szakszerûen fogalmaztad meg állás- és látáspontodat, tapasztalataidat, ami így elég szimpi nekem, hisz a "hi-fi" sava-borsa lényegét talán mások számára is egyértelmûen megjelölted.
Ez a definíció szép, de egyrészt nagyjából mindenki tisztában volt vele, másrészt az erre felépített gondolatmenet sántít.
Egy általános, mesterségesen meghatározott / felállított szabványnak való megfeleltetés az alsó szintet határozza meg: mi a "hifi", és alatta mi nem az.
A szabványnak megfelelõ (felette lévõ) 1000 féle márkájú, méretû, súlyú, damping faktorú, teljesítményû, harmonikus torzítású stb. készülékeket nem vehetjük egy kalap alá. Miután a felállított mércének megfelelnek, azon túl is nagy a szórás a készülékek (és az alapul szolgáló konstrukciók, kapcsolások, technikai megoldások) között, így afelett is bárhol lehetne bármilyen érték-megfeleltetésekbõl összeállított újabb (egyetemlegesen elfogadott) hitelesítési mércét (szabványt) hozni, vonalat meghúzni.. ennek okán lehetne "nagyon hifi", "nagyon nagyon hifi" "audiofil" stb stb... kérdés van-e értelme, és van-e racionális célja? Könnyen belátható, hogy egy értékmérõre meghúzott kritériánál nem áll meg a további viszonyítás.
"jvc, kenwood, technics, onkyo, marantz, pioneer és persze sony."
Van aki a véleménye kialakításához nem feltétlenül (csak, vagy már) ezeken tesztel, ezek nem kifejezetten a leggyakoribb felsõházi márkák (de általánosítani nem szeretnék), és inkább a 80-90-es éveket fedik le, azóta meg lefolyt pár liter víz a Dunán...
Az ismertebb NAD-tól, Rotel-tõl, Denon-tól, Cambridge audio-tól, Musical Fidelity-tõl kezdve a hifivel ismerkedõk által kevésbé ismert felsõbbházi márkákat, Jeff Rowland, Linn, McIntosh, Creek, Conrad Johnson, Jadis, Copland, Martin Logan, AMC, Focal JMLab, Advance Acoustic, Exposure, Accuphase, Vicent, Myriad, Audio Analogue, stb stb figyelembe véve is lehet tesztelni, hallgatózni és lehet széleskörû véleményt alkotni, és nagyobb tapasztalatra hivatkozni..
Továbbra is fenntartom (amivel nem vagyok egyedül), hogy egy 30-70 ezer ft-os mûanyagdobozos mini/midihifibe szerelt erõsítõt tarthatunk bár jónak, de csak a maga kategóriájában. Ne hasonlítsuk egy (legtöbbször extrém precíz és tartós, magas technikai paraméterekhez fejlesztett prémium alkatrészekbõl összerakott) komponens erõsítõhöz, mert egyszerûen nem oda való. Ha egyenrangúak lennének hangban, arról mindenki tudna, nem lehetne "titokban tartani", akkor a High-End kereskedõk ezeket hoznák, adnák és vennék, a vájtfülûek ezeket hallgatnák, de közgazdasági szemlélettel is könnyen belátható, hogy ha ennyibõl ki lehet hozni a gyártásukat és olyannyira szuper hangjuk lenne, akkor mindenki ezeket gyártaná. A HIFI világ pedig ezek révén maga lenne az audio valhalla! :)
Nos nem így van ez.
Én nem fitymálom le a 30 éves JVC-ket, Sony-kat, Kenwood-okat, Luxmanokat volt nálam is jópár Vintage erõsítõ (bele is futottam nem kétszer, nem háromszor az elöregedett forrasztások miatti recsegésbe, és egyéb gyerekbetegségekbe), hallottam szép hangúakat is, de azért ezen már túl lehet lépni, nem kell elájulni tõlük. Vagy el lehet. Aztán el kell menni hallgatózni, vagy haza kell vinni pár napra egy komolyabb darabot..
