Tom Clancys Rainbow Six: Rogue Spear

Kiadó: Red Storm Entertainment

Minimum Követelmény: P233, 32MB RAM, 3D gyorsító
Hasonló játékok: Rainbow Six, Hidden & Dangerous
Kategória: Taktikai akció


Akárcsak a Vörös Október, a Rainbow Six csendben lopódzott ki Morrisville-i kikötőjéből és viharként söpört végig a játékvilágon. A híres író által alapított Red Storm vált a fő vezetővé ebben az új műfajban, a taktikai akcióban. Egy év múlva ismét itt a Red Storm a folytatással, a Rainbow Six: Rogue Spear-rel.

Akárcsak az első játék, ez is Tom Clancy Rainbow Six regényeinek történetén alapszik. A cselekmény rendkívül szórakoztató, bár egy kicsit bonyolult az akciórajongóknak. Hiba volna ezt a játékot a hagyományos akciójátékok közé sorolni, mivel a stratégiára és a taktikára összpontosít, de a reflexeinkre és az adrenalin szintünkre is hatással van a játék. Az újításokkal még a fps rajongók is örülhetnek a játéknak, ez a játék ugyanis egész biztosan abba a csoportba tartozik, mely összemossa a műfajokat.

A Rainbow egy antiterrorista szervezetre utal, amely a USA irányítása alatt áll, és a világ legjobb különleges erőiből állították össze. A Rogue Spear-ben, ugyanúgy mint a Rainbow Sixben, egy elit katonákból álló osztagot irányítasz több küldetésen és összecsapáson keresztül. 18 küldetésben játszhatunk a világ minden táján, melyekben mentési műveleteket, kémkedési feladatokat illetve behatolást kell végrehajtani, bár e két utóbbi elég ritka. A pályák sokkal változatosabbak és kidolgozottabbak, ami a Red Storm hatalmas játéktábora visszajelzéseinek köszönhető. A Rainbow Six veteránok hamar megtanulják a kezelést. A játékosok javaslatai és kritikái nyomán kiegészült a játék pár új irányítási lehetőséggel, például a System Shock 2-ből megismert oldalra dőlés. Mindig támogatom, ha új irányítási lehetőséget adnak a játékosnak, de ebben az esetben az oldalra dőlés nem elég. Bár most már tudunk oldalra dőlni, hasalni, az asztal mögé bújni, a sarkoknál előre kémlelni, még mindig nem tudunk ugrani, mászni és úszni. A Red Storm sok panaszt hallott a valószerűségről, és ezúttal a valódi bevetéseken használt fegyverek mellé valóságosnak tűnő hatások kerültek. Ennek a legdrámaibb példája az új orvlövész mód, amire csak a távcsöves puskával felszerelt egységeknek van lehetősége, de a játékos távolról is irányíthatja az orvlövészt. Ez teljesen új hangulatot ad az orvlövészetnek, ami ebben a játékban nagy szerepet kap.


Bár felújították a grafikát és a játékon belüli opciókat, az újítások nagy része a tervező kezelőfelületet és a játékstílust érinti. Az egyik újítás a textúrázott tervezőtérkép így a játékosok tervezéskor láthatják a terepet dróthálós és textúrázott formában. A Textúrázott térkép sokkal egyszerűbbé teszi a tervezést az újoncoknak és a veteránoknak egyaránt. Ezzel az újítással minden zavar nélkül adhatunk meg vagy törölhetünk ki gyülekezési pontokat, és adhatunk ki olyan speciális parancsokat, mint egy ajtó berobbantása vagy vakító gránátok elhajítása.

Mivel ez volt az egyik legnépszerűbb játék, a SuperWRZ stábja rendszeresen játszott éjszaka a Rainbow Sixszel. A valós idejű hang-kommunikáció és az izgalom az egyik kedvenc multiplayeres játékunkká tette. A Rogue Spear-ben kipofozták a multiplayer opciót, és az eredmény még a legvadabb elvárásainkat is felülmúlta. Számtalan új játékfajta és mód közül lehet választani és mind az együttműködő, mind az ellenséges stílus nagyon jó szórakozás. A Zone, LAN és Direct TCP/IP támogatás mellé még Mplayer támogatás is került. Örömmel állíthatom, hogy sok játékkal ellentétben itt a multiplayer mód stabil és szinte hibátlan.


