Olcsóbb és biztonságosabb a felhők második generációja

Olcsóbb és biztonságosabb a felhők második generációja

2019. február 11. 15:26, Hétfő
A felhő adaptálásának elterjedésével a vállalatoknak jövőbe mutató, új megközelítéssel kell megtervezniük a felhő-alapú IT környezetre való átállásukat.

Napjainkra a felhőtechnológia elterjedése szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorolt. Ezek a felhőképességek határozzák meg a vállalati technológiai normákat, az állandóan elérhető és rendelkezésre álló alkalmazások futtatásától a korlátlan infrastruktúra-skálázhatóságig. 2019-ben fontos ponthoz érkeztünk: a vállalatok már gyorsabban adaptálják a legújabb technológiákat, mint a fogyasztók – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a blokkláncokat, a digitális asszisztenseket, a konténertechnológiát, a szerver nélküli megoldásokat és az IoT eszközöket.

Ma már a vállalatok már nemcsak kísérletezgetnek az új technológiákkal, hanem a gyakorlatban, többféle területen alkalmazzák is azokat. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re a felhőszolgáltatók és az általuk támogatott vállalatok is egyre inkább kihasználják majd a második generációs felhőmodellek nyújtotta technológiai újdonságokat: a magasabb fokú biztonságot, a jobb árfekvést, illetve a mélyautomatizálási képességeket. A cég szeirnt a felhő használatának számtalan módja van, de végül minden út a teljes felhőbe költözés irányába mutat. Az adatközpontok teljes lecserélése viszont csak akkor lehetséges, ha a felhőmegoldások legalább olyan szintű megbízhatóságot és teljesítményt biztosítanak, mint a házon belül telepített technológiák.


Az első generációs felhőmodellek többsége leginkább az alapvető képességekre és az azonnali igényekre koncentrált - kis költségigényű, általános célú szerverek (commodity server), adattárolók, hálózat, megosztott bérlés –, amivel nagy sikert arattak a piacon, az alacsony kockázatú munkafolyamatok esetében. A második generációs felhők azonban már sokkal összetettebb munkaterhelést és üzemkritikus rendszereket is elbírnak. Nagyobb garanciát adnak a biztonságra, a folytonos működésre, a szabályozásra és a kedvezőbb árra. Emellett olyan innovációknak is teret engednek, mint az autonóm adatbázis, az AI, a gépi tanulás (ML), a blokkláncok, az IoT vagy az ún. HID (Human Interface Device) eszközök.

Az üzemkritikus alkalmazások egyre nagyobb arányban kerülnek át a vállalati adatközpontból a felhőbe, hiszen az előbbiek esetében túl nagy kockázatot jelent egy esetleges leállás. A vállalati IT-rendszerek felhőbe való migrációja megállíthatatlan ütemben zajlik, az átállás pedig újféle integrációs és migrációs eszközökre teremtett igényt, amelyek révén ez a változás könnyedén végrehajtható. A felhő mellett szóló érvek között a rugalmasság, a megbízhatóság és a nagyobb teljesítmény szerepelnek. Az átállás legnagyobb előnyei a kereskedelmi cégek pénzügyi alkalmazásaiban mutatkoznak majd meg, az átlagos kasszarendszerektől a nagysebességű pénzügyi tranzakciós rendszerekig.

Napjainkban a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák: a termékek minőségét elemző, kifinomult mélytanulási algoritmusoktól (deep learning) a felhasználókhoz kötődő paradigmákig, amelyek az emberi beszédre, látásra, gesztusokra és érintésre irányulnak. A mesterséges intelligencia elterjedésének ma már érezhető hatása van az emberi termelékenység területén is – az egyre fejlődő AI képességek révén fokozatosan növekszik a mi hatékonyságunk is. A vállalati adattömegek gyarapodásával pedig az AI egyre jobbá válik a döntések meghozatalában.