Mielõtt ezt feltételeznéd, nem, nem vagyok 20 éves suhanc, se gazdag sznob, sem hangmérnök, se endorser, se kereskedõ, se önjelölt "hájend" tulaj (ahogy egy pesti boltban megfordulva hallottam: "HÁJGEND" :DDD )egyszerûen csak a tapasztalataimra tudok hivatkozni, a fülemre, az élményeimre, a több évtizede ezzel aktívan foglalkozó "szakemberek"-el történõ beszélgetéseinkre, az olvasottakra, és a józan eszemre.
No offense, természetesen, csak azért írtam le, hogy szinesítsük a topicot más véleménnyel is, ne legyünk egyoldalúak. Nem török a babérjaidra, mindenki elismeri a tapasztalatodat, de alárendelni nem fogom az enyémet sem, mivel úgy tûnik más oldalról szemléljük a "szakmát".. pontosabban nekem ez csak hobbi és zenehallgatás.
A jelenlegi erõsítõm kompromisszum eredménye, nem a leggyorsabb sportkocsi ami nálam járt ezért ebbõl a szempontból lényegtelen róla beszélni..
Voltak nálam olcsó kommersz, középkategóriás és felsõházi "audiophile" tranzisztoros sztereo integráltak, barátságos hangú angolok, meleg lágy csöves monstrum végfokok + csöves elõfokok, vintage integrált darabok, kapcsoló üzemû D-osztályú monoblokkok, stb.
Idõközben megváltoztak a körülményeim és preferenciáim az életben, így éppen ebben a helyzetben megállt a hifi rendszerépítés. (az erõsítõ kivételével minden komponens "ultimate" nálam, azaz nem cserélném le semmiért, mivel messze a legjobb darabok amik nálam jártak (kivéve a kábelek, de ott meg nem szeretnék elszállni).
A jelenlegi, a lent látható Yamaha AX-1050 RS, elégedett vagyok vele, bár érdekes módon ugyanebbõl a sorozatból több darab járt nálam, nem egy hétig hallgatva volt kisebb "tesó" amelynek a hangja közelebb állt hozzám. Nyilván volt nálam már olyan darab (nem Yamaha), ami 10x verte ezt oda vissza, de az az extrém hang extrém árral is járt.
Azért azt hozzátenném, hogy ez se a Yamaha belépõ szintje azért..
Itt annyi, hogy a hulladék gyári mûanyag lábakat lecseréltem saját tervezésû, könnyített aluminiumra, háromszoros magasságú lett így az alaplemez és a felfekvõfelület közti távolság (és így a készülék brutto magassága is. Természetesen az alu lábak alja csillapított gumilemez, ami viszont alig látható.
Végül egy érdekesség: a fentiek ellenére sosem voltam Yamaha-párti... :)
bár nem teljesen tartozik a témához, de egyelõre.. elektromos fronton.. vagy a világon.. de mindenképpen itt az elsõ tíz legsportosabb példány:) és ha kigyönyörködtük magunkat, bemutathatnád esetleg te milyen erõsítõt is használsz jelenleg.. aztán legközelebb én is elõszedek 1-2 számomra kedves darabot. már ami +maradt belõlük az évek folyamán. sajnos sokat eladtam már
szewavsztok. teljes mértékben fellengzõség nélkül igyexek pár dologra rávilágítani és a saját szavaim mellett más véleményeket is prezentálni. mielõtt folytatnánk, kéretik figyelmesen elolvasni ezt itt (katt:) remélem érthetõ eddig. akkor most ennek fényében, miután +tudtuk, hogy a közvéleménnyel ellentétben az égvilágon semmi köze sincs a méretnek a hi-fi szabványhoz, akár folytathatjuk is. sokat tanulmányoztam régebben a hi-fi magazinokat (német, angol, japán és magyar is természetesen) miközben lassan sokmindenre rájöttem. a külsõ mértet alapján létezik a standard (hagyományos 43.5 cm széles) a midi, a mini, és a micro szabvány. persze ezek nem kõbe vésett szabványok, hiszen a