Seven Kingdoms II

Kiadó: Ubi Soft
Fejlesztő: Enlight Software

Minimum Követelmény: P166, 32MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: Seven Kingdoms
Kategória: Real Time Stratégia


Amikor a Seven Kingdoms berobbant a stratégia színterére, sok embert meglepett és még többen emlegették - köztük én is -, hogy ilyennek kellett volna lenni az Age of Empires-nak. Kellemesen kavarta a városépítést, emberek vonzását, kémkedést a szomszédokon, az ellenségek kémjeinek lokalizálását és szükség esetén a harcot. A Seven Kingdoms 2 tulajdonképpen finomít az első rész tulajdonságain, hozzárak pár apróságot, de nincs teljes átalakulás. Ugyanúgy látom a Seven Kingdoms 2-t, mint a Dungeon Keeper 2-t, mert mindkettő finomított az első részen, de inkább fejlődő volt, mint forradalmi.

A Seven Kingdoms 2-ben 12 királyság egyikét irányítod egy kampányban, melynek célja a Frythan-ok által okozott veszély elhárítása. Mindegyik kampány egy térkép nézetet nyújt, mely megmutatja a különböző altérképeket és küldetéseket. Feladatod, hogy mindegyik küldetést sikeresen teljesítsd, amíg az összes Frythan fajt le nem törölted a térképről. Mindegyik kampány véletlenszerűen generált, így kétszer egymás után is játszhatod ugyanazt a kampányt, és valamiben biztos, hogy külömbözni fognak. Mindegyik királyság egyedi egységekkel és más-és-más feljebbvaló Lénnyel rendelkezik, amit a játék során segítségként lehet hívni. Azonban, az Age of Empires-tól és más hasonló játékoktól eltérően, itt a királyságok nem rendelkeznek erősségekkel és hátrányokkal. Erődet a falvak és lakosaik irányításából szerzed. Azonban semmi értelme sincs 50 falvat irányítani, ha mindegyikben csak 1-2 ember lakik. A lényeg, hogy folyamatosan nőjön a királyságod. Ennek legjobb módja, ha munkát adsz nekik, amivel fejlődhet a gazdaság.

Az erős gazdasághoz a nyersanyagok begyűjtésén, azok termékbe formálásán és eladásán vagy cseréjén át vezet az út. Ez elég munkalehetőséget nyújt a falvak lakóinak és potenciális lakóinak, és számodra pénzforrást jelent. Ezt pedig a falvak infrastruktúrájának növelésére, új falvak alapítására kulcs helyeken (pl. erőforrások mellett, ahova bányát lehet telepíteni), és más épületek építésére lehet használni. Ilyenek lehetnek pl. a fogadók ahol új, különleges tulajdonságokkal rendelkező lakókat lehet toborozni, mint pl. a kémek és gyárosok, akik növelhetik a termelékenységet; vagy a tudomány tornya, ahol nagyobb, erősebb katonai egységeket találhatsz fel. Persze a többi birodalom-építő játékokhoz hasonlóan a gazdaság és infrastruktúra legjobb hasznosítása egy Európa nagyságú hadsereg felépítése, amivel aztán békésen vagy fájdalmasan lehet rávenni a szomszédokat és a Frythan-okat, hogy a te ötleteid szerint cselekedjenek.


Azonban nem az erőszak az egyetlen út. A diplomácia, kereskedelem, kémkedés külön-külön vagy összetett használata is megnyerheti neked a játékot, mások lemészárlása nélkül (bár a védelmi harc elkerülhetetlen). A kereskedelmet piacokon át lehet elérni, melyeket más falvakhoz lehet hozzákötni. Vagy a saját népednek adod el a javakat, vagy elszállítod más királyságokba. A kémkedést, ami a Seven Kingdoms egyik egyedi tulajdonsága volt, továbbfinomították. Kémekkel konfliktusokat válthatsz ki királyságok között, ami jó, ha el akarod terelni magadról a figyelmet (bár nekem még egyszer sem sikerült). Még vonzóbb a technológiák ellopásának lehetősége, ami előnyös lehet, ha más dolgokat tanulmányoztál. Ha már a tanulmányoknál tartunk, a Seven Kingdoms 2 jóval több technológiát tartalmaz elődjénél, bár még így sem egy hatalmas technológia fa. De még így is komoly része a stratégiának, megjutalmazva a játékost, aki ilyenre is szán pénzt és időt.

