100 millió magánfotót használt fel az IBM

A vállalat nem kért engedélyt a felhasználóktól a felvételek kielemzéséhez.

Az IBM létrehozott egy ingyenes képadatbázist az arcfelismerő algoritmusok tesztelésére, s emellett szeretné, ha jobban működne a technológia a színes bőrűek és a nők esetében. Az utóbbi ugyanis jelenleg nem mondható el, ez az elmúlt két évben már több esetben is bebizonyosodott. A társaság által megszerzett fotók magánemberek felvételei voltak, amiket az emberek a Flickr nevű platformra töltöttek fel. Az óriáscég a képek felhasználáshoz nem kért engedélyt és a döntésről a fotók tulajdonosai nem tudtak. Bár a lépés elítélhető, a vállalat abból profitált, hogy a felhasználók a fotóik nem kereskedelmi célú újrafelhasználását és használatát engedélyezték. Az IBM azzal érvelt, hogy a létrehozott adatbázis nem kereskedelmi, hanem kizárólag kutatási célokat szolgál és azt már kutatóintézetek számára is elérhetővé tette.

Az ügy globális kiterjedésű. Egyelőre kérdéses, hogy a társaság eltávolítja-e az adatbázisból a kifogásolt felvételeket vagy sem, és az is tisztázásra vár, hogy a képek ilyen jellegű hasznosítása a Creative Commons licenc alatt jogi szempontból megfelelő-e. Ráadásul az is nehezíti a tulajdonosok helyzetét, hogy gyakorlatilag nincs lehetőség a fotók törlésére és a rendszerhez eddig már 250 kutatóintézet fért hozzá.

"A nem kereskedelmi célú felhasználás valójában jogi szürkezóna. Amennyiben az IBM alapkutatása gyorsan kereskedelmi forgalomban kapható termékké válik, akkor licencsértésről lehet beszélni, amely akár perelhető is. Ugyanakkor a jogi helyzet országonként eltérő. Miközben Európában nagyon szigorú a szabályozás, addig az Amerikai Egyesült Államokban az ilyen esetek megítélése sokkal rugalmasabb. Az USA-ban valószínűleg elfogadnák az IBM-nek azt az érvelését, hogy közvetlenül nem akart a dologgal nyereséget szerezni. De azt, hogy ez valóban így van-e, a bíróságnak kellene eldöntenie" - fejtette ki véleményét az ügyről Roland Alton-Scheidl Creative Commons-szakértő.

Jelenleg világszerte 1,5 milliárd mű (digitális kép, zeneszám, videó, szöveges anyag) tartozik a Creative Commons licenc hatálya alá. A Creative Commons 4.0-s nemzetközi verziója 2013 óta érhető el. Roland Alton-Scheidl közölte, hogy a Creative Commons alapítóinak mindig is az volt a céljuk, hogy a felhasználóknak, a cégeknek és a szervezeteknek minél kevesebbet kelljen vitatkozniuk a szerzői jog miatt. A szabványosítás mindig is fontosabb volt, mint az individualizáció. A felhasználóknak a világ minden táján tudniuk kell, hogy mihez kell tartaniuk magukat, ha egy művet elérhetővé tesznek vagy fel akarnak használni. Komoly problémát jelent, hogy sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy a Creative Commons mit tesz lehetővé és mit nem. Pedig ezzel kapcsolatban világos leírás lelhető fel a világhálón.

"Amennyiben fényképészek hozzáférhetővé teszik a műveiket az olyan platformokon, mint a Flickr vagy a Wikipédia, akkor az egy nagyszerű reklám lehet arra, hogy ismertebbek legyenek. Ugyanakkor természetesen a szerzői jogi dolgokat világosan jelezni kell" - szögezte le végül Alton-Scheidl.