Gondolom a pilóta nélküli repülővel is kapcsolatban lesz a földi irányítás és a vezérlés nem oda viszi a repcsit, ahová szeretné, hanem ahová utasítják. A parancs menet közben ugyanúgy változhat, mint most. A különbség annyi, hogy a "pilóta" nem a gépen ül és nem kell beavatkoznia annak működésébe, azt az automatika intézi.
A járatok döntő többsége kisebb belföldi, lokális repterekre megy, ahol igen ritkán van CAT/III ILS. Jelzem, viharban azt is legtöbbször tilos használni, mivel a rendszer bármikor beszarhat (pl. villámcsapás, áramkimaradás), és akkor bye-bye a gépnek. A repülésben már évtizedek óta megbízható robotpilóta rendszerek vannak, ezzel együtt a pilótákra éppen azért van szükség, mert a vészhelyzeteket -általában- még mindig jobban kezelik, a le/felszállás pedig jellemzően még mindig kézzel történik.
Azért a Kaman példája kicsit nagyon más, mint egy 300 utassal 14 órát többezer km-et repülő járaté. Utasként is necces, de nap mint nap egy ilyenen szolgálni utaskísérőként... Hát azoknak kötélből vannak az idegei, akik ezt bevállalják.
Szerintem a rendszerek kiépítési költsége a jövőben csökkenni fog. Először árut és csomagot fognak szállítani, azok nem panaszkodnak hogy egy a millióhoz eséllyel nagyobb a hibalehetőség mert a gép automata, és ha beválik akkor utasszállítókon később, ha nem akkor nem :) Utoljára szerkesztette: zola2000, 2017.06.14. 15:01:32
A jövőben sem lesz, mert akkora egy ilyen rendszer kiépítési költsége és fenntartása, hogy kisebb forgalmú repterek esetén nem éri meg, senki nem fogja letenni azt.
Igazad van, belefér néhány lezuhanás. A társaságok meg csak "túldimenzionálják" a baleseti statisztikát... vajon miért? Mert a kutya sem repülne velük, ha a két órás becsekkolás, csomagátvét és kényelmetlen utazás ellenére meg rizikós is lenne a megérkezés.
Na pont ez a legkönnyebb része a dolognak. :-) Valószínűleg lesz egy felelős ember kb. tíz gépenként, amelyik felügyeli azokat és ilyen helyzetben döntési joga van.
Inkább a viharok, extrém körülmények közötti leszállások, amik érdekesek lesznek.
Juj... Igen, a maradak eljátszák, hogy egymás örvényein repkednek, mert azoknál a sárkány élettartamát ez nem befolyásolja. Elég hülye ötletnek tartom azt, hogy más gép szárnyvégi örvényeit lovagolják meg az egymás mögött levő gépek. Évekkel ezelőtt is felvetették ezt, okkal nem lett belőle semmi...
Raadasul ha tobb gep automata, akkor mehetnek kotelekben is. Ez kb. formacios repulest jelentene, ami utasszallitok eseten is eleg nagy uzemanyagkoltseg megtakaritast jelentene. (persze ez mehet emberi pilotakkal a fulkeben is, csak olyan pontos robotpilota kell hozza, hogy akkor mar folosleges egy hosszabb utra 4 pilotat vinni, amikor eleg lenne 1-2 utaskiserot kikepezni)
"Na ez a legviccesebb rész... Vészhelyzetr esetén pont, hogy teljes értékű pilóta is kevés sokszor, mert a gép nem vezethető normál módon..."
Olyan esetekben amikor a teljes erteku pilota is keves, oda folosleges teljes erteku pilotat rakni, mert nem javit a helyzeten. Viszont a tobbi, zavarmentes uton rengeteg penzt lehetne megsporolni es a pilotahibak is kiesnenek mint lehetseges veszelyforras. (a muszaki hibak szama meg varhaoan maradna ahol van)
"Eleve ott bukik el az egész renszer, ahol nem megoldható ennek a biztosítása. Nem minden reptéren van a fullos teljes ILS rendszer..."
Automata gep csak ket olyan repter kozott jarhat, ahol biztositott a rendszer. Ez a nagy reptereket figyelembe veve lefedne a forgalom jelentos reszet. Anyagilag tehat megeri.
"Lásd fent. Ezzel nem spórolható ki a pilóta a rendszerből sőt, csak még szarabb végeredményt kapsz."
Olcsobbat es kevesebb pilotahibaval. Ha van legalabb annyira biztonsagos a szamitogep (az emberi tartalekkal egyutt), mint egy atlagon feluli emberi pilota, akkor mar javulni fog a baleseti statisztika.