gyártók eltérhetnek, és soxor el is térnek ezektõl a méretektõl. a különbség inkább a teljesítményben leledzik, mintsem a minõségben. több itteni kollégának nyújtottam már segédkezet a hangrendszerük kiválasztásában, beállításában, hangdobozok impedanciájában és elhelyezésében a berendezendõ helységek xerint. kinek priviben, kinek xemélyesen. volt, akinek még hangszórócserében is segítettem. nem sorolom fel az összes erõsítõt, ami +fordult már a kezeim alatt, de csak hogy pár "értelmesebb" ketyerét említsek: jvc, kenwood, technics, onkyo, marantz, pioneer és persze sony. ezek az elmúlt esztendõben jártak nálam, és mindet volt xerencsém "összemérni" a vacak kis sony mini hi-fimmel a sonyt és a kenwoodot lexámítva ezek japán szériák. persze nem csövesek, ezt azért tartsuk észbe amelyik erõlködõ teljesítménye nem haladta + legalább a 2x60 watt zenei összteljesítményt, már eleve kiesett a "versenybõl".. a gond a "hagyományos" erõsítõkkel, hogy a hallgatásra xánt helyiséghez és persze a saját fülünkhöz próbájuk belõni a rendszert. legtöbbször ebben csak a bass és treble potik segítségére xámíthatunk. vagy +találjuk a xámunkra legoptimálisabb hangzást, vagy tovább próbálkozunk. a mini hi-fi nagy elõnye a standarddal xemben, hogy eleve beépített dsp-vel kapjuk. már amelyiket. (természetesen itt is adott a "flat" vagyis a belepiszka nélküli lehetõség. de ha emellett voksolunk, akkor biza akár elég is 1 sima micro hangrendszer is a szobánkba) ahhoz, hogy a nagyobb teljesítményû és méretû hangfalak akusztikai adottságait teljesen ki tudjuk használni, szükség van a dsp-re.. (aki nem tudná mi ez: az equalizer továbbfejlesztett változata) a dsp-s hi-fi és a "sima" hi-fi közötti különbséget úgy tudnám ecsetelni, mint a régi orion mono tévék és a mai virtual stereo dolby térhangzású közti távolság függvénye. aki nem hallott még ilyen hangrendszert üzem közben, az sürgõsen pótolja ezek bonyolult és összetett dolgok. nem mindegy a hang forrása. ajánlott a vinyl. de minimum audio cd. nem mindegy a lejátszó frekvencialeadási képessége. nem mindegy a hangerõsítõ berendezés akusztikai karakerisztikája. nem mindegy a hangfal mérete, impedanciája és teljesítménye sem. ezeket precízen össze kell hangolni egymással. egy ilyen tökéletes és hibátlan összehangolás eredménye az örök nagy kedvencem: a sony mini hi-fi mhc 881 és a philips fb 278 házasítása.
saját tapasztalat: a beépített dsp-t aktiválva, bõven több mint elég a 2x70 watt zenei teljesítmény. oly annyira, hogy a xomszédok már nem 1 esetben kérték, hogy halkítsam lejjebb a mûszert. amikor +mutattam nekik, hogy a cucc csak félhangerõn üzemel, nem akartak hinni a saját fülüknek
Asszem veled nem is kell vitatkoznom (amúgy se szeretek).
Egy CR-2-est magaménak tudhatok, de ez a Dragon volt a csúcs.
Mindig van és lesz aki "többet tud", és jön majd aki nála is "többet tud"... és így tovább. Minden tûzpiros sportautónál van egy gyorsabb tûzpiros sportautó.. :)
A dolgot errõl az oldalról megközelíteni, felülrõl beszélni kár és felesleges.. Van ebben az országban elég "megmondóember". Egészséges véleménycserére van szükség, nem fellengzõsségre.
látom, akad azért még pár dolog amit még nem tudtok a hi-fik világából:) de semmi vész: xerencsére van egy sokar tapasztalt kolléga is itt közöttünk, aki holnap elmagyaráz majd ezt-azt..
