Automatikus vészfékező rendszerekre építene az EU

Tavaly 25 300 ember hunyt el a kontinens útjain. Az illetékes európai uniós biztos szerint új technikák, például a vészfékező megoldások segíthetnek megóvni az emberéleteket.

"Európa útjai a legbiztonságosabbaknak számítanak a világon. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek és nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a területen. A közlekedésbiztonságnak az európai politikában előtérbe kell kerülnie, erre a témára még jobban oda kell figyelni. Tavaly 2 százalékkal csökkent a közúti balesetekben elhunytak száma, de elérte a 25 300-at, ez azt jelenti, hogy egymillió lakosra még mindig 49 közlekedési balesetben elhunyt személy jut. A statisztikákban ugyanakkor nem szerepel a hozzátartozók és a barátok által érzett fájdalom és szomorúság. A politikai célunk az, hogy a közlekedési halálesetek számát 2020-ra 16 000-re csökkentsük le. Úgy gondolom, hogy a legújabb számok ismeretében nagyon nehéz lesz e cél elérése" - jelentette ki Violeta Bulc, az Európai Unió közlekedési biztosa.

A politikus hozzátette, hogy az elhunytak mellett tavaly 135 000 ember sérült meg súlyosan a balesetekben. A szociális költségek az egészségügyi ellátással és a rehabilitációval együtt, valamint a munkából kiesett idő miatti kár 120 milliárd eurót tesz ki évente. Az Európai Unió többek között azzal próbál meg segíteni, hogy a közlekedésbiztonságot növelő kutatási projekteket finanszíroz, stratégiákat dolgoz ki a hálózatba kötött és automatizált mobilitáshoz, továbbá megalkotta és bevezette az eCall-rendszert, amely a súlyos közlekedési baleseteknél automatikusan vészhívásokat indít.


De ennél többet szeretnének tenni. Májusban az Európai Bizottság több új intézkedést is bejelent majd, ezek között lesz olyan, amely az új technikák beépítését fogja előírni. Bulc arra számít, hogy például az automatikus vészfékezés vagy a sávtartó asszisztens integrálása a jövőben segíthet az életek megmentésében. Az intelligens sebességfigyelés is biztonságosabbá teheti a közúti közlekedést, de persze aki akarja, ki is kapcsolhatja ezeket az elektronikákat.

"Az automatikus vezetés egy jövőorientált technika, de nem szabad semmit sem elkapkodni. A biztonsági és a felelősségvállalási kérdéseket teljes mértékben tisztázni kell, mielőtt ezek a járművek megjelennének az utakon. Úgy vélem, a teljesen autonóm közlekedés 2050 előtt nem fog megvalósulni. Még nagyon sok dolgot kell megvizsgálnunk és sokat kell tesztelnünk. A cél az, hogy a legnagyobb fokú biztonság valósuljon meg. Amennyiben ez megtörténik és a technika abban a helyzetben lesz, hogy gyorsan tud majd reagálni az emberek előre nem látható viselkedésére, s lehetővé fogja tenni az autók, illetve a gépkocsik és az infrastruktúra közötti információcserét, akkor hozzájárul majd az autonóm vezetés a közlekedésbiztonsághoz" - fejtette ki az Violeta Bulc.

Az Európai Unió közlekedési biztosa hangsúlyozta, hogy a drónok legkésőbb a következő év végétől a mindennapi életünk részei lesznek. 2019 végétől egységes szabályozás lesz az Európai Unióban, amely elő fogja írni, hogy miként kell kezelni és vezérelni egy robotrepülőgépet. A különböző kockázati osztályú pilóta nélküli légi járművekre eltérő szabályok vonatkoznak majd. Eleinte két kockázati osztály lesz. A nagyon korlátozott hatótávolságú és alacsony kockázatot jelentő játékdrónok számára nem lesz kötelező a regisztráció vagy egy vizsga letétele. A közepes kockázatú, nehezebb robotrepülőgépeknek viszont, amelyek lakott területek fölött fognak repülni vagy kereskedelmi célokra lesznek használhatók, szükségük lesz egy licencre és a felhasználóiknak is vizsgát kell majd tenniük. Rajokban repülő pilóta nélküli légi járművek biztosan nem lesznek az égbolton.

A politikus végül leszögezte, hogy az európai uniós tagállamoknak vagy a helyi hatóságoknak mindig joguk lesz arra, hogy bizonyos légtereket drónmentes zónáknak nyilvánítsanak, például a börtönök felett vagy a repülőterek közelében. Emellett az Európai Unió jelenleg is egy menedzsmentrendszeren dolgozik a robotrepülőgép-forgalom számára. Mindez érinteni fogja a repülési útvonal megtervezését, a konfliktushelyzetek felismerését és a kapacitásmenedzselést.