A Seven Kingdoms 2 egy új tulajdonságával irányítani lehet a 7 Frythan fajok egyikét, s cél az emberi királyságok elpusztítása. Egy egész kellemes fordulat és több különböző célt nyújt, mint az emberek kampánya, bár az emberek irányítása jobban tetszett. A Frythan-okkal a feladatod egyszerűen, hogy légy a kemény fickó a környéken és verj mindenkit agyon. Cél, hogy a falvakat az irányításod alá vedd, s utána azért fizetnek neked, hogy élhessenek. A Frythan kampányok egy kicsit könyebbnek tűntek, mert nem kellett annyi helyre figyelni. Persze, meg kell tanulni bánni az apró dolgokkal is, de a teljes képet nézve, nem ragadott magával annyira, mint az emberek kampánya. Ugyanakkor, sokat lehet mesélni arról is, hogy bárkit megtámadhatsz minden gond nélkül. Már ezért is megéri kipróbálni a Frythan kampányokat. Emellett a különböző Frythan-ok is érdekesek: a Kharshuf, akik nagy, emberevő, szaporodó növényeket ültethetnek; vagy a Kerassos, akik irányítani tudják az állatokat. Az emberek birodalmai pedig hősőket vonzhatnak - erős egységek, amik fontos szerepet játszhatnak a küldetések kimenetelében. Rendszerint valami különleges tárggyal rendelkeznek és mindig tele vannak életerővel, ami tökéletessé teszi őket Frythan gyilkolásra. A hősöket a te hírességed vonza, de néha fel lehet őket venni a fogadókban is. De ha felbérelsz egyet, akkor a gyermekeid neveltetését már más fogja fizetni. Pár küldetésben elég liberálisan bánnak a hősök számával, de ennek hátránya, hogy ha meghal, akkor elvesztetted a küldetést. A hősök másik haszna, hogy ha olyan erődítménybe rakod őket ami egy ellenséges faluval szomszédos, akkor jelentősen lecsökkenti annak ellenállását.


Így mindegyik királyságnak van minimum egy különleges, harcban használható egysége és emellett, így vagy úgy, szert tehetsz más hősökre is. Mi új van még e téren a Seven Kingdoms 2-ben? Nos, az Enlight berakott egy tulajdonságot, ami egyre gyakoribb a real-time stratégiai játékokban: a szerepjáték ötlet. Nos, a szerepjáték rajongók ezt megszentségtelenítésnek mondhatják, mert nem mind igazi szerepjáték elem. Csak így is lehet mondani azt, hogy néhány egység tapasztalatát át tudod vinni egyik küldetésből a következőbe. Így magaddal viheted a legjobb harcosod, pár varázstárgyat, s egyik egység a másiknak tudja adni. Függetlenül attól, hogy ezt minek nevezzük, a végeredmény, hogy nem kell állandóan az elejétől kezdened mindent. Persze ennek hátránya, hogy az egymást követő küldetések erre alapoznak, így ne gondold, hogy egy pillanat alatt végigszaladsz a küldetéseken, mert az ellenfél egyik célja, hogy ezt meggátolja.

A játék pár más tulajdonsága is átment némi változáson. Legnagyobb mértékben a grafika változott, ami sokat javult az elődhöz képest. Megadhatod, hogy kis vagy nagy léptékben akarsz játszani, bár a zoomolás nélkül szerintem a nagy épületek túl sok helyet foglalnak el a képernyőn még nagy felbontásnál is, s így én maradtam a kis épületeknél és egységeknél. Az épületek részletessége is egész jó és mindegyik királyság egységei szépen megkülönböztethetők a többitől. Az egyetlen dolog ami nagyon hiányzott az az élethűbb terep, mert az Age of Empires-hoz képest itt a terep unalmas és kihalt. De még így is sokat változott az első részhez képest.