(teljesen egyetértek, de megbántani (itt sem) akartam a tulajokat, mert van akinek TÉNYLEG ez tetszik.. és büszke rá.. és fogalma nincs a különbséghez egy komponens hifi sztereó erõsítõje és az Õ egész rendszere között megbúvó minõségi (ezen keresztül árbeli) különbségrõl, vagy az egész rendszer hangzásáról.. (és ezért nem lehet elítélni) Bár némelyikük rájön amikor meghallgatja pl nálam, majd hazamegy... aztán felhív telefonon, hogy jajjjj, hol lehet "külön hifit" venni... :))) Vagy a munkatársam aki eljött zenét hallgatni és éjfélkor még írta az e-mailt hogy nem tud aludni, úgy felpörgette az élmény, teljesen új volt neki, ilyet még nem hallott, másnap már erõsítõket nézegetett a Vaterán.
Erre megint annyit tudok mondani, hogy mindenkinek mások az igényei, és az ízlése.
Nekem nem felelne meg egy ilyen hifitorony / minihifi, de tiszteletben tartom azt is ha valakinek igen, téríteni nem akarok, azt se szeretem ha engem próbálnak téríteni, mert mindkét oldal próbált már... eredménytelenül. Nem TUDOK fröccsöntött mûanyag dobozba épített "hifin" zenét hallgatni, nem is fogok soha. Nem AKAROK 1 millió forintos (és a feletti) cd-játszót, hiába LINN, vagy McIntosh, a fülem nem igényli, a pénztárcám meg nem bírná..
Én megtaláltam az egyensúlyt, és ez a legjobb mindenkinek, ha az igényét és a lehetõségeit közös halmazra tudja hozni, majd megtalálja az "igazit".. :))
Mint a szerelemben.
ON: A TEAC-nak is voltak hasonló komponens-mini-hifi darabjai. Azok tetszettek.
valóban. az orion 1025-ös is mini hi-fi. de holnap délelõtt xakítok rá idõt, és mutatok egy másik "hivatalos" mini hi-fit is :)
Én, aki a "rendes hi-fi tornyok" korában nõttem föl, ezeket a "stereo system"-eket nem veszem egy kalap alá a "HI-FI" rendszerekkel. Sosem szerettem õket, mert túl csicsásak és a lényegük pont ez. A látványos kijelzõ. Némelyiknek még a "hangfala" is tele van LEDekkel... A mini hi-fi szerintem pl. az Orion 1025-ös sorozat illetve a hasonló felépítésû,külön komponensekbõl álló rendszerek. Nekem ez a véleményem.
A sok szép szerkezet mellé idekívánkozik egy legenda:
mindíg is gyengéim voltak a mini hi-fik :) hasonló panám akad nekem is a nyaralómban. akkoriban még 35 rugót perkáltam le érte :) megbízható kis kütyük ezek is.
én is hasonlót vettem,kicsi a szobám,úgyhogy csak a mini hifi jöhetett szóba. nem egy mai darab,valamikor 2000 környékén gyártották,de sztem nagyon jól,tisztán szól,nagyobb hangerõn a hasamba érzem a mélyeket. 15k körül lehet kapni,én is ennyiért vettem
szewa tenk! az egyik legolcsóbb és legtûrhetõbb hangrendszer a mini hi-fi. árat nem tudok neked mondani arra tatabánya környékén, de érdemes kinézni valamilyen használtcikk piacra. itt oroson átlag 10-15ezer környékén mozognak az "in line"-s, azaz számítógépre is köthetõ rendszerek. ez cakom-púder hangfallal, távkapccsal üzemképesen beszerezhetõ nagyjából ennyiért xinte bárhol.. a teljesítményük változó, de a 2x45 watt körüli teljesítmény talán elég is lesz neked oda ;) remélem, majd más 5letek is felbukkannak :)
Sziasztok. Végre egy fórum ahol foglalkoznak evvel és megkérdezhetek valamit.
