Unják a trollokat... Csak egy két kérdéses dolog. Tűz a kabinban. Menekülési lehetőség hiánya. Légmentes zárás biztonsága. Légellátás biztosítása. Külső behatások elleni védelem (nekimennek a csőnek). Hirtelen ennyi. A vákuum hiány nem nagy ügy, de egy áramkimaradás az durva lenne... 1000 km/h fölött.
Nem az embereket kell bevinni a föld alá vákuumba, hanem az áruszállítást kell automatizálni ezzel.
Ezt vesd össze a légiközlekedéssel, ahol a problémák jelentős része szintén él.
Nem is állítom, hogy holnapra jó lesz, vagy egyáltalán van-e értelme most fejlesztgetni. Ettől még ezek a problémák ismertek máshol is, ott is meg lett oldva (vagy nem, de nem érdekel senkit, mint a repülőből menekülés), szóval ez így kevés.
Mar sokszor leirtam, de szerintem a japan megoldas jobb valamivel. A 60-as evek ota fejlesztik es mostanra sikerult kereskedelmileg is ertelmezheto szintre jutniuk. Van egy maglev vasuti rendszeruk, amit lehet a felszinen is vinni kisebb sebesseggel, de legritkitott alagutba is helyezheto, ahol tovabb novelheto a sebessege.
A kabin levegoellatasat kompresszorokkal oldjak meg, amik a kisebb legnyomast a kabin nyomasara hozzak, tovabba az elhasznalodott levegot szelepekkel kiengedik. Ez a rendszer mar a 0-as sorozatu shinkansen-en is megvolt (ott a szuk alagutak behaladaskori tulnyomasat es kihaladaskori kis nyomasat stabilizaltak vele es 1964-ben lett atadva).
A menekules kulso jarda alapu, ugyanis rajottek, hogy ha jelentosen nagyobb az alagut atmeroje a jarmuhoz kepest, akkor a kisebb nyomasu levegot is konnyebb felretolnia (mert van hova), azaz gyorsabban haladhat. Ennek mellekhatasa az, hogy elfer a menekulojarda a sinek mellett. (mint nallunk a 4-es metroban)
Megallas: Ha nagyobb az alagut, akkor teljes beomas kivetelevel a kisebb meretvaltozasok nem zavaroak, raadasul a maglev szerelveny egy U alaku palyaban fut es vannak rajta alul gumigorgok is. Aramszunet eseten a vonat leszall a palya aljara es az also es oldalso gorgok vezetik a megallasig. Az aramszunet ugyancsak lekapcsolja a legnyomas csokkento szivattyukat is, tehat az alagut szepen megteleik legkori nyomason levo levegovel es az utasok kisetalhatnak a menekulojardan.
A fenti rendszerbol mar letezik egy tesztpalya, egy felszini allomassal, tovabba egy felszinu es egy rovidebb alagutas szakasszal. A megoldas egyelore teljesen biztonsagosnak tunik, csak a palyan szemejovo targyak jelenthetnek gondot, de ez a veszely a hagyomanyos vonatoknal is megvan.
Azért ha gazdasági számításokat is nézünk, akkor én két helyszínt látok:
- Ha csak tesztpálya kell, valódi utasforgalom nélkül, akkor olcsóbb keleteurópai földeken megy két város között (hogyha egyszer élesben használható lesz, akkor utasokat is vihessen) [nemmellékesen a kevésbé hárklis politika/államigazgatás miatt, aminek ha megkenik a kerekeit, akkor szárnallni képes].
- Ha kész van valódi utasforgalomra, akkor két német vagy francia nagyváros közé építik, mert ott van elegendő utas és vásárlóerő.
Hangutánzó jellegű szó, amikor az ember nem csak háklis, de morog is közben. Tengerparti településeken a finnyáskodó kalózt nevezték így, kicsit jobban megnyomva az első szótagot.