Drónok és mesterséges intelligencia a jövő építkezésein

A digitalizálás miatt a markolók és a buldózerek is okosgépekké válnak, de az építkezéseken a mesterséges intelligencia is állandóan jelen lesz.

Tokió egyik elővárosi kikötőjében a Komatsu cég egy markolót és egy buldózert tesztelt. Az utóbbit vezető személy egyszer csak elengedte a kormányt, de a gép továbbra is precízen végezte a munkáját. Az ok rendkívül egyszerű: a buldózer össze volt kötve a felhőkörnyezetben lévő vezérlőközponttal. Centiméteres pontosságú 3D-térképekkel, kamerákkal és mesterséges intelligenciával is el volt látva, így félautomata módon elvégezhette a munkája egy részét.

A gyártó koncepciójának neve „Smart Construction", ennek segítségével akarja átvenni a vezetést az építési piacon, amelynek jelenleg a második legnagyobb szereplője. A japán konszern a Komtrax rendszerre épít, amely már évek óta lehetővé teszi a különböző gépek távoli karbantartását. Chikashi Shike, a Komatsu illetékes részlegének vezetője elmondta, hogy immár nem csupán a munkájukat egyre inkább önállóan végző markolók és buldózerek eladásáról és távlati szervizeléséről van szó, hanem a cél az, hogy a mesterséges intelligencia és az okosgépek segítségével a teljes építkezési területet digitalizálják a tervezéstől az építési munkákig. Minden adatot összekötnek egymással, kezdve az erőforrásokkal, a rendelkezésre álló gépeken és munkaerőn át a terület adataiig.


Amennyiben mindez sikerül, úgy az ügyfelek sokkal kevesebb berendezéssel és emberrel sokkal több földet mozgathatnak meg. Shike egy példával mutatta be, hogy mekkora jelentősége van egy drónnak egy építkezésen. Egy mérnökcsoport kiszámolta, hogy egy adott területen 14 000 köbméter földet kell megmozgatni. A robotrepülőgép átrepült a terület felett, közben több száz fotót készített, amelyeket eljuttatott az adatközpontba a műholdas adatokkal együtt. A 3 centiméteres pontosságú 3D-térkép alapján kiderült, hogy a megmozgatandó földterület a valóságban 17 600 köbméter volt.

A különbség annak köszönhető, hogy amíg a mérnökcsoport mindössze 100 adatpontot tudott rögzíteni, addig a pilóta nélküli légi jármű 15 perc alatt 15 millió mérőpontot vitt fel a rendszerbe. Már ez önmagában növelte a termelékenységet, de ez csak az első lépcső. Az adatközpontban szoftver vette át a tervezést, meghatározva a szükséges munkagépek mennyiségét és azok helyszínre szállításának pontos időpontját, utána előre szimulálja a tereprendezés különböző fázisait, majd végül jöhettek az okosgépek, amelyek a beépített kameráknak köszönhetően aktuális felvételeket készíthettek, így frissítve a terület 3D-térképét. Ezek alapján a bulldózer lézerek nélkül is centiméteres pontossággal tudja vízszintesre alakítani a terepet, és a tolólap előtt lévő anyagmennyiség függvényében magától engedi lejjebb vagy feljebb azt.


A mesterséges intelligenciának és az okosgépeknek köszönhetően kevesebb szakképzett munkaerőre lesz szükség, a betanított munkások is megfelelnek majd a feladatok elvégzéséhez, hiszen például a gép félautomatán dönt arról, hogy milyen mélyre kell ásni, minimalizálva a túlmunkát. Shike hangsúlyozta, hogy eddig a gépeket csupán az építési folyamat kis részébe vonták be, ők viszont egy átfogó szolgáltatást akarnak kínálni. Miután már korábban megjelentek ezen a területen, így sok tapasztalatuk van. A cél az ötlet exportja, először az Amerikai Egyesült Államokba, majd Ausztráliába és Európába. A konszern ezzel a stratégiával gyorsabban akar növekedni a piacnál, azonban csupán 2019-től lehet számítani a kereslet növekedésére.

A következő években a Komatsu kutatásainak 20 százaléka a mesterséges intelligenciához és az autonóm technikához fog kötődni. A társaság globálisan együttműködik különböző startupokkal és olyan világhírű intézményekkel, mint az MIT.