Szóval a nyáron szeretnék egy hangrendszert. a lényeg hogy számítógéprõl üzemeltetném, kéne egy erõsítõ és n darab hangfal. mindezt relatíve olcsón. (azaz olcsón:D)
rockot hallgatok, nem szoktam üvölttetni, nem akarok falat bontani de azért szóljon. egy közepes méretû kertesházban lakok, közepes méretû szobában. tehát itt szeretnék zenét hallgatni, jó minõségben, tisztán, közepes, néha kicsit több hangerõn. mit ajánlotok?
igen. szóltam már én is a gazdájának: ezt a lomhalmazt bármikor szinte fillérekért eltakarítom neki mondjuk úgy: nem értékelte pozitívan a humorérzékemet de közben rájöttem, miért is nem.. mert humorérzékem csak nekem van.. neki meg csak 1 jvc-s sarok
ha már leragadtunk ennél a márkánál, még pár szó.. és kép konkrétan az xl szériából..
front:
front in direct load:)
back:
és akkor talán magáról a márkáról is pár szót ejtenék:
a cég 1927-ben aklakult japánban. 1930. gramofon gyártás. 1932. elindul a rádiók szériagyártása is.. 1970. elkészül egy különleges motoros sisak alakú crt tévé, ami ébresztõóra is egyben. 1971. újabb világújdonság, melyet csak napjainkban kezdünk értékelni: megjelenik az elsõ quadrofonikus (diszkrét 4 csatornás) fekete korong: a vinyl. ez a szabvány teljesen kompatibilis a cd4-el (compatible discrete four channel) 1975-77 között elkészül és bemutatásra kerül a mindmáig használatos vhs szabvány. elsõ úttörõje a hr-3300. 1982. elkészül a sony walkman sikerérén felbuzdulva a CQ-F2K ami a világon elõször alkalmazott vezeték nélküli fülhallgatót. 1986. megjelenik a hc-95. a cég elsõ személyi számítógépe. (komoly ketyere: 3,58 mhz-es zilog z80a processzor, RAM 64 KB ami épp elég az akkori grafikai elõírásoknak és az msx-2 szabványnak. pioneer px-7 kifinomult hardver interfész kezdetleges videoszerkesztési lehetõségekkel.) 2005. a dvd+rw dual layer szabvány kifejlesztése. 2007. a kenwood-al szövetségre lépnek.
tapasztalataim xerint minden sorozatban gyártott mûszaki cikk kap sorszámot.. esetleg a keresésnél próbálkozz az "r1-xl", vagy az "xl-r1"-el
a következõ fotóhoz is tartoznak ilyen sorozatxámok
ezek sorrendben, fentrõl lefelé haladva..
al-l20r turntable (lemezjátszó) hr-d337ms vcr (multisystem videórekorder) xv-bp1 bluray player (bluray lejátszó) xd-z505 dat player (dat magnó) xl-z444 CD player (cd lejátszó) td-w999 double casette player (kétkazettás magnódeck) xv-sa70 DVD player (régiómentes dvd lejátszó) RX-8020V receiver (5.1-es rádióserõsítõ) és persze a hozzájuk tartozó f50-es ferrariról elkeresztelt sx front
egyben pedig így mutat:
a hangzást sajnos most nem tudom +mutatni, de nem rossz elhihetitek
Ezt szépen összeszedted! Személy szerint én nem bánnám ha a CD menne és a DVD-A jönne helyette - az adathordozó már adott és a kapacitása által szerintem jó ideig maradhatna is az audio szférában. Na persze, fogyasztói "társadalmunk" soha nem fog hosszú távra tervezni... kivitelezni meg fõleg nem.
Nem vált be egyszerûen, annak ellenére, hogy technológiailag indokolt lett volna az elterjedése és elismertsége. Több ilyen dolog volt a világtörténelemben (más területeken is).
Néhány éve (6-10?) vérre menõ harcot vívott a Sony az SACD-vel a DVD Audio (2 csatornás) ellen. Hifis körökben csak találgattuk, hogy a szoros versenyben ki vérzik majd el, mert szükségszerûen el kell, hogy dõljön két ilyen formátum közti csata. El is dõlt. Ugyanakkor a gyõzelem sem igazi. Az SACD a jóslatok ellenére sem váltotta le a CD-t. Eljárt az idõ a kazetta felett is, mondhatjuk halott. Eljárt az idõ az LP felett is.. de nem halott! Réteg-formátum lett, de hatalmas presztizzsel. Nem hiába vannak még mindig új kiadások, nem hiába gyárt csúcs kategóriás hangszedõket a Benz, nem hiába gyártja a világ legjobb lemezjátszóit és tábláit a Linn... Az LP tehát él.
