Elindult a kínai Hold-küldetés

A cél a túlsó oldalon való leszállás, ami eddig senkinek nem sikerült.

Kínai hírügynökségek számoltak be arról, hogy a múlt héten, még péntek este, sikeresen útnak indult a sorrendben negyedik holdjáró, amely elődeivel ellentétben már kísérőnk túlsó oldalán szállna le, hogy ott folytasson megfigyelést és gyűjtsön fontos adatokat. A megérkezést követően januárban jön majd a landolás, amely után a tudományos munka kezdődik meg.

A hivatalos bejelentés szerint a Hosszú Menetelés 3B típusú rakéta gond nélkül emelte a magasba az eszközt, amely egy landolóegységből, valamint magából a holdjáróból áll. Élő közvetítést ugyan nem biztosítottak, a bejelentésre is csak utólag, a felvett pálya megerősítése után kerítettek sort, néhány szemlélő azonban saját oldalán streamelte a fellövést a délnyugat-kínai helyszínről, helyi idő szerint valamivel éjjel 2 óra után. Az egység súlya mintegy 3 tonna, ez egy 5 napos utazást követően érkezik majd meg a Holdhoz, ahol a megfelelő pályára áll, ezután pedig valamikor január első napjaiban kísérli meg a landolást, amely nyilván a fő akadályt jelenti. Ez az időpont azért tűnik ideálisnak, mert a célpontként kijelölt Kármán-kráter felett december végén kel majd fel a Nap.

Ahogy említettük, a Hold túlsó oldalán még senki nem szállt le, így a mostani küldetés értékes adatokat gyűjthet. Ennek érdekében több kamerával és egyéb műszerekkel szerelték fel a Chang’e-4 névre keresztelt holdjárót, amelyet eredetileg a harmadik példány tartalékának szántak, mivel azonban ez utóbbi sikeresen teljesítette saját küldetését (ezzel pedig Kína a szovjet Luna-24 1976-os landolása után sorrendben a harmadik országként érte el ezt a mérföldkövet), a negyedik eszköz megkapta saját, jóval bonyolultabb és rizikósabb feladatát. A túlsó oldalon maga a felszín is eltérő, ezt is vizsgálni fogják, mivel azonban a közvetlen összeköttetés nem lehetséges, a kommunikációt a Holdon túl, 65 és 85 ezer kilométeres távolságban tartózkodó Queqiao-műhold biztosítja majd, amely még májusban indult útjára.

A kínai fejlesztések mellett több európai (német, svéd, stb.) megoldás is helyet kapott a holdjárón, ezeket a landolást követően vetik majd be, amiről mi is igyekszünk majd beszámolni.