Az AI révén számos folyamat automatizálható, így a jelenlegi munkakörök az összetettebb és időigényesebb feladatok megoldására koncentrálhatnak: a munkaerő-toborzók például sokkal gyorsabban szűrhetik ki a megfelelő jelölteket, a pénzügyi elemzők pedig elkerülhetik a magas hibalehetőséget hordozó manuális jelentéseket. Az új technológiák integrálásával – mint az AI és a blokkláncok – a vállalatoknak kevesebb erőforrást kell az üzemeltetésre fordítaniuk, jelentősen csökken a feladatok lefutási ideje, ezzel pedig új, sokkal értékesebb munkakörök jönnek létre, amelyek már az üzleti növekedésre és az innovációkra fókuszálhatnak.


Az automatizált ügyfélkezelés hamarosan teljesen hétköznapivá válik, sőt az ügyfelek alapvető elvárása lesz. Az AI képes értelmezni az ügyfelekkel való beszélgetés kontextusát, függetlenül attól, hogy az milyen irányt vesz, vagy valaki milyen stílusban beszél. Az AI-alapú elemzések révén feltárhatók az ügyfelek pontos igényei, az IoT eszközök segítenek közelebb hozni az ügyfeleket a vállalathoz, a digitális asszisztensek pedig humanizált digitális élményt nyújtanak. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re az összes ügyélkapcsolat 70 százaléka automatizált lesz.

2012-2018 között a GitHub felhasználóinak száma 5 millióról 31 millióra növekedett, ám a fejlesztők számának ilyen jelentős növekedését az alkalmazások iránti kereslet továbbra is túlszárnyalja. Egyre nagyobb szükség van a jól képzett fejlesztői munkaerőre, amely rendelkezik a legújabb innovációk kezeléséhez szükséges modern technológiai készségekkel és szakirányú tárgyi ismeretekkel. Például a természetes érintkezési felületek – mint a nyelvi feldolgozás vagy a kiterjesztett valóság – magasabb szintű AI és képfeldolgozási ismereteket igényelnek, az ilyen jellegű szakértelem pedig egyáltalán nem elterjedt.

Az újgenerációs környezetek azonban a technikai alapok megkövetelése helyett teret nyitnak a „kódolásmentes” fejlesztésnek, amelynek segítségével vizuálisan, ’drag and drop’ módszerrel állíthatók össze intelligens elemekből a különféle alkalmazások. Ezzel a megközelítéssel a nem hivatásos fejlesztők csökkenthetik az alkalmazások backlogját, sőt, ha szükséges, akkor az egyes üzletágak szakemberei is megépíthetik a saját megoldásaikat.


Az automatizáció révén pedig a fejlesztők egy olyan virtuális világban dolgozhatnak majd, ahol a kódokon és szimulációkon keresztül a teljes fejlesztési ciklust átláthatják. A jövő programozói gesztusok és beszéd útján választhatnak ki kiértékelhető, összeszerelhető és debug-olható szoftver modulokat. Ennek köszönhetően 2025-re a fejlesztők száma magasabb lesz, mint valaha, ráadásul az AI tapasztalatok révén sokkal hatékonyabbak is lesznek.

Az autonóm technológia kulcsfontosságú szerepet fog játszani mind a kis- és nagyvállalatok üzleti folytonosságának biztosításában és a működési költségek terén is. Az autonómia révén jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek – a patchelések és frissítések automatikusan, üzemszünet nélkül elvégezhetők, így a rendelkezésre állás folyamatos lesz. Emellett az alkalmazásfejlesztés sokkal gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá válik, anélkül hogy több emberi beavatkozást vagy szakértelmet igényelne.

Évente több milliárd órát töltünk rendkívül összetett, szükségszerű rutin informatikai feladatokkal, amelyek egyébként egyszerűen automatizálhatók lennének. A felhőszolgáltatások ma már lehetőséget számos folyamat automatizálására, így képesek önmagukon javításokat végezni, illetve valós időben finomhangolásokat végrehajtani. Az automatizálási képességek fejlődésének eredményeként növekszik a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a skálázhatóság és javulnak az alkalmazás-szolgáltatási megállapodások (SLA). 2025-re teljesen hagyományosnak számít majd a szoftver és hardver életciklusának automatizálása. Amikorra a vállalati folyamatok teljes mértékben a felhőbe kerülnek, hatalmas mennyiségű erőforrás szabadul fel, amelyet a vállalatok az üzleti értékteremtő folyamatokra, innovációra vagy egy következő digitális átalakulásra tudnak fordítani.

Listázás a fórumban