DAT-ra és DVDA-ra egyszerûen nem kezdték el újra kiadni a Beatles összeset újra, Mozartot, az ezerféle Jazz-t az 50-80-as évekig, a Boney-M -et és a Modern Talking-ot, Abba-t, 20 évnyi euro-disco-t, 30 évnyi klasszikus rock-ot stb stb.. Egyszerûen a kiadók döntése határozta meg... biztosan utánaszámoltak, és bukni nem akartak. Vagy már tudtak valamit a jövõ technológiájáról hordozók terén amit mi nem.
SACD is csak réteg-formátum maradt.. akármennyire fáj, ez az igazság.
Blue-ray? Kiváncsi vagyok.. Most még drága, bár csökken mind a lemezek mind a lejátszók ára (asztali és a ROM-ok ára is kb 10-30%-ra estek 2 év alatt) nem vagyok biztos benne, hogy elkezdik kiadni a fent említetteket BR-re újra.. Ha fogadnom kéne, arra tenném a pénzem, hogy marad a számítástechnika adathordozója, a mágneses winchesterek lassan mennek, helyette SSD-ok jönnek, CD lassan lassan megy, DVD marad, BR jön és egy ideig marad.. mivel a több réteg és sûrítés miatt hatalmas lehetõségek elõtt áll (kapacitás terén).
Én imádkozom a CD-ért.. legalább addig éljen amíg én.. 20-30 évet bírjon már még ki.. :))
Áradozni nem akartam róla, technikai adatok meg nem igazán érdekelnek, talán mást sem.. :) Egyszerûen csak beraktam, mert szép és hangját is imádom. A fotó nagyon rossz lett sajnos, borzalmasan fotózok.
Ha nagyon kellene valamit írnom róla, akkor tapasztalatok és fül alapján annyit, hogy a hangja természetes és kiegyenlítetten nyugodt, hosszú távon is hallgatható köszönhetõen a benne lévõ magas minõségû csöves dac-nak (de külsõt is lehet rá tenni) és alkatrészeknek. Nagyon precíz hangja van, kristálytiszta, de nem is pattogós és nem is lagymatag.
Röviden ennyi, akitõl vettem az fényévekkel többet ért hozzá mint én. Jelenlegi rendszerem legerõsebb komponense.
Soha nem használtam MD-t, nem ismerem a karakterisztikáit ezáltal sem elõnyeit-, ill. hátrányait. Hirtelen jelent meg és hirtelen merült feledésbe - miért is?
amíg várunk, hogy az új látogatók is kattintsanak pár fotót a témát illetõen jöjjön egy régi kedvencem. a sok nyüstölést megélt.. sony md recorder ---infókért katt!--- front:
back:
saját tapasztalat: mindíg, mindenhol xámíthattam rá. ami naon tetszik, hogy spdif támogatott out és in is a recordhoz.. valamint a track rename funkció billentyûzet pc kompatibilitási támogatása. ezáltal pár másodpercig tart csak a zeneszámok becímezése
heló hawer 1000 éve, és 1 napja már.. a "retro" csak azért nem került a szalagcímbe, mert reménykedtem benne talán akad errefelé olyan tag is, aki újabb technikákat is bemutatna nekünk és most hogy "megjöttél" talán nem hiába szokták volt mondani: "a remény hal + utoljára.."
Hát Papi! A "RETRO" szót azért tegyük elé... legalábbis eleddig...
