Eljárások tucatjai indultak a GDPR kapcsán

Az új európai uniós adatvédelmi rendelet csupán három hete van hatályban, de máris ad munkát a szakembereknek és hivataloknak.

Május 25-én lépett hatályba a Közös Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely mindenekelőtt a fogyasztók jogait erősíti, különösen a vállalatoknál tárolt adatok tekintetében. Az alkalmazottak megtudhatják többek között, hogy a munkaadóik milyen információkat gyűjtenek róluk, betekinthetnek a velük kapcsolatos e-mailekbe és más dokumentumokba, láthatják a biztonsági kamerák felvételeit, beleolvashatnak az ajtókban elhelyezett biztonsági chipek protokolljaiba vagy tanulmányozhatják a telefonrendszerek feljegyzéseit. A most megjelent információk megerősítik azt a májusi hírt, hogy a GDPR alkalmazása időbe telik majd mind a vállalatok, mind az adatvédelmi hatóságok számára. Az előbbiekre akár több százmillió eurós plusz terheket is róhat a rendelet, míg utóbbiak nem is tudtak megfelelően felkészülni, mert hiányoznak a pluszfeladatok elvégzéséhez szükséges anyagi eszközök vagy a megfelelő jogosítványok.

Ausztriában például a helyi adatvédelmi hivatalnál már 80 jogsértési eljárás indult a GDPR kapcsán. Andrea Jelinek, az Osztrák Adatvédelmi Hivatal vezetője és az Európai Adatvédelmi Bizottság elnöke közölte, hogy a 80 eljárásból 61 nemzeti és 19 nemzetközi. A leggyakoribb ok az úgynevezett kikényszerített beleegyezés, amikor a felhasználó csak akkor használhat (tovább) egy szolgáltatást, ha beleegyezik az adatai továbbadásába. Számos ügyben azt kérték a hatóságtól az emberek, hogy érje el az adataik törlését, más keresetek pedig az engedély nélkül készített videofelvételek ellen irányultak.

Jelinek kijelentette, hogy a viszonylag nagy szám azt jelenti, hogy a felhasználók a korábbinál sokkal öntudatosabbak lettek az adatvédelemmel kapcsolatban. De ugyanez elmondható a cégekről is, hiszen ma már 4000 olyan vállalat van, amely a GDPR megjelenése óta adatvédelmi megbízottat alkalmaz. Az első beadvány egyébként május 25-én érkezett be a Max Schrems által alapított noyb.eu nevű szervezettől és a Facebook ellen irányult. Mindez a két fél közötti korábbi vita ismeretében egyáltalán nem meglepő. Schrems szintén azt kifogásolta, hogy a közösségi oldal az embereket rákényszeríti arra, hogy beleegyezzenek az adataik továbbadásába, hiszen csak akkor használhatják tovább a platformot.