Kottából olvashatják ki, hol a nácik elrejtett aranya

Az 51 éves holland zenész-rendező, Leon Giesen úgy véli, megtalálta a nácik legendás aranyát, a nyomokra pedig a March Impromptu című mű kottájában lelt rá.

A nácik legendás aranykészlete évtizedek óta tart lázban bizonyos köröket. 1944-ben, a szövetséges és szovjet csapatok sikeres előrenyomulása miatt Heinrich Himmler Bajorországban építtette fel az úgynevezett alpesi erődöt, melyet az utolsó mentsváruknak tartottak. Majd 1945. áprilisában a Wehrmacht és a Reichsbank úgy döntöttek, hogy erre a területre irányítják át a tartalékaikat is, egészen pontosan Einsiedlbe, egy Mittenwaldhoz közeli városba.

Klikk a képre a nagyobb változathoz

A háború végén ez a készlet javarészben átkerült a szövetséges erőkhöz, ám a történelmi legenda szerint közel 100 aranyrúd, gyémántok, több zsáknyi dollár és svájci frank azonban eltűnt és ezt azóta is keresik a történészek, kincskeresők, vállalkozó kedvű emberek.

A holland rendező és zenész, Leon Giesen úgy gondolja, hogy végre megtalálta a rejtekhely helyét mutató térképet. Az 51 éves úriember állítása szerint a Gottfried Federlein által komponált March Impromptu kottája rejti azokat a kódokat, melyek alapján eljutott Mittenwaldba, ahol egyébként Matthias Klotz alapította híres hegedűműhelyét.

Klotz neve pedig azért fontos, mert a már említett műben van egy sor, mely így szól: "Wo Matthias die Saiten Streichelt" (Ahol Matthias pengeti a húrokat). Giesen az elmúlt hetekben három helyen is megfúrta a mittenwaldi utakat, mivel szerinte alatta található a készlet egy része. Az eddigi eredmények alapján elég komoly mennyiségű azonosítatlan fém került elő, melynek geológusok szerint nem szabadna ott lennie.

Ez újabb lökést adott a holland férfi számára, ám egy helyi történész, Jürgen Proske óvatosságra int mindenkit. Véleménye szerint valóban előfordulhat, hogy megtalálták a kincseket, de ugyanakkor az sem kizárt, hogy csupán egy búvólyukat takarnak az utak. Giesen most egy pirotechnikai céget is bevont a keresésbe, egyre növekvő költségeit pedig adományokból állja (jelenleg 25 ezer euróra rúg a projekt). A filmes az egész kutatást rögzíti, az eredményt pedig egy dokumentumfilmben tárja majd a nézők elé.