Üdv Mindenkinek! Jó ötlet ez a topik Zephyr cimbora, én is elõfordulok itt néha, amennyiben jó néven veszed. ...azonban jó volna megtanulnod a nagy betûket is kezelni - "hi-fi choice" kisbetûvel... na de kérem!
szewav morcosqtya. helyzet hasonló.. kérdésem: errõl a termékrõl van szó jelenleg? (katt) mert azért itt már némi infó akad róla.. nem hallottam még eddig üzem közben ilyen mûszert.. köcce, hogy +osztottad velünk
nagyon szép. de valami számadatot lehagyhattál, mert semmit sem találtam róla érdekelt volna, hogy hány ohm-os, mennyi hangfal köthetõ rá, van-e phono bemenet, a rádió milyen sávokat tud.. megköszönném, ha ezekrõl, vagy a pontos típusjelzésrõl tájékoztatnál minket (engem)
minek rakjam ki a fotóját? A neten megtudod nézni hogy néz ki. Vagy tán azt gondoltad hogy egy ilyen nyápic buzigyereknek nem lehet rá pénze hogy ilyen játékokat vegyen magának?
valójában nem xámítottam rá, hogy ilyen hamar lesznek érdeklõdõk ez esetben mutatnám a következõ ketyerét, hátha akad valaki aki +kérdi (teljesen jogosan) hogy minek egy 3 tálcás cd/dvd player manapság
errõl a termékrõl (ami ráadásul még limitált is nem úgy, mint az elõzõ ca eq) már azér löknek némicske támpontot..
front:
front in direct load :)
back:
saját tapasztalat a termékkel kapcsolatban: ez a termék csak és kizárólag gyári eredeti audio cd-kkel és dvd-kkel hajlandó xóba állni nekem mondjuk ez nem okoz gondot, mert akad még pár másik képlejátszó játékosom, akik elõxeretettel játszanak írottat is egyéb "rosszat" nem tapasztaltam még..
szasz f1ú elõször is: mamár kétségtelen, hogy egy deck-eq megléte nem üt akkorát, mint egy dsp-jé (gondolom a digital sound processor-ról beszélünk most), de valaha ezek a ketyerék is sokat dobtak a latba másodszor: szívesen látnám ezt az általad említett dsp dobozt egy fotón, ha van rá lehetõséged, kitehetnéd a fotóját (azt, amit te készítesz nem pedig pampalini petrocelli x-man) és végezetül (egyelõre): meg vaok lepõdve morcosqtya válaszán. leginkább azért, mert nem tudok (és nem is akarok) belekötni
Nálam ez úgy megy, hogy számítógéprõl hallgatok zenét, a hangkártya egy AD-DA converter és dsp doboz 3 méterre a géptõl, egy EMU féle 1616m ,digitálisan néha szoktam ráküldeni egy kb + 2 vagy 3 dB-t 100 Hz-tõl lefelé, minél lentebb, annál többet, és olyan +2 dB-t 12 khz tõl felfelé. Néha így jobban tetszik az egész, részletesebb, artikuláltabb hangja lesz a zenének és több ereje is a több mélytõl, ami viszont a rendszerem gyengeségét kompenzálja. Kellene két jó hangfal.
Mert a jó hangmérnöki keverés nem minden kiadott album sajátja, szükség lehet a hangkép módosítására frekvenciatartományonkénti konkrét(sávos) felosztásban.
Erre való az EQ.
Divatos kihagyni az erõsítõkbõl az elõfoknak ezt a részét, a legtöbb nagygépben nincs is, de dõreség azt feltételezni, hogy egy összeállított komponens-hifi a legkiegyenlítettebb "gyári" naturális hangjával megbírkózik minden felvétellel. Pontosabban megbírkózna,de dõreség elhinni, hogy minden lemez tökéletesen lett masterelve. Mivel ez nyilvánvalóan nem így van, szükséges LEHET módosítani a lemezen lévõ felvétel hangképét, hogy azt kapd amit jónak tartasz.
Az összeállított rendszeredben pedig 1000 változó van (sõt a rendszer környezetében is: terem akusztikája, falak borítása, elnyelõ felületek, visszaverõdés, mélyhangok torlódása, hangsugárzó elhelyezés stb) ami miatt a hiányosságok vagy az eltúlzott tolakodó tartományok módosításra szorulhatnak.