Bizonyos munkakörökben jöhet az emberkvóta?

A robotok elterjedése a munkajog piacát is alaposan megváltoztathatja.

Egyre nő az igény a robotok használatának megfelelő szabályozása iránt. A jogászok és a döntéshozók elsősorban azokra a kockázatokra igyekeznek felkészülni, amelyek a robotok megjelenése miatt alakulhatnak ki, legyen szó biztonsági, adózási vagy munkajogi kérdésekről. Gerlind Wisskirchen, az IBA nemzetközi ügyvédi egyesülés tanulmányírója szerint azok a törvények, amelyek az emberi munkások jogainak védelmére születtek, bizonyos esetekben már nem fognak megfelelni a legújabb kihívásoknak, ezért a szakembereknek mielőbb cselekedniük kell.

Számos lehetőség vetődött fel, amelyek között vannak elég érdekesek is. Ezek egyike az "emberkvóta" alkalmazása, valamint bizonyos tevékenységek, például csecsemő- és gyermekgondozás esetén a robotok használatának megtiltása. A "Made by humans" jelölés alkalmazása és a robotokat munkába állító cégek külön megadóztatása szintén felmerült. A problémát már a politikusok is felismerték, az Európai Parlament jogi szakbizottsága a robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. Javasolták egy a robotikával és a mesterséges intelligenciával foglalkozó független hatóság felállítását is, továbbá a robotgyártó cégek számára annak kinyilvánítását, hogy tiszteletben tartják az emberi méltóságot.

2016 júliusában robotadó bevezetését javasolta Frank Appel, a német posta vezetője, majd idén februárban Bill Gates is. De ez több vélemény szerint sem jó ötlet és az elképzelést Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke, aki egyben az Európai Unió digitális piacért felelős biztosa sem támogatta. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja azokat.