Nem értem, hogy egyetlen ország problémája az miben reveleván. Egyébként meg a pilóta nem ingyen lesz. Ha ez a légitársaságok felfogják, akkor lesz pilóta is. Ennyi.
Az, hogy egyszerűen nem lesz elég pilóta az igények kielégítéséhez.
Tömegesen hagyják el Oroszországot és vállalnak külföldön munkát a pilóták A szakemberek főleg az S7, az Uralszkije Avialinyiji, a Volga-Dnyepr és a VIM Avia légitársaságok kötelékéből távoztak. A moszkvai központú Vim Aviától egyszerre 12 kapitány lépett ki, ez volt a fő oka annak, hogy a napokban felborult a menetrend, tömegesen késtek a járatok. A légitársaság megerősítette, hogy több pilótája Kínába, Indiába és Vietnamba szerződött át.
Szokás szerint az esetek egy százalékának lekezelésével van baj - mert azért szögezzük le, hogy ritka a rendkivüli esemény. Szerintem kicsit túldimenzionáljátok a problémát, felesleges ezeken aggódni, mert ahogy a cikk is írja, a teherszállításnál vezetik majd be évek múlva, és onnan még szintén sok év hibamentes működés kell amíg felmerül a lehetősége a személyszállításban is.
Az első sorom kérdés akart lenni, csak a kettőspont miatt elveszett :D
A másolt verziót frankón fordítva olvastam, szóval nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a repcsin lévő személy az, aki diszpécser, tud műszert leolvasni ha gond van a továbbítással, látja ha veszít a gép a magasságból akkor is, ha a műszer szerint minden oké, és tud szólni, ha pl. valaki rosszul van. Viszont amennyiben van földi irányítás úgy nem tud beavatkozni (így fentről nem eltéríthető a gép), ha nincs akkor pedig előre meglévő programok közül választ (mint az irány a legközelebbi reptér), amik közt nem szerepel a csapódj a földbe.
Az illető szintén tartalékolható, több légikísérő is rendekezhet ilyen képzettséggel, alapjáraton a tartalék tolhatja a kocsit.
Azt nem tudom, hogy mi értelme az egésznek. Ha a robotpilóta kellően jó és biztonságos, ezért mindenféle beavatkozást ki lehet zárni, akkor még ok. De ha földi irányítás kell (akár csak vész esetén), akkor max a pilóta bérét és súlyát nyeri a társaság..
A baj ezzel meg az, hogy a pilóta elájul, szívrohamot kap, stb. akkor ki vezeti a gépet? Mert többször volt már arra példa, hogy a pilóta K.O/megalt...
Ez akar meg ugy is megoldhato, hogy minden repteren lennenek le- es felszallas alatt vezeto operatorok, akik egesz nap csak le es felszallnak a toronyban ulve az eppen sorra kerulo gepekkel. Hatalmas elonye, hogy mindenkinek csak a sajat repteret kell ismernie, hatranya, hogy tobb geptipust is tudni kell kezelni.
Jujujuj... Eleve ott bukik el az egész renszer, ahol nem megoldható ennek a biztosítása. Nem minden reptéren van a fullos teljes ILS rendszer...
Repules kozben pedig a robotpilota vezet. Ha gond van akkor a kozponti legiranyito elviszi a gepet a legkozelebbi repterig, ahol egy helyi dronpilota leteszi. Az afganisztani dronok is igy mennek, a le- es felszallast egy a helyi repterre telepitett pilota vegzi (a kamerakep mellett fizikai ralatassal a jarmure), a kuldetest pedig az amerikaban ulo operatorok viszik. Igy a helyben levo pilotanak sem kell a kornyeken lako civilekre lovoldoznie es a komolyabb vezerlorendszer (pl. a fegyvervezerles konzolja) sem hagyja el az usa-t.
Ez elsőre jónak hangzik, csak tudtommal a drónok közelébe nem mennek olyan forgalmú repterenek, mint Heathrow és társai.
Viszont ahogy nemelyik auotmata vonaton, egy repulon is lehet kepzett szemelyzet, tehat pl. az utaskiserok kozzul 1-2-ot be lehet tanitani a veszhelyzeti manualis repulesre es ha gond van, akkor bemennek a fulkebe es kezzel vezetve leteszik a gepet.
Na ez a legviccesebb rész... Vészhelyzetr esetén pont, hogy teljes értékű pilóta is kevés sokszor, mert a gép nem vezethető normál módon...
