A Föld ütközése vezetett el az élet megjelenéséhez

Kutatók szerint az ehhez szükséges elemeket egy másik bolygó szolgáltatta.

Az élet Földön való megjelenése, valamint a Hold kialakulásának valószínű menetrendje hosszú ideje foglalkoztatja a területtel foglalkozó szakembereket, itt még mindig több lehetséges alternatíva között választhatnak a magyarázatot keresők. Egy kutatócsoport állítása szerint most sikerült összeállítani a csaknem teljes választ, amely megoldást nyújt a főbb kérdésekre.

Az általuk közzétett bejelentésben arról olvashatunk, hogy több lehetséges szcenáriót futtattak le, a számítógépes modellek közül pedig végül azt választották ki, amely a lehető legtöbb szempontból teljes megoldásnak tűnt. A munka kezdetén még nem volt világos számukra, hogy az élet megjelenéséhez szükséges kémiai elemek pontosan milyen forrásból származtak, ezeket vajon komoly meteorzáporok, vagy netán egy másik bolygóval való ütközés szolgáltatta, a modellek lefuttatásával, azok összevetéséből és az ebből levont következtetésekből azonban az derült ki, hogy a legvalószínűbb „tettes” egy Marshoz fogható méretű, kénben nagyon gazdag bolygó volt, amely több milliárd évvel ezelőtt ütközött a Földdel, ezzel biztosítva a fontosabb elemeket, valamint a Hold létrejöttéhez szükséges anyagot (törmeléket).

Az eddigi eredmény alapján fogalmazzák meg véleményüket, miszerint a 4,4 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ütközés révén kapta meg a Föld a nagyobb mennyiségű szenet, nitrogént, valamint az egyéb hozzávalókat, amelyek a Naprendszer belső régiójában elhelyezkedő bolygók belsejéből többnyire hiányoznak. A meglehetősen volatilis elemek egy olyan bolygóról származnak tehát, amely a Marshoz hasonló méretű lehetett, magjában pedig nagy mennyiségű kén állt rendelkezésre, az ütközés pedig nemcsak az említett elemeket „adta át” a Földnek, de egyben kiszakított egy kellően nagy darabot ahhoz, hogy végül ebből összeálljon a Hold, ahogy azt ma ismerjük. Ez adta meg a kezdőlökést az élet megjelenéséhez, amelynek további fejlődése ezután nagyjából a ma is ismert menetrend szerint ment végbe, bár azt érdemes kihangsúlyozni, hogy itt sem ismerünk minden részletet.

Az izotóp-lenyomatok, a szén és nitrogén aránya, valamint a szén, nitrogén és kén mennyisége a korai, primitív kéregben (Bulk Silicate Earth) egyaránt alátámasztják ezt a következtetést, ami viszont arra utal, hogy az élet nagyobb eséllyel jelenhet meg ilyen és hasonló ütközések eredményeként.