Második repülőhordozót akar Oroszország 

Ez azonban nagyon sokáig elhúzódhat, közben pedig India is érdeklődik.

Az amerikai egyeduralmat kikezdeni, vagy legalábbis csökkenteni kívánó rivális hatalmak saját haditengerészetük gyorsított fejlesztésével valósíthatják meg leginkább terveiket, itt pedig jelen pillanatban Kína és Oroszország jöhet számításba. Utóbbi második repülőgép-hordozóját szeretné megépíteni, ehhez azonban több feltétel is szükséges.

Orosz hírügynökségek számoltak be arról, hogy a 2017 International Maritime Defense Show (Nemzetközi Haditengerészeti Védelmi Show) alatt maga Viktor Bursuk admirális, a haditengerészet második embere tett magabiztos kijelentéseket a soron következő hordozó felépítésével kapcsolatban, ezt azonban több kérdőjel is kíséri. "A repülőgép-hordozó látványtervét már bemutatták a (szentpétervári) Krilov Állami Tudományos Központban, az egyéb fejlesztési munkálatok jelenleg is folyamatban vannak" - mondta Bursuk. Emellett elmondta azt is, hogy az orosz haditengerészet jelenleg egyetlen - 1991-ben szolgálatba állított - repülőgép-hordozóját, az Admiral Kuznyecovot 2018-tól felújítják.

A Rosztyeh orosz állami korporációhoz tartozó - a modernizációt végző - Roszelektronyika holding szerint a felújítás keretében a repülőgép-hordozót a legújabb kommunikációs rendszerrel szerelik fel, amely biztosítja az összeköttetést az Admiral Kuznyecov, valamint a többi hajó és a szárazföldi létesítmények között. "A tengerészek kényelmesebb, automatizált" munkahelyen dolgozhatnak, ahol különböző pótlólagos kommunikációs eszközöket vehetnek igénybe, mint például a videokapcsolat - közölték a cégnél. A korszerűsítési folyamatához közel álló egyik forrás szerint az Admiral Kuznyecov felújítására összesen 50 milliárd rubelt (225 milliárd forintot) szándékoznak fordítani. A szakértők szerint a felújítással a repülőgép-hordozó még legalább 20 évig üzemképes lesz.


Az Admiral Kuznyecov ugyan jelen pillanatban is szolgálatban áll, mint a nagyhatalom egyetlen ilyen egysége, ez legutóbb a szíriai partok mentén tevékenykedett, a következő példány azonban egy jóval modernebb (és egyben nagyobb) változat lenne, amihez a jelek szerint hiányoznak az anyagi és egyéb feltételek. Egy 100 ezer tonna vízkiszorítású hajóról esett itt szó, amelyen 80-90 repülőgép állomásozhat, bár az elképzelések szerint összesen 4 ilyen hajóra lenne szükség, amiből 2-2 szolgálna a nyugati és a keleti féltekén.

Az orosz hadiflotta jelenleg egyetlen hadrendben lévő repülőgép-hordozóját tavaly ősszel használták utoljára katonai műveletekre azután, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató Oroszország tavaly októberben bejelentette, hogy Szíria partjaihoz vezényli az Admiral Kuznyecovot és a kötelékéhez tartozó más hadihajókat, köztük a Pjotr Velikij atommeghajtású cirkálót, valamint a Szeveromorszk és a Vice-admiral Kulakov tengeralattjáró-elhárító hajókat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség adatai szerint az Admiral Kuznyecovról felszálló harci repülőgépek két hónapos szolgálatuk során 420 bevetésen vettek részt, amely során a terrorszervezetek több mint 1200 állására mértek csapásokat.

Érdekes részlet, hogy az admirális szerint csak 2025 végén írhatják alá a szerződést, ami nagyon hosszú időnek tűnik. Időközben felmerült, hogy India venné meg az ezzel kapcsolatos terveket, ahogy arról már 2016-ban is szó esett, ezzel egy időben azonban az orosz illetékesek a Kuznyecov felújítását is szeretnék elvégezni, amire 50 milliárd rubelt költenének. Ennek keretében 2018-tól a kommunikációs és elektronikai rendszereket frissítenék, további 20 évvel kitolva a hajó életidejét. Azt nem tudjuk, hogy a 23000E „Storm” néven futó második hordozó sorsa miként alakul, de amennyiben az orosz fél komolyan törekszik a nagyhatalmi státusz megőrzésére, erre minden bizonnyal szükségük lesz.

Kína szintén egy ilyen hajóval rendelkezik, amely ukrán forrásból került hozzájuk. Jelenleg egy módosított példányon dolgoznak, amely az évtized végén állhat szolgálatba (ezzel tehát két hajóra bővülne az állomány), ezt pedig a sorrendben harmadik típus követi majd, amely már jóval inkább lesz nevezhető hazai fejlesztésnek.