Míg az egyedüli játékok vagy kampányok nehézségi fokozatát lehet állítani, meg kell mondanom, hogy a mesterséges intelligenciát is sikerült finomítani. Soha nem találtam egy pillanat alatt legyőzhetőnek az ellenfeleket, de mostanra a számítógép egységei tényleg összeszedték magukat. Nincs is annál rosszabb, mint olyan ellenfél ellen játszani, aki a játék elején kap egy rakás erőforrást és a játék folyamán nem tesz lépéseket azért, hogy erőforrásokat szerezzen vagy növelje birodalma határát. Hacsak lehet, amikor egy real-time stratégiai játékot tesztelek, szeretem látni, hogy mit is csinálnak a számítógép egységei. Gyakran csak arra használják a már meglévő erőforrásokat, hogy egységeket építsenek, vagy a közeli erőforrásokat begyűjtsék. A Seven Kingdoms 2-ben a többi királyság szépen kiegyensúlyozza a tevékenységeit: fejlesztik a falvakat, összekötik a falvakat utakkal, kereskedelmi útvonalakat építenek ki, kémkednek, stb. Ha nem vagy elég óvatos, pillanatok alatt vége lesz a játéknak és azt sem fogod tudni, honnan jött a vég. Kellemes volt a kihívás amit mindkét kampány és az egyedüli küldetések nyújtottak, függetlenül attól, hogy embert vagy Frythan-t játszottam.



Grafika: A Seven Kingdoms kinézete szép ugrás az elődhöz képest. Mindegyik faj épületei és egységei egyediek. A részletesség szintje nagyon jó, bár a városok és épületek sokkal élethűbbek, mint az egységek. A játék minden felbontásban szép és én maradtam az 1024*768-nál. A kevés bibik egyike a térképek részletességének hiánya. A terep elég unalmas és nem éri el a többiek szintjét, mint pl. az Age of Kings. Bármennyire is szépek az épületek, a terep nem valami változatos. A térképek egy része pedig kicsit sűrűnek tűnt és lehettek volna egy kicsit szélesebbek. Az időjárás hatások szépen adnak az atmoszférához, de nem voltak hatással a játékra (pl. az egységek lassabban mozognak rossz időben, stb...).

Kezelő Felület: Ez nem változott sokat az első részhez képest. Annak a lehetősége, hogy leállíthatom a játékot, megnézhetem a királyságom, parancsokat adhatok és ellenőrizhetem a különböző tevékenységek eredményeit, nagyon megkönnyítette a játékot. Ez a tulajdonság és a gyorsító gombok mindent a helyén tartottak még a legvadabb küzdelemben is. A legnagyobb hiányosság még mindig az, hogy nem lehet klikkelni az aktív ablakon kívül. Ez azt jelenti, hogy ha több irányból küldtem egységeket egy közös cél ellen, akkor - hacsak nem voltak ugyanabban az ablakban - nem tudtam őket könnyen kiválasztani. A Shift-es kiválasztás túl lassú volt ha sok egységgel kellett foglalkozni. Reméltem, hogy ezt kijavítják a folytatásban. A másik kicsit idegesítő hiány a játéktérképen való zoomolás - egy tulajdonság ami gyakran hasznos lett volna. Ezektől eltekintve, a Seven Kingdoms 2 szerintem szépen jeleníti meg a szükséges információkat, könnyen irányíthatók az egységek, és nem kellett sokat mikromenedzselnem.

Játékmenet: Valójában az alapok nem sokat változtak az eredetihez képest. Az alapelvek a régiek maradtak és a legnagyobb változás egyszerűen még több opció és tulajdonság jelenléte. Az emberek különböző tulajdonságai elkülönítik a küldetéseket, de igazából nem sok módja akad a Frythan-ok elleni harcnak. A negyedik, ötödik után már ismerős volt a jelenet. A különböző Frythan-okat játszva viszont egyedi volt a játék, mert a cél teljesen más volt, mint az emberekkel. A Frythan-okkal viszont elég kevés épületet lehetett építeni és a játék sem ragadott magával annyira. Míg a hozzád csapodó parasztokkal mindig lehetett új épületeket építeni, jól jött volna, ha a Frythan-okkal való játszás még tartogat valamit. Ez kicsit lehangolólag hallhat a játszhatósággal kapcsolatban, de engem nem hangolt le a dolog. A játék mélysége és különböző nyerési lehetőségek több órán át a gép előtt tartott. Csak ne várj túl sok változatosságot az emberek kampányaitól, vagy legyenek túl nagy elvárásaid a Frythan-ok kampányaitól. Mindkettő jót tesz a Seven Kingdoms 2 játszhatóságának és minimum olyan jó, mint az első rész. Az újoncok hasznosnak találják a bemelegítőt és a használati is hasznos olvasmány.