Ez azt jelenti, hogy nem kell teljes erteku pilota, csak a veszhelyzeteket es a leszallast kell gyakorolniuk, a felszallast es a tobbi normal repulogep management, uzemszeru navigacios es szabvanyos kommunikacios feladatot nem. Lásd fent. Ezzel nem spórolható ki a pilóta a rendszerből sőt, csak még szarabb végeredményt kapsz.
ps: A londoni DLR-en train captain-nek hivtak regen azt a biztonsagi ort aki szukseg eseten meg tudja allitani a jarmuvet vagy ha kell a legkozelebbi megalloig elvinni. Ujabban passenger service agent-nek hivjak, a repulokon lehetne mondjuk flight attendant a nevuk es mondjuk a senior flight attendant lehetne a designated emergengcy pilot. :-)
A nagy difi az, hogy a szárazföldi járművek végszükség esetén megállnak és nem történik semi, ha nem tűzről van szó. Igen, közlekedési káosz lesz, de nem hal bele senki. Egy repülőgép nem tud megállni, nem tud várni és nem lehet csak úgy simán lehozni.
Az önvezető autók is jelenleg úgy mennek, hogy kell mögé azért sofőr. Az átlagember képes vezetni kocsit, de repülőt nem lehet csak úgy átvenni.
Én láthatáron nem látom azt, hogy mikor lehetne egy airlinerekt pilóta nélkül üzemeltetni. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.14. 11:33:30
Nem ehhez hasonló módszerrel: "A NASA egypilótás koncepciója szerint minden gépen egy kapitány lenne, akit egy földi operátor támogatna. Utóbbi ha minden rendben van, pusztán diszpécser feladatokat látna el 12 gépnél egyszerre, míg gond esetén első tisztté lépne elő az adott gépen."
Továbblépve annyival, hogy bármi van, nem veheti át a gépet (szaktudása sincs esetleg). Gyakorlatilag egy légikísérő-vezető, aki állandó kapcsolatban van a földi irányítással és esetleg műszereket le tud olvasni.
Ha nincs joga vezetni, akkor a kamikázék sem tornyokba, sem vakontúrásba nem tudnak belemenni. Az emberek nem épp racionálisak, el tudom képzelni, hogy jobban félnek a 10 évente 1x megtörténő ilyen eseménytől, mint az évente előforduló műszaki hibáktól, amit a pilóta eddig lekezelt..
Illetve annyi beleszólása leet esetleg a személyzetnek, hogy előre megadott programokat hívnak meg, azaz pl.: a valaki rosszul van, a legközelebbi reptérre le kell szállni.
Tobbfajta pilota nelkuli repulo lehet. Van ugyebar a teljesen automata, de ennel realisabb a dron rendszeru, tehat amit normal esetben automata vezet es kozben barmikor at lehet allni kezi tavvezerlesre. Ez akar meg ugy is megoldhato, hogy minden repteren lennenek le- es felszallas alatt vezeto operatorok, akik egesz nap csak le es felszallnak a toronyban ulve az eppen sorra kerulo gepekkel. Hatalmas elonye, hogy mindenkinek csak a sajat repteret kell ismernie, hatranya, hogy tobb geptipust is tudni kell kezelni. Repules kozben pedig a robotpilota vezet. Ha gond van akkor a kozponti legiranyito elviszi a gepet a legkozelebbi repterig, ahol egy helyi dronpilota leteszi. Az afganisztani dronok is igy mennek, a le- es felszallast egy a helyi repterre telepitett pilota vegzi (a kamerakep mellett fizikai ralatassal a jarmure), a kuldetest pedig az amerikaban ulo operatorok viszik. Igy a helyben levo pilotanak sem kell a kornyeken lako civilekre lovoldoznie es a komolyabb vezerlorendszer (pl. a fegyvervezerles konzolja) sem hagyja el az usa-t.
Viszont ahogy nemelyik auotmata vonaton, egy repulon is lehet kepzett szemelyzet, tehat pl. az utaskiserok kozzul 1-2-ot be lehet tanitani a veszhelyzeti manualis repulesre es ha gond van, akkor bemennek a fulkebe es kezzel vezetve leteszik a gepet. Ez azt jelenti, hogy nem kell teljes erteku pilota, csak a veszhelyzeteket es a leszallast kell gyakorolniuk, a felszallast es a tobbi normal repulogep management, uzemszeru navigacios es szabvanyos kommunikacios feladatot nem.
ps: A londoni DLR-en train captain-nek hivtak regen azt a biztonsagi ort aki szukseg eseten meg tudja allitani a jarmuvet vagy ha kell a legkozelebbi megalloig elvinni. Ujabban passenger service agent-nek hivjak, a repulokon lehetne mondjuk flight attendant a nevuk es mondjuk a senior flight attendant lehetne a designated emergengcy pilot. :-)
A pilóta nélküli repcsinek n+1 buktatója van. Ha pl. utas rosszul lesz, akkor a kitérő reptérre menésnél ki dönt és ki veszi át a gép felett az irányítást? Bármiféle rendkívüli eseményt hogyan kezelnek le...?
Informatika és tudomány
