A felhő után jön a "köd"

A mindenütt jelenlévő szenzorok okozta megnövekedett adatmennyiséget nem fogják bírni a hálózatok, és a valós idejű elemzés sem lehetséges változás nélkül.

December táján mindenki az év eseményeinek értékelésével, és a jövő előre jelzésével próbálkozik. Így van ezzel a Cisco is, melynek több tucat munkatársa próbálja rendszeresen meghatározni a változásokat leginkább befolyásoló trendeket, és ebbe nyújtott bepillantást a cég sajtótájékoztatóján Horváth Krisztina, a cég ügyvezető igazgatója. Közlése szerint a következő tíz év során várhatóan folyamatosan tágulnak az iparág határai, egyre gyakoribbak lesznek az informatikai és a nem IT területen működő cégek közötti szakmai partnerségek, befektetések és felvásárlások, gondoljunk csak a Nest nevű intelligens termosztátokat gyártó cég Google általi felvásárlására.

"Az internet nagyon intenzíven változik. Az elektronika fejlődésével létrejött kisméretű szenzorok által új lehetőségek nyíltak meg. Ezek a szenzorok bárhová telepíthetők, jellegzetességük az, hogy valamilyen környezeti paramétert érzékelnek, a begyűjtött adatokat - többnyire vezeték nélküli technológiával - képesek továbbítani, illetve a fejlettebbek nem csak egyirányú kommunikációra képesek, hanem a feldolgozóközpontból kapott válasz alapján valamilyen aktivitást is ki tudnak fejteni. Ezeknek a szenzoroknak a mennyisége exponenciálisan nő. Olyan valós idejű adatgyűjtésre van lehetőség, ami soha eddig nem állt rendelkezésre." - mondta Tázló József műszaki igazgató.

"Azonban az adatokat nem csak gyűjteni, hanem elemezni és analizálni is kell, lehetőleg valós időben. Ez megváltoztathatja a közlekedést a parkolástól a forgalom kezeléséig, vagy a kereskedelmet, hiszen pontosan tudni fogják a cégek, hogy az emberek mikor, mit vásárolnak, mi fogy el, annak megfelelően lehet utántölteni. Rengeteg gyakorlati alkalmazása lehetséges ennek a hatalmas mennyiségű információnak, ezeknek csak a fantázia szabhat határt."


Tázló József
Horváth Krisztina elmondása szerint a mai rendszerek túlterheltté fognak válni, hiszen óhatatlanul a maihoz képest megnövekedett nagyságrendű adatforgalomnak és tárolásnak lesznek kitéve. A növekedés exponenciális, például az energiaszolgáltatók percenként le fogják kérdezni a fogyasztóknál telepített okos mérőket. "A hálózatoknak ezt a maihoz képest nagyobb komplexitás nélkül kellene kibírnia, de ez nem fog működni. Szükségessé válik a hálózatok egyszerűsödése, ez egyfajta kényszer az ágazat számára. 2020-ra 20 milliárd eszköz lesz hálózatra kapcsolva, elgondolható, hogy milyen iszonytató bonyolultságot okozna, ha ez nem történne meg."

A folyamat lényegét a műszaki igazgató világította meg. Közlése szerint költséges lenne minden adatot átutaztatni a hálózaton, és nem is feltétlenül szükséges. Ráadásul a hálózat sávszélessége sem biztos, hogy lehetővé teszi, illetve lehet, hogy mire feldolgozzák, és visszajut az információ a szenzorhoz addigra elavulttá válik. Tehát szükség van az adatok közelében megvalósítható feldolgozásra. Itt jön be egy Cisco munkatárs által kitalált fogalom, a "köd"; míg a felhő magasan van, messze, addig a "köd" közelebb van a végponthoz.

"Leegyszerűsítve, a hálózati berendezésekbe, routerekbe olyan intelligenciát teszünk, amire rá lehet tölteni egy feldolgozóprogramot. Tehát nem csak továbbítja az adatokat, hanem vele párhuzamosan egyfajta mikrofeldolgozást képes végezni. A 'köd' és a felhő nem egymást kizáró fogalmak, ezek együtt élése nagyon harmonikus lehet, például az adatok aggregálásával csak egy képzett szummát küldenek tovább. Ez a rendszer ettől még nem fogyatékos, hanem pont ettől működőképes." - mondta Tázló József. Megemlítette a lenti képen látható repülőgépes példát, illetve utalt a fejlett egészségügyi rendszerekre, ahol szintén rengeteg adatot kellene kezelni.

Egy Boeing-787-es repülőgépen óránként 40 TB adatot generálnak a különféle szenzorok. Ezt költséges lenne vezeték nélkül továbbítani és valós időben feldolgozni
"Időről-időre készítünk olyan felméréseket, hogy mi okozza a cégeknél a legnagyobb problémát. Ma a műszaki üzemeltetési-fejlesztési vezetők elsődleges problémája, hogy olyan nagymértékű a hálózatuk komplexitása, ami rengeteg hátrányt okoz. Nagyon speciális szakemberek kellenek a hangolásához, továbbfejlesztéséhez, sokféle tudás kell, több különböző gyártó technológiáját alkalmazzák, melyek architektúráját nem egyszerre tervezték meg. Ez beláthatatlan hibákat és üzemkieséseket okozhat. A szakma rájött, hogy ez ellen valamit tenni kell, mert a szenzorok megjelenésével, az irdatlan mennyiségű adat ráeresztésével ez még nagyobb probléma lesz, ezt nem fogják bírni."

A komplexitás csökkentésére és a hatékonyság növelésére több megoldás létezik, de ezek lényege azonos: minél inkább autonómmá kell tenni a rendszereket, és olyan szintű automatizálást kell beléjük építeni, amely öntanuló, igazodik a hálózati viszonyokhoz, és minél inkább kiküszöböli a manuális interakciókat. Megemlítette az SDN-t, a szoftveresen definiált hálózatot, ahol az eszközökben az adat és vezérlősíkot egymástól elválasztják, utóbbit kiteszik egy központi helyre, és a végpontokban csak az adatsík marad meg. Ezáltal programozhatóvá válik a rendszer.

Tázló József szerint a virtualizáció hatalmas lehetőségeket rejt olyan funkcióknál is, mint a tűzfal vagy a terhelésmegosztás, melyeket ma még sokszor nehezen bővíthető és áttelepíthető diszkrét berendezések végeznek. "Rugalmas, virtualizált szervereket telepítve a hálózatban kiválóan kezelhető bármilyen csúcsterhelés. Például amikor az egyetemeken a hallgatók vizsgára jelentkeznek akkor rendszeresen megfektetik az intézmények szervereit. Ilyen feladatokra akár a terhelés megosztásával, akár újabb feldolgozó virtualizált erőforrások behelyezésével pillanatok alatt lehet ilyen hálózati funkciókat megvalósítani, áthelyezni, lebontani. Ez a rugalmasság egyrészt hatékonyságot, másrészt egyszerűsítést jelent."