Saints Row: Gat out of Hell

Megjelent a Saints Row: Gat out of Hell, mely a rajongóknak kellemes lehet, a többiek viszont keressenek mást.

A Saints Row sorozat mindig is az őrültségéről volt híres, és ez az agymenés folyamatosan erősödik. Mikor azt hinnénk, hogy ennél nincs "lejjebb" akkor jönnek a fejlesztők és megmutatják hogy de igen, van. Az új "rész", mely inkább egy hosszabb DLC szintén elég őrült lett, ám ez most nem biztos, hogy pozitívum. De kezdjük az elején.

A sztori szerint a Saints-csapat épp egy születésnapra készül, mikor előkerül egy Ouja-tábla. A vele való játék pedig nagyon komoly fordulatot vesz, mikor az Elnök eltűnik a semmiben. A tábla szerint a Pokolba került és így Johnny Gat és Kinzie Kensington felkerekednek és a barátjuk és vezetőjük megmentésére indulnak. A Pokolba, pontosabban New Hadesbe érve szembesülnek azzal, hogy a Sátán lányának szánja az Elnököt, mivel rengeteg ember haláláért felelős és így épp a legmegfelelőbb vejkó-jelölt. Ahhoz, hogy ezt a frigyet megakadályozzuk, el kell kezdeni tombolni a Pokoli utcákon és ezzel felbőszíteni Sátánt.



Miután hőseink megérkeznek New Hadesbe, Kinzie rögtön megjegyzi, hogy sokban emlékezteti Steelportra. És ez valóban így van. Bár egyedi járművek és természetesen különböző démonok járkálnak az utcákon, illetve a folyók helyett lávafolyamok veszik körbe a várost, de a hasonlóság mégis látványos. Ráadásul a fegyverek közül is sok ismerős köszön vissza, de persze kapunk pár egyedien pokoli eszközt is.

Amit már rögtön hiányként fel lehet róni a programnak, az a különböző ruházati boltok hiánya, az autókban nem hallható semmilyen zene és természetesen a Saints társakat sem hívhatjuk segítségül. A legnagyobb probléma viszont az, hogy egyszerűen nincsenek küldetések! Egyetlen feladatunk van: minél több démont kiirtani illetve szó szerin tombolni New Hades utcáin. Ezekkel a cselekedeteinkkel töltjük fel a Sátán Dühe csíkot és ha ez megtelik meg is nyílik a végjáték.

Tetszett a játék?

Igen,

Nem,

Nem is érdekel

Ugyanakkor vannak új minijátékok, ezúttal is kapunk természetfeletti képességeket (lásd repülés, mellyel együtt jár egy új versenyzési mód is, a Hellblazing) és kapunk pár érdekes szereplőt is. William Shakespeare felbukkanása a Pokolban jó poén, ám sajna túl sok szerepet nem kap. A grafika olyan amilyen (számomra kimondottan csúnya), a játékidő maximum 4 órát tesz ki (de ekkor már szinte mindent letudtunk) és sajnos elég unalmas is az egész.

És ezen az sem segít, ha kifejlesztjük az összes képességünket hiszen akkor az egész város szinte a játszóterünk lesz, de egyszerűen nem annyira élvezetes az egész. Személy szerint a harmadik fejezet sztoriját vagy éppen a negyedik rész Loyalty küldetéseit jobban élveztem, mint a Gat out of Hell-t. A rajongók ettől még tehetnek vele egy próbát, de a többiek szerintem várjanak és inkább játszanak a negyedik fejezettel.