Az orosz bojkott új lendü­letet adhat az amerikai űrrepülési törekvéseknek

A NASA elrendelte munkatársainak az orosz kormánnyal való kapcsolatok felfüggesztését az orosz-ukrán konfliktusra reagálva. Az új irányvonal alól csak a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatos műveletek képeznek kivételt. Más amerikai kormányhivatalok is hasonló intézkedéseket tettek.

"A NASA állásfoglalás egyértelműen kinyilvánítja, hogy a 'NASA felfüggeszti folyamatban lévő kötelezettségeinek nagy részét az Orosz Szövetséggel', kivétel ez alól az ISS" - nyilatkozott a Space.com-nak Asif Siddiqi, űrtörténész, a Fordham Egyetem orosz űrprogramra specializálódott szakértője. "Az én nézőpontom szerint a tény, hogy az ISS-en zajló együttműködést nem befolyásolja, arra utal, hogy a dolgok nagyjából ugyanúgy fognak folytatódni, mint korábban"

Az orosz űrügynökség, a Roszkozmoz és a NASA más tudományos együttműködések mellett is elkötelezte magát, a két szervezet közötti partneri kapcsolat azonban elsősorban az űrállomással kapcsolatos. "Ismereteim szerint a NASA-nak és a Roszkozmosznak nem sok együttműködési programja van az ISS-en kívül" - tette hozzá Siddiqi. "Van néhány műszerük egyes NASA űreszközökön és hasonlók, de a lényeg az ISS, tehát amíg az ISS-t nem érinti, szerintem ez az egész leginkább csak egy szimbolikus intézkedés"


Azt azonban Siddiqi is elismeri, hogy ha csak jelzésértékű is a kapcsolat felfüggesztése, maga a politikai eltolódás hatással lehet a két nemzet munkatársai közötti hangulatra, legyen az a Földön, vagy az űrben, egyedülállónak nevezve az intézkedést a hidegháború utáni időszakot tekintve. "A hidegháború csúcspontján alig volt valamilyen jelentős űrbeli együttműködés a két nagyhatalom között, tehát ha csak ezt nézzük, az kell mondjam, nem olyan rossz a helyzet" - mondta Siddiqi. "A hidegháború utáni időszakot tekintve azonban elég komoly lépés. Nem emlékszem olyan esetre az elmúlt 20 évben, hogy bármelyik fél ilyen lépésre szánta volna el magát. Bár a hatása szimbolikus, a bejelentés példa nélküli"

A NASA és Oroszország 2015-ben egy közös űrküldetés elindítását tervezi, melyben két űrhajósuk, Scott Kelly és Mihail Kornyienko 12 hónapot töltenek el az űrállomáson, a jövő földkörüli pályán túlra irányuló expedícióihoz gyűjtve adatokat a hosszú távú űrrepülés hatásairól. Siddiqi szerint ez a küldetés a tervek szerint fog zajlani, a későbbi tervezetekre azonban kihathat az amerikai lépés, amit nem kizárt, hogy válaszlépések fognak követni.

Jelenleg a NASA az orosz Szojuz kapszulákra és rakétákra van utalva űrhajósai eljuttatásában a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrügynökség reméli, hogy 2017-re megváltozik a helyzet és átválthatnak a kereskedelmi fejlesztésű amerikai űrjárművekre, melyek megfelelő finanszírozással akár már 2016-ban is a kereskedelmi legénységi program szolgálatába állíthatók. "A cégek nagyon gyorsan haladnak - olyan gyorsan ahogy csak tudnak. A rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök alapján a lehető leghamarabb készen fognak állni a repülésre" - tájékoztatta a NASA igazgatója, Charles Bolden a Kongresszust március 27-én. "Nem merném azt mondani, hogy egy évnél többet le tudnánk faragni, de potenciálisan egy évvel meg tudjuk gyorsítani ha megfelelő finanszírozás áll a rendelkezésünkre"

Ugyanezen a meghallgatáson Bolden arra is kitért, hogy a Roszkozmosz nem tudja az űrállomást amerikai segítség nélkül üzemeltetni. "Mivel mi biztosítjuk a navigációt, a kommunikációt, az energiát... nem szeretnék feltételezésekbe belemenni" - mondta Bolden. "Az együttműködő feleknek valószínűleg le kellene állítaniuk az űrállomást. Ha azt gondolják, hogy az oroszok egyedül folytatják a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését, az nem lehetséges"


Charles Bolden a 2015. évi költségvetési meghallgatáson
Siddiqi szerint az orosz fél válaszlépésként nem fogja korlátozni a NASA űrhajósainak szállítását. "Nem hinném, hogy érdekükben állna. Nekik több a veszteni valójuk" - összegzett, pedig veszteni való tekintetében koránt sem egyszerű a helyzet, a két nemzet ugyanis nagyban függ egymástól, amit csak tovább erősített az ISS üzemben tartásának 2024-ig történő meghosszabbítása.

Hogy kinek is a felelőssége az amerikai függőség kialakulása? Erre a kérdésre nehéz lenne egyértelmű választ találni, a Kongresszusban is csak az egymásra mutogatás maradna. Az aduk többsége most mindenesetre Vlagyimir Putyin kezében van.