Több új játékstílust lehet találni az egyjátékos üzemmódban. A megfelelő küldetések elvégzése után a Lone Wolf és a Terrorist Hunt opció válik elérhetővé. Mindkét típusban harminc terroristát helyez el a gép a pályán és az a feladatod, hogy megöld őket. Míg a Terrorist Huntban egy csapat áll a rendelkezésedre, addig a Lone Wolfban egyedül szállsz szembe az ellenséggel. Azonban a Rogue Spear egy folytatás marad, és legnagyobb hibája, hogy a megvalósítása szinte teljesen olyan, mint elődjéé.

Az egyjátékos módban 18 pályán játszhatunk, és mindegyik sokkal nagyobb és jobban kivitelezett, mint az első részben. Sajnos az első pár küldetés elég unalmas, az előző részben látottakhoz hasonló mentőakciókat kell végrehajtanunk. Szerencsére a negyedik küldetésben már kezdenek beindulni a dolgok. Ez a küldetés Djakovicaban (Kosovo) játszódik, ahol lelőttek egy NATO helikoptert és túszul ejtették az utasokat. Egy halom újítást láthatunk ebben a küldetésben, köztük időjárási hatásokat és valóságos környezetet, ami igazi helyszíneket idéz. Bár a következő küldetések sem valami újítóak küldetési célok terén, nagyon is változóak helyszínüket nézve. Persze van pár gyöngyszem, például a hatos küldetés, ahol be kell hatolnunk egy idegen bázisba, ki kell kapcsolnunk a biztonsági rendszert és végül poloskát kell telepíteni az egyik telefonba, majd észrevétlenül eltűnni.


De nagy csalódásomra ez pont a kivétel a szabályra a küldetések jellegét és tervezését tekintve. A Rogue Spear van olyan jó, mint a Rainbow Six, de ez elég? Én jobban szerettem volna, ha a Rogue Spear valószerűbb lett volna. A legzavaróbb az, ahogy a küldetés sikertelen véget ér, például a túsz halálával. Számos olyan dolog van még, ami megakadályozza a valóságos hangulat kialakulását, például az, hogy nem lehet fölvenni a halott terroristák fegyvereit, és a már említett ugrás, úszás, mászás hiányosságai. De leginkább az bántott, hogy a küldetések rendkívül egysíkúak. A Red Storm megnézhette volna a Hidden & Dangerous-t és tanulhatott volna a dinamikus küldetésekből. És bár van pár probléma az irányítással és a mesterséges intelligenciával, a negatívumok listája nem túlságosan hosszú, és senkit sem akadályozhat meg abban, hogy egy jót harcolhasson.

Végezetül annyit, hogy a Rainbow Six: Rogue Spear egy magával ragadó játék robusztus és erőteljes multiplayer móddal. Folytatásként jól felveszi a történet fonalát, ami idővel egyre jobb lesz, és tartalmaz annyi újítást, hogy lefoglalja a sorozat veteránjait.



Értékelés:

Grafika:Akárhonnan nézzük, nincs nagy grafikai különbség a Rogue Spear és az idősebb rokona között. A kicsi és finom fejlesztések jellemzik a nagy technika ugrás helyett, a Rouge Spear így is nagyon bájos. A fejlesztések egy része az utóbbi év modellje szerint a változatosabb és jobb minőségű textúrák, fejlettebb fények és 1024x768 fölötti felbontások beállításának lehetősége. De pár probléma van, és legtöbbször akkor, ha első személyű nézetből harmadik személyűre mozgunk. Néhány helyen rosszul illeszkedő textúra és elszórtan összeszorított kimenet van. A város látkép háttér és az ég textúrája szintén cserére szorul. Grafikailag a Rogue Spear jól néz ki, és kiváló, ha nem is sokkal fejlettebb, mint elődje.

