Öt NASA-küldetést törölne a 2018-as tervezet

Még egy további expedíciót kukáznának, ezek mind a Föld megfigyelésével kapcsolatosak.

Márciusban számoltunk be arról, hogy a 2018-as amerikai költségvetés főbb vonalait felvázoló új tervezet a NASA büdzséjét is érinteni fogja, itt pedig elsősorban a klímakutatást vágnák meg. Most további részletek láttak napvilágot, 4-ről pedig 5-re nőtt a törlésre szánt küldetések száma.

Az űrügynökség tervezett költségvetése a hivatalos oldalon megtekinthető, időközben azonban egyrészt az új adminisztráció részéről egy némileg jobban kidolgozott anyag látott napvilágot, másrészt pedig a NASA pénzügyi igazgatójának posztját átmenetileg betöltő Andrew Hunter is megszólalt az ügyben, így már mi is tisztábban látunk a jövőt illetően. Kiderült például, hogy a Radiation Budget Instrument (RBI) esetében technikai akadályokba ütköztek, bár a klímaváltozást, azon belül is a felhők szerepét vizsgáló műszer (amely a 2021-re előirányzott Joint Polar Satellite System 2 részeként kezdte volna meg munkáját) a Trump-féle vezetés eltérő filozófiája miatt amúgy is nehéz helyzetbe került. Emiatt törölték a projektet, így immár az ötödik hasonló lépésre került sor – ezt ugyanis hivatalosan a költségvetéssel indokolták.


A másik négy, már korábban áldozatul esett küldetés sorrendben a Plankton, Aerosol, Cloud, ocean Ecosystem (PACE) műhold, az Orbiting Carbon Observatory-3 (OCO-3) kísérlet, a Climate Absolute Radiance and Refractivity Observatory (CLARREO) Pathfinder, valamint a Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) Földet figyelő műszerei voltak. Ezek közül csak az utolsó volt aktív, hiszen a DSCOVR még 2015 februárjában startolt el, az 1,5 millió km-es távolságból pedig már számos képet küldött vissza. Amennyiben a tervezetet elfogadják, ez a képáradat megáll, bár maga a jármű a napviharok figyelésével még mindig hasznos kiegészítés lesz a meglévő eszköztárban.

Az 5 küldetés törlésével a NASA 2018-ban 191 millió dollárt spórolna meg, a teljes összeg 2022-ig elérné a 850 milliót, eközben azonban a távoli bolygókkal kapcsolatos kutatásokra az idei 1,85 helyett jövőre már 1,93 milliárdot fordítanának. Az ügynökség jövőre 19,1 milliárd dollárból gazdálkodhatna, szemben az idei 19,7 milliárddal.