Számítógépek - még csak a középkorban vagyunk?

Ma kevesebben ismerik behatóan a számítógépek működését és tudnak programozni, mint amekkora arányban néhány száz éve írni és olvasni tudtak.

Vishal Sikka korábban az SAP fejlesztési vezetője volt, három éve pedig a világ egyik legnagyobb IT-szolgáltatójának számító, 10 milliárd dolláros bevétellel bíró Infosys első embere. Sikka régóta harcol azért, hogy egyre több programozó legyen világszerte. Létrehozta az Infosys Alapítványt, amely ezt szeretné megvalósítani és amelyet a felesége vezet. Az alapítvány annyi gyerekhez próbálja meg közelebb hozni a számítástechnikát, amennyihez csak lehetséges. A menedzser szerint a jövőben alapvetően megváltoznak a munkamódszerek. Az új ötletek és foglalkozások az eddiginél sokkal több együttműködést követelnek meg. Az egész világ digitalizálódik és kevés az ehhez szükséges szakember. Bárki aki programozóként akar dolgozni nála Indiában, átesik egy 3 hónapos előzetes tanfolyamon, amelyet a társaság saját oktatási intézményében tartanak és a résztvevők ott megismerkednek a programozási nyelvekkel.


India gazdaságának fontos részei a Nyugatról kiszervezett szolgáltatóközpontok
A legnagyobb támasza a felesége, Vandana, aki szerint ma a számítástechnika jelenti azt, amit régen az írás- és olvasás ismerete. Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a középkorban az emberek csupán közel 6 százaléka tudott írni és olvasni, napjainkban pedig csak az emberek kevesebb, mint 1 százaléka tud programozni. Vishal Sikka úgy véli, hogy ez a legnagyobb probléma és gyakorlatilag a középkorban vagyunk, ha a számítógépekre gondolunk.

Az Infosys vezetője az előző negyedéves bevételekről tartott beszámolóra egy általuk fejlesztett önvezető golfautóval hajtott be, mert ugyan a cég nem vesz részt az önállóan közlekedő rendszerek fejlesztésében, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a munkatársaik megértsék, hogy működik a technika. Sikka egy innovatív kultúrát akar létrehozni: amennyiben a felhasználók a megfelelő képességeket tanulják meg, akkor nem kell félniük attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat, hanem a segítségükkel erősíteni lehet a képességeiken.


Az 50 éves indiai férfi természetesen ma már amerikai állampolgár, és a következő években 10 000 amerikai számítástechnikai szakembert akar munkába állítani, ami meglepő egy alapvetően kiszervezésből élő cégtől, ami stratégiáját a feladatok olcsón dolgoztatható indiaiakkal való elvégzésére építette fel. Nem szívjóságból teszik, az ágazat más óriásai is érzik a Trump-kormányzat nyomását, amely bejelentette a külföldiek munkavállalásához szükséges vízumok felülvizsgálatát, annak minimum jövedelemhez és képzettséghez való kötésének megemelését. Az Infosysnél 13 ezer ember dolgozik így az USA-ban, de ezentúl a vízumhoz a mostani 60 ezer dolláros éves fizetést 130 ezer dollárra kellene emelni. Kiemelte, hogy jelenleg minden vízumokkal kapcsolatos előírást betartanak, de a Trump amerikai elnök által kezdeményezett szigorítások nem viszik előre dolgot, hiszen ő három évvel ezelőtt lett az óriáscég vezetője és már akkor több mint 2000 amerikai informatikust állított munkába.

Jelenleg Sikka a Világgazdasági Fórum Mesterséges Intelligencia Körének a tagja, amely technológiától azonban nincs elájulva. Szerinte ugyan az elmúlt években volt néhány áttörés a területen, de napjaink mesterséges intelligenciája még nagyon primitív. (A férfit tanította John McCarthy, a mesterséges intelligencia atyja, míg egy másik kutató, Marvin Minsky ajánlást írt a számára.) Megállapítása szerint a számítógépek jók abban, hogy felismerjenek macskákat a képeken vagy azonosítsanak egy arcot a tömegben, de egy önállóan közlekedő autót még mindig meg lehet úgy téveszteni, hogy például felragasztjuk egy gyermek fotóját az előtte haladó gépkocsi hátsó ablakára. Szerinte a valódi mesterséges intelligenciáig vezető út még nagyon hosszú, de azért reménykedik abban, hogy végül sikerül célba érni.