Kezelő Felület:A Red Storm megérdemli a dicséretet, hogy hallgatott a kedvelőire. Mikor a legutolsó indítvány be lett táblázva, csaknem az összes a Rainbow Six-re regisztrált panasz a kezelőfelületre és a mesterséges intelligenciára vonatkozóan ki lett vizsgálva. Temérdek új funkció lett a kezelőfelülethez adva, amelyek ki lettek emelve egy új opció által. Más kiegészítések is vannak, mint az erőteljes térkép rendszer, amely engedélyezi az összes csapat figyelését a játék közben, az új tervező készletek, mint a texturált modellek és a rendbe hozott lövés a rejtekhelyről rendszer.

A tapasztaltabb játékosok és kezdők egyaránt könnyen fel tudnak készülni a Rogue Spear-ból a jó kézikönyv és a terjedelmes játékon belül lévő tréning gyakorlással. Az egyetlen szorítás, amely a kezelőfelületet illeti az összes fejlesztés mellett, hogy nem olyan hatékony, mint kellene, különösen a katonák mozgatása és irányítása szemszögéből.

Játékmenet:Amit a Rogue Spear ad, azt szívvel-lélekkel teszi. A későbbi egyjátékos küldetések feszültségtől telve jöttek, amelyet nem tudsz szétvágni egy láncfűrésszel. A Rogue Spear lényege a "az ülve játszás éle". A játékmenet adrenalin emelő és tele van virtuális valósággal, különösen a beállítások, fegyverek és kommunikáció szemszögéből. Mindegyik küldetés jó munkát végez megpróbálva folytatni Clancy összeesküvését.

De az egyjátékos üzemmód legcsodálatraméltóbb tulajdonsága a legzavarosabb hiányba mehet át. Míg a Rogue Spear vita nélkül a legjobb túszszabadító program a piacon, ez így igaz. És míg mind a 15 küldetés nagyjából ugyanolyan, a Rogue Spear az egyik legjobb a saját műfajában. Ehhez adva a multiplayer üzemmódot páratlan játszhatóságban megkapod az idei év egyik legjobb játékát.

Hang Effektek:A Rogue Spear egyszerűen csodálatosan szól. A játék fantasztikus munkát végez amint elmerít téged a minden küldetést megszakító jelenettel, amelyben az egyik legjobb beszédhang van, ami ebben a műfajban lehetséges. A játék közben található hangok egyaránt hatásosak. Mindegyik fegyvernek és golyónak egyedi hangjegye van, és valósághűen cseng a figyelmes hallgatónak. Egészében, a hangeffektek ebben a játékban kompromisszum nélküliek a változatosság és realizmus szemszögéből.

Zene: Bill Brown, a zeneszerző, díjat nyerhetne azért a munkáért, amit itt végzett - ez egyszerűen a legjobb, amelyet játékban valaha hallottam. Mint John Williams a filmek zenéinél, Brown egyesítette a zenéket, így hosszas dúdolgatáson fogod kapni magad még jóval azután is, hogy a Rogue Speart befejezted. A zenék művésziek, és néha elég erősek ahhoz, hogy a legfőbb legyen a beleélés élményében.

Intelligencia és Nehézség:A Rogue Spear-al a Red Storm-nak két akadályt kellett legyőznie. Az első volt a kezelőfelület fejlesztése. A második, és kettő közül ez a rémisztőbb, a mesterséges intelligencia újra tervezése, és nem csak az ellenséget intelligensebbé tenni, hanem a saját csapatod tagjait is. A feladat teljesítve! Az AI modell a Rogue Spear-ben fényévekkel maga mögött hagyja azt, amit a Rainbow Six-ben láthattunk. Az ellenségek jobban figyelnek és válaszolnak arra, amit látnak és hallanak, és mindig segítséget hívnak. A csapat AI-ja a legalaposabb fejlesztés. Többet nem fogsz elzáródni a szobákban a csapatod miatt, és megbízhatsz bennük a parancsok kivitelezésében bizonyossággal, hogy nem fognak hülyét csinálni magukból a feladat teljesítése közben.

Összegzés:A Rogue Spear minden, amit a Red Storm mondhat arra, amit az emberek kérdezhetnek tőle. Bár nem olyan újító, mint a Rainbow Six volt, akkor is egy rendkívül jól megszerkesztett és csiszolt termék, amely jobban beváltja a hozzá fűzött reményeket, mint a névrokona.