ILO - munkahelyeket teremt a digitalizálás

A folyamat során a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a dolgozók jogait és a munkakörülmények romlásának elkerülését tartja fontosnak.

Az 1919-ben alapított Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fő célja a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogainak védelme, nemzetközi munkaügyi normák megalkotása, s a munkaegészséggel- és biztonsággal kapcsolatos szabályozások erősítése. A szervezet most a digitalizálással kapcsolatban fejtette ki az álláspontját. Az ILO mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az új technológiai eredmények, például a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a robotika esélyt jelentenek több millió új munkahely létrehozására. Az új technológiák ugyanakkor először munkák elvesztéséhez vezetnek és nem lesz szükség bizonyos szakképzettségekre sem, de ez csak átmeneti időszak, utána ugyanis tömegesen jönnek majd létre új munkahelyek.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Jövőbeli Munkákkal Foglalkozó Globális Bizottsága 15 hónapon keresztül dolgozott az ajánlásain. A testületnek 27 tagja és két vezetője (Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Stefan Löfven svéd kormányfő) volt. A legfontosabb pontok között szerepel, hogy minden embernek alapvető joga van a megélhetéséhez szükséges arányos bérhez és felső határt kell megszabni a munkaidő tekintetében. Mindenkinek joga van arra, hogy élete végéig tanulhasson azért, hogy egyre tovább képezhesse magát. A bizottság azt követelte a világ kormányaitól, hogy biztosítsák a nemet közötti esélyegyenlőséget. A különböző technológiákat a tisztességes munka szolgálatába kell állítani és meg kell teremteni a digitális munkaplatformok szabályozását, valamint biztosítani kell a szociális védelmet a születéstől az idős korig.

A testület figyelmeztetett rá, hogy határozott fellépés nélkül egy olyan világ felé haladunk, ahol a meglévő egyenlőtlenségek és bizonytalanságok erősödhetnek, de számtalan esély kínálkozik arra, hogy javítani lehessen az élet minőségén.