Nem szívesen mondanak le az emberek a népszerű platformokról

Komoly összegeket kérnének a felhasználók azért, hogy ne éljenek bizonyos online ajánlatokkal.

Erik Brynjolfsson és Avinash Gannamaneni, az MIT, valamint Felix Eggers, a Groningeni Egyetem munkatársa arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az emberek készek lennének-e lemondani az általuk használt, többnyire ingyenes szolgáltatásokról (Google, Facebook, Youtube, WhatsApp). Ezek a szoftverek részben helyettesítik azokat a javakat, amelyek korábban csak pénzért voltak elérhetők. A navigációs eszközök például tíz évvel ezelőtt még több száz euróba kerültek, míg napjainkban a közlekedésben résztvevők közül már sokan a Google Térképét használják. A pénzbe kerülő SMS-eket elavulttá tette az ingyenes WhatsApp, a YouTube sok embernél kiváltotta a CD-lejátszókat és a videorekordereket, míg a nyomtatott enciklopédiák helyett ott a Wikipédia.

Rengeteg hasonló termék és szolgáltatás ingyenes, mégsem kerülnek be a klasszikus népgazdasági elszámolásba, annak ellenére sem, hogy számottevően növelik az emberek életminőségét. A digitális forradalomnak köszönhetően a jólétet a statisztikusok alaposan alábecsülik, pedig az emberek jobban élnek, mint tíz évvel ezelőtt. Európában például a digitális gazdaság klasszikus számítások alapján több mint egy évtizede körülbelül 5 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, de ezzel nem számolnak akkor, amikor az ember életében betöltött szerepét vizsgálják.


Brynjolfsson és kollégái közel 3000 internetezőt kérdeztek meg azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzért cserébe mondanának le ezeknek a digitális szolgáltatásoknak a használatáról. A Facebook esetében ez az összeg átlagosan körülbelül 50 dollár volt havonta. A megkérdezettek közül később többen kaptak is ilyen ajánlatot, így tesztelték azt, hogy az illető igazat mondott-e. Ugyanakkor volt, aki havi 1000 dollárért cserébe sem lett volna hajlandó lemondani a Facebookról. Minél aktívabb volt valaki a közösségi oldalon, minél több bejegyzést hozott nyilvánosságra, annál több pénz kért azért, hogy lemondjon a platform használatáról. Különösen a nők és az idősebbek becsülték nagyra a Facebookot.

Azonban nem a közösségi portál volt a legértékesebb az emberek számára, hanem a kereső. A kutatóknak több mint 17 500 dollárt kellett volna fizetniük azért, hogy a válaszolók egy évre lemondjanak a Google keresőjéről és az összes többi hasonló szolgáltatásról. Sokan az online keresők nélkül nem tudnak boldogulni a világhálón. A sorban az e-mail következett (értéke egy évre több mint 8000 dollár), valamint a digitális térképek (több mint 3000 dollár egy évre) és a video- és zenei streamek (évi 1100 dollár). Az utóbbi azt jelenti, hogy a Netflix vagy a Spotify nyugodtan árakat emelhetne, mert nem kellene attól tartania, hogy az előfizetők otthagyják. Ugyanakkor Eggers rávilágított, hogy mindez csalóka, mert mint kiderült, a fizetési hajlandóság e szolgáltatások esetében nem igazán nagy.

A statisztikákban a jövőben mindenesetre figyelembe vehetik majd azt, hogy az internetes konszernek az ajánlataikkal milyen mértékben járulnak hozzá a jóléthez, ez pedig számos dologra hatással lehet.