A legkorszerűbb rendszerek sem helyettesíthetik a sofőrt

Ugyan az önvezetés még messze van, de már most rengeteg asszisztensrendszer növeli a biztonságot, mégsem szabad vakon támaszkodni rájuk. Ezek a rendszerek nagyon hasznosak, de egyáltalán nem tökéletesek.

"A vészfékező asszisztens-rendszerek legyenek a kötelező felszereltség részei" - szorgalmazza Thomas Breitling, az ACE Auto Club Europa biztonsági szakértője. A teherautók esetében ez már 2015 novembere óta így van. Az olyan rendszerek, mint az ABS (blokkolásgátló) és az ESP (csúszásgátló) számos balesetet akadályoztak meg, de hasonlóan fontosak a vészfékező asszisztensek is, amelyek személyfelismerési és ütközést megakadályozó funkcióval egyaránt rendelkeznek. Breitling úgy véli sok sofőr túlzottan félénken fékez, és a veszélyes helyzetekben, amikor minden centiméter élet és halál között dönthet, nagyon sokat segíthet az automatika. A balesetkutatók szerint e megoldásokkal a személygépkocsikkal kapcsolatos balesetek száma több mint 10 százalékkal csökkenthető lenne.

Az ESP és a guminyomás-figyelő (RDKS) 2014 novembere óta kötelező az új autókban, jövő év áprilisától pedig nem lehet majd eladni eCall vészhívó nélküli járművet - ez egy baleset esetén GPS-koordinátákkal kiegészítve fogja hívni a hatóságokat. A vészfékező lehet a következő kellék ebben a sorban, melytől az amerikai biztosítótársaságok a hátulról ráfutásos balesetek 40 százalékos csökkenését várják. E rendszerek még hatékonyabbak lehetnének, ha megbízható gyalogosfelismerő funkcióval is felszerelik őket, ezáltal csökkenhetne a balesetekben megsebesülő vagy elhalálozó emberek száma. Áruk meredek csökkenéséhez azonban az is kellene, hogy ezek a megoldások minél gyorsabban elterjedjenek, ami a járművek átlagos életkorát nézve az azonnali bevezetéssel is évtizedes projekt.


Az autópálya-asszisztensek már ma is képesek rövid ideig önállóan vezérelni a járműveket: kormányrezgéssel figyelmeztetnek a sávtartásra, időjárási helyzettől függően fékeznek, tartják a követési távolságot és a drágább modellekben akár önállóan előznek más autókat. Breitling a sávváltó, a parkolási és a holttérfigyelő asszisztenseket is észszerűnek tartja, mert egyes modellek nem tesznek lehetővé megfelelő vagy teljes kilátást. A társadalom öregszik, idősebb korban pedig kevesen veszik a fáradtságot, hogy egy zsúfoltabb szituációban a válluk felett hátranézve ellenőrizzék a környezetüket. Persze a holttérfigyelő asszisztenseknek is vannak hiányosságaik, például nem ismerik fel megbízhatóan a kerékpárosokat vagy egyesek nem működnek jól a városi forgalomban, mert csak 60 kilométer/óránál nagyobb sebesség mellett működnek. Mindez kockázatot jelent.

Egyéb kockázatokkal is járnak ezek a rendszerek, például kutatások szerint vannak olyan vezetők, akik már most teljesen a járművükre támaszkodnak. Miattuk kell figyelni, hogy mindkét kézzel a kormányt fogják-e, illetve akár addig ülnek a volán mögött, amíg meg nem jelenik a kijelzőjükön a fáradtságra figyelmeztető ikon. Szintén probléma, hogy az érintőképernyők használata elvonja a sofőrök figyelmét, a beszédvezérlés sokkal kevesebb kockázattal jár, utóbbiaknál viszont az intuitív kezelésen lenne mit javítani. A legfontosabb viszont az, hogy a vezetők nem támaszkodjanak vakon a különböző asszisztensekre, mert azok - például esőben, hóban vagy ködben - pontatlanul dolgozhatnak vagy akár ki is eshetnek: már nem érzékelik az útfestéseket és a közlekedési táblákat.