Hang Effektek: A Seven Kingdoms 2 effektjei kielégítőek. Játék közben jól mennek az eseményekhez, mint pl. az ismert csatakiáltások és összecsapások. Mindegyik egy kicsit ismétlődő lesz egy idő után és jó lett volna egy kis változatosság. Jobban hiányoztak azonban az effektek a kampányok közben. Ezek semmit nem adtak a játékhoz és azonos sebességgel felvett szöveghez hasonlítottak, amiket lassan játszottak vissza. Míg a cél az volt, hogy a Frythan-ok mély, rémisztő hangját adja, a végeredmény csak idegesítő és zavaró. Mindent összevetve a hangok és effektek kis szerepet játszottak a játékban.

Zene: A zene szépen olvadt bele az eseményekbe. A számok egyszerűek, és a fennkölttől, a lassú, drámai darabokig nyúlt. Harc közben a zene a háttérben maradt, nem próbált versenyre kelni az effektekkel. A minőség is egész jó volt, bár egy kicsit "ál" színezete volt.

Intelligencia és Nehézség: Nagyon meggyőzőnek találtam a Seven Kingdoms 2 mesterséges intelligenciáját. Az egyjátékos játékokban nagyon tetszett, hogy a computer is megdolgozott az előnyért, nem pedig csak megkapott mindent az elején, ami egyszerű csalás lett volna. A computer ellenfelek tudták, hogy mit csinálnak, jól kihasználták a kémkedés, harc, diplomácia és kereskedelem nyújtotta lehetőségeket a birodalmuk növelése érdekében és nehezen legyőzhetők. Ez a kampányok közben is igaz volt, bár a küldetések terjedelme ezt limitálta egy kicsit. Így azok a küldetések, ahol csak le kellett győznöm a Frythan-okat sokkal érthetőbbek voltak, mint azok, ahol fel kellett építeni a birodalmat és fenn kellett tartani egy fix ideig. A nehézségről annyit, hogy nem találtam egységet a küldetések nehézségi szintjei között. Mindegyik kampány véletlenszerűen generált, így soha nem játszod ugyanazt kétszer, de a nehézség elég sokat változott. Például, egyszer betöltöttem a Norman kampányt és egy rakás agresszív Frythan-nal találtam szemben magam, akik aztán gyorsan le is gyűrtek. Újrakezdtem és megközelítőleg sem voltak olyan sokan, nem voltak agresszívak és minden gond nélkül legyőztem őket. Jó volt a változatosság a küldetésekben, de kicsit túlzás az ekkora különbség ugyanabban a kampányban. Lényegében az emberek és a Frythan-ok kampányai változatos és érdekes kihívások voltak, csakúgy, mint az egyjátékos csaták, és a mesterséges intelligencia jobb, mint az első részben.

Összegzés: Ha tetszett az első rész, akkor garantálhatom, hogy ez is tetszeni fog. Szépen épít az eredetire és pár új tulajdonságot is nyújt, de nem történt drámai változás. A javított grafika és játszhatósági tulajdonságok javítanak a játékon, érdemes megvenni. Ugyanakkor, ha nem tetszett az első rész, akkor itt sem fogsz olyat találni, amitől megváltozik a véleményed. Mindent összevetve, a Seven Kingdoms 2 egy szórakoztató játék ami jó alapokra épít és jól implementálták. Ha szereted a real-time birodalom építő játékokat, akkor szerintem érdemes ezzel is bővíteni a gyűjteményt.