Potom áron kelnek el az adatok

Potom áron kelnek el az adatok

2018. november 6. 08:22, Kedd
Az emberek személyes adatainak értéke nehezen megfogható dolog, sokkal inkább függ a cégektől, hogy mennyit tudnak kihozni belőle.

Az EU pénzügyminiszterei sok éve küzdenek egy közös digitális adóért. Senki nem tudja még hogy fog kinézni és mekkora kulcsa lesz, de állítólag még idén össze akarják hozni. A cél mindenesetre világos: olyan cégeket fog érinteni, melyek pénzt keresnek az Európában összegyüjtött adatok által. A Google és a Facebook pedig egyértelműen ebből él. Úgy váltak ezek a vállalatok a világ legtöbbre értékelt társaságaivá, hogy gyakorlatilag csak internetes hirdetéseknek nyújtanak helyet, cserébe a felhasználók használhatják szolgáltatásaikat. De korrekt üzlet ez? Ennek eldöntéséhez tudnunk kell, mennyit ér az adat. Ezt megállapítani nem egyszerű, többféle megközelítés van.

A legközvetlenebb módszer megnézni mennyit fizetnek az adatokért a piacon. Az ár itt a minőségtől függ. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy jelentésében azt vizsgálta, hogy mennyibe kerülnek az egyes adatcsomagok az online adatkereskedőknél. Mint kiderült, egy egyesült államokbeli címet átszámítva 0,44 euróért lehetett megvásárolni, egy születési időpontot 1,75 euróért, egy társadalombiztosítási azonosítószámért pedig 7 eurót kellett fizetni. Egy jogosítványszám 2,60 euróba, míg egy személyes katonai akta 31 euróba került. Németország esetében tavaly 6,5 és 24 eurócent közötti összegért lehetett megszerezni egy címet, míg egy e-mail címet 0,75 és 1 eurócent közötti összegért.

Egy másik módszer - és a távközlési cégeknél ez a leggyakrabban alkalmazott megoldás - hogy az egyes társaságok elosztják a bevételüket az aktív felhasználóik számával. A szakértők ezt ARPU-értéknek nevezik (Average Revenue per User). A Facebook és a Google esetében így egy számmal kifejezhető, hogy mennyire tudják a vállalatok pénzzé tenni a felhasználóik adatait. Egy twitterező adatai 2,05 eurót, egy Facebook-tagé 5,25 eurót érnek. Ez az összeg ugyanakkor erősen függ az adott személyek lakóhelyétől és vásárlóerejétől. Észak-Amerikában a felhasználók adatai több mint 20 eurót érnek, míg az ázsiai és csendes-óceáni régióban élőké 2-3 eurót. Mindez azt jelenti, hogy Észak-Amerikában érdemesebb reklámokat készíteni és eladni. A Google esetében az ARPU-érték nehezen állapítható meg, egyes tanulmányok 35-45 euróra becsülték.

Az adatok értéke más módon is megfogható, például egy adatbetörés okozta kárral. Amikor egy amerikai cégtől, a TJX Companies-től ellopták 94 millió felhasználója hitelkártya-adatait, később a bíróság 118 millió dollár kártérítést ítélt meg az ügyfeleinek, azaz ezt elosztva 1,25 dollárt ért egy ember adatcsomagja. (A cég reputációján esett kár felmérhetetlen.) Olyan reklámmentes email szolgáltatás, melynél nem értékesítik az adatokat cégeknek, kb. 1-3 euró havidíjért található. 2013-ban a boulderi Colorado Egyetem két kutatója arra volt kíváncsi, hogy mennyit ér meg az embereknek a magánéletük, mennyit fizetnének antivírus és biztonsági cégeknek. Nos, a megkérdezettek a böngészési előzményeikért 2 eurót voltak hajlandók, a kapcsolati listájukért 3,56 eurót, a tartózkodási helyükért 1,05 eurót, míg a szöveges üzeneteikért 3,15 eurót fizetni.

Szintén egy másfajta megközelítés, amikor egyszerűen megkérdezzük az emberektől, hogy mennyit fizetnének azért, hogy biztonságban tudják a személyes adataikat. 2014-ben a Düsseldorf Institute for Competition Economics két munkatársa tanulmányozta azt, hogy hányan készek eladni az adataikat. Nos, erre csak a 10-20 százalékuk nem volt hajlandó. A többiek 15 eurót kértek a nevükért, a címükért, az e-mail címükért és a telefonszámukért, míg a Facebook-információikat 19 euróért értékesítették volna. A The Financial Times 2013-ban hozott nyilvánosságra egy online számolási rendszert, amely alapján egy személy kora vagy neme 0,0004 eurót ér, a bevételeivel vagy a legutóbbi vásárlásaival kapcsolatos adatok pedig 0,001 eurót. Az újság tavaly frissítette a rendszert, amelyből láthatóvá vált, hogy minél gazdagabb és fontosabb valaki, annál értékesebbek az információi.

Listázás a fórumban