Orosz hackerek törték fel a Yahoo! rendszerét

Ezt állítja az amerikai igazságügyi minisztérium, de az orosz titkosszolgálatnak nyilván más a véleménye.

Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy eljárást indított az orosz Szövetségi Hírszerző Szolgálat (FSZB) két munkatársa és további két hacker ellen. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy szerepük volt Yahoo! rendszere ellen 2014 végén végrehajtott hackertámadásban.

Összesen négy személyt vádoltak meg, a 33 éves orosz Dmitrij Alekszandrovics Dokucsajevet, a 43 éves Igor Anatoljevics Szuscsint, a 29 éves orosz Alekszej Alekszejevics Belant ("Magg"), valamint a 22 éves kanadai-kazah Karim Baratovot ("Kay", "Karim Taloverov", "Karim Akehmet Tokbergenov"). Az FSZB-nek Dokucsajev és Szuscsin volt a tagja. Az elkövetők elleni vádak között szerepel a számítógépes bűncselekmény elkövetése, a gazdasági kémkedésre és a kereskedelmi titkok megszerzésére való szervezkedés, gazdasági kémkedés és kereskedelmi titkok ellopása.

A szaktárca közlése alapján az akció többek között kormányzati hivatalnokok, magáncégek munkatársai és újságírók ellen irányult. Az FSZB tagjait azzal vádolták meg, hogy bűnöző hackereknek fizettek azért, hogy megtámadják a Yahoo!-t. A Szövetségi Nyomozó Iroda szerint a hackerek adathalász akciók segítségével tudtak betörni a Yahoo! hálózatába. Valószínűleg a társaság egyik alkalmazottja kaphatott egy adathalász levelet és véletlenül megadhatta a támadóknak a rendszerhez való hozzáféréshez szükséges adatokat. Az FBI hozzátette, hogy az illető nem a vezetők közül került ki.


A Kreml szóvivője visszautasította a vádakat. "Az orosz hivatalos szerveknek, köztük a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak nem volt közük a Yahoo amerikai internetes tartalomszolgáltató elleni hackertámadáshoz" - jelentette ki Dmitrij Peszkov. Peszkov szerint Moszkva kész lenne együttműködni az ügyben, de mindeddig nem kapott hivatalos értesítést az orosz állampolgárok ellen emelt amerikai vádról, és csak a médiából származó értesülések állnak a rendelkezésére. Peszkov hangsúlyozta, hogy egyetlen orosz intézmény, így az FSZB sem folytat törvényellenes kibertevékenységet.

"Oroszország, mint azt korábban több szinten is bejelentette, mindig is érdekelt volt az együttműködésben a kiberbűnözés ellen, a kiberbiztonság biztosítása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ma ez az egyik fő feladat" - mondta. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy Moszkva hivatalos tájékoztatást kap majd Washingtontól a Yahoo elleni hackertámadásról. Úgy vélekedett, "nem korrekt" annak a kérdésnek a felvetése, hogy az FSZB munkatársai önállóan, felsőbb utasítás nélkül folytathattak-e ilyen tevékenységet.


Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nem zárta ki, hogy a Yahoo-ügyben megfogalmazott vádakkal az amerikai hivatalos szervek a nemzetközi sajtón keresztül el akarják terelni a közvélemény figyelmét a WikiLeaks kiszivárogtató portál leleplezéseiről. A kiszivárogtató portál által közzétett titkos információk szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számos európai országban kémkedett úgy, hogy a hackerjei távbeavatkozással okostévéket és okostelefonokat lehallgatóberendezésekké alakítottak át. Zaharova felvetette annak lehetőségét is, hogy a washingtoni bejelentések az orosz harckerek témaköre körül vívott belpolitikai küzdelem folytatását jelentik.

Leonyid Szluckij, az állami duma külügyi bizottságának elnöke szerint az amerikai fél részéről ismét alaptalan vádak hangzottak el, amelyek célja az, hogy "marginalizálják Oroszország képét" az Egyesült Államokban és a világban. Leonyid Levin, az orosz parlament alsóháza tájékoztatáspolitikai és információtechnológiai bizottságának elnöke szerint az amerikai rendvédelmi szervek bejelentései a jelek szerint inkább sajtóértesüléseken, mintsem konkrét bizonyítékokon alapulnak. Rámutatott, hogy a WikiLeaks-anyagok szerint a CIA képes olyan nyomokat hagyni a kibertérben, amelyek másra terelik a gyanút.

Tavaly szeptemberben vált ismertté, hogy 2014-ben 500 millió ügyfél adatait lophatták el a Yahoo!-tól. A vállalat már akkor azt gyanította, hogy a támadás hátterében valamelyik ország titkosszolgálata állhatott. Az elkövetők az ügyfelek e-mail címeit, neveit, telefonszámait, születési adatait, titkosított jelszavait és egyéb adatait lophatták el, ugyanakkor nem tűntek el titkosítatlan vagy szövegben lévő jelszavak, illetve hitelkártya- és bankszámla-információk.