Oldódik a felhőszolgáltatásoktól való félelem

Oldódik a felhőszolgáltatásoktól való félelem

2016. június 22. 21:32, Szerda
Ugyan az informatikai részlegek még mindig tartózkodóak, de akkora a piaci nyomás a vállalatokon, hogy gyorsulva terjed a technológia.

"Olyan mértékű változtatást tapasztalunk a magyar piacon, ami minket is meglep. Az Oracle globális szoftver árbevételében már elérte a 10 százalékot a terület, Magyarországon ez még picit magasabb is. Ez nagyon gyors, és exponenciális változás." - mondta a felhő technológia hazai helyzetéről Reményi Csaba, az Oracle ügyvezető igazgatója. "A digitalizációval érkező adattömeg a szokásos módon már kezelhetetlen, és ez kikényszeríti, hogy az ügyfelek elkezdenek felhőt használni, és miközben ezt próbálgatják, rájönnek mennyi mindenre használható és mennyi előnye van. Ez visszahat arra, hogy az üzleti területek sokkal magabiztosabban mernek követelni gyors megoldásokat az IT-tól." - tette hozzá.

Reményi Csaba hangsúlyozta, hogy az üzleti élet egy lépéssel előrébb jár, mint az informatikai szereplők, és jópár olyan félelem él még a piacon, amik az elmúlt egy évben messze túlhaladottá váltak. Elmondta, hogy a legkülönbözőbb szegmensek alkalmaznak már felhőt, tehát messze nem csak a kisvállalatok alkalmazzák számítási kapacitás vásárlására. Példaként a MOL-t hozta fel, amelyik a felhőbe helyezte a HR terület egy részét, így támogatják a csoport toborzási feladatait vagy a UPC is így intézi az ügyfeleknél történő kiszállások kezelését, azaz a bekapcsolást, karbantartást, hibaelhárítást végző technikusok munkáját koordinálják ezáltal hatékonyabban. Közlése szerint az sem igaz, hogy egyirányú utcáról lenne szó, ugyanúgy ki is lehet belőle szállni, és minden alkalmazás külön is futtatható.

A náluk dolgozó 350 emberből alig 10-15 embernek nincs köze a felhőhöz, és már 200 olyan van, aki csak ezzel foglalkozik, részben termékfejlesztés és export területen. Használata felgyorsítja és olcsóbbá teszi az új szolgáltatások bevezetését, mivel az infrastruktúravásárlás költsége megspórolható, és ők maguk is segítséget nyújtanak a szükséges kapacitások megbecsléséhez.

Az ügyvezető igazgató külön kitért a biztonság kérdésére. "Míg régen a biztonsági kockázatot hangsúlyozta mindenki, ma már az ügyfelek elhiszik azt, hogy azok a vállalatok, akik abból élnek, hogy felhőt szolgáltatnak, és egyetlen probléma jelentősen csökkenti a piaci jelenlétüket, óriási energiákat mozgatnak meg, hogy jól védjék ezeket az adatokat. Még egy nagy világcég sem tudja ugyanazt a biztonsági szintet hozni, mint ezek a szakavatott vállalatok. Az EU-n belüli adatközpontok miatt a jogi érvek sem állják meg a helyüket, mivel nincs olyan jogszabály vagy törvény, mely bármely hazai céget visszatartana attól, hogy egy európai felhőbe helyezze el az adatait."

Az üzleti részlegek sokszor átveszik az irányítást, és igényeik kielégítésére nem járják végig a hagyományos eljárási utakat. Ahelyett, hogy a vezetőkön keresztül jeleznék az IT-nak a szükséges fejlesztést, és megvárnák egy új szoftverkörnyezet installálását, az egyszerűbb alkalmazások összerakására partizánakcióként felveszik a kapcsolatot egy felhőszolgáltatóval, és az akár másnaptól működik is. A másik út akár 2-5 hónap is lehet, tehát hiába van például a marketingeseknek egy nagyon jó ötlete, mire az megvalósulna már lehet el is évült az adott igény. Ezt az teszi lehetővé, hogy nagyon alacsony a felhőszolgáltatások kezdeti költsége, és tetszés szerint növelhető, illetve a remények beváltása esetén a céges környezetbe átemelhetőek a megoldások.

Kérdésemre, hogy ez adatbiztonsági szempontból jó dolog-e, Reményi Csaba azt válaszolta, hogy nem az Oracle feladata annak meghatározása, hogy a piac mit fogad el. Példaként az emailek kezelését hozta fel, melyek adott esetben jóval érzékenyebb információkat tartalmaznak, mint az adatok, mégis rengetegen felhőkben tárolják azokat. "Ezt a kérdést a piac meghaladta, lehet vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz, de mint korábban mondtam, mi - és a versenytársaink, akik erre szakosodtak - jobban védjük az adatokat, mint egy könnyen megkereshető és lefizethető adatbázis adminisztrátor." - mondta az ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb biztonsági rés a szükséges javítások, frissítések telepítése, és egy felhőszolgáltatónál ez biztosan megvan.

Szuhai Gusztáv, az Oracle Hungary cloud szakértője szerint a helyzet nagyon hasonlít az öngondoskodás kontra állami nyugdíj témakörre, azaz olyat várunk el a felhőszolgáltatóktól, amit mi a saját IT-rendszereinkben nem tudunk nyújtani magunknak. Példája szerint nagy magyar telekommunikációs cégek úgy adnak oda tesztadatokat külső fejlesztőknek, hogy egyszerűen lemásolják a saját éles adatbázisukat, viszont a felhőszolgáltatóktól mindenféle garanciákat várnak el. Védekezésként lehet titkosítani vagy maszkolni az adatokat, úgy, hogy azok struktúrája, értékkészlete, a közöttük lévő összefüggések megmaradnak, és más célra nem felhasználhatóak. Még a bankok is használják a technológiát fejlesztésekre, tesztelésre, ezzel pénzt spórolva.

Reményi Csaba hangsúlyozta, hogy nincs döntéskényszer, hogy felhő vagy nem, ez nem vagy-vagy kérdés, a valóság a hibrid cloud. A saját technológiák, alkalmazások mellett létezik a felhő, a kettőt egyszerre kell üzemeltetni, és csak az a kérdés, hogy hol a határ. "Betesszük az Oracle szervert a te tűzfalad mögé, rátelepítjük azt a szoftvercsomagot, amit szolgáltatásként vásárolsz meg, tehát az adataid is ottmaradnak nálad. Ez hatalmas gondolkodásbeli változást hoz a piacon." - mondta az ügyvezető igazgató.

Kapcsolódó linkek

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások