Nem jogellenes a szerzői jogsértő tartalomra mutató linkek kirakása

De csak akkor, ha nincs a dolog mögött haszonszerzés, és nem tudunk róla, hogy a másik honlapon lévő tartalom jogellenes - ezt állapította meg az Európai Unió Bírósága.

Mindez szaknyelven úgy hangzik, hogy "Valamely internetes oldalon szerzői jog által védett olyan művekhez vezető hiperlinkek elhelyezése, amelyeket egy másik internetes oldalon a szerző engedélye nélkül tettek közzé, nem minősül „nyilvánossághoz közvetítésnek”, amennyiben az e linkeket elhelyező személy haszonszerzési cél nélkül jár el és nem tud e művek közzétételének jogellenes mivoltáról. Ha viszont e hiperlinkeket haszonszerzési céllal helyezik el, azt kell vélelmezni, hogy e személynek tudomása volt a másik internetes oldalon történt közzététel jogellenes mivoltáról."

Ezt a bírósági döntést a Sanoma finn kiadóvállalat által beperelt holland cég, a GS Media ügyében hozta kontinensünk legfőbb jogi szerve. A GS Media üzemelteti a bulvárhírekkel foglalkozó GeenStijl weboldalt, és elég látogatott Hollandiában, a TOP 10-ben van. Még 2011-ben kiraktak egy cikket, ahol egy olyan ausztrál oldalra linkeltek át, amin olyan fényképek voltak, melyeknek szerzői joga a Sanomáé. Ők felszólították a GS Mediát a link törlésére, de azt nem tették meg, viszont az ausztrál weboldal engedelmeskedett. Ezután viszont a holland újság egy újabb cikket jelentetett meg, amely szintén tartalmazott egy másik olyan oldalra mutató linket, amelyen a kérdéses fényképek voltak láthatók. A lap fórumába belépő internetezők ezt követően más oldalakra mutató újabb linkeket helyeztek el, amelyeken a fényképeket meg lehetett tekinteni.

A Sanoma szerint a GS Media megsértette a szerzői jogokat, és bírósághoz fordultak. A holland legfelsőbb bíróság, a Hoge Raad der Nederlanden az Európai Unió Bíróságához fordult, mivel ugyan egy uniós irányelv értelmében a szerzői jog jogosultjának minden egyes közzétételt engedélyeznie kell, de nyilvánvaló, hogy az internet tele van a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül közzétett művekkel. Tehát a weboldalak működtetői számára nem mindig egyszerű annak vizsgálata, hogy a szerző engedélyezte-e az adott mű nyilvánosságra hozatalát.


Az ítélet szerint a "nyilvánossághoz közvetítés” fogalma egyedi értékelést igényel, amelynél több kiegészítő kritériumot is figyelembe kell venni. Ezek között vezet a szándékosság, a megtekintők száma és a haszonszerzés. Tehát amikor egy másik internetes oldalon szabadon hozzáférhető műre mutató hiperlink elhelyezésére kerül sor olyan személy által, aki ezt nem haszonszerzési célból teszi, figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy e személy nem tudja és nem is tudhatja, hogy e művet korábban az interneten a szerzői jogok jogosultjának engedélye nélkül már közzétették.

De ha kiderül, hogy az adott személy tudta, vagy tudnia kellett, hogy az általa elhelyezett link egy jogellenesen közzétett műre mutat, például azért, mert őt a szerzői jog jogosultjai erre korábban figyelmeztették, akkor már e link "nyilvánossághoz közvetítést” képez. Ugyanez a helyzet olyan esetben, amikor e link lehetővé teszi a felhasználók számára azoknak a műszaki intézkedéseknek a megkerülését, amelyeket az az oldal léptetett életbe, ahol a védett mű található, annak érdekében, hogy a hozzáférés lehetőségét kizárólag az előfizetői részére korlátozva biztosítsa.

Szintén leszögezik, hogy ha a linkek kirakása haszonszerzés céljából történik, akkor elvárható a szükséges ellenőrzések elvégzése annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az érintett mű nem jogellenesen lett-e közzétéve. Ennélfogva vélelmezhető, hogy a második elhelyezés már teljesen tudatosan történt, az említett mű jellegénél és annak interneten való közzétételét illetően a szerzői jogi jogosult esetleges engedélyének hiányánál fogva. E körülményekre tekintettel, amennyiben e vélelmet nem sikerül megdönteni, az a cselekmény, ami abból áll, hogy az interneten jogellenesen közzétett műhöz vezető hiperlinket helyeznek el, „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül.

A jelen esetben nem vitás, hogy a GS Media a fényképeket tartalmazó fájlokhoz vezető linkeket helyezett el haszonszerzési célból, és hogy a Sanoma nem engedélyezte e fényképek interneten való közzétételét. Ezenfelül úgy tűnik, hogy a GS Media tudatában volt e közzététel jogellenes mivoltának, és így nem döntheti meg azt a vélelmet, hogy e linkek elhelyezésére az említett közzététel jogellenes mivoltának teljes tudatában került sor. A Hoge Raad által elvégzendő vizsgálatok fenntartása mellett, e linkek elhelyezésével a GS Media tehát „nyilvánossághoz közvetítést” valósított meg.