Államtitoknak minősül, kiket érinthetett Magyarországon a lehallgatás

Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet Washington nem tisztázza - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés e témával foglalkozó vizsgálóbizottságának csütörtöki üléséről távozóban újságíróknak.

Lázár János szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Bárki is nyeri meg a parlamenti választást áprilisban, jelentősen fokozni kell a belső biztonságot, elsősorban az elektronikus információk védelmét - mondta. Az államtitkár kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek is meg kell jelennie a bizottság előtt. Az Országgyűlés az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter a külpolitikai aspektusból fakadó nehézségeket értékelték, továbbá tájékoztatták a képviselőket arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a hírszerzés milyen tevékenységet folytat ezzel kapcsolatban.

A zárt bizottsági ülésen elhangzottakat Pintér Sándor titkosította. A belügyminiszter a sajtónak általánosságban annyit mondott: nagyon alapos és részletes feltárást adtak a bizottságnak. Kérdésre válaszolva elmondta: folyamatos kapcsolatban vannak az amerikai társszervekkel, köztük az FBI és a CIA képviselőivel.


Martonyi János azt mondta: napirenden tartják a lehallgatási ügyet, továbbra is várják a tájékoztatást, hogy mi történt Magyarországon, és figyelemmel kísérik az amerikai folyamatokat. A külügyminiszter kiemelte: reményeik szerint "hosszú munkával", de helyre tudják állítani azt a bizalmat, amely szövetségesek és barátok között fontos. Ezzel együtt - mint megjegyezte - különleges figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek emberi jogi vonatkozásaira is. "Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok semmi esetben se legyenek kiszolgáltatva tömeges megfigyelésnek, lehallgatásnak, mert ez az ő személyiségi, emberi jogaikat sérti" - szögezte le a külügyminiszter.

Államtitoknak minősül, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az Egyesült Államok titkos adatgyűjtése során - jelentette ki Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke a bizottság ülése után. Kocsis Máté, és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá: ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. "Nyilván volt miért elnézést kérni" - fűzte hozzá a fideszes alelnök.


Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely azt mondta: úgy tudják hogy a 2001. szeptember 11.-i amerikai terrortámadások után elfogadott - s máig érvényben lévő - "Patriot Act" néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között. Így a személyes adatvédelemben - köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is - akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere "teljes egészében hiányzik" - fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.

Gulyás Gergely kitért arra is: a bizottsági ülésen egyetértés volt abban, hogy az Európai Unió nem alkalmas keret ezeknek a vitáknak a rendezésére. Így a szövetségesi kapcsolatok alapján az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokon kell ezt rendezni. Azt szeretnék ha jó amerikai-magyar viszony lenne - mondta a fideszes képviselő, de mint hozzátette - ehhez az kell, hogy az emberi jogok egyetemességét az Egyesült Államok tiszteletben tartsa. A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretnének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azokat akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal.

Kocsis Máté szerint a nemzetbiztonsági bizottság korábbi ülésein és egyéb nyilatkozatokban is felmerült annak szükségessége, hogy következő időszakban szükséges az ország biztonsági rendszerének fejlesztése, mind technikai, mind személyi állomány tekintetében. Ezt a törekvést a magyar kormány kiemelt ügyként kezeli - hangsúlyozta Kocsis Máté. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel. Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, amely múlt kedden tartotta első ülését.